hát szerencsére nem voltam még soha börtönben de mégcsak előzetesben és nem is szeretnék oda kerülni de erről szívesen olvastam volna bővebben. sokkal bővebben. mire belemerültem volna az irományba , addigra vége lett.

Én csak azt tudom, hogy ma Magyarországonországon képesek 31 hónapig előzetesben tartani valakit, úgy h a bírósági tárgy. még csak a tanúk kihallgatásánál tart, ha a tanúk hajlandóak lennének elmenni, mondjuk 4-5 idézés után. Ez egy szimpla csalás esete... Ami mégcsak nem is erőszakos bűncselekmény... Ja! És az előzetesben lévő fiatalember ez idő alatt 6 börtönt járt meg... Ugye nem szívderítő?

A mai magyar büntetés-végrehajtás, mint intézmény abszolút nem látja el eredeti feladatát. Az elítélteket (fogvatartottakat) túl sok jog illeti meg az egyre kevesebb kötelezettséggel szemben, míg mindez az őrszemélyzet részéről pont fordítva igaz. Visszatartó ereje igazán nics az 'aktív látogatók' körében, büntetésük pedig kimerül abban hogy izolálják a bentieket a kintiektől.
Mindezek mellet egy fogvatartott napi ellátása kb. 9000 Ft.-ba kerül naponta.

Az pedig egy külön tragédia, ha valaki börtönről börtönre jár mert akaratán kívül szállítgatják, akár előzetesben, akár nem, mert minden egyes szállítás egy újbóli beilleszkedést, egy ismételt harcot jelent az adott helyen a megmaradásért.
Az is egy vicc egyébként, hogy a börtönökben sosincs elég hely, és az egyelen megoldás az állandó mozgatás, szállítás, amire az ad alapot, hogy tárgyalásokra kell vinni a rabokat, A meseautó hoz vissz, ágyak cserélnek gazdát, az ott töltött időm alatt sokszor láthattam mekkora gondot jelent az ágy biztosítása.
De a legszörnyűbb a befogadó zárkák állapota, ahol a végleges elhelyezésig, vagy szállítások alaklmával a tárgyalásra menetelig helyeznek embereket. Aki nem látot ilyet el sem tudja képzelni ezek állapotát. Beterelnek, mint a marhákat egy akolba,olyan cellákba, ahol egy wc kagylón kívül semmi sincs, az is szét van törve, és benne a celláben várakoznak órákig zsúfoltan a rabok, és várnak, mikor szállítják őket tovább. Természetesen ilyenkor nem ritka a szűk térben egyik-másik rab szószerinti kirablása, pedig amúgy se sok minden van náluk, de egy tisztább, vagy kevésbé foltos börtön nadrág elvétele, illetve erőszakos cseréje is értékké válhat itt.
Külön műsorszám, hogy hetente egyszer van szállítás, így ha szerdán van is a tárgyalásod, akkor is hétfőn átvisznek a legközelebbi börtönbe, és onnan márcsak következő héten térhetsz vissza az eredeti BV-be, közben pedig, ha túlestél a befogadó zárka említett nehézségein, akkor bekerülsz egy cirka 2x3-es zárkába általában negyed magaddal, ahol nem is fér el más, csak 2 db emeletes ágy és egy wc, persze minden fajta elszeparálás nélkül. Ha szerencséd van és igényesebb rabok közt vagy, akkor egyikünk lepedőjét feláldozva igyekszünk az illemhelynek némi diszkréciót teremteni.
Ha viszont valami seggfej börötn macho kerül veled egy körletbe, akkor lehet, hogy egész nap ácsoroghatsz egy helyben, mert a bunyevácz megtiltja, hogy leülj az ágya szélére, a felső ágyadra viszont nem fekhetsz fel, mert napközben ezt nem nézik jó szemmel az unatkó fegyőrök.

Ergo az isten menten meg minden olyan rabot, aki nem lenne odavaló a szállításoktól.

Kedves Mr. Phee! Látom Ön tudja, miről is van szó...! Nos a szállításokhoz annyit, hogy a nyári ítélkezési szünet miatt ennek időtartama 2 hét... Természetesen élelmiszert ilyenkor nem lehet hozni-vinni, sőt a szállítás idején ha mondjuk kedd-szerda a tárgyalás 3 napi hidegélelmet kapnak, ami 40 dkg kenyérből, és némi olajoshal konzervféleségből áll, amit ember legyen a talpán, aki megeszi...

Krsz én nem tudom megítélni,hogy ma milyen jogok illetik meg az elítélteket, de 2000-ben nem sok ilyet tudtam felsorolni. Azt pedig hidd el, hogy aki nem börtönlakónak képezte át magát, annak esze ágában sincs a nem dolgozók emeletére kerülni, őnként és dalolva jelentkezik munkára, és rimánkodik, hogy kapjon is, ha másért nem azért, mert amíg dolgozik, addig sincs a zárkájában.
Hidd el nem egy leányálom 18-20 emberrel együtt lélegezni a nap minden percében egy minimális nagyságú celláben.
Fürödni a dolgozóknak naponta egyszer elvben lehet, de átélhettem, amikor, a vizet kinyitják 10 percre 200 embernek 4-5 zuhanyzóval, azért ezt fürdésnek nevezni, hát...ha erre gondolsz a jogok alatt.
Vagy nézzük az étkezést (napi 3x) ettél már szalonnát egy darab lekvárral kenyér nélkül, ugyaniss vannak ilyen reggelik, de egyszer meg kellene nézned, milyen az olyan leves, amiben nincs semmi, igaz íze sincs, merő só, meg lé, de ha valami pörköltnek látszó dolog lenne, abban sincs csak a csont, és tudod miért, mert minden ami a napi 9000 Ft-ból kapható lenne (speckó 2000-ben ez is csak a harmada volt, és csodálkoznék, ha ma már ennyi lenne)az eltűnik az élelmiszer raktárban, majd a konyhán, a BV-sek lenyúlják az egyik felét, a raktár és konyha rabjai meg a másik felét, amit ők megeszenek,illetve cigiért és másért áruba bocsátják. Amit pedig ilyen maradékként megkap egy rab, azt pedig ha rossz cellában van viheti fel a cellafőnökeinek, mert azok viszont még az ebédlőig se mennek le, inkább elveszik másét.
Saját szemmemmel láthattam amikor egy szalonna bőr darabkáért összevertek valakit, igaz ez a nem dolgozó részlegen volt, ahol viszont minden típusú erőszak mindennapos, és az őrök leszarják az egészet, sőt némi panázért szószerint szemet hunynak.
Azt se hidd, hogy csak a filmek túlkapása, hogy hogyan erőszakolnak meg egy kiszolgáltatott rabot, az pedig gyakorlatilag minden cellára igaz, még a legjobbra is, hogy a legegyngébbek csicskává vállnak, azaz takaríthatnak, másokra moshatnak, ágyazhatnak...
A börötnben csak annak van kiváltságos helyzete, aki pénzzel, vagy erőből azzá teszi. azt is volt szerencsém látni, ahogy az "egyzserű rabokat csomagok bekérésére kényszerítik, persze ahogy átveszi a megérkezését követően, abból semmit nem lát, pénzt hozattatnak be a hozzátartozóival, amit a látogatésok alatt kell átvenni-e, persze titokban, majd a beépített őr, némi jutalékért tovább hozza a cellába. Simán nehéz behozni bármit is, mert látogatás után, beterelnek a folyosóra, meztelenre vetkőztetnek, szószerint még a seggedbe is benéznek, persze kivéve a kivételezettek.
A börtönben gyönyörűen fel van építve a kiváltságos rabok és a fegyőrök védelmi szövetsége, kéz kezet mos, az őr jobban keres, a rab el van látva, de ez csak a rabok töredékét érinti, a többiek cserébe teljesen kiszolgáltatóttá válnak.

Mackó igazlom amit mondasz, ez tényleg így van, de még mindig mosolyogva gondolok vissza az utaskrém nevű borzadványra, amit szintén előszeretettel tettek a verebek ellátására szakosodott hideg csomagba. Nos az volt az az étel, amit ha el is vettek valakitől, azonnal vissza is adták,mert nagyon éhenek kell lenni ahhoz, hogy valaki képes legyen legyűrni.

Ezzel szemben az élelmiszer raktárnál a bv-sek időnként meg-meg álltak,és kocsira tették az éléskamrába valót, felvágottból rúdszámra, de nem vetették meg a tésztát, konzervet sem.
A joghurt vagy bármi édesség, ha ritkán megjelent a raktárban, az gyakorlatilag azonnal több részre lett osztva, pedig az egész nekünk érkezett, a napi fejadag részeként. Én még ettem belőle a raktárba, aztán mire munka után beértünk, és mentün vacsorázni, amihez én magam számoltam ki és raktam teherautóra a szükséges adagot, nos annak nyoma sem volt, hogy be sem érkezett az autó nem tudom, de gyanítom, mert n em tün t fel a termék a következő 24 órában a megszokott belső kereskedelmi csatornákon.

Lehetne sorolni a rengeteg borzadályt, ami a börötnben zajlik, de ha le szeretném vonni a konklúziót, az mindenképpen az lenne, hogy a büntetésvégrahajtási rendszer pont olyan, mint a szállító zárkákban a wc lepedővel való eltakarása, nem mindig látsz mögé, de azt szószerint érzed, hogy valami bűzlik.

A legnagyobb hibák egyike, hogy képtelenek különválasztani az első bűncselekményeseket, a sokszor csak megélhetési bűnözőket, a megrögzöttektől és a kemény magtól, így nem elrettentenek, hanem az eltévedtekből is végleg bűnözőt faragnak.
Az őrök pedig részben anyagi érdekből, részben félelemből ehhez még asszisztálnak is.
Hozzáteszem én is láttam normális fegyőrt, akinek forgott a gyomra az egész rendszertől, de ez sajnos ritka. Ráadásul a benti erőszakos hangulattól maguk az őrök is egyre erőszakosabbá vállnak, de rendre az amúgy is kiszolgáltatotton vezetik le a dühüket, mert azoknál nem kell félniük a kint lévő rokonok bosszújától.

Sn4ke kérdezz, hogy mi érdekel, és őszintén meg fogom írni a valóságot, amit persze leginkább azok fognak hitelesnek és visszaigazolhatónak tartani, akik jártak benn, neked aki szerencsére nem jutottál erre a sorsa, talán kicsit, megdöbbentő, szinte hihetetlen lesz.
De kérdezz bátran és válaszoni fogok.
Egyben biztatom azokat, akik voltak már ezekben a műintézményekben írják le az állapotokat, mert ha egyáltalán tehetünk valamit azokért, akik nem oda valók, és most is épp elszenvedik a sorozatos atrocitásokat és a megalázást, akkor azt meg kell tennünk, akár így, ilyen formában.
Tisztelt Olvasók ! Írásommal nem ártatlanság látszatát kívánom kelleteni rabok iránt, bár meggyőződésem vannak ártetlenok is börtönben, még csak azt sem szeretném sugallni, hogy akit elítél egy bíróság az nem érdemli meg, hogy egy időre elzárják a külvilágtól, de hiszem, hogy amikor valaki bemegy a börtönbe, akkor annyi joga neki is van, hogy ha emberként ment be, akkor emberként is távozhasson. És hiszek abban is, hogy tudni kell megbocsátania is egy társadalomnak, nem csak ítéleteket osztogatni, nem hordozhatja kereztként a hátán valaki egy életen át, hogy egyszer börtönbe zárták. Én sem a gyilkosok, a pedofilok, a nőket megerőzakolok jogaiért küzdöm, bár hiszem, hogy az emberséges bánásmódhoz mindenkinek meg kell hogy legyen a joga, de kérek mindenkit, hogy mielőtt általnosítva minden rabról egyformán lesújtó véleményt mond, az gondolja át mi mindenért, és milyen könnyen lehet ma börtönbe kerülni.
Jelenlegi adórendszerünk és jogszabályaink mentén szerintem talán nincs is senki aki ne lenne adócsaló, és nem gondolnák sokan, milyen alacsony összeg teher mellett már bűncselekmény, és nem szabálysértés, ergo mindenkinek ott van a téglája a falban, csak a szerncsésebbjének még nem olvasták fel a nevét, hogy kifáradjon átvenni a "nyereményét".

hát hogy az ellenkező oldalról is szóljon hozzá valaki: a 90-es években két évig civil munkáltató voltam egy olyan börtönben, ami arra épült, hogy a körülötte lévő állattenyésztő üzemekben és földterületeken munkalehetőséget adjon az elítélteknek.
hát nem tudom.a börtönrendszer abból a szempontból valóban nagyon rossz, hogy valóban nem különíti el a valódi tetűket az "véletlenül" bekerült elsőbálozóktól. volt a kezem alatt olyan, életveszélyt okozó súlyos testi sértésért bekerült(gyak. baleset volt) tanyasi 18-éves kölyök, aki ártatlanságát maga mögött hagyva gyak. 2 hónap után kigyúrva, tetoválva, minden "jót" megtanulva lavírozott tovább odabennt.
azt is teszem hozzá viszont, hogy olyannal nem találkoztam, aki ártatlanul lett volna bennt.
ellátásbeli hiányosságokat nem tapasztaltam.
és még valami. minden cellában volt tévé, rezsó. a keresményért helyi "kantinban" vásárolhatott az elítélt. mindez addig ment, amíg a tv miatt bunyó nem lett. amíg a megvásárolt teafűből drogot nem főztek maguknak. akkor valóban megvonták ezeket a kedvezményeket. és igaz, hogy ezek a balhés barmok miatt történtek, de megítélésem szerint ezek a tagok azért igencsak sokan voltak az összlétszám viszonylatában.
az tényleg borzalom, ha az ember normálisként bekerül a sok tetű közé, de azt gondolom, ez azért a ritkább eset. abban az időben kb.100 elítéltre jutott egy kiemelhető értelmes, akit minőségi munkára (írnok) is lehetett alkalmazni.
lefizetett smasszert nem láttam. őket már akkor is felügyelték annyira mint az elítélteket. az, ogy rengeteg köztük a bunkó? ja, hát ki vállal önszántából ilyen szar munkát?

Egyetértek veled, hogy nagyon sok primitív ember van a hazai börtönökben és azzal is, hogy valóban kevés akiről tuti kimondhatnánk, hogy ártatlan, abban pedig visszaigazoltál, hogyan lehet egy első bálozóból elég gyorsan végleges bűnözőt faragni csak azzal, hogy összekeverik őket az aljával.
Az ellátás kérdésében, azonban minden szavamra garanciát vállalok, csak olyat írok le, amit saját magam átéltem,láttam, azokba bele sem kezdek, amit valaki csak elmesélt nekem.
Rezsó, vízmelegítő használata tilos a börtönben, azt elismerem, hogy mindig igyekeznek minden féle hulladékból és drótból ilyeneket fabrikálni, hogy például legyen egy kis melegvíz, ha éppen nem engednek fürödni, vagy hideg esstékent egy kis meleg tea, hiszen a lakótelepek szigetelésre váró ablakai a BV intézetek ablakaihoz képest az energiagazdálkodás csodái. és persze az sem ritka, hogy momentán hetekig nincs is ablak.
Ezeket a fabrikált eszközöket pedig szakzsargonnal élve, amikkor jönnek az örök hippizni, azaz feldúlják a zárkákat tiltott tárgyak után kutatva, akkor elveszik és kezdődhet előlről az egész. Ehhez persze külső munkahelyek kellenek, ahol az ilyen kacatokat összetudják guberálni.
Azt talán már mondanom sem kell, hogy ezeken a hippiken is láthattam, hogy az egyik zárkából az asztalra kitett vízforraló készítményt sem vitték el, míg a másikban a viszonylag jól álcázottat is megtalálták.
Azt hiszem mint külsős munkáltató a börtön belsőhözn nem nagyon kerülhettél közel, így azon nem csodálkozom, hogy nem találkoztál a korrupcióval, a lefizetéssel, hiszen annak gyökere, úgymond a fizetős ügyfelek pontosan a nem dolgozó szinteken vannak, akik akkor is megtagadják a munka felvételét, ha valami csoda során felajánlaná neki a munkába állítási bizottság.
lismerem az is igaz, hogy rendre megbuktak fegyőrök, mert tényleg fiygelték őket, nem egyszer előnyökért beépített rabok voltak a vesztegetők, majd a kororna tanúk, akiket persze azonnal más börtönbe szállítva folytatták tevékenységüket, amíg a jól megszervezett börtön híradó segítségével már mindenhol felismerték őket, és beteljesedett a sorsuk. az ilyen ügyek persze ahogy én láttam legrosszabb esetben elbocsátással végződtek, de azért nem árt utána számolni, hogy ha valaki egy évig leveszi a sápját a nem dolgozó kiskirályaitól, és esetleg némi kiegészítőhöz hozzáfér a konyhán, élelmiszer vagy ruharaktárban is, nos akkor is azt mondja volt egy jó éve.

Bocsi a TV-re nem reagáltam, Tv akkor lehet a cellában, ha hozatsz be a hozzátartozóddal, persze kérelem benyújtása után, de azzal számolni kell, hogy ami ide egyszer bejött, az utána ritkán távozik kifelé is. Természetesen nem kell 52 catornát elképzelni, ami drótok segítségével befogható az jön valahogy, és mondanom se kell, hogy a TV is bármikor elvehető büntetésként. Mkivel egyébként az egyetlen szórakozás, vagy inkább nevezném időtöltésnek a bezárt celláben, ezért ezt nem nevezném borzasztó nagy kegynek, ha csak nem az a cél, hogy bedilizett embereket engedjenek szabadon.
Az értelmest valóban igyekeznek kiemelni a BV-ben saját jól megfontolt érdekükben, hogy legyen aki elvégezzen felelősséggel járó munkát is, nem beszélve a külsős, gyakorlatilag őrzés mentes munkahelyekről, börtönőrök falujában elhelyezett élelmiszer, ruharaktári és egyéb munkákról.

a kantin is valóság amiről írsz, de itt azt a pénzt tudod elkölteni, amit a munkádból megkerestél, ez nekem 2000-ben 2-3000 Ft/hó bér volt, amiért reggel 7-től délután 4-ig dolgoztam minden hétköznap. Gondolom mondanom sem kell, hogy a katinos árképzése nincs leszabályozva,mert abból is részesül valaki bv-n belül, így az árak tekintetében osztályon felüli luxus közértkek árán vásárolhattunk.
Tény, hogy ha küldenek kintről pénzt az is azonnal a számlánkhoz csapódik, amire vásárolhattunk, de ha emlékezetem nem csak ennek volt egy nem túl magas havi limitje. Én nem akartam az emúgy is nélkülöző családomtól elvonni pénzt, ezért én nem kértem be pénzt, de még csomagot se, hogy ezzel segítsem őket, így én ebből a kevéske pénzből, borítékra, bélyegre, mosószerre költöttem elsődlegesen. Szerencsémre a munkahelyemből adódóan a tisztálkodási szer és némi plusz étel biztosítva volt, dohányozni pedig nem dohányzom, így valahogy kijöttem, de azért akik nem jártek bent számoljanak egyet, mire is elég luxus árak mellett 2-3000 Ft/hó, főleg ha valaki dohányzik, vagy belső kereskedelem miatt kénytelen cigit is venni, nem beszélve a tisztálkodásról, és egy havi egyszeri elcsábulásról valami kevéke étel formájában.Ergo jó dolog a kantin, kábé olyan a többség számára, mint a karácsony, szép csak ritkán van.

Mr.Phe Nagyon sajnálom ami történt önnel de azt gondolom magának köszönheti. Nem kellett volna azt tennie amit tett és nem jut oda. Ezzel gondolom egyet ért.Még ez se lenne probléma hisz mindenki hibázhat egyszer. De azt már felháborítónak tartom,hogy sajnálni kelljen a rabokat mert nekik minlyen rossz benn. Az előzetessel nem értek egyet de ami sok az sok. Nem képzeli hogy a tisztességes emberek akik még adójukkal kénytelenek támogatni a börtönöket, még sajnálják is a szegény rabokat.
Hát én nem vagyok hajlandó sajnálni egy olyan embert aki megölt vagy megerőszakolt valaki vagy csak kirabolt vagy bármi mást csinált igenis kapja meg a büntetését, mert ha az én gyermekemet ölte volna meg vagy bántotta volna sokkal rosszabbul járnék el vele szemben. Nem kell bűnözni és akkor nem kerül börtönbe és nem tapasztal ilyeneket. lehet szegényen és tiszetességben élni. Személy szerint szigorítanám a mostani helyezetet.
Ön azt állította,hogy a rabok töbsége nem tudja magáról levedleni a bűnözést. Tehát visszaeső lesz. Nahát tényleg? Akkor nem elég szigorú a börtön. Mert ha nem tanulja meg azalatt a idő alatt,hogy mit nem kéne tenni akkor csak nyugodtan zárják vissza. Tudom,hogy nehéz talpra állni de ez NEM MENTSÉG!!!!!! Ez nem lehet az. Mert a szabadultak problémáinál sok családnak sokkal nagyobbak vannak mégis megoldják mert meg akarják.
Ez az egész csak gyengeség mert nagyon könnyű azt mondani,hogy ,,jaj Istenem! nem tudok hova jutni" Nem panaszkodni kell hanem tenni kell azért,hogy elfogajon a társadalom mert az sem könnyű. Mert innentől a legtöbb ember csak ennyit fog tudni magáról: börtöntöltelék.
Belépett abba a táborba amelyiktől az apák féltik a lányukat és anyák a fiukat mondván találsz te rendesebbet is.
Ugyhogy tudom ajánlani,hogy ne legyen büszke arra,hogy megjárta a börtönt hanem tegye túl magát rajta és álljon talpra és ne azt mesélje el másoknak milyen a leves hanem,hogy mit nem tegyenek.
Üdv

Tisztelt Amigo! Elnézést, h beleszólok "nemes" vitájukba, de annyira tuti "gyenge" odabent a helyzet, h az én általam leírt esetben a fiatalember 58 kg-ot fogyott, lebénult, és még így is 10 hónapot kellett "levelezgetnie a T. Bírosággal, hogy mielőtt kipurcanna, legalább háziőrizetbe tegyék...

Én is voltam börtönben, nem is egyben, de gyorsan hozzáteszem, nem fogvatartottként. Külsős céggel dolgoztam, és legalább 15 börtönben jártam szerte az országban. A kép elég változatos. Az, hogy valakit börtönbe zárnak, önmagában még nem mond el túl soakt. Mert börtön és börtön között is nagyon sok különbség van/lehet. Én a legborzasztóbbnak a Kozma itcai gyűjtőt, meg még talán a sátoraljaújhelyit tartom. De ellenpélda is van. Kecskeméten ha jól emléxem, 2 börtön is van. A régi, az béna. De van egy újabb. Hát azt még egy gyengébb szálloda is megirigyelhetné. Ott nem is cella van, hanem - ha jól emléxem - "lakószóba"-felirat lóg az ajtókon.
Amíg ezekben a börtönökben dolgoztam, több fegyőrrel is találkoztam. De a legtöbbjük félt "közösködni" a rabokkal, szó se lehetett megvesztegetésről, stb., mert ők is hallottak rémhíreket, hogyan buktatta le az elítélt a cinkosát, aki smasszer, és hogyan lettek végül "rabtársak"... Mint mondták, semmit, még egy gyufaszálat sem szabad a raboknak adni, mert aztám kér valami nagyobbat, és közben zsarol, hogy az előző bizniszt elárulja...
A tv az igaz, több olyan hely is volt, ahol volt tévé, és kábel tv is (!) És egyes helyeken úgy kellett rászólni a rabokra, h ne üvölttessék már. Persze ezek kiragadott esetek, nem általánosak. Akárcsak a paraszt fegyőr esete, aki szórakozásból elzárogatta a melegvizet. És ugyanez az úr január közepén, mikor kint volt -15, és a rabok szóltak, h napok óta semmi fűtés nincs, le se sz*rta, hadd szenvedjenek, és közben jót röhögött...
A "börtön-büfé"-ről annyit, hogy ha minden igaz, már nem készpénzzel fizetnek, hanem van egy fényképes, kóddal ellátott azonosító kártyájuk, amivel egyaránt tudnak vásárolni és telefonálni... (ezt azért tudom, mert ezzel a rendszerrel kapcsolatos volt a munkánk).

Kedves amigo !

Ha visszaolvasol láthatod, hogy nem állítottam, hogy én ártetlen lettem volna, é azt sem, hogy más az volt, és még azt is külön leírtam, hogy természetesen mindenki megérdemli,hogy elzárják a külvilágtól, ha valamit elkövet, de azt már nyugodtan kijelenthetem, hogy tudni kell a cselekmény súlyűhoz igazítani a büntetést.
Nem véletlen írtam hogy ebben az országban mindenki adócsló, ergo halál nyugodtan ücsöröghetne akár börtönben is. Vagy Önmég sosem turpiskodott az adóbevallásánál, hogy miként kellene olcsóbban kijönni az adóteher alól, talán az sem fordult még elő, hogy valamit úgy csinálatatott meg, hogy egy mosoly kíséretében nem kért számlát, így Önnek Olcsóbb volt, a másik fél meg nem fizetett Áfá-t, adót, de csak nézzen bele a médiába, hogy ma pontosan hányan is kényszervállalkozók, mert a munkáltatójuk nem tudja vagy akarja megfizetni a közterheket, így összemoyolyogva közösen mismásolják el az adófizetést, és még sorolhatnám...nincs kétségem afelől, hogy Ön is maga módján valamely kategória szerint adócsaló, aki azt állítja magáról, hogy nem az az véleményem szerint álszent.
És csak javaslom figyelmébe elolvasni az idevonatkozó jogszabályt, hogy az adócsalás mértéke szerint honnan minősül bűncselekménynek és nem szabálysértésnek, ergo meglepődne, hogy eddigi életében hányszor volt olyan szerencsés, hogy nem fülelték le az ilyen turpisságokat és nem került börtönbe. Én pedig amennyire nem vagyok büszke arra, hogy egy évet eltöltöttem a BV-ben, annyira nem lehet büszke arra más se, hogy csak a szerencséjének köszönhetően hagyta ki ezt az élvezetet.
Sajnos általános emberi tulajdonság, hogy ha azt hallja rab és börtön, akkor egyből rávágja, mint Ön is, hogy azok a gyilkosok, pedofilok, erőszakoskodók, pedig ha megnézne egy statisztikát, nem az ilyen típusú büncslekmények teszik ki a börtönben lévők öszetételének a súlyos százalékát. Persze nem is az Ön kötelessége ismerni ezeket az adatokat,és én azt is megértem, hogy Ön megveti a fajsúlyos bűnelkövetőket, de érdemes átgondolni az adócsalás példámat, és egy kicsit átgondoltabban fogalmazni egy olyan országban, ahol a megélhetés már csak kisebb nagyobb turpisságok árán oldható meg.
És ne legyen titok, hogy miért voltam a BV-ben, kereskedelmi bórker vagy ismertebb kifejezéssel közvetítő ügynök voltam olyan termék eladásánál, amit itthon készítettek, papíron külföldre vittek, de csak papíron hagyta el az áru az orzágot. Nem vvoltam eladó, nem voltam vevőse, pénzem se lett volna rá,az áru sem volt ssoha a birtokomban, egy volt a sokak közül, aki a 90-es évek legelején ült egy fax mellett és várta, hogy milyen áru eladó nagytételben, azt tovább küldte általa ismert más ügynököknek és reménykedett, hogy jön majd egy visszajelzés, és apró részeckéje lehet fillérekért egy üzletnek. Így is lett, sem az eladó, sem a tényleges vevő egyetlen napot nem ült a köztük közvetítő 6 ügynök viszont, mint bevonult a börtönbe, azt gondolom nem kell mondani, hogy a haszon se nálunk csapodott le, ami kerestem az ügy felgöngyölésig cirka 3 hónap alatt az ügyvédemre sem volt elég, el kellett adnom a lakásom.
Kihangsúlyozom nem vagyok ártalen, nem is sajnáltatom magam, és én azóta visszailleszkedtem a társadalomba, évi több száz milliós forgalamt generálok egy cégnél, eltartom a családom, tehát nem magam miatt írtam, amit írtam, hanem azokért a hozzám hasonlóakért, akik nem gyilkosok, peddifilok, erőszakoskodók, egyszerűen csak egyszer eltévedt átlag emberek, akik pont olyanok, mint Ön, ha az utcán szembejönnek nem szúrja ki hol jártak, ha beszél velük, a bizalmukba fogadja, aztán ha egyszer becsületből elmondja mi történt az életében, akkor meg megvetné, és letagadná, hogy valaha is ismerte. Ön szerint ez helyes? Valakit a múltja alapján megítélni, hiába bizonyítja a jelene az ellenkezőjét.
Semmi kétségem, ha tudná a cég, ahol dolgozom, hogy voltam börtönben kirúgna, és hirtelen eltávolítandó börtöntöltelék lennék, de azt az évi pár száz milliót nem utasítaná vissza, nem dobná el, mint szégyen pénzt, amit eddig megtermeltem nekik. Ez az álszentség, és ha még az is kiderülne, hogy aki így cselekedne velem a cégnél, az egyébként jó kereszténynek vallja magát, na azon is csak jót mosolyognék.

Persze ez nem azt jelenti, hogy nem kell bűnhődniük a raboknak (visszatérve a szemét fegyőr esetére). De attól h valakit bűnösnek találtak valamiben, nem azt jelenti, hogy mindenféle szivatás megengedett. Az ítélet szabadságvesztés, arról - gondolom - nincs szó, hogy -15 fofos della, meg hasonlók. Mondjuk van aki azt is megérdemelné, de az igazságszolgáltatásban nem az a kérdés...
Aztán itt van a munka. Szerintem alapból kötelezővé kell tenni. Mert az tényleg nem egészen kóser, hogy az elvileg bexületes emberek adójából tartják el a fogvatartottakat. Mert valakinek igenis megváltás, hogy börtönben lehet: ott van valami kaja (és nem mindig rossz), meg fűtés (már ha működik), és még tévézni is lehet.
Ahhoz én is csatlakozom, h a hatékonysága elég gyenge a börtönnek, vagyis nem érik el azt a célt, hogy megjavult emberek távozzanak, illetve elrettentő ereje legyen...

Másik aspektus, hogy az erősebb agresszívebb, börtönbe visszajáró miért éljen jobb életet mint aki gyengébb, félénkebb és először van ott.
Így pont annak a kellemesebb a börtön, aki az általános megítélés szerint jobban megérdemelné, hogy rosszul érezze magát pár évig.

Puma, tökéletesen egyetértünk.

Kedves Amigo!

Te nem sok mindent értesz abból,amit Mr.Phe leír... És azt hiszem nem is érted meg, csak, ha majd eccer megtapogatod saját tégládat abban a falban... Nem vezetsz autót?! El sem tudod képzelni, hogy súlyos közlekedési bűncselekményt kövess el?! Könyvelőd még sosem követett el semmi stiklit, amiért neked kéne tartani a hátadat?! A számítógépedre még sosem töltött le senki sem egy pedofil képet?! Mitől vagy Te ennyire magabiztos?!

Mr. Phe!
Írj még sokat, objektív, elfogulatlan, amit írsz, annak ellenére, hogy érintett vagy. Sem ártatlannak nem mondtad magad, sem büszkének nem érezlek.

Kedves Többiek!

Veletek együtt egyetértek azzal, hogy pont azok szívnak bent, akik a legkisebb büntetést érdemlik. A fogház, börtön, fegyház fokozat semmit sem éreztet a valódi büntetésből. A sitiprincek hatalmát kellene letörni, az ő büntetésüket kéne "emllékezetessé" tenni, hogy soha többé eszükbe se jusson visszakerülni, hogy rettegjenek a börtöntől és kinti cselekedeteik során ez mindig jusson eszükbe. Az "elsőbálózók" esetében lehetne megpróbálkozni a neveléssel, de nem a mostani módon, nem végleg bűnözővé tenni őket. S persze azokat is el kellene különíteni, akikn ek már minden mindegy, s csak a társadalomtól akarjuk izolálni őket.

Bocsi, hogy osztottam itt az észt, de kissé megbosszantott Amigo véleménye.

Tisztelt Amigo!
A mi rendszerünk szerintem azért működik ilyen rosszúl, mert vannak olyan vaskalapos emberek, akik úgy gondolkodnak, ahogyan azt Ön is teszi. A bünözőket is külön csoportokre kellene osztani, hisz nem minden ember bűnöző aki egy BV intézetbe kerül. Vannak olyanok is akik csupán egy véletlen baleset vagy egy meggondolatlan lépes miatt kerülnek oda. Nem hiszem, hogy az ilyen "bünözőknek" is a nagyfiúk mellett lenne a helye . Gondoljuk csak bele, hogy vannak olyan 18 éves fiatal gyerekek, akik vagánységból elkövetnek valami törvénybeütközőtt és még mielőtt kialakult volna a szemlységük bent kialakítják helyettük. Talán érdemes lenne ez végiggondolni.

Tisztel Phe!
Személy szerint nagyon sajnálom, hogy ilyen szörnyű tapasztalatott kellett megélnie és valóban azt gondolom, hogy Ön egy inteligen ember. És igen, nekünk mindent meg kell tennün azért, hogy a benti helyzet is emberségessé váljon azok számára akik nem oda valók.

Többen mondták, és szerintem is nagyon fontos, hogy a rabokat az elkövetett bűncselekmények alapján el kell különíteni.
Egyébként Ata (is) nagyon jókat írt.

Kedves Puma !

Az általad említett Kecskeméti börtön, az akkoriban épült,vagy nem sokkal előtte mikor én Sándorházán voltam, mi is hallottunk róla, de az, már ha egyre gondolunk nem is börtön, hanem a fogháznak is az enyhített változata volt, olyan átmenet a szabadság és a börtön között, és éppen olyanoknak szánták elvileg, akiknek olyan kicsi volt a bűncselekménye, hogy nem volt értelme kirángatni az életviteléből, azzal csak többet ártottak volna nekik. Mondom persze elvileg, mert én akkoriban úgy értesültem a "börtön híradón" keresztül, hogy többnyire nem az egyszerű bicikli tolvajok kerültek be,, hanem a védett rabok olyan Tocsik félék, akik mégis kaptak pár hónapot. Persze ezt nem tudom megerősíteni, nem volt ott, csak hírből tudom, de az viszont tény, hogy maga az intézmény olyan kis létszámú, hogy Sándorháza egyetlen épületének egyetlen szintjén elfért volna, így ebből aztán végleg nem lehet általánpsítani.
Az viszont mint írom lényeges, hogy az nem börtön, hanem a legenyhébb fokozatnak a fogháznak is light változata.
Aki esetleg nem tudná van fogház, börtön és fegyház, amelyeknek eltérőek fogvatartási szabályai, és vannak olyan börtönök is, pl. Sándorháza, amelyen belül helyhiányában voltak fogházszintű cellák, a börtön cellák között, gyakorlatilag ez annyit jelentett, hogy amikor nálunk ránk zárodótt a cella ajtó, addig az ővék este sem volt zárva kijöhettek a folyosóra, aminek a végén volt egy rácsos ajtó, persze bezárva, illetve ők, ha csak nem atagdták meg a munkát, akkor elsők közt állhattak munkába.

Mr.Phe!

A kiegészítő információid valószínűleg helyesek (köszönet értük). Őszintén szólva, mivel én személy szerint igen kevés időt töltöttem az említett kecskeméti intézetben, nem tudom már megmondani, h az börtön volt-e vagy egyéb kategória. Szóval szerintem a "börtön híradó" igazat mondhatott.

Csak megköszönni tudom minden eddigi hozzászólónak, hogy véleményével segítik, hogy a köztudatban ne homályos találgatás, vagy filmek elkopott kliséi alapján kelljen megítélni az igazságszolgáltatást vagy a büntetés végrehajtást.
Köszönöm és egyben kérem is mindazokat, akik képesek önmagukon felülemelkedve azokra is gondolni, akik bajba jutottak, hogy ne ítélkezzünk elhamarkodottan és ne soroljunk mindenkit egy kalap alá, csak mert ez kényelmesebb.
Tegyünk meg mindent, hogy végre belássák a politikusok, az igazságszolgáltatásban dolgozók, hogy a cél közös, minél inkább visszaszorítani a bűnözét, és legfőképpen megelőzni, hogy a bűn újra termelje önmagát, de ehhez két dologra van szükség, teljesen külön kell kezelni a nem erőszakos bűncselekményt elsőként elkövetőket, illetve azokat a megélhetési bűnözőket, akiknek nem maradt más választása, mint lopni, hogy életben maradjanak.
A második pedig hogy olyan gazdaság politikát, olyan gazdaság élénkítási programokat kell támogatni, ami lehetővé teszi, hogy a munkanélküliség minimális legyen, és olyan adópolitikát, ami élni is hagyja az adózó polgárokat.
kszönöm azoknak akik ezen munkálkodnak, és vároma további hozzászólásokat, kérdéseket, amire igyekszem legjobb tudásom szerint őszintén válaszolni.

Tisztelt Mindenki !

Véleményem szerint az embereket 2 csoportra lehet osztani : akik már voltak börtönben és akik még nem. Én az utóbbi csoporthoz tartozom és ahogy Tacuma írta, ez akár a véletlen műve is lehet. Havonta néhány ezer kilómétert levezetve sosem tudható, mikor esik elém egy részeg kerékpáros, vagy szalad ki egy kisgyerek a labdája után az úttestre és máris kész a baj. Az adóval kapcsolatban leírtakkal is teljesen egyetértek. Az, hogy valaki "böntönviselt", ma már egyáltalán nem azt jelenti, hogy az az ember egy söpredék, akit a társadalomtól elzártan kell tartani. Vélemény nyilvánítás előtt nem árt tisztában lenni az okokkal. Nem mindegy, hogy valaki 100 forintért agyonver egy 80 éves nénit, vagy megerőszakolja a 4 éves gyermekét vagy esetleg gazdasági bűncselekményt követ el. Egyikre sem kell büszkének lenni, de nem is eshet "egy kalap alá" a megitélésük. Köszönöm Mr.Phe a beszámolódat és kívánom, hogy soha többet ne szerezz újabb - ilyen jellegű - élményeket !

Kedves happy !

Köszönöm a jószándékú biztatést, és ígérhetem nekem elég volt a tanuló idő, nincs az a pénz amiért még egyszer kockáztatnám a börtön,pedig nem nekem volt igazán rossz a helyzetem, hizen kiemeltek, de nem kívánom senkinek, hogy végig kelljen néznie, amint egy másik embert, aki nem volt ilyen szerencsés a szemed láttáre kicsinálnak, és nem tudz segíteni.
Számtalanszor csempésztem be a raktárból egy kis élelmiszert, hogy kiegészítsem a cellában élők étrendjét, és sokszor jöttek hozzám könyörögni ételért, vagy a ruha raktárból egy tiszta öltözetért emberek és nem maguknak, hanem a dölyfösködő kiskirályoknak. Tudtam, ha nem segítek, megkapja a magáét, de egyszerűen képtelen voltam annyi élelmet vagy ruhát behozni, amennyire szükség lett volna, hogy megmentsem őket. És ilyenkor hiába a lelkiismeret, de nehéz feldolgozni.

Néhány jó tanács azoknak, akik akaratuk ellenére bajba kerülnek,és be kell vonulniuk valamelyik börtönbe.

Szinte semmit ne vigyél magaddal, aminek a legkisebb értéke van, már az első estéd végére nem lesz meg, viszont vigyél lakatot, mert létkérdés, hogy be tud zárni a szekrényedet, amit majd kapsz nem csak kevéske értéked miatt, hanem a BV tulajdonú tárgyak (evőeszköz, ruha, stb) miatt is, mert ami nem lesz meg, amikor leszerelsz, azt könyörtelenül rád számlázzák, és úgy kezded a szabad életet, hogy befizetési kötelezettséged van, illetve a szabduló pénzedből, abból néhány ezer forintból levonják.
Vigyél wc papírt ne tekercsben, azt a többi rab elkunyerálja, ha nem adsz elveszi, hanem kis kötegekben, amit zsebre tudsz tenni, így nem látják ha bemész a wc-rw, hogy van wc papírod.
A lehető legszakadtabb cipődbe, nadrágodba, polódba menj, mert amikor bemész nem azonnal öltöztetnek be, így mire oda jutsz, hogy lead a ruhádat, már könnyen lehet, hogy nem lesz mit, illetve valami összetákolt förmedvény lesz rajtad a ruhád helyett. Ez cipőre különösen igaz, láttam rabot, aki mezítláb vánszorgott le az átöltözéshez, és persze az őrök nem találták meg a cipőt a zárkában, nyoma veszett, gy bűnöst sem találtak.
Ha még sem tűnne el a ruhád, amíg átöltözől, akkor viszont a ruharaktáros fogja elboltolni az elméletileg zárt raktárból, amíg börtön lakó vagy, és csak meresztheted a szemed, amikor a leszereléskor a ruhád helyett valami csövesnek a szakadt, még méretben sem stimmelő ruháját vágja hozzád. Azt pedig megnézem magamnak, hogy ki fog reklamálni a ruhája miatt, amikor ezzel azt veszélyezteti, hogy a bármelyik percben a szabad levegőre vivő meseautóról lemaradjon az ügyintézés miatt.
Ha dohányzol, előtte sszokjál le, bent a cigaretta a fizetőeszköz, így nagy luxus, ha valaki a "pénzét" elfüstöli, de ha mégis, csak néhány csomaggal vigyél be, azt jól dugd el a ruhádban, és amíg nem szállítanak el a végleges helyedre, addig ha lehet inkább ne dohányozz, mert ahogy meglátják elsőre szép szóval, ha nem megy más módszerrel fognak megszabadítani a káros szenvedélyedtől.
Fogkefe, fogkrém az mehet, a rabok nagy része,legalábbis aki félő, hogy lenyúlna az ilyen fölösleges luxussal nem törödik.
Borotvát inkább csak eldobhatót, a cserélhető fejesek kellendő árucikkek.
Alsó gatyát viszont cserének nem egyet, mert mire végleges celládba jutsz, addig akár egy hét is eltelhet, és ha szerencsés vagy addig jó ha egyszer fürödtél. Persze ha kimosod az alsónadrágos kézzel hideg vízben mosószer nélkül, max a saját szappanoddal, akkor éjszaka a párnád alatt legyen.
Minden amire szükséged van az az első csomagban jöjjön, amit ha nem angyon szállítgatnmak ide-oda, akkor 2-3 héten belül megjöhet, és nagyon fonto vigyél be valami erős, de nem látványos szatyrot, (Spar), amiben majd a csomagod tartalmát felveheted, hogy ne lássák mit kaptál, a tetejére rakj valami apró édességet, azt dobd ki a közösbe, amíg azon csámcsognak, az alatt a valódi csomagban küldhető és számodra is értékes dolgot gyorsan berakhatod a szekrényedbe, aztán zsupsz lakat rá.
Ha nem dolgozóra kerülsz, imádkozz, ott a lakat is mindegy, azonnal leverik,készülj fel a fogyásra,és ha járatos vagy mások gatyájának, zoknijának mosásában, hát akkor lesz benne részed, és akkor még ez volt a legkevesebb.
sose ülj le a bekerülés után senki ágyára kérés nélkül, mert könnyen lehet, hogy akkor fogod kapni az első maflást, ha esetleg viccből azt is mondják válasz magadnak alsó ágyat, ne dőlj be, mond, hogy gyerekkorod óta emeletes ágy tetején szeretsz aludni, alsó ágyon a kivitelezettek alhatnak, így ha elfogadod a gyanútlan ajánlatot, akkor lásd ágyra ülési szindróma.
Ha szereted az irodalmat se vigyél magaddal a bevonuláskor könyvet, mert cigaretta papírként végzi az első este.
Ne akarj társalgás irányítóvá válni, amikor belöknek életed első cellájába, de nagyon csendes se legyél, minden kövesd az arany középutat az első hónapban, figyelj, é tanulj, igyekezz kapcsolatokat kialakítani, de ne legyenek illúzióid, itt nincs barátság, minden kapcsolat érdek kapcsolat, ami nem baj, csak tudj róla, és alkalmazkodj hozzá.
Ne akarj nagyon vagánykodni és kitalált történetekkel lakítani a nagy maffiózot, azonnal kiszúrják, ha első büntényes vagy, és megbüntetnek a hazudozásért, ne hivatkozz senkire, főleg ne bünőzőre, mert lehet Ő is bent van, vagy valami rokona, és percek alatt nála hír, Te pedig onnantól amíg szabadulsz a csicskája leszel.
Ha azt hiszed megvédenek majd az őrök, ha jelzed, hogy megloptak, vagy megvertek, akkor naív vagy, maradj csendben és várd ki a Te pillanatod, az Őr sosem megoldás.
Hát ennyi jótanács így elsőre, de inkább ne kerülj be...

Nekem nagyon szimpatikus MrPhe hozzáállása és őszintesége. Csak azt nem tudom, ki az, aki eldönti, milyen mélységnél kell a rabot már aljas gazembernek is tekinteni, ahol az őrök kegyetlen bánásmódja, a rossz tartási körülmények stb. már-már elvárt kiegészítői kell, hogy legyenek a büntetésnek.
Az erkölcsi megítélés szintjeit nincs, aki beállítsa. A bíróság a jog szerint, a bentlevők a saját érdekeik szerint, a károsultak habitusuk szerint ítélkeznek. Az elkövető pedig legtöbb esetben talál mentséget saját maga számára, amivel a tetteit meg tudja indokolni.

Én személy szerint rettegek attól, hogy valamikor az igazságszolgáltatás hálójába kerülök. Nem vagyok bűnöző, csak közel hozzá, mert vállalkozó vagyok. (A politika legalábbis már-már összemossa a határokat).
Íme az én példám: kereskedelemmel foglalkozom kb 15 éve. A kárpótlás időszakában természetesen én is elfogadtam fizetőeszközként a hozzám betérőktől a kárpótlási jegyet, amit aztán néhány napon belül egy brókernek ugyanazon az áron továbbadtam. Mígnem egy szép napon beállított az üzletembe a rendőrség, házkutatási paranccsal és szigorú felszólítással, hogy az általam rejtegetett kárpótlási jegyeket adjam ki. Sőt, ragaszkodtak hozzá, hogy a lakásomon is házkutatást tartsanak, mert ott is rejtegethetem a kárpótlási jegyeket.
Rövid idő alatt sikerült meggyőznöm őket, hogy nem rejtegetem a cuccot, mert a reklámújságokban fél oldalas hirdetésekben ajánlom, hogy beszámítom a vásárlásnál, tehát nem fű alatt megy a dolog. De természetesen ez nem akadályozta meg őket, hogy lefoglalják az éppen meglévő kárp. jegyeket közel milliós értékben.
Aztán hónapokig csend...
A dráma ebben van. Ha rendőrt láttam, összerezzentem, a gyomrom görcsbe rándult, a víz kivert. Mindig azt hittem, értem jönnek.
Eltelt fél év, mikor felhívtak a rendőrségtől (közben még csak ki sem hallgattak), hogy menjek be a kárpótlási jegyeimért, amit visszaadnak, mert az ügyész azt mondta, hogy nincs bűncselekmény a dologban. Persze akkor már csak 10 %-on állt a 90 %-on átvett kárp. jegy. De az anyagi kárnál is nagyobb kárt okoztak nekem azzal, hogy egész életemre belémoltották a félelmet. Az eset óta eltelt már hét év, de még mindig kellemetlen érzésem van, ha rendőrt látok. Azóta tudom, ki vagyok szolgáltatva teljes mértékben nekik. Mikor eljöttek a házamba házkutatást tartani, három rendőrautó kilenc emberrel (rendőrrel) körülvette a házat, egy utcabelit hívtak hatósági tanúnak, aki semmit nem tudott arról, mit keresnek.
Hiába fontos nekem az, hogy milyen képet alakítanak ki rólam az emberek, ha az eltelt évek nem tudták a velem kapcsolatos képből kitörölni azt, hogy egyszer a rendőrség milyen nagy apparátussal nyomozott nálam.
Szóval a szomszédain szemében már lehet, hogy bűnöző vagyok, mert tudják, hogy vállalkozóként dolgozom.
Erről ennyit...

És a lagfontosabb tanács, amin az egész időszakod minősége múlhat, amint bemész rá 1-2 napra visznek egy nevelő tiszthez, aki röviden beszélget veled és ki is kell töltened egy kérdőívet. Az egész beszélgetés lényege, hogy felmérje a személyiséged, a tudásod a képzettséged, és a félelmeid, azaz lát-e nálad szökés veszélyt. Mivel az ő véleménye fogja befolyásolni a munkabaállítási bizottságot pár nappal később, nagyon fontos, hogy legyél őszinte, ne vagánykodj, viszont minden lehető képezettségedet, még ha papír nélküli is, mond el, írd fel a papírra, és minden második mondatod arról szóljon, hogy minden vágyad, hogy dolgozhass a börtönben. Szakács, raktárosi, élelmiszeripari gyakorlatod, felsőfokú végzettséged, legyen az bármi is erőteljesen hangsúlyozd.
Ha pedig a munkabaállítási bizottságnál leszel és megkérdik szeretnél e dolgozni, válasz igen, és ha megkérdik mit, válasz bármit szívesen csinálsz.

Csak az előzőekhez kiegészítésül: a házkutatás alapja egy közérdekű (nem biztos, hogy ez a pontos megfogalmazás) bejelentés volt, ami szerint jogosulatlan pénzügyi tevékenységet folytatok. Ezt soha nem írták le, semmilyen írásos dokumentummal az ügyben nem rendelkezem.

Amigo, maga totalisan hulye. Keruljon be egy evre maga mondjuk egy parkolasi dij-nemfizetesert. Kerem.

Kedves moli,
még ha egyet is értek Veled :), kérlek, ne személyeskedjünk ! Ő is elmondta a véleményét, joga van hozzá. Bélám -hoz annyit, hogy tudomásom szerint a BSA-nak nagyobb jogköre van egy házkutatáshoz, mint a rendőrségnek. BSA-nak elég az "alapos indok" - mondjuk egy "jóakaró", míg a rendőrségnek bűncselekmény alapos gyanúja kell. Ha jól tudom.

Kedves Mr.Phe és a többiek!

Egész nap figyelemmel kísértem ezt az oldalt és a különböző hozzászólásokat. Én viszonylag naiv ifjú hölgy vagyok és nehezen tudtam csak megemészteni az itt leírtakat, mind attól függetlenül, hogy valahol a lelkem mélyén tudom én milyen az élet.

Nos Kedves Amigo!

Egy kérdés csupán: tegyük fel önnek van egy gyermeke, aki belekeveredik fiatalon egy rossz társaságba (ami hozzáteszem minden szülő legnagyobb félelme). Nem kell, hogy tudja mit tesz, de a többiek hatására elkövet akaratlanul egy kissebb bűntettet. Véletlen pont ő lesz az, akit lefülelnek a rendőrök és a többi "csibész", akik tudatosan bűnöznek persze megússzák a balhét. Vagy nevelőintézet, vagy meghurcolás, vagy börtön. Pedig nem is tudatosan cselekedett, vagy ha tudatosan is, akkor mások befolyására akár erőszak hatására. A rendőr bácsikat ez nem fogja érdekelni.
Még akkor is ilyen drasztikus lesz a véleménye, ha az ön becsapott gyermeke esik áldozatául a börtön kegyetlenségeinek?
Nem hiszem.

Csak még egy gondolat erelyéig szolnék hozzá a témához a rendőrök védelmében. Azok a rendőrök akik megfelelő iskolai végzetséggel és természetesen némi tapasztalattal bírnak, nem veszik egy kalap alá a bünözőket. Ők is elkülönítik a nehézfiúkat és a szerencsétlenül jártakat. Ja és persze ott vannak az igazán okos "bűnözők" adócsalók stb. akik nem bírnak megfelelő ismeretségi körrel, az Ő tudásukat talán még néha el is ismerik. Ég amít a legnagyobb fejesek nem mutatnak nekünk pédát addig mi miért is ne csalnánk, lopnánk vagy hazudnánk. Ők is ezt teszik. Én nem teszem, de én csak egy szürke kis adófizető valóban beszületes állapmolgár vagyok.
Kedves Amigo!
Szerintem a mai témához Önnek kár volt hozzászolni, remélem a mi soraink hatására kicsit elgondolkodig és még abban is talán joggal reménykedek, hogy a vaskalaját is eldobja.

Happy, o szemelyeskedett, mikor lepedofilozta Mr.Phe-t.

Remelem ravilagitottam arra, hogy mennyire elkepeszto eletfelfogasbeli tevedes, amit Amigo irt.

Kedves Mina !

nagyon életszerű amit mondtál, és az ilyen fiatal srácokra szállnak rá a leghamarább a börtönben.
Zárka társam volt egy nyíregyházi fiú, aki halálos baleset miatt kapott 6 évet, és mivel a börtön belső szabályzatából adódóan ha jól emlékszem 3 év feletti ítéletnél, csak akkor állhatató munkába az elítélt, ha már egy időszakot eltöltött a börtönben, és akkor is csak és kizárólag belső, börtönön belüli munkára, ezért szerencsétlen flótás cirka egy évet töltött a nem dolgozó szinten szószerint az állatok között.
Nos amikor lekerült hozzánk,mivel nagy keservesen belső ruha raktárba helyezték, a gyerek a legkisebb rezzenésre és összerezzent, álmaiban sokszor kiabált, hánykolódott, alig lehetett aludni tőle, és ami szinte hihetetlen 20 évesen teljesen megőszült az alatt az egy év alatt. Mutatta a fényképét a börtönbe érkezés előtti hetekből és ott állt előttem a képen látható életvidám fiatal fiú, megőszülve és lelkében megöregedve.
Soha egyetlen szülőnek ne kelljen így látni a gyerekét, ezért kell hogy oda figyeljünk a gyerekeinkre, és ha mégis megtörténne a baj a végsőkig kitartsunk mellettük. A bíró pedig, aki 6 évre börtönbe vág egy ilyen gyereket, néhe eljöhetne meglátogatni, hogy lássa mit is használt az ítélete. És higgyék el nekem a bíró nagyonm jól tudja, hogy egy ítélet nagysága pontosan milyen érezhető hátrányokat fog okozni majd a börtönben egy nem oda valónak.

Csak hogy oldjam a hangulatot mondanék egy mókás történetet is benntről, bár ez is inkább fekete humor:

Egyik délután vacsorához kellett zárt alakzatban felsorakozni és kivonulni az udvar másik oldalán lévő étkezde elé, és a felkísérő fegyőrnek nem tetszett v alami, talán nem pont egyszerre léptünk, megállított minket a z ebédlő előtt é elkezdett iszonyúan ordibálni. Persze ehhez hozzá voltunk szókva, így nagyon ssenki nem hatódott meg a düh kitörésén, csak szerettünk volna túl lenni az egészen, hogy azt a kevéske ételnek becézett fejadagot felvehessük, és visszamehessünk a zárkánkba.
Az őr csak kiabált és mondta a magáét, mire a sorban az egyik rab nem túl hangosan, hogy az őr ne hellja meg anyit mondott: mekkora egy patkány ez az alak, s láss csodát alig mondta ki, és legnagyobb megrökönyödésünkre, egy jól megtermett, valódi kövér patkány dugta ki a fejét az ebédlő ajtaján, és inalt el az épület sarka felé, gondolom az ordíbálást még ő sem bírta.
Mondanom sem kell ezt már nem bírtuk tovább, és csoportosan elkezdtek a rabok röhögni, amit persze az Őr nem értett, és még vagy félórát álltunk mire végre megkaptuk a fejadagot. Mint mindig most is valami ehetetlen dolog volt, de tudom, hogy visszaérve még késő este hangosan felnevettünk, sőt napokig ezen a sztorin rágodtunk...az aznap esti vacsora pedig bármilyen rossz is oolyannak tűnt ettől az össznépi mosolytól, mint ha valami mannát fogtam volna a kezembe.
Ha van Isten, akkor azt kell mondjam van humora, és igaz,hogy odafigyel az elesettekre. :-)

Happy:
"Bélám -hoz annyit, hogy tudomásom szerint a BSA-nak nagyobb jogköre van egy házkutatáshoz, mint a rendőrségnek. BSA-nak elég az "alapos indok" - mondjuk egy "jóakaró", míg a rendőrségnek bűncselekmény alapos gyanúja kell. Ha jól tudom."
A BSA-nak nemhogy nagyobb jogköre van, hanem semmilyen!!! A BSA egy magánegyesület, annak ellenére, hogy szeret a "szoftverrendőrség" szerepében tetszelegni... Szerintem nagyon szar a fellépésük (gondolom mindenki emlékszik a bilicses plakátjukra), és az sem öregbiti a hínevüket, hogy a perekben állítólag a BSA-emberei voltak a bírósági szakértők, ez azért érdekes, mert gyakorlatilag a szoftvercégek (a felperesek) dobják össze a BSA lóvéját. Meg persze a rendőrség is benyal tövig, mert kaptak pár 100 milla ingyen szoftver a cégektől (amiket persze addig nagyrészt illegállísan használtak), azoknak meg CD-árban volt :)
Persze, szükség lenne a működésükre, de persze csak a kishalakkal szemben játszák az eszüket, és valójában csak a támogató szoftvercégek érdekeit nézik, aki nincs a brancsban az le se sz@rják.

Kedves Mr.Phe!
A történet, amit elmeséltél a srácról nagyon borzasztó, és elgondolkodtató is egyben.
De sajnos naivságom ellenére is tudom, hogy az Amigo féle gondolkodású emberek felfogását nem lehet vele megváltoztatni. Persze minden ember más, de azért ez szörnyű.
Ameddig csak sejtési vannak az embernek az efféle dolgokról, addig jó.
Elkeserítő a tudat, hogy a rendszer nem, hogy nem lesz jobb, de talán az évek múlásával roszabb.
Kéne hinnem a dolgok jobbá válásában, de nem tudok. Az emberi természet alapvető velejárója sajnos a gonoszság és a jóság. Kiben mi érvényesül jobban.
Elnézést kérek tőletek a túlzott pesszimizmusomért, de sajnos az ilyen témák ezt váltják ki belőlem.

Mr.Phe nagyon jó olvasni a szavaidat, mert érzem benned a jóságot, és jó tudni, hogy a hozzászólók többsége még tud megbocsátani és esélyt adni a "megtévedt" embereknek.

Végre egy igazán értelmes és érdekes téma Mr.Phe jóvoltából. Egy ember, aki őszinte és nem nagyképű, inkább segítőkész. Én személy szerint nagyon hálás vagyok ezért neki és köszönöm.

Azért magjegyzem, Amigo hozzászólása - ha nyers volt is - igencsak elgondolkodtató. Mert vajon tényleg tudnánk szánni teljes lélekkel szegény rabokat, ha bennünket, vagy valamelyik hozzátartozónkat érné bűncselekmény? Nem kívánnánk-e rögtön, hogy fejezzék le, gyújtsák fel de legalábbis korbácsolják véresre?

Jó lenne ezt az igazságszolgáltatásra hagyni, de mindnyájan tudjuk, hogy az csak a jogszolgáltatásra (esetleg: se)alkalmas.
Sok cigány van a börtönökben, mert ha valamelyik összeveszik a szomszédjával, akkor ott vér is folyik, a rendőrök meg könnyen lekapcsolják. A kirendelt ügyvéd meg csak tetézi a bajt...
De nézzük meg, vajon aki eladta Kaya Ibrahimnak és Joszip Totnak a FIDESZ többszázmilliós tartozással terhelt kft-it, vagy aki a postabankot sokmilliárd forinttal megkárosította, vagy Kulcsár Attila az elsikkasztott milliárdjaival mikor kerül börtönbe?
Megmondom: semmikor (vagy ha bekerül nagy csinnandrattával, akkor egy-két hónap múlva fű alatt kiviszik).

Amikor Princz Gábor, volt Postabank vezér tárgyalásán az ügyész azt indítványozza, hogy kapjon a vádolott felfüggesztett börtönt, mert már régen történt az ügy, akkor hihetünk-e az igaszágszolgáltatás tisztességében?
Ha Kulcsár Attila a napi étkezései a Hotel Intercontinental éttermében történnek, akkor nem kellene-e megkérdeznünk az illetékeseket, szerintük az eljárás alá vont személy miért nincs előzetes letartóztatásban?

A mércék nem egyenlőek és soha nem is lesznek azok...
Uff...

Megint csak az jutott eszebe, hogy hányinger, ami ebben az országban megy. Mindenki korrupt, lop, csal hazudik. Az ember nem tehet egy lépest sem, hogy ne akadjon bele ebbe a mocsokba. Mindekinek csúsztatni kell a lóvét, ha valaki nem csalja el az adóját, azt körberöhögik, nem viszi semmire. Mindeki lopott cuccokkal üzletel, a komolyabb gyártó cégeknél is iszonyatos lopás megy, hiába van nagyon komoly biztonsági rendszerek, szankciók, visznek minden mozdíthatót. Ezek persze a kisemberek. A politikusok kiosztják egymásnak a támogatásokat, lenyúlják a zsíros üzleteket, zsarolnak, lopnak. Az állami intézményeknél mi megy? Nyílt lopás. El ne képzeld, hogy ha megpályázol egy projektet, és megnyered, ha nem pengetsz vissza 10 milliókat (és ez pl "csak" IT nem is autópálya vagy ilyesmi). Persze még így is zsíros a biznisz, mert az államcégeknek nem számít az ár, vagy a minőség, csak az hogy mennyi megy zsebbe. A komolyabb helyken ez már úgy zajlik, hogy mondjuk el akarsz nyerni egy kiírt projektet egy nagy állami szervezetnél, akkor elfáradsz a felelős igazgató "lobbistájához" (persze ez a kategória nem lézezik hivatalosan), akivel a "célszemély" kizárolagosan tartja a kapcsolatot ebben a témában, meg kérdezed, hogy "nem-e lehetne-e" megnyerni ezt a projektet, ő azt mondja, hogy lehetne, de akkor X millát le kellene szurkolni nála, még talán számlát is ad neked üzleti tanácsadásról. Persze a pénz nagy része az igazgató zsebében köt ki, a lobbista is megkapja a zsíros jutalékot, te meg a bizniszt... és mindenki vidám, a célszemély védve van az által, hogy a lobbista intézi a piszkos ügyet, te meg csak tanácsot kértél.

Kedves Mr. Phe! A fiatal fiúról szóló történetet teljes mértékben át tudom érezni, hiszen én amikor 2 év után megláttam a bíróság folyosóján az általam említett fiatalembert (aki 35 éves), bizony nem ismertem meg, csak a hangjáról, hisz az 58 kiló fogyáson kívül aki szemben állt velem, az legalább40 évesnek nézett ki, és a szemei... Nos abban annyi fájdalom volt, hogy azt elképzelni, leírni nem lehet!

Kedves Donau,

Sajnos nem tudok semmit hozzátenni csak azt, hogy teljes mértékben egyetértek veled,végtelenül kábrándító az egész, nem hiszem, hogy valaha is megváltozik..

Mermaid:
Lehet, hogy nem változik ez meg, de jó lenne, ha legalább javulna a helyzet, és visszaszorula ez az egész. Persze, igazán senkinek nem érdeke, hogy változzon valami, csak a kisembernek, aki kiszolgáltatott, de ő meg kit érdekel... :(

Jajj, szegény adócsaló kisemberek, akiket a nagypályás közigazgatók, meg politikusok teljesen kizsákmányolnak. És bebörtönöznek. Nem kellett volna így szavazni elvtársak (és NEM csak erre a kormányra értem) akkor talán nem ilyen lenne a helyzet. Meg bele kellett volna gondolni abba, hogy (valódi) érdekképviseleti szerveket alakítani, meg kimenni az utcákra, stb. Aztán akkor még a híres francia etatizmus is meghátrál (lásd diáklázadások, munkavállalás). Itt? -Helyzet: A kormány elbocsát tizenpárezer embert. Válasz : Hát nagyon sajnáljuk, de tulajdonképpen... Helyzet: Csökkenni fognak a nyugdíjasok kedvezményei (- amúgy is egy Mekka ez szvsz, de azért, ha már megadták..) Válasz: A nyugdíjasok megértéssel fogadják a megszorításokat. És akkor meg ugye a 60-70 %-nyi jövedelemelvonás, a minimálbér után is Brutt 130 körül kell adózni.. Válasz: "Ez a szemét kormány, már eleve mindenkit adócsalónak feltételez.." Hát kérem a kormány addig megy el, ameddig azt a polgárok megengedik, illetve ameddig azt LEHET. - És most villámgyorsan felejtsük el azt, hogy bakikat követtek el ők is, meg a mostani ellenzék részéről is (valamikor). Uraim, ezt mi hagytuk, és mi voltunk azok, akik hagyták azt is, hogy 10 százalék legyen a hiány, meg ilyen úgymond "korrupt" a rendszer. Ha kimegy párszázezer ember az uccára, (amin még a kedves is átment vmikor, és ennek az uccásnak a véleménye szerint "Döntsd a tőkét elvtárs"..:)), vagy leáll a vasútközlekedés, oktatás, kereskedelem, stb. akkor a mindenkori kormány egy ideig ugyan biztos keménykedik, de azután hamar elgondolkodik vagy épp megbukik. Szóval, én azt hiányolom, hogy nincs társadalmi kontroll, csak kis -előre bocs a szóért- sunyi adócsalókák vannak, akik fujjognak a nagy adócsalókákra, meg sikerdíjasokra. Ahelyett, hogy szakszerveződnének, társadalmi kontrollt alkotnának, és nem hagynák, hogy az államban ez menjen, de cserébe az állam se raboljon, viszont fair módon ők is fizessék be azt ami jár. És akkor a "mi az adófizetők a tartjuk el őket a pénzünkből és nem csinálnak semmit" hivatalnokok hamar röpködnének, mint a lufik a majálison, mikor (kovács)pistike elereszti a madzagot. Az összes kormány nem hibátlan, soha nem is voltak azok, de vannak olyan államok egyes helyeken, ahol nem engedik meg az ÁLLAMPOLGÁROK, - és nem négy évenként!!!- hogy minden elszaladjon. Hja a börtönök... UGGYAN KÉREM! Az, hogy ez megy ott, az is a mi hibánk! Hát ha igaz az a 9000 ft rabonként, akkor az 3 éttermi á'la carte étkezés! Jó vonjuk le a fűtést, meg az ilyeneket, de akkor is.. A rendszer itt is nyilván a visszásságokból élők miatt ilyen. (És azt sem mondom persze, hogy a börtönöknek a Hilton szállóval egyenlő minőségű szolgáltatást kellene nyújtaniuk). Viszont, a visszásságokból élők addig mennek el, ameddig tudnak. Ha nem tudnak, akkor nem fognak elmenni semeddig. Nem a gonosz elnyomó kizsákmányoló tőkést/komcsit/judeobolsevik plutokratát/korrupt hivatalnokot/pénzügyminisztert/ellenzéki vezért/kormányfőt stb. kell első számú közellenségnek kikiáltani emberek! Először magunkba kell nézni, és ki kell valük szemben kényszeríteni, hogy figyelembe vegyenek mást is. És akkor talán attól se kell rettegni, hogy piszlicsáré ügyek miatt bekaszliznak, ők meg megússzák.

Kramp szívemből szóltál, valóban csak akkor számíthatunk a változásra, ha merünk kiállni az igazunkért, és ha ez csak úgy tud műkörni, hogy az utcán kell jelezni, hogy mi kisemberek is éeltteret akarunk, akkor ezt kell tenni, és valóban szükség van valódi érdekvédő szervezetekre, és nem hajlott hátú politikai irányítás alatt álló szakszervezetekre (tisztelet a kivételnek)
Az adócsalást pedig én magam is elutasítom, de csak akkor lehet elvárni a tisztességes adófizetést, ha egy kormány hajlandó megteremteni a tisztességes, élni is hagyó adózást, ebben pedig eddig egyik kormány sem jeleskedett, miközben a politikusok és érdekszférájukba tartozók milliárdokat loptak el a befizetett közpénzből.

A 9000 Ft egyébként csak papírn létezik, hiszen az éelelmiszer raktárban a kezemben volt nem egyszer az ellátmányozási papír, amin az is felvolt tüntetve fillérre, hogy mennyi a fejadag értéke étkezésekre bontav, és napi összesítésben 2000-ben ez pár száz forint volt per fő, melegvízről díj, hát ez is érdekes kérdés, a nem dolgozok jó ha egy héten egyszer kimehettek fürödni, de akkor em biztos, hogy meleg vízben, a dolgozo munka után általában langyos-meleg vízben fürödhettek, de többnyire erősen be volt korlátozva, hogy mennyi ideig folyt a víz, így aki addig befért a zuhanyzó alá, az kapott meleg vizet,aki nem annak maradt a hideg.
Így erre se mernék sokat számítani, áramról többnyire csak a TV, vagy néga pár perce a vízforraló ment, amíg azt is el nem vették, fűtés meg télen is csak éppen. Így bátran kijelenthetem egyetlen rabra se megy el napi 9000 Ft, de még 2000 se, persze lehet hogy ebbe bele kell számolni az összes őr, irodista, stb bérét, meg a kerítésekben keringő áramot, meg a fegyvereket, meg isten tudja mit, így már lehet, hogy 9000 ezer.
Remélem senki nem hiszi el, hogy egy rab 9000 Ft-ért eszik egy nap,mert ez még viccnek is rossz.

Tisztelt 5 perc !

Minden tiszteletem az Öné és családjáé, és esküszöm nem akartam elbagatelizálni az adócsalást, sőt semmilyen bűncselekményt, ezért elnézéét kérem, sokkal inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy milyen lehetetlen helyzetbe hozzák az állampolgárokat rossz törvényekkel vagy éppen adójogszabályokkal, amit a többség sokszor még csak nem is ismer.
Nem is adócsalásra kellene kihegyezni a kérdést, hanem mindazokra a tényekre, amitől valóban ott lehet mindenkinek a téglája a falban, akkor is ha nem tudunk róla.
De hogy érthetőbb legyek néhány példa:
ha önnek van kiskorú gyermeke, akkor ön felel az általuk le vagy feltöltööt szerői jogvédelem alatt álló termékekért, és ha még a gyermek át is írta valakinek, vegy megnézte a fél osztállyal a filmet, hát akkor már terjesztő is, és akkor Ön hiába volt törvénytisztelő, de az is előfrdulhat, hogy a gyermekét akarják meviccelni mesztelen gyermekek fotójának nevében történő letöltéssel, és a rendőrség máris öntől fog magyarázatot kérni, na már ha kér, lásd Népszava újságírójának esete, és nem kérdés helyett máris bilincsbe veri. De ha nincs gyerek is jöhet a baj, hiszen Ön lehet jóhiszemű vásárló, ha akitől vásárol hamis számlát ad Önnek, nem nagyon fog senkit érdekelni, hogy Ön nem tudta hogy hamis, ha a szakértő azt vallja majd, hogy egyértelmű jegyek utalnak a számla valótlan tartalmára, mire levegőt venne már tettes társ lesz.
És jó tudni, hogy az a tanár is bizony a törvény értelmében bűncselekményt követ el, akinek már nincs képe több pénzt kérni a szülöktől és az angol tankönyvet vagy annak egy részét fénymásolatban átadja a diákoknak.
De vissza az adócsaláshoz, miként foglaljunk állást az örökösögdési adó befizetése ellen vagy mellett, hiszen adózott jövedelmet adóztat újra az állam, márpedig zintén törvény mondja ki tudtommal, hogy az adozott jövedelmet nem lehet újra megadóztatni, akkor most adócsaló, ha nem fizet,és fog ez valakit érdekelni, ha ezért adócsalás miatt börtönbe kerül.
És hova soroljuk, akik olyan anyagi helyzetbe jutottak, hogy nem tudnak befizetni egy számlát, vagy jogtalanul kaptak például óriási összegről parkolási díjat, és amikor nem fizetnek, bizony átszámítják börtön napokra, és nevetségas djként számítanak be egy napot, amiért odakint még a tollat sem emelné fel senki.
És még sorolhatnám, an amikor ártatlaok vagyunk, van amikor nem, de belekényszerítenek a bűnbe, és van amikor egyszerűen csak éhes valaki, hiszen láthattam egy tyúk és egy kakas ellopásáért börtönben ülni valakit. (nem az illetőmeséje alapján írom, kezemben volt a jogerős ítélete)

Ergo tiszteletben artom a véleményét, és tényleg minden tiszteletem az Öné, még véletlenül em akarom megbántani azzal, hogy az adócsalók közé sorolom, de azt továbbra is tartom, hogy nekem is önnek is ott van a téglája a falban, akár tudja, akár tehet róla, akár ártatlan bármiben, akár nem, és ezért a helytelen adópolitika, és jogrendszer a hibás.
De ettől még köszönöm Önnek is, hogy maradtak az országban ellenpóluai tocsik mártáknak, princz és kulcsár uraknak, szándékosan kisbetűvel írva, és itt akár az összes politikust, az igen isztelt honatyáinkat is felsorolhatnám, bár nagyon nem lennék büszke, ha ilyen lett volna a valódi apám, mint ők.

Az adócsalás témakör több hozzászólást is hozott, ezért szeretnék az itt járok számára vázolni egy teljesen életszerű helyzetet még pedig nagyon a mai gyakorlatból.
Addig a cégek zöme (biztosítok, média, kereskedő cégek, stb, akik ügynököket, üzletkötőket, területi képvielőket alkalmaztak) csak számla ellenében volt hajlandó fizetni az üzletkötőknek (ezen cégek összes tulajdonos, cégvezetője, gazdasági vezetője egytől egyik ténykedésükből adódóan adómegkerülést folytatnak, azaz adócsalók), azaz ezek választhattak vagy számlát vásároltak valakitől (máris adócsalók lettek) vagy vállalkozásba kezdtek, hogy számla képesek legyenek.
Az állam , az aktuális kormány természetesen tisztában volt azzal, hogy cégek tíz vagy százezrei adót csalnak ilyen módón, az ebben résztvevő dolgozók pedig bűntársak a cselekményben, de ennek ellenére több mint 3 évig moratóriumot hirdetett, azaz legalizálta az adócsalást, ergo bűnsegédként az állam illetve a törvényhozok is ott állhatnának a vádlottak padján.
Eljött idén július nincs tovább moratórium, sőt újabb okos rendelet jön, innentől az Apeh tűzzel-vassal üldözi ezeket a kényzsrevállalkozókat s alkalmazóikat, mire a vállalkozások jelenleg nem tömegesen bejelentik kényszervállalkozóikat, hanem kirúgják őket, vagy külsős vállalkozóként alkalmazza az embereket, de innentől nincs iroda, számítógép és telefon hassználat, nincs alapfizetés se, hiszen ha ez lenne,az Apeh bizonyítitottnak látná, hogy bújtatott vállalkozói szerződésről van csak szó, és máris nyakunkba akasztaná a büntatést, így viszont szerencsétlen kényszer vállalkozó csak jutalékra számíthat, de a lehetséges még be sem folyt jtalékből kell kifizetni az összes munkával kapcsolatban felmerülő költséget, és mivel többnyire csak a behozott üzletből ténylegesen befilyt pénz után fizet a munkáltató, azt pedig havonta egyszer számolja el, ezért cirka két hónappal később juthat a dolgozó a jutalékához, na persze ha egyáltalán kifizeti az ügyfél például hirdetése árát, mert ha enm akkor jutalék sincs.
Tehát a CÉG mlg az eddigi rendzsernél is többet spórol, az Apeh-hez nem több, de kevesebb pénz fog beérkezni, a kényszer vállalkozópedig pillanatok alatt tönkre megy.
de még ez sem elég, szeptember 1-től a vállalkozó knytelen a minimálbér 2x után megfizetni a köhzterhet, ami így több mint havi 70.000 Ft, é azt akkor is fizetnie kell, ha nem keres egy fillért sem adtt hónapban fenti okok miatt, de erre jön még a bank számlatartái díja, ami több ezer forint akkor is, ha nem is volt pénz mozgás, a számla megléte pedig apeh előírás, é persze a könyvelőt is fizetni kell akkor is ha egyetlen számlát sem kell lekönyvelni abban a hónapban. Efo legalább 80.0000 Ft-ba kerül a kényszer vállalkozónak, hogy nem keresett semmit havonta.
na itt mondaná az egyszeri ember, ha nincs bevétel, miért kell adót fizetni (a választ csak az apeh ismeri)illetve ha nincs bevétel adja vissza a vállalkozást.
Igen ám, de ha visszadm a vállalkozást, akkor a cég még külsősként sem alkalmaz, így elvezik a lehetőség is, hogy talán a következő hónapban lesz üzlet, jutalék.
Sebaj, ne legyünk üzletkötők, ügynökök, képviselők, stb, de tessék már megnézni, a hirdetések zöme ilyen munkát, vagy még ennél rosszabbat ajánl, de csak ha zámlaképes vagy.
akkor most mi legyen visszadjam a vállalkozást, és ott fogok maradni munkalehetőség nélkül is, majd keresgélek, de a mai munkaerő piaci helyzetben hónapokig csak pályázgatók és meghallgatásra járok, majd végre van egy aki igent mond, de csak számlaképesen és akkor ez is ugrott, vagy marad a vállalkozás, hogy amikor majd valaki igent mond számlaképes lehessek, de az addig eltelt pár hónapban 2x,3x,4x stb 70-80.000 Ft/hó adótartozást halmozok fel egyetlen forint árbevétel nélkül, és nem lesz semmilyen anyagi hátterem kifizetni ergo kényszer vállalkozóból rövid idő alatt adócsalóvá avanzsálok, és a helyzet pikantériája, hogy persze közben már rég éhen halltam, mivel vállalkozóként munkanélküli segély sem jár. de ha még se halok éehen, mert a szomszéd ad esténként egy tányér levest, akkor pedig a közüzemi számlák be nm fizetése miatt egyszer csak felkérnek, hoyg töltsek el néhány felejthetetlen napot valamelyik bv intézetben, a be nem fizetett csekkjeim nyereményeként, majd miután bevonultam már bennt ér az újabb hír, hogy már adócsalásért is köröznek, hiszen a felhalmozott be nem fizetett közterheket is megkezdik behajtani, így újabb hónapokat nyerhetek e műintézetekben.
Hát folytassam, vagy kezd érthető lenni, milyen egyszerű adócsalónak lenni ebben az országban, akár akaratod ellenére, és milyen könnyű következményként börtönbe kerülni. És ehhez csak néhány rosszul meghozott jogszabály kell és némi állam aparátus.

Kedves Mr.Phe!
Én eddig azt hittem, sokat tudok erről az országról, figyeltem is a politikát a közéletet, igazából a börtönökről írtak sem leptek meg.
De az egész így együtt...
Már eddig is úgy tartottam, hogy sajnos menthetetlen a helyzet. Ennyi aljasság és alattomos gonoszság, a másik iránti nyers gyűlölet nem hozhat építő összefogást, amiért ugye a "társadalmat" kitalálták és amitől az normálisan működik. Már ahol.
Én szeretem ezt az országot, ahogyan a beteg hozzátartozóját is szereti az ember.
Csak az a gond, hogy ez a nagy beteg agyonnyom, megfojt minket és a gyerekeinket, a jövőnket.
Szóval sírhatnékom van, ahogyan végigolvastam ezt az oldalt. Mert sajnos már az ilyen nekibuzdulásban sem tudok hinni, hogy gyerünk az utcára...! Pedig tényleg csak az lenne a megoldás.
Üdvözlet!

Phe. Ezt említettem.. Taxare necesse est. Vivera non est necesse..:) Itt mindig az volt a morál, hogy jól elkerüljük az állami megvágásokat, aztán ihaj.Ennek talán az is oka volt, hogy nem elhanyagolható időn keresztül (kis történelmi szünetekkel) 1526- óta folyamatos megszállás alatt voltunk, és hát ugye ezek akik itt regnáltak nem a "mi" kormányzataink voltak. Mindig tartózkodtak itt törökök, habsburgok, szovjetek stb. Szóval a hatalom sosem volt igazán legitim, nagyon gyakran egy külső hadsereg állt mögötte. Azóta azonban az állam, mint ilyen nem nyerte el az új szerepet, és ennek köszönhetően nem is kapott sose igazi hitelt ilyen tekintetben. Így kialakult ez a "mi felemeljük, kicsit jobban préselünk, ti meg úgyis kisiklotok majd belőle" elv. Csak az a baj, hogy a modernizálódó állami rendszer most már tényleg utánabámul az ember kis magánéletébe, l. összevont számtech rendszerek- és itt most nem a mindenféle "jujdetitkos" könyvekről beszélünk- alapján Tbrendszer, Nyugdíjrendszer (jó az még kifelé nem, de idővel az is az lesz, befelé pedig az is nagyrészt), Adó, mint külön rendszer (de ez is megy a neten keresztül, l. Abev c. programmal bárki elküldheti az adóbevallását) a fizetést pedig nem egy papírcsekkre, hanem elektronikus számlára kapjuk, és most majd jön az e-magyarország. Minden elérhető felülről, és nekem senki se mondja, hogy ezek nem jelennek meg különböző kimutatásokban, statisztikákban. Persze a nagy Á már eddig is csinált ilyeneket, csak nem volt az soha ilyen gyors, pontos, ellenőrizhető. És aki adatbáziskezelt már (és ezt már alapszinten mindenki tette), az tudja, hogy bármilyen adat alapján tudok rendszerezni (úgyogy a személyi szám AB-s tiltása hú de nagyon segít..:) . És ha a személyi adataim védelmével akarnék érvelni, mert az adatvédelmi törvény az "adatfeldolgozást" alapvetően célhoz köti, akkor aztán mehetek az adatvédelmi biztoshoz (ismertebb nevén "azombudsman", "azamókus aki megmonnya"), akinek azonban oly jelentős hatásköre van, hogy "beszámolót" is tehet, meg vizsgálódhat. Hát hatósági jogköre ugyan nem sok van, de ez ne zavarjon senkit, hátha meghallgatja valaki..:) Ezzel pedig most már effektíve képesek lesznek mindenkit valóban megvágni. El tudom képzelni pár év múlva azt a helyzetet, hogy a kis szeretnivaló plasztikkártyára automatikusan kevesebb összeget utalnak a cégen, vagy szerven keresztül ugyanis azt máris ügyesen lenyúlja a nagy Á. A gonosz csaló honpolgárról. Úgyhogy nekem ez a nagy internetesítés a közigben (mindazok mellett, hogy persze gyorsabb, kényelmesebb lesz sok minden egyeseknek) ez irányban ijesztővé teszi a dolgokat. Internet az iskolától a kormányhivatalig mindenütt, és aztán majd jól megnézheted magad drága állampolgár, ha valami nem tetszik. Most nem Orwellkedek, csak a magyar államnak politikai és jogi kultúrában sokat kellene fejlődnie. Amúgy nekünk, is, hogy egy csomó dolgot meg ne tehessen meg, de erről már osztottam az észt. Uff. Kramp szólt.

Mármint ez a végén nem az internet ellen volt. UFF. Kramp.

Kramp, ismét sajnos csak egyetérteni tudok, és én sem az internet ellen beszélek, de az ellen igen, hogy nincs megfelelően szabályozva acivil társadalom ellenőrzési és beleszólási jog önnön adatainak felhasználásának kérdésében.
Én már nem egyszer kaptam kéretlen telefont vagy éppen levelet, amiben naná,hogy butábbnál butább módon akarnak megkopasztani különböző biztosítók, csomagküldök és egyéb cégek, és amikor utána járok, hogy ugyan miként tudták meg az egyébként minden szempontból titkosítozz telefonszámomat, hogyan tudnak a levélben olyan adataimat közölni, amit elvileg véd az adatvédelmi törvény, kiderül (n nem minden esetben), hogy maga a Belügyminisztérium adta el az adataimat, akinek elvben többek között éppen ezt kellene védenie.
Ergo egy állami szervezet, aki engem, a jogaimat kellene, hogy védje az egyszerűen pénzt csinál belőlem.
De persze a Minisztérium nincs egyedül e nem telen törekvésében, mert fogyasztói társadalmunk piaci szereplői napi szinten adják-veszik adatainkat a különböző vásárlásaink alkalmával kitöltetett kérdőíveik segítségével, és már megint csak a net, tessék csak belegondolni, hogy naponta hányszor regisztrálunk, mert csak így tudunk bejutni egy érdekes oldalra illetve csak így tehetjük meg, hogy hozzászólunk valamihez.
Persze elvileg névtelenül, de minden tárhely szolgáltató, aki helyet ad egy weboldalnak, már biztonsági okok miatt kapásból naplózza az IP címünket, így a lehetőség adott, hogy a regisztrációs folymat részeként feltett különböző szokásainkat vizsgáló kérdéseinket összekössék az IP címmel, é ha az fix Ip cím volt, zehát ha például UPC előfizetők vagyunk (ahol azt mondják nem fix az IP cím, de ha megnézzük a gépünkön az IP címünket mindennap ugyanazt fogja mutatni, jó ha negyedévente látunk változást), nos akkor már csak UPC segtségével, de akár nélküli is összekötjük, az IP cm mögötti valós személyt a kérdőívével és meg van az adathalmaz.
Nagyon kell ügyelni a neten a nem kötelezően kitöltendő mezőkre, ahol a cím vagy a talafon is megtalálható, soha ne öltsük ki, mert lehetőséget adunk, hogy áttételesen ránk támadhassanak porszívó ügynökök, biztosítók, vagy éppen párt katonák.
Van persze egy áltörvény, miszerint én megtilthatom hogy hozzám reklám anyagot dobjanak be a postaládába (kíirhatom, hogy letiltom, aztán ez az ami egyetlen szórólap terjesztőt sem fog érdekelni), szolgáltatóknak bejelenthetem hogy megtiltom adataim felhasználását, csak hát annyi szolgáltató van, akinek írnom kellene, hogy ezt akár főállásban is űzhetném, és tuti, hogy mindig lenne akit kifelejtek. És persze ott van az a probléma is, hogy sokszor persze jól felfogott érdekükben az ilyen kéretlen támadók nem áruljál el a forrást, azaz nem tudom kinek kellene írnnom, hogy tetiltsam az adataimat.
Most a választások előtt pártok például milyen jogon hívtak fel a titkos telefonszámomon, hogy a párt vezetőjének magnóra mondott baromságait és nyilvánvaló hazugságait hallgassam. Perssze le lehet tenni a telefont (és bizony ezt is kell tenni, de rögtön), de egyrészt milyen jogon zargatnak egyáltalán, másrészt már bocsánat az adófizetők pénzét milyen jogon költik ilyen célra a honatyák, mert ne legyenek ábrándjaink annak kérdésében sem, hogy miként vándorolnak át elég ügyes módszerekkel az adóforintjaink a párt kasszába. (erről egy külön blogban mesélhetnék) nem csoda, hogy a törvényben rögzített kampány összeg sokszoroát tudják elkölteni,de ha keresnénk a pénz eredetét, azt nem találnánk meg a könyvelésükben, helyette azt halljuk, hogy azért tudtak ennyit hirdetni, mert akkora engedményt kapta a sajtóban.
HAZUGSÁG, és megint cak hazugság, dolgoztam médiánál, nem is kicsinél, való igaz hogy kapnak engedményt a listaárból, de kijelenthetem a piaci vállalkozásokhoz képest kevesebbet, ergo pont a pártokat húzza le a sajtó hirdetési szempontból a legjobban. Persze hihetik azt a párton belül, hogy micsoda nagy engedményt elértek, mert még ahhoz is hülyék, hogy olyan embert alkalmazzanak a kommunikációs osztályukon a haverok helyett, aki már szagolt valamit a sajtóból, és tisztában van annak működésével, ár és engedmény képzési mechanizmusával.
De vissza az adataink védelméhez, miért nem egyértelmű, hogy nekünk nem tiltani kell az adataink kiszolgáltatását, hanem tőlünk engedélyt kell kérni esetleges teljes vagy részleges felhasználására, és az ilyen jellegű kéréseiket a cégek mondanivalójuk, levelük, legelején és kiemelt formában kell megtenni.
(gondolom nem kell jeleznem, hogy a levéltetű méretének töredékében, és a 2-3 oldalas levél végén szokták odaírni a nevemben, hogy hozzájárulok adataim felhasználásához, sőt egyre inkább ,már az is oda van írva, hogy még ahhoz is, hogy a szolgáltató piaci ügyfeleinek ezt kiszolgáltasa, ergo magam dugom a fejem a kalódába. Meg kell tiltani, az ilyen előre kitöltött engedélyezés lehetőségét, törvénybe kell foglalni, hogy csak tekinthető hozzájárulásnak, amit én magam töktök ki és írok alá, nem elegendő, ha ellenkező tartalmú válasz levél nem érkezik.
Emeberk vigyázzatok az adataitokkal,mert karatotok ellenére is rendesen ellopkodják őket, ne tetézzük még azzal is, hogy figyelmetlenségünkkel, vagy lustaságunk miatt tárva-nyitva hagyjuk az ajtót.

és ha már a jogoknál és alaptémánknál a börtönnél tartunk az is elgondolkodtató lehet, hog a börtönökbe ha nem is gyakran,de azért érkeznek jogvéő szervezetek megbízottai látogatóba, hogy meggyőződjenek a körülményekről.
Nos kedves jogvédők szomorúan mondhatom, hogy termézetesen Önök is meg vannak vezetve, mivel sosem jöhetnek be a börtönbe ad hoc, előre be nem jelentett formában (természetesen biztonsági okokra hivatkozva), ez viszont megteremti a lehetőséget az össznépi színházhoz. Ott töltött egy évem alatt 2-3 három ilyen alkalom volt, amire persze előre fel voltunk készítve az alábbi módon.
Kijelölték azt a folyosó szakaszt, ahová teljesen véletlenül meg fognak érkezni a börtön vezetői a jogvédő zervezet embereivel, ezt a szakaszt előző nap velünk súroltatták reggeltől estig, természetesen minden zárkát tűzetesen átnéztek, hogy tiltott tárgyak ne kerülhesenek elő, a kijelölt cellákban megjelentek a díszletek, mint illatosító, wc papír, amit egyébként még véletlenül se adtak volna nekünk, és amint távozott a delegáció be is szedték. Kicserélték a már ciroknélküli seprűnket, agyon szakadozott felmosó rongyunkat, még mosogatószer is került a csaphoz, kikerültek az asztalra, falra szabadidős tevékenységeink (mint rajrok, pálcika építmény).
A kijelölt cellák kijelölt rabjai hirtelen vadi új ruhát kaptak, és persze előre elmesélte az őr, hogy pontosan mit is mondhatunk, ha még a következő nap is szeretnék levelet írni vagy épp csomagot kapni.
Persze nem bíztak semmit a véletlenre, akiben a legkisebb mértékben is nem bíztak a vélemény kifejtése miatt, azt másnap izolálták, hirtelen pont akkor munkára rendelték, orvoshoz küldték, stb.
A nem dolgozóra pedig őröket küldtek, hogy még véletlen se merjen senki az ablakokokon keresztül kikiabálni valami trágárságot.Mondanom sem kell hogy a szint kívételezett rabjainak jelezték az Őrök, hogy tartsanak rendet a részlegen, ha továbbra is szeretnének külön fürödni járni, meg mobilt tartani a cellában, és még sorolhatnám a kiváltságk tömkelegét.
Ergo kéz kezet mos.
És jött a másnap, jöttek a jogvédők itthonról vagy külföldről és elégedetten látták, hogy micsoda rend, tisztaság, kényelem, szabadisős tevékenység van a hazai börtönökben, és a rabok elégedettek, mosolygósak, tiszták, és nagyon civilizáltan fogalmaznak. (naná hgy oylan körletbe vitték őket, ahol orvosok, ügyvédek, tanárók, ügyvezetől ültek).
Az ilyen napoknak az egyetlen igazi haszna az ebéd volt, mert ilyenkor kivételesen figyeltek arra, hogy a konyhán dolgozók ne lopkodják szét az ebédet, ilyenkor ténylegesen került hús a tányérbe, de még süti is jutott.
Hát kedves jogvédők, így vannak Önök megvezetve a börtönhelyzet kapcsán.

Kedves Kramp, ha ennyire látod, hogy mit kellene tennünk az érdekeink védelmében, hát szervezd meg és én ígérem, azonnal mögéd állok. Kezdeményezz!!

Bélám: Máris máris...:)

Remélem Mr.Phe, mostmár végéig elmeséled a történetedet!
abba ne hagyd!!

Kramp, nagyon igazad van abban amit elmondtál és én tényleg komolyan hiszem, hogy tennünk kellene már valamit. Ha van ötleted, privátim is levelezhetünk: boriszp@yahoo.co.uk

Mr. Phe!

nagyon lebilincselő amit írsz!
én a bv. ügyeket illetően otthon vagyok, bár nem fegyőrként dolgozom, sőt nem is a bv-ben, ha szigorúan vesszük. Ám családom tagja révén a másik oldalon is "érintett" lettem.
képzelheted, mit éreztem, amikor a tulajdon vérem bekerült oda, ahova senkit nem látnék szívesen, akit szeretek, ráadásul bele is láttam a dologba.
ha járt már valaki bv-ben, akkor tudhatja, hogy milyen hihetetlenül borzalmas hely. belépsz, a kapun, általában gyönyörű a kert, egyes helyeken viaduktok fogadnak, máshol gyönyörű templom van a börtön falához építve, minden nyugodt. Aztán belépsz. szürkeség és félhomály, áporodott levegő, baljóslatú csend, amit ha tovább hallgatsz rájössz, hogy nem is csend, hanem morajlás van, tapintható a feszültség...iszonyatosan nyomasztó légkör...és én nem mint elítélt vagyok ott...hát hogy érezheti magát az, akinek ideiglesen ott kell élnie nap mint nap...és persze itt jön az, hogy biztos megérdemelték, azok akik ide kerültek stb., stb., pont a minap jött be egy kis kolléga nő aki az ig. szolg-nál dolgozott régen, és könnyek között esdekelve kérlelt, hogy tegyünk valamit a fiáért, aki közúti balesetet okozott, és most benn van, és össze van omolva, még csak 3 napja került be, de meg akarják erőszakolni, és ha megteszik, akkor megöli magát, nem bírja ott tovább...
és elgondolkodtam, hogy milyen igaz: csak egy pillanat, amikor nem figyelsz az útra és hopp: máris a kaptárban találod magad...
ne haragudj, ha indiszkréciónak veszed, de te ezt hogy úsztad meg, ha megúsztad, egyáltalán?....

Tisztelt Mindenki !

Nem hiszek abban, hogy az utcán kell eldőlni dolgoknak. Nem hiszek a balhékban, a rendzavarásokban. Békét szeretnék és nyugalmat, olyan gazdasági környezetet, hogy ha befizetem az adómat, maradjon a villanyszámlára és kenyérre is. Ez így elég hülyén hangzik, de tényleg ezt szeretném. Jó azon csámcsogni, hogy micsoda pénzeket lopnak el nagyjaink. De kik is a "nagyjaink" ? Akiket mi választottunk. Nem erre kértük őket, nyilván, de előre tudtuk, hogy ez lesz. És még annyit : azért azt lássuk be, hogy a börtönnek elrettentőnek kell lenni ahhoz, hogy a törvényeket az emberek betartsák. Nem kételkedek Mr.Phe szavaiban, de csak gondoljuk végig - és mégegyszer elnézést -, hogy ha Ő egy rendőr lenne, ezzel a bloggal több hasznot hajtana, mintha egész nap az utcán koptatná a cipőjét. Hiszen olyan elrettentő dolgokat ír le, ami után aki olvassa, igencsak meggondolja, - ha esetleg eddig nem tette volna :) - hogy akar-e oda kerülni ? Ha a börtönök Magyarországon is úgy néznének ki, mint Japánban - a közelmúltban volt a TV-ben riport -, sokan célnak tekintenék a börtönbe kerülést. A napi 9000 forintba szerintem az épület fenntartástól kezdve a smasszerek fizetésén át minden bele van számítva.
Jó hétvégét mindenkinek !

Bélám közönöm a biztatást és ígérem folytatom a keserédes, hol kiábrándító, hol megdöbbentő, hol mosolyra fakasztó történetet, ami talán abban is segtí, hogy amikor valaki válaszút elé kerül és választani kell a helyes és helytelen, becsület és bűn között, akkor a helyes utat válassza. persze a helyes út nem ígér könnyű utat,igazán jtalmat e, de tekintse mindenki nyereménynek a jó választásért, hogy elkerülheti mindazt, amit a börötnnaplómban, a felejtendő, de soha el nem felejthető emlékeimben megtalál. Jobb okulni abból amit olvasunk, mint rádöbenni a börtönben hogy ez tényleg így van, ahogy leírom.

Happy, nem hiszek én sem abban, hogy itten Thökölyként kuruckodva rohanjunk neki az aljas labanc Habsburgoknak, aztán közben meg mi vagyunk a törökbérencek (világosítva a képet: nem pártok által generált és motivált zászlólengetésben hiszek), hanem azt szeretném, hogy egy erős, és egészséges civiltársadalom létezzen, amely valóban kiáll olyan lapvető emberi -és időnként, ha ezzel ténylegesen összefügg, hát akkor politikai, sőt gazdasági igazságosság jegyében. Ha kell, bármilyen párt ellen, de ha úgy hozza a szükség mellette. Én nem vagyok naív, a politikus-elit a saját érdekében (is) dönt, és saját pártérdekeket követ. Ez jól is van így, sőt így is történik minden demokráciában. A "JÓL MŰKÖDŐ" demokráciától az különböztet azonban, hogy ott erősebb szakmai és civil kontroll van a végrehajtó hatalom mellett, amely nem az adott esetben hiteltelen politikai szempontok alapján kritizál, hanem hiteles, valódi civil kontrollt gyakorol.

Mr. Phe!
reflektálsz a mondandómra? nagyon türelmetlen vagyok, tudom :)

Kramp abszolút egyetértek veled, csupán az a baj, hogy nehéz hinni benne.

laser!

Én is hasonlóképpen boncolgattam a témát tegnap.

Mr. Phe!!

Remélem folytatod a napló írást és mihamarabb megosztassz velünk minden pillanatot életednek ezen szakaszából (intim szférát leszámítva :) )

Sziasztok! (újra:)

Látom a társadalmi lelkesedést, és a céllal teljes mértékben egyetértek. De sajnos azt gondolom, hogy néhány felvilágosult fórumozó/blogoló kevés ehhez, szélesebb körű összefogás kell.. És szerintem országos szinten is nagyon kevés az az ember, akit ez foglalkoztat. Ma Magyarországon az emberek zöme a Blikkből és a Mónika showból művelődik, ezért az sem meglepő, hogy milyen választási eredmények születnek/születtek. Az emberek azt sem igazán fogják fel, hogy mi történik, és ha le is esne nekik, tunyák ahhoz, hogy mozduljanak. Szóval hajrá, ha lesz valami, én is szivesen csatlakozom, de tartok tőle, hogy túl kevesen vagyunk/leszünk.

MrPhe!
Én is bíztatlak, sőt! Szerintem most azonnal kezdj el írni erről egy könyvet, szerintem nagy siker lenne! ;)
(és legalább hasznot húzhatnál a keserű hónapokból...)
És még valamit. MrPhe, erősíts meg, ha az alábbiakban igazam van. Egy megnevezni nem kívánt, néhai előzetesben ülő ismerősöm tapasztalata: A rabok a nap folyamán szépen lassan kikészülnek, mivel feszültek, mindig egymást figyelik. Ezért estére már "megbolondulnak", és akkor vannak inkább a balhék. Aztán minden újabb nap kezdődik elölről az egész...

Kedves Laser!

Persze reflektálok, hiszen ezért vagyok itt, hogy válaszoljak és feltárjak.
Nos igen megúsztam, de a hogyan már nem is egyszerű dolog.
Amit most leírok, azok a tapasztalatom alapján általam leszűrt dolgok, nem biztos, hogy igazam van, de én úgy érzem ennek köszönhetem, hogy túléltem, hogy nem a megerőszakoltak között végeztem, bár ettől még igaz, hogy sosem lettem az, aki a börtön előtt voltam,sajnos igaz, hogy minden benti "sikerem" ellenére a lelkem egy darbjával, nem is kis darabjával fizettem.

Nos a hogyan lehet megúszni, az részben függvénye a személyiségünknek, a helynek ahová raknak, a bátorságunknak és persze nagy részben a szerencsénknek is.
A legfontosabb amire már kitértem egy hozzászóláomban, hogy amikor bemegyünk, és a nevelő tiszthez kerülünk képesek legyünk eladni önmagunkat, nem becsapni a nevelőtisztet, de ettől még kidomborítani, ami hasznos lehet belőlünk odabent, és nem beszélni az árnyoldalainkról. tényleg nagyon sokat számít, hogy van vagy nincs diploma, rühej, de itt bent fontosabb, mint odakinnt, amikor állásra pályázik valaki, igaz voltaképpen itt is állásra, illetve munkába állításra pályázunk, hogy elkerülhessük a nem dolgozó szint elmebetegeit. Sajnos az is tény, hogy a börtönökben egyre kevesebb a munkalehetőség, tönkre mennek a külső cégek, ahol dolgozni lehetne, a börtönön belüli munka pedig kevés van. (Kevés a Kozma u-i börtön, ami piszok nagy és azon belül lettel kiépítve többek között asztalos munkákra szakosodott műhelyek. Ha minden igaz még mai napig létezik a börtön mellett egy kis üzlet, ahol elképesztően szép bútorok vásárolhatok meg elég olcsón, és ezek mind a rabok munkái)
Igazán az a fő gond, hogy aki első bűntényesként bekerül, anak fogalma sincs, hogy a nevelőtiszt pontosan milyen célból is beszél vele, és a helyett, hogy a munka utáni vágyát hajtogatná, el kezd beszélni az ártatlanságáról,az élet kegyetlenségéről, na most ez az ami nem érdekli a tisztet, sőt innentől akár rá is írhatja a kartonodra, hogy notórius hazudozó, és máris hátrább sorolva esélyekben.
Még egy jó tanács, már a sokadik, ha valakinek csak érettségije van, de alapvetően értelmes, jól kommunikáló ember, akkor nyugodtan írja be a kérdőívra, hogy felsőfokú végzettsége van, nincs mód utána nézni, és a behívó parancsban sem az állt, hogy bevonuláskor hozza magával egyeteni diplomáját. De ha ezt az útat választja valaki legyen nagyon magabiztos, és soha ne mondja el egyetlen rabtársábak sem, hogy valójában nincs diplomája.
Aztán a paírok beírása mellett ott kell lennie a megbánásnak a hangodban, tényleg nagyon fontos, hogy érzelmileg magad mellé állítsd a tisztet, mert ha az ő javaslata alapján a munkába állítási bizottság munkába állít, akkor egyrészt nem a nem dolgozók között leszel elhelyezve, ami még nem egy életbiztosítás, de jelentősen javítja az esélyeidet.
Folytatom, csak hogy érzékeld, hogy válaszolok ezt most elküldöm.

Phe, szerintem már azzal is elkezdheted, hogy a saját beírásaidat összemásolod (meg átnézed). És egyébként ez amit írsz amúgy tényleg elrettentő (bár nem hiszem, hogy eddig is valaki akart volna valamit a BV-ben). Biztat,biztat, hátha tényleg tudsz egy kis stexet is csinálni még akár:)

Amúgy az, hogy kevés a blogoló, író okoska, meg felvilágosult ember? Hát.. Ez igaz, de egyrészt sokan látják, másrészt meg nem is feltétlenül az a cél, hogy itten milliós tömegmozgalom nője ki magát:)

megtiszteltetésnek éreztem válaszod gyorsaságát Mr. Phe! :) ;) köszönöm

Folytatás Lasernek !

Ha meg van a munka az persze azért is jó, hiszen kikerülsz a közegből, ahol már unalomból is beindúlhat az erőszak és a megaláztatás, legalábbis reggel 7 és délután 4 között, és egy harmadik szempont is életbe lép, fontossá válsz másoknak, mert dolgozz bárhol megállás nélkül mindenki valamit becsempész a börtönbe, egy darab drótot vagy egy rozsdás fémdarabot vízmelegítőnek, csavart, szeget, lim lomot, hiszen ott mindennek értéke van, persze az igazán szerencsések, mint én is raktárba kerülnek, és élelmiszert vagy ruhát lopnak be hihetetlen módszerekkel (ez majd egy külön történet)a börtön falain belülre. aki fontos, akitől valamire számíthatnak, azt még a csicskáztatok is megkímélik, mert szükségük van rájuk, normál üzleti kapcsolat.
Tehát kulcskérdés a munka,és még inkább, hogy milyen munka, hol végzed a munkád, a külsős, börtönön kívüli munkák a legértékesebbek, hiszen itt kapcsolatba léphetsz civilekkel, akik feladhatnak kicsempészett leveleket (hogy miért kell leveleket kicsempészni ez is egy külön történet), akiktől cigit, piát vehetsz és vihetsz be, hiszen ezek bennt aranyárban eladhatók, és akkor még ennél fajsúlyosabb dolgokról nem is beszéltem.
Ergo a túlélés második lépcsője képes leszel-e a közeghez alkalmazkodva a kereskedelmi lánc részévé vállni.
A harmadik lépcsőfok, hogyan tudod magad hasznossá tenni a megszokott őröknél, azaz el tudsz-e indítani egy kommunikációt, szimpatikussá tudsz-e vállni annak ellenére, hogy elvileg engedély nélkül meg em szólíthatnád őket.
DE is itt jön a legfontosabb szabály, ki kell állni magadért amikor bekerülsz...be fognak próbálkozni talán többször is, beléd kötnek, szájba vágnak, célozgatnak, megpróbálnak csicskáztatni, elvenni mindenedet és közben tesztelnek, hagyod-e, meddig mehetnek el rizikó mentesen. (ez leginkább az elején jellemző, de ha félsz folytonossá válhat) Nem az számít, hogy ki az erősebb, nem az számít, hogy elvernek-e, hanem hogy képes vagy-e újra és újra felállni, ezt még a legvagányabbak is tisztelik. Tehát, ha el akarnak venni valamit, ne engedd, persze akkor is elfogkák, de lássák, hogy harcoltál azért, ami a Tiéd. (Utcai harcosok, kocsmai verekedők előnyben, de a nyápicpk sem tuti vesztesek, ah enm hülyék)
Én amikor bementem és belöktek a zárkába (nem a végleges helyen, hanem ahová bevonultam)szerencsémra harmadmagammal kerültem be, így a bennt lévők figyelme megoszlott, körbe álltak minket, és az egyik velem bekerült első ijedtében cigarettával kínált mindenkit, ez arra elég vol hogy vele foglalkozzanak (na már amíg volt cigije, hiszen öt perc alatt minden cigijéből kiforgatták)és pedig addig háttérbe vonulhattam és felmérhettem az erőviszonyokat. (Fontos mindig tudni kell ki a zárka főnök, és kik a csatlósai, azaz hányan és honnan támadhatnak be) Ki kell szúrni a második vonalasokat is, akik nem erőt jelentenek a zárkán belül, hanem hírvívők, és azzal kell beszélgetésbe elegyedni, lehetőleg lazán és beleszőve a mondandódba, hogy Te egy értelmes ember vagy, benti szóval élve írástudó. A hír azonnal megy a zárka bikájához, aki pedig tudja, hogy írástudóra márpedig szükség van, mert számtalan kérvényt kell megfogalmazni, illetve öztönösen érzik, hogy fon tos legyen a cellában valaki aki az észt hozza az ő ereje mellé, akit ilyen szempontból majd igyekszik kisajátítani. hogy mások is csak rajta keresztül jutnak el az írástudó segítségéhez.
Persze azért ennyire nem egyszerű pozícióba kerülni, aki a cigit szétkínálgatta nem verték el, mert az ösztönös viselkedésével, a félelmével. ami kiüllt a homlokára saját magát osztotta be csicskásnak, amíg az adott zárkában marad, azaz percek alatt nem volt semmilye, és máris az egyik seggfej ágyát csinálgathatta.
Nekem más szerep jutott, miután az alapinfo elment a főnökig jött a két csicskásával hoyg belém kössön és megindult a lássuk mire vagy képes játék.
A fönőköt persze nem ütheted meg, mert az a büszkeségét sértené, és azt meg kell torolni, de ha valamelyik slamecét vágod szájba azzal nem követsz el bajt, én is ezt tettem, miután körbe álltak, és az egyik slamec félig hátulról neki lökött az egyik ágynak, azonnal visszaütöttem. persze hárman elég gyorsan lerendezték, hoyg ne legyen kérdés, ki itt a bajnok, de az hogy visszaütöttem és utána is ellenálltam, az elég volt a zárka fönöknek, hiszen különösebb értelme nem lett volna, hogy véresre verjenek, sőt az tulzótt rizikó lett volna a számukra, ezért néhány ütés váltás után annyit mondott, oké elég volt, jó gyerek ez a doki (egyből ki is nevezett, aki írástudó, az már doktor is)
és innentől nyugalmam volt a tovább szállításig, de még csak takarítanom sem kellett, ki lettem vonva a feladatok alól, és a cella főnöke egyre többet beszélgetett velem, kérdezgetett, és hatalmas szemeket meresztett, hiszen tudása kissé foghíjas volt, ezért ez olyan volt számára, mintha unaloműzésnek visszaült volna az iskolapadba.

Tanulság ha valaki bekerül, nem sok eélye van, hogy attrocitás nélkül megússza, de ha első ilyennél meghátrál, megijed, könyörögni kezd, vagy az őrökért kiabál, az amíg abban a börtönbe van leírta magát.
At őr behívása bármilyen dolog miatt is, az azonnal rád süti a vamzer zót, ami végig kísér, és megállás nélkül beléd fognak kötni.
Persze amikor a szállítgatások végén bekerülsz a végleges befogadó intézménybe, akkor ez a helyosztó műsor újra megeshet, sajnos vagy sem itt ki kell harcolni hova ülhetsz, fekhetsz, állhatsz, és aki erre nem hajlandó, hát az bizony könnyen igen szar helyzetben találhatja magát.
A megerőszakolásnem mindennapos szerintem, és nem minden rabra jellemző, így attól azért nem kell félni, bár előfordulhat, hogy valakit megerőszalkolnak. ebben az esetben azért jóval több a duma a valóságnál, és én akiről tudtam, hogy át esett ezen a ceremónián, azok szinte minden esetben lányos arcú, lányos külsejű rabok voltak, tehát ha ez nem adott, az már egy pici védettséget is jelent. És az is tény hogy a hivatásos köcsögök is be-be kerülnek az intézménybe, na már aki a lányt alakítja, és azért ha lehet választani, az ilyen erőszakoskodó rabok is jobb szeretnek azzallefeküdni, aki kedvét lelei benne, mint akit kényszeríteni kell.
Hát nagyjából ez az a nagy titok, miként lehet azt elvben megúszni, hogy csicskát vagy köcsögöt csináljanak belőlünk, de ettől még ott marad a lelki taruma látni másokkal mit csinálnak, ott marad az éhezés, ha rossz cellába kerülsz, ott marad a bezártságból adódó depresszió, a szexualitás hiánya és még soroljatnám, tehát van mit feldolgozni a veréen kívül is.
Egy biztós nem szabad azonnal azzal kezdeni, miért hoztak be, azonnal dalolni, a hátterünket adagolni kell, nem büszkélkélkedni a tetteinkkel, és ha bárkit is ismerünk itt vagy kinnt a rosszfiúk közül, soha ne hivatkozzunk senkire, többet árt, mint használ. Kínosan kerüljük, hogy kkiderüljön, hogy jól éltünk, és jól élnek a hozzátartozók most is, mefrt onnantól nem győzünk majd pénz becsempészésért, csomagok feladásáért könyörögni a rokonoknak, ergo naponta megváltatják velünk a biztonságunkat.
Végül keressük a hasonszőrű írástudó értelmiségieket, akik lehet már olyan posztban vannak, ami miatt mindenki felett állnak, azaz az ő társaságuk is már jelenthet védelmet.
azt hiszem ennyi, de kérdezz, és igyekszem válaszolni.

Laser az ismerős hölgynek a leírtak mellett nem sok jót tudok üzenni, mert sajnos, minél fiatalabb valaki, annál inkább megdolgozzák, az idősebb 50 feletti egyszerű munkás és paraszt bácsik automatikusan be vannak csicskáztatva, de ritka hogy meg is vernék őket, a fiataloknál viszont fontos az erőfitogtatás, így még akkor is gyakori verés, amegaláztatás, ha egyébként elfogadja, hogy csicskáává válik valamelyik rabnak.
Mondja meg a fiának, hogy tartson ki, aklimatizálódjon már jó értelemben, és próbáljon bármilyen kicsike kis pozicióhoz is jutni, akkor túl lehet a nehezén és ha lelki vagy testi sérüléssel is, de túlélheti.

Kramp köszi az ötletet, arra már mindenképpen jó lenne, ha egybe másolnám és átnézném, hogy kijavítsam a töménytelen elütést, amiért elnézésetek kérem, de annyira szeretném leírni, amit gondolok, hogy nem olvasom vissza, van-e benne hiba.
A pénz kereset nem izgat, azért nem kezdenék bele egy könyv megírásába, valahogy úgy érezném, hogy mások könnyeiből, és persze a saját tragédiámból is gyártanám a pénzt, ezt pedig nem akarom, ha egyszer sikerülne is megírnom ezt a könyvet, ezt a börtön naplót, akkor minden bevételét a börtön áldozatainak ajánlanám, mert lehet, hogy ezért a szóért támadni fognak, de a börtönnek bizony vannak áldozatai, akkor is ha ezek az áldozatok valamilyen bűnt követtek is el, mielőtt áldozattá váltak volna.

mr. Mphe!

egyenlőre megmentettük a bőrét (zárkaváltás történt) bár azokkal a kondíciókkal, amit leírtál, nem tudom, hogy meddig lehet megmenekülni a dolgoktól, gondolom ha nagyon akarják, akkor úgyis elkapják...hiszen szőke kékszemű helyes sportoló fiúról van szó....
segít feldolgoznod a traumát, hogy írni tudsz róla? és ahogy én látom, az emberek 98 %-a melletted van....gondolom ez ha nem is segít sokat, de azért jól esik...bár gondolom, hogy így névtelenül nem jelenthet sokat.
a családod hogyan bírta? ők hogy vészelték át amíg benn voltál ? és kintről ki tartotta benned a lelket?
hisz gondolom erről lehetett szó, különben nem sikerült volna ilyen "hamar" "visszailleszkedned" a mi kis csodálatos és szabad társadalmunkba...

Laser a zárka váltás jó ötlet, de nagyon vigyázzatok arra, hogy az ilyen váltások véletlennek tűnjenek, ha megszagolják hogy a gyereknek hátszele van, azonnal körbe kürtölik a börtön híradóban, és még vamzernek is befogják állítani, akkor pedig már lnyegtelenné válik melyik cellába kerül.
Ha van módod segíteni, akkor próbáld minél elittebb munkához juttatni, az ilyen rabokat többnyire közös cellába is teszik, márpedig a raktárosok, írnokok, könyvtárosok közé mindenféle bunyevácot nem tesznek be.

hogy bírta ki a családom, hát nagyon szarul, a gyerekeim, ahogy a feleségem mesélte mindennap, amikor ment értük az óvodsába, azt keresték, hogy az apu is eljött-e értük. Miután kijöpttem egy év múlva érzékelhettem csak mennyire megviselte őket az egy év nem mondtak semmi, se rájuk volt írva.
Mielőtt bementem volt egy kis vállakozásom 2 üzlettárssal, nem volt egy aranybánya, de megéltünk belőle, mire kijöttem a 2 társ kiforgatta a felességemet nem csak az üzletrészünből, de még az édesapja halálával örökölt 3 ,millió forintjától is megszabadították. Amikor hazaértem ott lltunk munka és pénz nélkül rezsi befizetések elmaradásával, és ugye a priuszommal, ami kicsit csökkentette a munkába állási esélyeimet. a társakhoz sem mehettem számon kérni a történteket, hiszen az 1 év 4 hónapos börtönbüntetésemből jó magaviseletemmel szabadultam a harmadolás után kereken egy évre, de persze csak feltételesen 2 évre, így ha csak hangosabban rászoltam volna bármelyikre már vittek is volna vissza.
Azt hiszem nem túlzok, ha azt mondom nagyon kiszolgáltatott helyzetben voltam. Munkát persze főállásút nem kaptam, így jobb híján igyekezetem alkalmi munkát vállalni. Így lettem például fűnyír ember, aki 2000 Ft-ért egésznap egy vállalkozó lejtős göröngyös telkén írtotta az ember magasságú gazt egyetlen csepp víz nélkül harminc egynehány fokban, majd mikor elfogyott a gaz azzal bízott meg, hogy az udvaron álló disznóolat tüntessem el, de ehhez még egy fogpiszkálót sem biztosított, nem hogy egy kalapácsot. Láttam, amint az utcán röhög rajtam, amint puzta kézzel nekiesek a téglából és hullámpalából készült létesítménynek, majd elment mert meg volt győződve, hogy nem fogom tudni megoldani a felaadatot. hát nem mondom véresre vertem a kezem, a hullámpala leszedés közben beszakad a pala és felhasította az egyik lábamat szinte teljes hosszában. Lapuleveleket szedtem és azt kötöztem a lábamra szőlő indával, így dolgoztam tovább, pont úgy nézhettem ki mint egy kelet-európai Rambo, de hát kellett az a 2000 ft-is, hogy enni adjak a gyerekeknek.
Aztán ez a munka is elfogyott, így lettem egy vásári árusnál eladó, ahol vasárnaponként az öltönyeit próbáltam rásózni az emberekre a hatalmas sátrában, szintén 2000 Ft-os napi díjért, úgy látszik akkoriban ez volt a bejáratott díj. Ennél az igen csak alul iskolázott figuránál aztán minden hétvégén meg kellett hallgatnom, hogy neki nincsen iskolája, aztán mégis itt ugráltatja a több diplomás embert és ezen marha jókat röhögött. amikor egy nagy eső után a sátoron belül bokáig állt a víz több részen is, és én marha megmutattam neki hogy el van szakadva a cipőm talpa, ezért kérem, hogy hagy álljak a száraz részen, természetesen beállított a legnagyob vízbe,és még dobogott is a lábával a szárazon és gágogott, mint a liba, majd megint jókat röhögött. persze őt sem vághattam szájba fentiek miatt, és itt kellett rádöbbennem, hogy börtön ide kinnt is van, és talán néha még szörnyűbb is, mert a szabadság illúziójával kell ugyan úgy megküzdened az életben maradásért.
Hát ilyen volt miután kijöttem, végül 9 hónap után kaptam állást, és azóta teszem a dolgomat, és évente több száz milliós árbevételt csináltam, a munkatársaim közt a legjobbak közt emlegettek, most mégis elbocsátottak, és talán megint kezdem elölről ezt a bizonyos álláskereséssel együtt járó bizonytalanságot, nyomorást, nélkülözést.
Ki tudja mi lesz, de ahogy akkor e, most se fogom feladni, és meg fogom oldani a problémát, mert amikor reggelente ránézek a gyerekeimre tudom, hogy csak egyetlen út létezik, a győzelemé, ha bent vagyok, vagy ha kinnt, mindegy, de győzni kell, mert ők bíznak bennem.
Persze hátra van még egy igazi nagy kihívás, amikor elmondom nekik, hogy az apjuk börtönben volt, és nem vidéken dolgozott egy évig, és ha eltávolodnak majd tőlem, persze akkor is szeretni fogom őket, de egy biztos nekik is joguk van az igazsághoz. nem szégyelem ahol voltam és amit tettem, de büszke sem vagyok rá, de abban hiszek, hogy életünk mindenpercében mi mmagunk vagyunk, és nem tagadhatjuk le a nem tetsző perceket se, akkor és azok is mi voltunk, ahogy most és itt és én vagyok, meg kell békélni a gondolattal, önmagunkkal, a külvilággal, vagy ha olyanok köpnek szemen, mint amigo, hát azzal is. Ha valamit megtanultam a börtönben, akkor az pontosan az erőszak értelmetlenége, és ezért nem harcolok azokkal, még csak a hangomat sem emelem fel, akik tömören és röviden csak börtöntölteléknek tartanak, vagy annak tartanának, ha tudnák, hogy ott jártam.

nos, miszter ...hát elég keményen hangzik amit mondasz..de úgy látom téged nem kell félteni és szánni pedig még kevésbé...nem tudom, hogy milyen ember voltál előtte, de nekem úgy tűnik, hogy minden rossz közepette rájöttél az életed igazi céljára és küzdesz is érte.
büszke vagyok rád, már ha lehet annak lenni így ismeretlenül, mert nem sok ember lett volna arra képes amire te: nem a könnyebb utat választottad és ami a legfontosabb: nem adtad fel..azt hiszem ezt tanítani kellene...és a másik ami nagyon tetszik...nem keserűen beszélsz róla, mártírt csinálva magadból, hanem bevállalod, mint a tetteid következményét..jóútra térésről persze szó sincs, hisz nem voltál bűnöző...
hát lányok , asszonyok...itt a férfi minta, amit lehet megtanulni a mai kakaskáknak. ez igen. és a nejed sem semmi asszony, hogy végig csinálta melletted...jól választottál...

Laser most nagyon megnevettettél, de valahol nagyon bele is trafáltál és mindenek előtt köszönöm a feleségem nevében, aki szerintem többet szenvedett, mint én magam,és sokkal többet tett, mint én, hiszen én csak túléltem valamit, de neki szószerint megélni kellett minden napot abban az egy évben. kemény teremtés, de nagy szíve van, és életem legjobb döntése volt, amikor megkértem a kezét.
Köszönöm a oraidat és valóban nagyon messze áll tőlem, hogy mártírt csináljak magamból, egyszerűen csak megmutatni akartam és szeretném a jövőben is, hogy milyen is a börtön világa, megmutatom, hogy okulhassunk és ne utána, hanem előtte.
Vigyázzatok a fiúra és segítsetek neki, ha tudtok, én jóval harminc felett voltam, amikor ott jártem, és az minden szempontból más,mondhatnám könnyebb, mint huszonévesen bekerülni.

Happy írja: "Békét szeretnék és nyugalmat, olyan gazdasági környezetet, hogy ha befizetem az adómat, maradjon a villanyszámlára és kenyérre is. Ez így elég hülyén hangzik, de tényleg ezt szeretném. Jó azon csámcsogni, hogy micsoda pénzeket lopnak el nagyjaink. De kik is a "nagyjaink" ? Akiket mi választottunk. Nem erre kértük őket, nyilván, de előre tudtuk, hogy ez lesz. És még annyit : azért azt lássuk be, hogy a börtönnek elrettentőnek kell lenni ahhoz, hogy a törvényeket az emberek betartsák."
Ez rész-igazság. Ugyanis Mr.Phe és a reagálók írásaiban nem is az a legdöbbenetesebb, mi van ott benn. Hanem az, hogy ez kikre vár, kiknek súlyos a büntetés. Elsősorban nem a gyilkosokra és rablókra vár, akik állítom, nem kapják meg a megfelelő mértéket nálunk. Sokkal inkább a Mr.Phe félékre, akik, mint ő is sokkal inkább áldozatok, hiszen a lényeg ott van, amikor arról ír, hogy az ő ügyének a kifundálói is megúszták. És megússzák a milliárdos tolvajok és a pofánkba röhögnek. Ez a döbbenetes.
És nem mi választottuk, csak balekok voltunk, amikor megdőlt a diktatúra. Elhittük egy baráti körnek, hogy a nemzet érdekében találják ki az új alkotmányt. Itt a lényeg! A nép VALÓDI képviselőinek (és nem a "pártok"-nak csúfolt érdekszövetségeknek) kellene új alkotmányt és törvényt létrehozni! Ha nép képviselői nem baráti köröket fognak képviselni valójában, akkor fogunk kimászni a mostani helyzetből.

Nini jól látod a helyzetet, a demokráciát 1990-ben nekünk találták ki, mint egy nagy színház mutatós díszletét, azt adták nekünk, ami a kommunista diktatúrában már elveszőben volt, a hitet, a reményt, ettől ismét erőre kaptunk, megint termeltünk, hittük, hogy miénk a világ, pedig megint a színház igazgatók nyertek a bulin ők mozgattak minket, mint egy marionett bábut és a hasznot is ők söpörték be, és mi továbbra is csak tengődünk, de most már a saját akaratunkból, ergo most már a zánk se járhat.
hát ebből kell kiutat találni, és ez csak a pártok nélkül és nem velük lehetséges.

Kedves Mr.Phe!

Hosszú ideig a büntető igazságszolgáltatásban dolgoztam, és sajnos meg kell erősítenem mindazt, amit a büntető igazságszolgáltatás működésével kapcsolatosan leírtál. Ha valaki belekerül a gépezetbe, iszonyatosan nehezen fog onnan kikerülni, a mechanizmus nem engedi. A rendőrök számára minden gyanusított ellenség, akit gyűlölni kell, és a cél az, hogy minél hoszabb időre börtönbe jusson. Az ügyészség sem gondolkodik sokkal szofisztikáltabban, és mindkét szervezet tagjaira jellemző, hogy rendkívül irigyek mindenkire, aki kicsivel is jobb fizetést visz haza, mint ők.

Ami a bíróságokat illeti, ott pedig puszta szerencse kérdése, hogy az illető vádlott milyen bíró elé kerül. Az ítélkezési gyakorlat, és a bíróság személyi állománya óriási különbségeket mutat. Míg Bugdapesten általában fiatal a bírói kar átlagéletkora,a szakmai színvonal magasabb, és több humánum mutatkozik meg az ítélkezésben, vidéken gyakori, hogy 50 feletti, részeges, elvált, rosszindulatú alakok bíráskodnak, akik semmibe veszik az eljárási jogszabályokat. E mellett is általános a bírói karban az a felfogás, hogy ha valaki odakerül, annak oka van, akkor az illető nem ártatlan. Így aztán az ártatlanság vélelme helyett inkább a bűnösség vélelme érvényesül. Gyakori az is, hogy a bírókat az ítéletek, meghozatala során az indulat vezérli.

Ami pedig az előzetes letartóztatást illeti, az puszta automatizmus, ilyen értelemben a gyanusított sorsa teljesen a nyomozókon és az ügyészen múlik. Ha az ügyész indítványozza, az előzetes letartóztatásra az esetek 99%-ában sor kerül. Összefoglalva valóban igaz: mindenkinek megvan a téglája a falban.

Kedves Mikoyan, köszönöm a megerősítést, és azt kell mondjam, már rég nem a bíráknak kellene meghozni a döntést itt sem, hanem egy esküdt széknak, a bíró feleljen a tágyalás törvényes lebonyolításáért, de ne egy ember döntsön és érvényeüljön ami a törvényben is biztosítva van, hogy csak abban az esetben itélhető el valaki, ha az a cselekményt bizonyítékokkal alátámasztva, minden kétséget kizáróan elkövette.
ne azért vádoljon meg az ügyészség valakit, mert ez a dolga, hanem azért mert a vizsgálati eredmények alapján meg van győződve annak bűnösségéről.
a jelenlegi rendszerben kezdi azt hinni az ember, hogy tulajdonképpen azért csinálnak ügyet a rendőrök és az ügyészek abbó is, amire senmmi bizonyítékuk sincs, hogy igazolják önmaguk és a létszámuk fontosságát, azaz statisztikát gyártsanak.
A BV pedig ne a kemény magnak legyen másod osztályú hotel szintjén a kiszolgálója, hanem tegye azt, ami a dolga, és szigorúan, de emberségesen őrizzék a rabokat és legyenk képesek különbséget tenni, és szószerint külön is tenni az ide hazajárókat az ide tévedőktől.

Kedves Mr. Phe!

Bár a jelenlegi rendszer kétségtelenül olyan amilyen, az esküdtszékkel nagyon komoly fenntartásaim vannak. Az ugyanis inkább színjáték, mint megalapozott döntési folyamat, hiszen a döntést felkészületlen, adott esetben könnyen befolyásolható emberek hozzák meg, miközben az ügyészek (és persze ha megfizetik őket, az ügyvédek is) minden lehetséges befolyásoló eszközt bevetnek. Az a rendszer annak kedvez, akinek van pénze olyan ügyvédre, aki eséllyel veszi fel a harcot egy jól felkészült, nagy apparátussal szemben.

Amit a statisztikáról írsz, az teljesen igaz. Meg kell csak nézni a felderítési mutatókat, amelyek alapján nekünk van az egyik legeredményesebb igazságszolgáltatásunk a világon.

Húúúúúúúúú,
ha ez mind igaz akkor nagy bajban vagyunk, ne vedd sértésnek Mr.Phe igazából csak a meglepetésem miatt kezdtem így a mondatot.
Tök véletlen akadtam rá a blogra (nem vagyok blogolós) nagyon megdöbbentő amit leírtál és nörülők , hogy közel a 40-hez sikerült megtudnom mi működik a FALAK mögött.
szerintem is ki kéne adni könyv formátumban. Maradok figyelemmel!

Van folytatás, vagy később?

Ja annyit azért még én is, hogy még nem olvastam ennyire tényszerű és reális elemzést a magyar börtönviszonyokról sem az írott, sem pedig az elektronikus sajtóban.

Kedves job és Mikoyan köszönöm az őszinte véleményeteket és azt kell mondjam, még sajnos rengeteg történetem van a börtönnaplóba, amit folymatosan közzé is kívánok tenni itt, nem népszerűség hajszolásból, kizárólag tényszerűen, kizárólag okolusásunkra.

Tisztelt Mr.Phe!
Úgy látom végül a magázódást választotta :) Továbbra is elismerem, hogy az Ön által olyan érzékletesen leírt börtöntéma nagyon fontos és hasznos felvetés. Elhiszem, hogy majdnem mindenkinek van egy téglája a falban, és belátom, hogy a rendszer rossz hatékonyságú, drága, és talán még törvénytelen is. És az adócsalásról sem azért írtam, mert Önre személy szerint haragudnék, hanem mert itt is olyan simán tudomásulvették a hozzászólók, hogy ja hát adócsalás az semmi, és mostanában nagyon foglalkoztat a téma, mert igen sokat fizetek. Csak erre én nem kezdek el csalni, hanem végiggondolom, hogy mi és ki miatt van ez.
- Tegyük fel, hogy igaz, amit állított, hogy ne legyenek kétségeink az állampolgárok többsége akarva-akaratlanul adót csal.
Ön tisztában volt vele, hogy amit tesz, az törvénytelen? Pisztolyt tartottak a fejéhez, hogy szándékosan adót csaljon? Ön szerint gusztusos dolog olyan dolgot, amit szakmájában szándékosan követett el összemosni azzal, ha pl egy tanár nem kér számlát a vízvezeték szerelőtől?
- Ha mindenki fizetne rendesen adót, mint ahogy egy csomó államban, vajon nem válna kifizethetővé annak mértéke? Az adótörvénynek 1 célja van, hogy valahogy be lehessen szedni a kiadások fedezetét. Ilyen adózó mentalitás mellett ilyen adópolitikát lehet csinálni. Még csak éhenhalni sem kell miatta. Az szidja, aki nem érti, meg akinek nehezebb lesz kijátszani.
- Tényleg sajnáljam a "szegény" vállalkozókat? Most tényleg emelkednek a járulékaik. De eddig sem fizették ki azokat rendesen, pedig lehetőségük lett volna rá. Eddig is ők kényszerítették bele a munkavállalókat a fekete munkába így pedig nem csak saját, hanem dolgozóik befizetéseit is megakadályozták.
- Az tényleg hülyeség, hogy nem működnek a civil érdekképviseleti szervezetek. Nem úgy az ARTISJUS, a MAHASZ, meg a többi söpre... (a BSA-t talán vegyük ki ebből a körből, az nem teljesen értelmetlen), ahol munka nélkül akarnak pénzt keresni. Nincsenek tömegek a szakszervezetekkel. Mondhatnám, hogy talán a börtönviselteknek is kellene érdekképviselet, de valszeg akkor is az lenne bennfentes, aki nem először ül.
Azt, hogy most akárhány százalék lett a GDP arányos hiány, én könnyen betudom annak, hogy látható autópálya és lakásépítés történt, meg valahonnan lett egész jó reálbér növekedés is, és most ebből valamennyit (még csak a felét sem) vissza kell fizetni. A magam részét ki is fizetem. De a másokét valahogy nem szeretném.

Ha kiskorú - 14 év alatti - gyermekem bűncselekményt követ el, ellene az eljárást azonnal meg kell szüntetni, engem kiskorú veszélyeztetése miatt elítélhetnek. De az általa elkövetett bűncselekmények alapján büntetőjogilag nem, csak az általa okozott anyagi kárért tartozom felelősségel.
Ne menjünk bele, hogy ki tud több vétséget és bűncselekményt felhozni példaképpen, gondolom bent sokat tanul az ember ezekről. Igazából hobbiból én is megnézegettem miért mi jár és jól tudom, hogy ott van-e a téglám.

Mr.Phe,
Minden tiszteletem és elismerésem a feleségedé ,azért mert nem egyértelmű (ma), hogy a feleség egy életre feleség, (term. a férjre uez igaz). Gratuláció Neked is, látszik, hogy hatott rád a benti közeg. Kívánom,hogy mielőbb az egész családod visszanyerje azt a darabot amit elvesztettetek az életetekből az alatt az 1 év alatt.

5perc,
a 14-18 év közöttiek a fiatalkorúak, 14 év alatt gyerekkorúakról van szó. Ez csak a rájuk vonatkozó törvények és jogszabályok miatt fontos!

Kedves Mr. Phe! Annyit szeretnék kérdezni Öntől, hogy amikor "szabadult" mennyire volt összezavarodva lelkileg? Ez azért fontos számomra, hogy megpróbáljam megérteni a jelenleg megérthetetlent... Az persze furcsa, hogy mondjuk a kapucsengővel nyíló ajtót nem nyitja ki a frissen háziőrizetbe vett ember ( hiszen odabent várnia kellett, amíg kinyitják), és a mobiltelefont sem tudja hogy is kell használni, valamint leghőbb vágya, hogy főzött kávét igyon... :-)Ezek bizony mosolyogtató dolgok, hiszen olyan, mintha az ember élete első szárnycsapásait próbálgatná több-kevesebb sikerrel... De az már ijesztőbb, amikor éjszaka arra ébredek, hogy mellettem remegnek, sőt néha úgy összerándulnak, hogy megmozdul az ágy... Arról nem is beszélve, hogy számomra teljesen érthetetlen döntések születnek, amelyek szöges ellentétei azoknak a megálmodott dolgoknak, amire vár az ember lánya idekint... Tehát szeretném megérteni, mi is játszódhat le valakiben ott legbelül a lelke mélyén...

Kedves Mr. Phe!
Érdeklődéssel olvasom a sorait, és be kell valljam, sok esetben megdöbbentett. Lehet, hogy én vagyok naiv, de nem gondoltam volna, hogy ilyen méreteket tud ölteni ma Magyarországon az embertelenség, még ha börtönről is van szó. Nem tudom, mennyire látott bele, de érdekelni, hogy vajon a női börtönökben is hasonló helyzet uralkodik? Ők is ennyire agresszívak, ott is - szinte - csak az erőszak számít?

Börtönnapló - A kenyeres zsák története

Megérkeztem Sándorházára, de mielőtt elfoglalhattam volna valamelyik elnöki lakosztály reprezentatív priccsét, meg kellett várnom a munkába állítás procedúráját, ilyenkor pedig úgynevezett szállító zárkába raknak minket olykor egy teljes hétre.
De milyen is a ideiglenes vagy szállító zárkák??? Hát ágy van benne, ha nagyon jól átgondolom még számszerűen is éppen annyi mint kell, de aztán itt ér véget a karibi kirándulás ellátási csomagja. Az ágyon lévő matracot matracnak nevezni azért szerintem erős illúzió, amolyan szalmával vagy lószőrrel, vagy az isten tudja mivel kitömött, szúros, félkemény borzadály, amire persze ágynemű one, párna dettó. amikor beléptem az ajtón csak azért nem döbbentem halálra, mert ugye előtte az udvari jelenetnél (amiről már írtam, az a bizonyos rácsrázós, idevele, hagy ba...meg bekiabálos)már olyan szinten elveztettem minden csüggedési képességemet, hogy már az sem lepett volna meg, ha az ajtón belépve maga jézus krisztus kínál hellyel.
első beletörődésemben és fáradtságomban lehuppantam az egyik ilyen priccsre, amikor arra lettem figyelmes, hogy egy bennfentes rab arról mesél, hogy ezekben a körletekben mindig tetvesek ezek a matracok. Hát nagyjából niagaraként indult lerajtam az izzadtság a hír hallatára és magam sem értem miért viszketni kezdtem, de egyszerűen nem maradz erőm felkellni a talán tetves ágyból. Végül is, ha fel is kelek, akkor mi van, ott fogok állni az ágy mellett, mint szabadság szobor a munkába álltásig.
Végig futott rajtam a gondolat, hogy pár napja még azonnalzuhany alá pattantam volna egy ilyen rémhír hallatán, de hát így múlik a világ dicsősége, meg aztán együtt vagyok rab a Tetűkkel, hát viseljük el egymást. Maradtam tehát fekve és megpróbáltam kiszámolnom még hány napot kell börtönben töltenem, s mivel még alig egy két hét telt el a bejövetelem óta, hát elég soknak találtam a hátralévő időt. Már épp elszenderettem volna a nagy trauma hatására, amikor egy miskolci páros elkezdett hangoskodni, valamelyik szerencsétlen ftótásnak elkezdték magyarázni, hogy nem jó ágyra ült, mivel az az ővék. Nocsak, nocsak ezek szerint ide nem csak érkezni lehet, de még ágyat foglalni is, ez jobb mint a Hilton. A megszólított csendes kisemberke fogta a kis szatyrát, és átment egy másik ágyra, persze a két nagyon okos erre is rávágta, hogy ez is az ővék. Át is futott a fejemen, hogy tulajdonképpen lehet, hogy ők nem is rabok, hanem ágytulajdonosok, és most fog kiderülni, hogy fizetnem kell az ágyamért...persze ha tényleg tetves, akkor talán kaphatok engedmény?? Csóri kisember ismét vette a szatyrát és félszegen megállt az ajtóban várva, hogy valiki ondja mármeg n eki melyik tetves ágyra fekhet le, de utbaugazítás helyett csak a két miskolci harsány örömét lehetett fogni. aztán megunták, és intettek, hogy üljön oda, ahonnan elsőnek felállították, ők pedig másik delikvenst kerestek. a főnyereményt azon a napn egy egézséges, elálló fülű, szőke paraszt fiú nyerte, akinek azt mondták megtanítják verekedni, mert ők jó gyerekek és nem vennék a szivükre, ha szerencsétlent, amikor végső körletbe viszik segbe dugná valamelyik suttyó seggfej. (bagoly mondja verébnek...) a tanítás abból állt, hogy fel kellett emelnie a kezét, és miközben mutatták a profi boksz liga tánc lépéseit aközben árnyék boksz helyett 10 máodpercenként lekevertek neki egy pofont, majd mikor már látták, hogy nagyon jól veszi a lckéket, akkor a pofonok helyett jöttek a laza szájba vágások. szerencsétlen fiú 10 perc után olyan vörös volt, mint a cékla, orrán száján szivárgott a vér, látszott hogy a keserűség könnyeivel küszködik, de azt sem merte mondani, hogy hagyják abba. talán titokban azt remélte, hogy valaki közbe szól, de a börtön nem erről híres, mindenkinek magának kell megvédenie saját magát.
A Profi ökölvivó mérközést végül cirka a 10 menetben a folyosótól beszürődő zaj zavarta meg, amire mindenki izgalomba jött, hiszen a hang forrása a kaja sztó volt. kinyílt a cella ajtaja, valami embertelen magas és nagydarab őr bedugta az orrát, majd elordibálta magát: Ki a faszom engedte meg, hogy buzi köcsög pedofil kurvák módjára az ágyon dögöljenek. Persze tetvesen vagy tetvek nélkül, de felpattantam az ágyból és igyekeztem úgy tenni, mint aki maga sem érti, hogy mások mi a picsát keresnek az ágyban. Én valójában nem is feküdtem az ágyban, csak álcázott felderítőként igyekeztem összeírni az összes buzi köcsög pedofil kurvát, aki így tett, mondtam magamban mentséget keresve. aztán átgondoltam nyelvészetileg, szakmailag, és sexual psychológiailag, hogy miként lsz a köcsögből kurva, avgy a buziból pedofil. de elég gyorsan feladtam a rejtély megoldását, végül is nekem nem ebből van diplomám, meg különben is miközöm hozzá, hogy milyen fejlődési vonalon megy keresztül a buzi, amíg végül kurva lesz belőle.
Amíg így ábrándoztam szószerint behajítottak közénk, egy valószínűleg nem Omo-val agyon fehérített kenyeres zsákot, amiben kenyér maradékok voltak, meg valami nagyon érdekes, nagyon büdös,nagyon ízetlen tubusba gyömöszölt álcázott cipőpaszta. Körbe néuztem miközben a torkomon iygekezetm lecsúsztatni ezt a nem tudom mit, hogy ez nem a kandi kamera-e, de se boros, se jéksó, csak a tetves gyanús ágyak.
Aztán beugrott a nagy gondolat, a szoba közepén heverő kiürült kenyeres zsák talán jó lenne, a két hét alatt elemeire bomlott szatyrom helyett,átpakolhatnám azt a kevéske cuccom ebbe, ami még megmaradt. annyira megörültem a gondolatnak, hogy máris tett követte, felvettem a zsákot és elképesztő gyorsasággal átpakoltam a kis göncömet, majd megcsodáltam az új kis zsákomat és nagyon elégedett voltam. Esküszöm egy puma porttáskának sem örültem volna jobban, igaz a töb biek annak jobban örültek volna, így jobb is, hogy nem puma sporttáskát találtam a szoba közepén, mert akkor az már aligha lenne nálam.
Sajnos az örömöm nem lehetett felhőtlen, elém lépett a Mickolci Észosztó és rám förmedt: Hogy a rücskös faszba gondolod, hogy elveheted a kenyeres zsákot? kérdezte,én meg majdnem belekezdtem egy logikusnak tűnő magyarázatba a földön heverő üres zsák kényszerű hasznosításáról, de nem maradt időm befejezni a mondatot, valószínűleg az előző profi boksz mecs hiányzó két menetét hiányolta, ezért egyetlen mozdulattal úgy szájba vágott, hogy mint egy túlérett eper felrepedt az egést felső ajkam. Ránéztem a gyerekre és máig nem értem miért mondtam, amit mondtam, de hogy nem ezt várta az biztos:
A kenyeres zsák kell beszd meg, ez a tetves kenyeres zsák, hát akkor itt van cseszd meg aztán vidd, ha annyira kell, ha már azt sajnálos, hogy ebbe tetves zsákba akartam rakni a szaros kis cuccomat.
Persze lehet, hoyg a hangom felemelése lepte meg, a támadó hangsúly, amit nem követett ütés, talán az volt a hatásos, hogy Ő ütött és én aláztam meg azzal, hogy nem ütöttem vissza, de nem is türtem némán a szemétkedését, egy biztos, hátrébb lépett és csak a foga alatt morogta, hogy jó van má, a tiéd lehet, csak legközelebb szólj, ha valamit el akarsz venni,mert itt minden mindenkié. (hát egy Lenin veszett el ebben a mickolci lélekbúvárban)
Kiöntöttem a kenyeres zsákb ól az ágyamra a kevéske dolgomat, odamentem kisbarátomhoz, és lebasztam a zsákot az ágya elé, és csak annyit mondtam, ha mindenkié, akkor itt van neki lehet esni érte egymásnak, én viszont a magam részéről szarok a zsákotokra.
Nem jött válasz. a Miskolci Big Boss falnak fordult alvást mímelve, a zsák ott maradt a földön, senki nem mert hozzá nyúlni, amíg a cellában voltunk, én pedig biztató moolyokat és szemvillanásokat kaptam a többi szerencsétlentől, a Big Boss pedig nem szólt hozzám többet, békén hagyott amíg ebben a szállító zárkában maradtunk.
Az igazi jó hír az volt, hogy egy héttel ezelőtt voltak tetvesek valakitől az ágyak, mielptt mi bementünk azokat legordták a pincébe, talán majd máskor visszahordják ki tudja.
és a történet csattanója, 3 hónappal később, amikor már raktárosként dolgoztam, észrevett a Miskolci barátom az udvaron reggeli felé menet a sorban, és odaszólt félhangosan: ecsém, de jó hoyg látlak, már aggódtam érted, de üzentem is ám min denkinek, hogy a személyes védelmem alatt álsz..hallom raktárban vagy, hozzálmán nekem egy váltás ruhát kistesóm. Ezen elröhögtem magam, és cak annyit mondtam neki, majd átküldöm a kenyeres zákot biztos jól fog állni neked..és tovább mentem a sorban.
Ő már nem fenyegethetett, hiszen egy új ruháért bármelyik kigyúrt állattal, akár seggbe dugathattam volna, akkormár pozícíom, hatalmam volt a börtönben. de csak nevettem az egészen, sosen süllyednék a miskolci kistesó szintjére...
Hát így alakult a kenyereszsák kiábrándító története, persze van még miről mesélni, de ez már egy következő történet...

kedves 5perc, ne haragudj nem akartam magázodni, csak tiszteletlen sem szerettem volna lenni, és mivel sokaknak válaszolok a kérdéseire, így átsiklottam a tegeződés felett, de tényleg nem szándékosan.
Nos az adócsalót én nem metem fel,ahogy magamat sem, bár már leírtam itt, hogy bróker voltam és áru közvetítéséért ültem, tehát valójában bűnsegéd voltam "csak" és az is inkább vámcsalás volt, hiszen ha arról még tudtam is,hogy az áru csak papíron hagyja el az országot, bár ilyen ügyekben még ennyit sem illik tudni, na arról aztán végképo nem kellett, hogy tudjak, hogy befizette-e bárki az adót a termék utám, elvégre nekem nem került tulajdonomba, tehát én adót sem fizethettem volna. na mindegy végüli már nincs jelentősége..A pisztoly, amit a fejemhez tartanak viszont képletesen igaz volt, mert azért kellett bele kezdenem az ilyen szürke vagy fekete kereskedelembe, mert amihez értettem, az a kutyának nem kellett és ott álltam friss házasként ambiciókkal, a feleségem terhes volt, nyakamban vagy képletesen a halántékomon éreztem a pénz keresés felelősségét. Persze ez nem mentesít, és ma már nem kezdeném el újra, de akkor fiatalon (börtönbe majadnem 10 évvel később mentem csak, addig tartott az ügy a bíróságon) a lépések szükségszerűen jöttek egymás után, és ha végig gondolom el tudom hinni, hogy ma is vannak fiatalok, akik egyszerűen csak szeretnének normálisan élni, valami kis lakást, ahol családot alapíthat, megélhetést, és amikor nem talál ehhez munkát, akkor gondol egyet.
Ismétlem nem éretem meg magamat és a hozzám hasonlóan döntőket sem, megmagyarázni sem akarom a tettemet, bár tény hogy nem öltem embert, nem voltam pedofil, és Tocsik Mártának sem hívtak, de még csak Princz Gábor tettének súlya em nyomott.
Összesítve örülök, hogy vannak becsületes emberek, nem tartom helyenek, ha valki adót csal, de azt is vallom, hogy némi önkontrolt már tarthatna az állam adókérdésben, és ajnos akár igazam van, akár nem tényleg ott van a téglánk a falban.
Az sajnos igaz, hogy tényleg azért fizetünk sok adót, és ez jogosan bosszant, mert ssokan nem fizetnek, de ezek között éppen azok vannak az első helyen, akik a rendszert kitalálták és üzemeltetik, mert sajnos nem lehet annyi szja-t elcsalni, hogy azt messze ne múlja felül a közpénzek megcsapolása és herdálása.

Ezzel az utolsó mondattal tökéletesen egyetértek, és sajnos azt sem hiszen, hogy ebben bármi is változni fog. Hiszen ne legyünk naívak, a jelenlegi politikai "elit" minden részt vevője benne van a buliban, senki nem tiszta - így hát kéz kezet mos alapon védik is egymást. Aki pedig tettre készen, becsületesen bekerül közéjük, hamar rájön, mi a szokás és előbb vagy utóbb, de úgyis beáll a sorba. És hát, arra sajnos nincs sok esély, hogy egyszerre, varázsütésre mindenki lecserélődjön.

Kedvs Mackó ! sajnos amit írsz az pontosan így van, aki börtönből kijön, annak ott vannak a beidegződései a félelmei, így tény hogy én, amikor kijöttem, odahaza egyszer csak azt mondtam a feleségemnek szeretnék elmenni wc-re, és döbbenten állt, hogy ezt miért jelentem be, ahelyett hogy elmennék.
Éjszaka megszólalt egy autóriasztó, én pedig kipattantam az ágyból ée elkezdtem igazgatni az ágyneműmet, és csak a feleségem síró arca döbbentett rá, hogy már nem börtönben vagyok, és nem egy éjszakai hippire riadtam fel, amikor bejönnek az őrök szétdúlni a cellát.
A fürdődzobában a zuhany alatt fél év kellett, mire jozzászoktam, hogy nem fog elzáródni a melegvíz hirtelen, és én nyugodtan fürödhetek.
A szabadulásom napján felszálltam dunaújvárosba a buszra, és csak mosolyogtam és folytak a könnyeim, mert képtelen voltam feldolgozni,hogy nem a börtönbuszon vagyok, szinte égette a csuklóm a kutyalánc helye, amivel megkötöznek minket a szállításkor.
aztán hazaértem és annyi mindent szerettem volna mondani, mégis csendben maradtam, képtelen voltam beszélni, néhány szót leszámítva napokig.
Feleségem mondta később, hogy hetekig úgy ettem, mint egy űzött vad, eltakartam a kezemmel a tányért és nem ízleltem az ételt csak lapátoltam, és közben fel-fel néztem, hogy nem akarja-e valaki elvenni az ételt, ha pedig megettem szemem sarkából a maradékokat bámultam, mint aki magához akarja ragadni, pedig nem is voltam éhes. És én ezt észre sem vettem, ha nem meséli el később nem is tudnám, hogy az első hetekben inkább egy akólban kellett volna élnem, ami jobban hasonlít a cellához.
az éjszakai felriadásaim, hogy magamban beszéltem éjszaka, de még nappal is, hogyb izzadtságban fürödtem reggelre, nos ez évekig tartott, már azt hittem sosem múlik el, de szerncsére nem csak a rosszra, a jóra is képes az ember alkalmazkodni. Így űzött vadból megint emberként alszom.
És nekem még viszonylag jó helyem volt, még úgy ahogy túléltem, képzeld azoknak mennyi idő a visszatérés, akik évekig raboskodnak, akiket megerőszakolnak, vagy naponta elvernek, és csicskáztatanak, nos azok garantáltan emberi roncsként jönnek ki.
azt hiszem aki 2-3 évnél tovább van bennt, az véglegesen sérül, nem is csoda, hogy belőlük lesz a legtöbb visszaeső, mert már képtelenek visszatérni abba a bőrbe, amikor még emberek voltak.

Kedves Glazúr, anőknél sincs másképp, sőt a benti sztorik alapján ők még rosszabbak, ott mér több állítólag az erőszak. nem messze tőlünk volt egy női börtön, raktárosként egyszer-egyszer még a környékén is jártam, de kapcsolatba nem kerültem velük, amit tudok, mások elmondásaiból tudom, akiknek a barátnőjük is például rab volt, és néha kaphattak közös beszélőt, akkor meséltek egyásnak kivel mi zajlik.
Tehát nem tudok konkrétat mondani, csak amit így nekem meséltek, hogy ott szószerint mondennapos az egymás megerőszakolása, és ott a csicska aztán végképpen csicska, hiszen egy nőben amúgy is benne van a takarítás, hát itt aztán kiélheti magát.

Kedves Mr. Phe! Nagyon köszönöm a válaszát, sok-sok hasonlóságot vélek felfedezni a leírtakban... Főleg a hallgatás az amit most megértettem... Tudja Mr. Phe, van igazság abban, hogy nekünk, itthon maradottaknak is nehéz, bár én mégis úgy érzem, aki bent van, annak nehezebb! A megoldás kulcsa a mérhetetlen türelem lehet, még akkor is, ha az élet furcsa fintoraként az ember lányát hagyják faképnél 15 nap itthonlét után, de ez már az én történetem lenne, és távol álljon tőlem, hogy elvenném a figyelmet Öntől, hiszen Önnél jobban senki nem tudná leírni, mit is jelent ma Magyarországon végigélni ezt a kálváriát! Köszönet a válaszért!

Mackó, örömmel olvasnám a történeted, hiszen az is a börtönről szóló igaz mesék része, hogy mi zajlódik le abban, ki szabadul,és ezt hogyan éli meg a családja. sajnos sokszor a börtön tragédiája nem ér véget a szabadulással, otthon folytatódik, sokszor a rab hazatérve képtelen feldolgozni a ridegég után az őt körbevevő szeretetet, és szinte depressziós lesz, elmenekül.
Nem könnyű tarzanból, hirtelen ismét városi emberré válni, és sajnos az a veszély is valós, hogy a börtönben valaki olyan szinten átalakul, hogy véglegesen bűnözővé válik. Vannak akik minr egy zombie mennek előre a szabadság mámorában, és szinte így akarnak megbüntetni mindenkit az őket ért atrocitásokért, hogy most ők okoznak fájdalmat, most ők vesznek el mástól.
Hát erre írtam még a blog elején, hogy a börtönnek nem elrettentő hatása van a legtöbb esetben, hanem újra termeli a bűnt. ha egy börtönben bezárba lennének emberek, de nem lennének embertelenül megalázva, kiszolgáltatva, akkor ez nem történne meg.

Kedves Mr. Phe!
Először is köszönöm, hogy megtiszteltél a tegeződéssel! :-) Az én történetem egyben rendívül egyszerű, és mégis egyben iszonyúan bonyolult. A lényege annyi, hogy 8 éve van nekem Ő, együtt voltunk jóban-rosszban, ahogy az a nagy könyvben meg van írva... :-) Én elváltam, van egy fiam, Neki is van egy fia, de amióta én ismerem, nem él együtt a családjával. Amikor bekerült, megjelent hirtelen mindenki a családjából, aki addig nem foglalkozott Vele (beleértve az édesanyját is), és megfenyegettek, ha nem hagyom Őt békén, tönkreteszik a börtönben... Tehát nekem egy lapot osztottak ebben a "buliban: visszavonulni, és csendben várni, hírek nélkül, bizonytalanságban. Aztán egyszer kb. 2 év múlva jött egy üzenet Tőle, aztán képeslap, aztán kapcsolattartó lettem...:-) Arról már írtam, hogy nem ismertem meg a bíróság folyosóján, csak a hangjáról... De Ő nekem akkor is az maradt, aki volt, hisz tudom, hogy hibázott, de azért nem akkorát, hogy ne lehetne megbocsájtani Neki, arról nem is beszélve, hogy én ismerem az okokat, a miérteket...
Minden nap lelkesen írtam Neki a többoldalas leveleket, kedden és csütörtökön a telefon mellett ültem, amíg nem hívott, mert az az 5 perc, amit beszélhettünk, hihetetlen erőt adott nekem! Amikor időpontot kaptam beszélőre, egész éjjel nem aludtam, annyira vártam már azt az egy órát, amiből néha csak 50 perc lett, mert hiába voltam a börtön előtt a megbeszélt időpont előtt fél órával, az senkit nem érdekelt, és meg kellett várnom az "ügyintézés" lassú ütemét, ami abból állt, hogy megnézték a személyimet, és elzárták a mobilomat... Arról nem is beszélve, hogy ez egy teljesen másik városban volt, mint ahol lakom... De én akkor is lelkesen buszoztam, vonatoztam, hogy kitartásra biztassam, és lelket öntsek belé... Ami elég nehéz volt, hisz 2 év 7 hónap után amikor kiengedték házi őrizetbe még mindig a tanúk meghallgatásánál tartanak.

Persze ezt mindenki érti ( csak én nem) hogy "szivatják, hisz rendőr volt, elég magas szinten... No mindegy...
Szóval elmesélte, hogy a Tisztelt ex. amikor lebénulva felhívta, hogy éhes, és szeretne némi csomagot kérni, mert éhes, nevetve rávágta a telefont, a fiáról másfél éve nem hallott hírt, sem levelet nem kapott... És Őt már nem érdekli, ki mivel fenyegeti, csak engem szeret, és velem akarja a jövőt. :-)
Aztán elérkezett a pillanat, hogy kimondta a bírónő a háziőrizetbe helyezést! Ott vártam a börtön előtt több mint 5 órán át, hisz a határozat arról szólt, hogy éjfélig kell kiengedni, nem azonnal, így még élvezhettük a mérhetetlen jóindulatot egy kicsit...:-( 23 és fél óráig boldogok voltunk, mígnem ismét megjelent az ex, és közölte, addig nem nyugszik, míg el nem viszi tőlem... Ehhez én csak annyit fűztem hozzá, hogy szerintem nem egy tárgyról van szó, amit hol ide teszünk, hol oda... A hiszti kereken 15 napig tartott, úgy, hogy közben én csendben tűrtem az ingyencirkuszt reggeltől estig az udvaron, amit minden lakó látott és hallott, és mikor este vége lett, egy megtört, idegileg kikészült embert láttam feljönni a lakásba. A 12. napon megkérdeztem, hogy ugye vesztettem ( ami azért is érdekes kérdés, hisz nem harcoltam, csak csendben figyeltem), a válasz az volt, hogy igen, vesztettem. Ezután még 3 napot csináltam végig ebben a tudatban, és rettegtem, mikor jön el a perc, amikor elveszítem... Amikor elment, én nem voltam itthon, elmentem imátkozni a templomba, és megkértem a kulcsot dobja be a levélszekrénybe. Átöleltem, és annyit mondtam Neki : Én hazavárlak!

Kedves Mackó! a barátod nagyon sokat volt a börtönben, mondhatni idő szempontjából is határeset, nagyon nehéz lesz visszatérnie az életbe, ráadásul ő nagyon nehéz helyzetben élte át ezt az időt, hiszen csak így lehet ennyit öregedni. És van egy keresztje, ami gyakorlatilag tönkre teheti az éeletét, és az a visszakerülés miatti félelem, hiszen még ítélet sem született.
Nagyon nagy szüksége van Rád, valószínűleg még a börtönben végleg bezárkozott magába, és onnan már nem fog visszajönni segítség nélkül. persze ehhez végtelen türelemre, kitartásra és töménytelen szeretetre lesz szükséged, és sajnos nem mondhatok mást, talán 8-10 év is eltelhet mire visszatalál, és ez az idő még elsem kezdődhet, amíg nem lesz lezárva ügy.
Tisztellek azért amit teszel és drukkolok kettőtöknek.

Kedves Mr. Phe!
Nagyon köszönöm a biztató szavakat, a türelemre intést! Ígérem megfogadom! Hiszek benne, hogy haza fog jönni egyszer, és sem harag, sem düh, sem féltékenység nincs bennem. Amit iránta érzek, az a feltétel nélküli szeretet, és szerelem, és tudom azt, hogy mi ketten együtt egyszer még boldogok lehetünk, és segíthetek Neki a talpraállásban! Ez egy egészen friss történet, hiszen 2 hete lettem ismét "szingli"...:-)

Mackó a történeted második felére csak azt írhatom a legnagyobb szeretet,amikor képesek vagyunk lemondani Róla érte. persze ez nem törvényszerű, és a barátod téged választott, csak abban a helyzetben amibe került, úgy érzi tönkre teszi az életedet azzal ha részévé válik, mivel őt bent is, itthon is kínozzák, nekem úgy tűnik Ő már feladta, és csak várja egyhangúan az ítéletet, de igazából már nem is érdekli,mert tulajdonképpen már mindegy, hogy hol szívják a vérét.
Nehéz tanácsot adni, de ha szereted harcolj érte, mert ő már önmagáért nem lesz képes. Ha pedig küzdeni fogsz érte azt is tudnod kell, hogy nagyon sok viszontagság vár még rád.

Kedves Mr. Phe!
Valóban a "véres igazságot" írtad le... Igazad van, Ő már feladta, hisz olyan mondat hangzott el a szájából, amit normális ember nem mond: "Odabent jobb volt, mint kinnt..." Természetesen harcolok érte, de a magam módján, dolgozom kettőnkért, és én nem zaklatom, várom, hogy megoldja a problémáit, nem idegesítem feleslegesen, én most a néma köd vagyok, aki eltűnik ismét... Lehet, hogy csak szeptemberig ( hisz akkor lesz ismét tárgyalás), lehet, hogy évekig... De egy biztos, én várok Rá, hisz Ő nekem a mindenség, az Igazi! És ezt nem viccből írom, amin mi így átmentünk, szerintem csak megerősít ebben... De mártír sem akarok lenni, hisz van egy fiam, akiért én felelős vagyok, és fel kell nevelnem. Ezért keresem a kérdéseimre a válaszokat, hogy ép ésszel és erővel végig bírjam csinálni, ami még hátra van... Hiszen mit szólna hozzá, amikor visszajön, hogy én is éveket öregedtem, és idegbeteg lettem...:-) Tehát nekem most magammal kell megvívni a harcot, és nem egy másik nővel...:-) És végig fogom csinálni, mert én olyan lányka vagyok ám...:-) Pussz Neked!

Még annyit, hogy átadom Neked a "terepet", hisz már biztosan sokan kíváncsiak a naplód folytatására, köztük én is! további szép estét kívánok!

Aranyos vagy, de ma már nem írom tovább a történetet, kell a folytatás holnapra, most este inkább lélekben érted mondok ima helyett egy biztatást.Én ezt szoktam, mivelnem vagyok hívő, de mégis hiszek, csak éppen benned, és mindenkiben aki képes őszintén szeretni egy másik embert.
Kellemes estét, és nagyon boldog jövőt kívánok Neked az általad szeretett férfi oldalán, elfeledve minden szenvedést, megaláztatást.

:-)))) Ez most nagyon jól esett, és most már biztos szebb lesz az éjszakám! Kedves Tőled, KÖSZÖNÖM!!!!!

Tisztelt Mr. Phe!
Bár eddig nem szóltam hozzá, folyamatosan olvasom a blogot. Én az igazságszolgáltatásban dolgozom, Önhöz képest a másik oldalon. Tény, hogy csak az tudhatja mi van ott bent, aki járt is ott, ezért is érdekelnek annyira írásai. Állítólag, amíg volt halálbüntetés, az ítélet meghozatalában részt vevő személyeknek, bírónak, ügyésznek a kivégzésen jelen kellett lennie, talán azért, hogy megtudják, mire ítéltek egy másik embert. Azt azonban nem tudhatom, mit él át az, aki hónapokat, éveket tölt börtönben, mert nincs semmilyen módom a megtapasztalására, legfeljebb az Ön vagy az Önhöz hasonló emberek írásaiból ismerhetem meg.
Viszont Ön sem tudhatja, hogy mit gondolnak Önről vagy a más gyanúsítottakról a másik oldalon, miért végzik úgy a dolgukat ahogy teszik, ezért néhány megjegyzése kicsit sem objektív és távol járnak az igazságtól. Ön vagy bárki más, aki a másik oldalon áll, azaz gyanúsított-vádlott-elítélt nyilván egyoldalúan éli meg a büntetőeljárást, hiszen meggyanúsítják, faggatják, szimatolnak Ön körül, mélyen belegázolnak mindennapi életébe, természetes, ha attól fél, hogy bedarálja a rendszer és ellenségnek tekinti a rendőrt, ügyészt. Azonban a rendőr nem azért nyomoz valaki ellen, mert örömet okoz neki, hogy sittre vághatja. Az ügyész nem azért emel vádat, mert ez a dolga. A bíró nem azért ítél el valakit, mert aznapra nincs más programja. Ugyanis nem vagyunk üldözési mániás pszchiopaták, akiknek csak az a jó, ha másnak rossz. Magam részéről leszarom a statisztikát, ha arról van szó, hogy valakinek az ártatlanságáról, börtönbe kerüléséről kell dönteni. Nem érzem azt, hogy úgy tudom munkám létjogosultságát igazolni, ha minél több embert rács mögé juttatok. Bár csak a saját nevemben beszélhetek, biztosra veszem, hogy ez követlen munkatársaimra is igaz és arra következtetek, nagy általánosságban a rendőrök, ügyészek, bírók is így vannak. Ön nem láthat a színfalak mögé, ezért elmondom, hogy néha több órás, esetleg napokon keresztül visszatérően folytatott vita, megbeszélés előz meg egy-egy vádemelést vagy ítéletet. Nyilván aki nem hallja a vitát, érezheti úgy, hogy rendőrségi meggyanúsítása után automatikusan került az ítéletre a bíróság pecsétje.
Sajnos, ahol emberek dolgoznak, mindig van selejt, ez az igazságszolgáltatásban is így van: néha olyanok kerülnek hosszú időre börtönbe, akiknek nem kellene (pl. az Ön által említett, 6 évre ítélt srác), néha ártatlanokat is elítélnek. Olyan rendszert azonban még senki nem állított fel, amelyik hibátlanul működik, az Ön által javasolt esküdtszéki bíráskodásról pedig már bebizonyosodott, hogy sokkal rosszabb mint a nálunk működő hivatásos bíráskodás. (Bocs, hogy a börtönviszonyokhoz képest offtopic voltam, de Ön mint vitaindító pár bejegyzéséhez ezeket hozzá kellett fűznöm.)

Tisztelt Hamiska !

Köszönöm, hogy véleményét megosztotta velünk,mert én is abban hiszek,hogy az éremnek két oldala van, és mindenkinek alapvető joga megismerni mind a két oldalt.
Minden tiszteletem az Öné és nincsenek kétségeim, hogy valóban jól végzi a munkáját, és vívódik önmagával is, amikor egy másik emberről, annak további sorsáról kell döntenie. Remélem, hogy a többség az igazságszolgáltatásban így jár el, bár tény, hogy eddigi életem során én ezt nem mindig tapasztaltam meg, és itt tényleg nem csak a saját ügyemre célzok. Kész vagyok elfogadni azt is, hogy az esküdtszék rosszabb a gyakorlatban, mint a jelenlegi bírói ítélkezés, hiszen az elöbbiben aztán tényleg semmi gyakorlatom nincs, de ha már a jelenlegi gyakorlat a kindenki szempontjából üdvözítőbb, akkor legalább a bírósági ülnököknek lehetne gyakorlatibb a feladata, mert a jelenlegi formájában ezek inkább ülve alvók, én még nem hallottam olyat, hogy valaha is bármit is megkrdeztek volna, így csak formélis a bírói kérdés feléjük, hogy van-e kérdésük.
Javasolnám továbbá, hogy valamilyen visszacsatolásnak működni kellene a bírók felé felülről, és itt jöhetne be esetleg az ülnök szerepköre, mert annyira nem lehet rugalmas a jog, mint a példámban is idézett fiatal fiú esetében, aki éppen fele annyit kapott ugyanazért, mint a párt katonaként visszaeső ittas vezető.
A legnagyobb problémám pedig továbbra is a büntetés végrehejtás módszerében van, azaz amíg nem leszünk képesek leválasztani az első illetve a kis bűncselekményeseket a börtönbe hazajáró zsiványokról, nehéz fiúkról, addig a börtönnek nem elrettentő hatása lesz elsődlegesen, hanem újra fogja termelni a bűnt, úgy fogunk járni, mint ha úgy akarnánk gyógyítani a tüdőgyulladásban szenvedőt, hogy a leprások közé zárjuk őket, csak mert így biztosított, hogy el legyenek zárva az egészségesektől.
Hiszem továbbá, hogy egy ember megbüntatésének arányban kell lennie a tettével, így semmiképp sem fér bele a büntetésbe, a folyamatos megaláztatás, vagy némely esetekben a napi szintű fizikai bántalmazás, vagy akár a megerőszakolás. Ez ellen pedig (legalábbis 2000-ben) a világon semmit nem tettek az őrök és feletteseik, legalábbis Sándorházán.
Sajnos azt is a saját szememmel láthattam, amint az őrök egy része haszonélvezői lettek a nehézfiúk kiépített rendszereének, így nem is csoda, hogy aa világon semmit nem is akartak tenni az erőszakoskodok birodalmával szemben.
Ha van lehetőségem bármit is kérni Öntől és mindenkitől, akik az igazság szolgáltatáson belül dolgoznak, hogy tegyenek valamit lehetőségeikhez mérten az általam is leírt állapotok ellen, és akkor van esély, hogy a jövőben kevesebb munkájuk lesz. Hiszem hogy annak, aki alapból nem bünöző, annak bőven elég a szabadságának korlátozása, vagy akár szabadságvesztés nélkül a gazdasági hátterének, életvitelének megszígorítása, fokozott ellenőrzése ahhoz, hogy nagyon meggondolja elkövet-e a jövőben bármilyen kihágást. Ha pedig még is megteszi,akkor nyugodtan küldhető a börtönbe, hiszen visszaélt a lehetőséggel. Ezzel szemben ha valakit bevágnak embertelen körülmények közé, a végletekig megalázzák, elveszti mindazt, amitől előtte embernek tartotta magát, akkor miután kijön, már nem lesz benne más csak üresség és gyülölet, ösztönösen meg akar majd fizetni azért, amit vele tettek, és így válik véglegesen bűnözővé.
Ezen is el kellene gndolkoznia azoknak, akik sosem tapasztalták saját bőrükön, mit jelent börtönben kiszolgáltatottnak lenni, és akkor talán más szempontok szerint hoznák meg ítéleteiket, és talán végre egyszer egy felelős vezető neki állna átalakítani a büntetés végrehajtás szervezetét.

és csak még egy apróság az előbbi reagálásomhoz, minden amit ebben a fórumban eddig leírtam a börtön állapotokról szószerint igaz, minden eddig leírt történetem velem illetve a saját szemem láttáre történt meg, és még rengeteg történetet írhatnék, talán fogok is, de a blogot olvasok zömének, már ez is elég megdöbbentő volt, amit soha nem gondoltak volna a benti helyzetről.
Nem azért írtam le bármit is, hogy megsajnáljanak bárkit a börtönben, azért meg végképpen nem, hogy felmentsék őket, de némi emberségre annak is joga lehet, aki egyszer megbotlott az életében.
Ergo semmi bajom nincs azzal, hogy aki bűnbe esik bűnhödjön, de ne legyen az igazság szolgáltatásban Orwell-i demokrácia, azaz az egyenlők között vannak egyenlőbbek (mint oly sokszor láthatjuk ezt a politikusok, és az őket kiszolgáló bankárok, gazdasági szamemberek esetében), és tegyünk már végre különbséget büncselekmények között, hogy ne fordulhasson elő, amit megint csak saját szememmel láthattam, hogy annyi volt a büntetése egy tanulatlan, mondjuk ki butácska embernek, aki ellopott egy kerékpárt, mint egy több mint 100 milliós sikkasztással elítéltnek, és a példa nem egyedi.
De véleményemtől függetlenül tisztelettel szólok mindenkiről, aki az igazságszolgáltatásban és a büntetés végrehajtásban tisztességgel, becsülettel, és emberséggel végzi a munkáját, hiszen én magam is láttam ilyeneket, csak sajnos az általam látott körben kisebbségben maradtak.

Öregem, könyvet kellene írnod! Nemsoká kezdődik az RTL-en a Prison Break, keletje lesz az ilyen sztoriknak!

Kedves Sabe!

nem tagadom megfordult a fejemben egy könyv megírása, jelenleg dolgozom is rajta, aztán meglátjuk mit szól majd hozzá egy kiadó...
rajtam nem fog múlni sajnos vagy sem, de annyi keserédes, sokszor humoros, sokszor elkeserítő történetem van bentről, hogy bőven ki tesz egy teljes könyvről.
Ha pedig befejeztem a Börtönnaplómat, akkor még vár rám egy nagy feladat, a MÉDIAGYÁR című könyv megírása, mert ami a ott zajlik az hasonlóan megdöbbentő, sokak számára szinte elképzelhetetlen.
Embertelenség, csalás, kiszolgáltatottság ott is megtalálható, sőt a nők szempontjából még az erőszak is, és ha nagyon odafigyelünk, hát könnyű lesz észrevenni, hogyan csicskáztatnak embereket.
HA sikerül elkszítenem a könyvet, akkor azok akik azt is és a börtönnaplót is olvasták egyértelmű lesz, hogy a zsbadságunkat, az emberségünket, a lelkünket sokféle képpen el lehet veszteni, sokszor ehhez még rácsok és börtönök sem szükségesek.
Ha ez a Blog mér meg lesz, mire elkészülök a börtönnaplóval, akkor mindenkinek, aki itt hozzászólásával segített, hogy mások kérdezhessenek vagy okolhassanak, fel fogok ajánlani egy tiszteletpéldányt.
Nagyon köszönöm mindenkinek, hogy véleményével, hozzászólásaival nem hagyja, hogy meghalljon a blog, és köszönöm az Index szerkesztőinek is, hogy hozzázólásaimból immáron a második blog-ot nyitották meg.

"""ezért az sem meglepő, hogy milyen választási eredmények születnek/születtek"""
:DDD ez egy vicc.

Moli a választási eredmények, egyáltalán az egész demokratikus akarat nyilvánításunk szebadsága, a szavazati jog gyakorlása az ebben az országban valóban hagy némi kívánni valót maga után, de kérdem én miért pont ebben állnánk jól???
Ha a Tv műsorok és egyéb kikapcsolódási lehetőségek kiválasztásában sem az igényesség irányítja sokunkat, akkor miért pont a választáskor lennének felelős döntéseink. (tisztelet a kivételnek) Nézd meg csak a környezetedben hány olyan embert ismersz, aki az elmúlt 16 évebn úgy váltotta a támogatott pártok körét, mint más a gatyáját, és hány olyat ismersz, aki buzgón mondja elégedettségéről vagy épp elegedetlenségéről szóló véleményét a választások előtt, de amikor le kellene menni szavazni, akkor momentán lusta felemelnia fenekét, vagy lépteen ott hagyni 5 percre valamelyik igénytelen sorozatát, esetleg egy portközvetítést.
A választási kultúránkban történő változáshoz elsőként az általános kultúrális szintün kön kellene választani, és lenni kellene annyi eszünknek, hoyg nem ígéretek alapján adunk voksot, hiszen 4 évente tapasztalhatjuk, hogy rendre árvágnak az ígéretek zömével. 16 év után pedig már a pofátlanságnak arra a szintjére is eljutnak politikusaink, hogy már nem elégszenek meg azzal, ha nem teljesítik ígreteik zömét, ma már ott tartunk, hogy amit ígérnek, ahhoz képest a megválasztás után, annak éppen ellenkezőjét lépik meg.

No egy kis általános komment még az elején tartok. Amigo írt véleményt, h megérdemelnek mindent a rabok ami odabenn van. Gondoljon abba bele az úr ha tényleg ártatlanul bekerülne milyen lenne. A hozzá hasonló emberek mind lenéznék és elítélnék őt. Pedíg az olyan emberek akik egyszer csaltak nem sokban különböznek. Amikor 12 voltam azt mondtam anyumnak 1000 Ft-ot vettem el a fiókból, közben 2000-et. Szerintem mindenki tett ilyet a rendes életben is már. Amigo, mentél már 70-al 50 helyett a városban? Ha eléd lép valaki így az út közepén amikor neki piros volt és elütöd mésza börtönbe. Nem számít, hogy végülis nem vagy annyira hibás. Ilyenek is vannak bent.

Én igenis sajnálom az olyanokat mint Mr. Phe. Nem azért mert börtönbe voltak meg mert leülték az idejüket, hanem hogy, milyen módon. Szerintem egy értelmes embernek elég az, h évekíg alíg látjacsaládját, nem ehet ihat amit akar és minden órája meg van szabva.

Ha munkáltató leszek keresni fogom az olyan embereket mint Mr. Phe. Ők megbánták amit tettek és emiatt 5x jobban dolgoznak és hálásak is (pedíg nem kéne, mert ugyanolyan emberek mint más)

Phe, jaja, látom megint fújjuk azt a bizonyos egy követ:)

Nem tudom sajnálni azt, aki halálos baleset okozásáért 6 évet kapott. Ugyanúgy szándékos emberölés, mint ha vkit lelőne. Nem hiszem, hogy véletlenül hajtott gyorsan vagy hasonló.
Ha vki a nagykörúton 100 km/h-val száguldozik, akkor max elveszik a jogsiját, pediglényegében emberölési kisérletet követ el.

az a nyiregyházi fiú részegen vezetett és öt fiatal halt meg az autójában - azért ez nem ugyanaz.
Józanul elkövetett halálos balesetért a legritkább esetben "jár" leülős - ha több halott van, vagy ha súlyos a szabályszegés (előzés, zebra, piros, stb)

Természetesen nem kívánom elbagatelizálni az ittas vezetést, így én sem azt írtam, hogy kevés vagy sok a 6 év, amit a nyíregyházi fiú kapott,én azt neheményeztem, hogy ugyan ilyen ittas vezetésért, egy kecskeméti párt katonának csak 3 évet adtak, pedig az már többszörös visszaeső volt, hiszen harmadik esetben okozott ittasan balesetet, és ebből az utolsó kettőben emberek is meghalltak.

Kékszakáll az általam példaként említett nyíregyházi fiú ittasan egy fának csapodódott,és a mellette ülő halt meg, tehát ha Te tudsz egy olyanról, aki szintén Nyíregyházi és ittas vezetés közben 5-en meghaltak,akkor ez két különböző ügy. Igaz viszont, hogy az Ő bírósági végzését, vagy a vádiratát nem láttam, így ez esetben valóban csak az általa elmondott dolgokra alapozhatom a leírtakat. A börtönben pedig ritkán mond valaki teljes mértékben igazat, hiszen igyekszik tompítani az elkövetett cselekményt.
Ha ugyanarról a fiuról beszélünk,akkor az alábbiaknak kell stimmelni: 1999-ben vagy 1998 végén került be, majd cirka fél-egy év nem dolgozó után került le a földszintre és lett börönön belüli raktáros éppen az általam is idézett másik ittas vezetőnek a segédeként.

nem, az én példám később történt. De ismerem a közl. ítélkezést, amit ő mesélt, azért nem jár, csak max. 3 és fél év. Lehet, hogy vagyon elleni cselekményekkel halmazatban kapta.

én csak közlekedési balesetről tudok, de tény hogy nem láttam a papírjait, viszont úgy látzik ezek a nyíregyházi fiúk könnyen okoznak halálos közlekedési balesetet.
Egy tény azonban, hogy aki ittasan vezet és ezért helyette más lakol, azt nem lehet felmenteni a tette alól, ezzel teljesen egyetértek.

Mr.Phe: nem az a baj, hanem hogy van aki mindig arra gondol.

Moli bocs, de próbáltam visszaolvasni, hogy most mire utalsz a mondatoddal, de bevallom őszintén bizonytalan vagyok ebben a kérdésben. Mi az amire mindig gondol valaki?

a politika :)
szerintem a demokracia az, amikor az emberek sajat akaratukbol dontenek. az, hogy a mi orszagunkban az emberek lustak elmenni szavazni (ami szerintem nem is igaz, atlag jo reszvetel volt, tehat az egesz vilagon a demokraciakban kb ennyien szavaznak. nem, nem akarok szazalekokrol vitatkozni, felesleges beidezni), akkor ez van. ilyen emberekkel elunk egyutt, ilyen orszagban. ezert demokracia, mert mi szavazunk. lehet rendszert valtani, vagy lehet varni, hogy a nep felelosebb legyen. de ocsarolni felesleges. szerintem. raadasul ma mar egesz konnyu elkoltozni.
de nem szeretem, hogy mindig van aki idetereli a szot

ugyhogy tereljuk vissza. Mr.Phe, irj legyszives a setakrol. van-e egyartalan ilyen udvarra kimenos, fentrol puskaval felugyelos. vannak-e itt szervezett akciok. irj a kajarol.

Sziasztok!

Néhány napja akadtam rá a topicra és mivel egy picit érintve vagyok a párom által, így érdeklődve olvastam a hozzászólásokat, a reakciókat.

Mivel - sajnos - a párom is "élvezte" a BV vendégszeretetét a Phe által említett helyen, így Ő is csak megerősíteni tudja Phe állításait.

Lehet, ha nem lennék érintett, akkor nekem is más lenne a véleményem, én is azt mondanám, mint a nagy átlag, hogy megérdemlik a körülményeiket és jobban élnek, mint mi idekint. Egy nagy fenét. Az a jólét, amit az átlag polgár gondol a benti helyzetről, csak olyanokat illet meg, mint Cini, meg társai.
Én csak értékelni tudom az olyan embert, aki EMBERKÉNT jön ki és akar és tud új életet kezdeni.
Párommal aznap találkoztam, amikor kijött a BV-ből. Láttam azt a megtört embert, aki nem mer a másik szemébe nézni, akinek a kinti világ új, mint egy csecsemőnek. Idegen városban, idegen emberek között, már a szabadság első percei is kellemetlen emlékekkel töltötték el, amikor kirakta a rabmobil Őket a vasútállomáson és a buszra várók szánakozó, gyűlölködő pillantásai közepette szálltak fel a buszra.
Én voltam az első, aki megtudta, honnan jött. (Nem volt nehéz kitalálni a neylonszatyorból előkandikálló cuccokból.)Ügyfélként jött, mindössze 20 percet beszéltünk, de mesébe illő módon máig tartó kapcsolat lett.
Szóval ismerem azokat a reakciókat, amiket Phe leírtál(már bocsánat, hogy tegezlek), hogy felriad éjszaka, hogy némaságba burkolózik, hogy csengőszóra nem nyit ajtót, majd megteszik helyette... Tudom, milyen nehéz munkát találni és milyen nehéz titokban tartani magát a tényt, hogy hol voltál ennyi ideig. Párom visszajött a városba, nap mint nap találkozik volt elítéltekkel, őrökkel, munkáltatókkal, így titkolni a múltat még nehezebb. De amint idejött, elhelyezkedett, van munkája, megbecsülik és értékelik, hogy akar dolgozni, hogy akar bizonyítani. Megkockáztatom, hogy motiváltabb, mint sok civil ember. Lelkileg kezd stabillá válni, a célok éltetik, de néha még mindig látom rajta, hogy mennyire bántják a bent megtörténtek.

Bocsánat, ha hosszúra sikeredett, csak el akartam mondani, hogy vannak, akik talpra tudnak állni és - bár bent voltak - jó emberek.

Jaj, még egy személyes megjegyzést hadd tegyek a "megbélyegzésről". Elment a párom orvoshoz, kapott gyógyszert és én váltottam ki. A fejlécben ennyi szerepelt: XY (név), irányítószám, város, BV. Nem szeretném ecsetelni a gyógyszertáros pillantását, ahogy végigmért engem. Nem is nekem fájt, inkább csak a hozzáállást akartam illusztrálni.

Moli legyen kívánságod szerint... :-)

Nos séták vannak persze a börtönökben, de nem egészen úgy, ahogy azt az amerkai filmekben látod, és börtön és börtön között is óriási különbség van, a lehetőségeik függvényében.
A kisebb börtönökben, mint például budapesten a Gyorskocsi utcai, nagyon szűk a tér, ott valóban csak egy egészen kicsi, még a kézilabda pálya méretét sem elérő udvar van, amit körbe vesznek az épület falai, így az udvaron olyan érzésed van, mint ha egy nagy csőben sétálgatnál, így még az égből is csak aza a darabka jut, amit a csövön keresztül láthatsz. Persze az ilyen megoldású börtönnél a zárka sem jobb, hiszen nem látszki sehová, a szinte kéznyújtásnyira lévő szembelévő falon kívül semmi nincs.A gyorskocsiba csak a legfelső szintek börtön ablakon látsz át némileg a tetőn és látsz valamennyit más házak teteéből, igaz így valamennyi jut az égből is, a lentebbi szinteken ebből semmit nem élvezel,marad a gyéren beszürődő fény és kész.
A nagyobb börtönöknél ez már jobban alakul, mint ahol jómagam is jártem Sándorházán, hiszen itt ügy kell elképzelni az épületek formáját, elhelyezését a börtönön belül, mint ha egy munkásszállóra érkeznél, azaz itt van egy T alakú 3 szintes épület és egy picit elkülönítve egy külön épöletszárny (ebben voltak akkriban a külföldiek. az előzetesek, és itt voltak a szállító és befogadó zárkák, ahol arra vártál, hogy meg kpd a végleges elhelyezésedet.
Az épületekből ebből adódóan ki látz az udvarra, sőt még tovább nagy pusztaságba is, mivel nem több méteres kőfalak veszik körül a börtönt, hanem duplasoros drót kerítés, és a kettő között van a menekülő sávnak becézett folyosó, ahol nincs emmi, még gyom se, csak a szépen elboronált homok, hogy ha valaki belép azonnal nyomott hagyjon maga után. Azt rebesgették bent, hogy a kerítésben pedig áram van vezetve, de én egyszer sem láttam, hogy valaki valamit a kerítésnek dobva az valamilyen formában kisülést okozott volna, ergo ez az áram a kerítésban sztori könnyen lehet, hogy csak egy mesterségesen életben tartott sztori, aminek semmi valóság alapja sincs. A kerítés mentén a szögleteknél természetesen vannak őrtornyok, de sosem volt annyi szabad őr, amennyi őrtorony, így sosem történt meg, hogy minden őrtoronyban láttam volna őrt, és azokat sem úgy látod, mint a filmekben, hogy gépkarabéllyal (ha jól tudom a hivatalos megnevezését a fegyvernek) a kezükben sétálgatnak őrök a falak tetején, mert ugye itt eleve már fal sincs. Aki őrségben van, az elücsörög az őrtoronyban gépfegyverrel a kezében, de szinte semmit nem látsz belőlük.
Persze ezt ne úgy vedd, hogy laza az őrzés, egysszerűen a börötn fokozatban, a rabok 90%, ha egyáltalán szökésre adja a fejét, azt majdnem minden esetben a külsős munkahelyről intézi, nem a börtön területén belülről.
Sándorházán pedig még ez sem volt annyira egyszerű, hiszen a külső munkahely a dunaferr üzeme, ami gyakorlatilag szinte egybeépült területileg a börtönnel, és egy üzemben könnyű lokalizálni a munka területet és örőkkel körbe venni. (persze az is igaz, hogy aakit már börtönön kívüli munlára engednek, annak 3 év alatti szabadságvesztését tölti, ami jó magaviselettel a harmadolá szabályai szerint cirka 2 év után szabadul, így az ilyenek nem igen kockáztatnak szökést)
Az olyan munkahelyeken, ahol pedig szinte csak névleges az őrzé, mint a "börtön faluban" található raktáraknál, oda aztán tényleg csak olyat engednek ki, akinél gyakorlatban egyáltalán nem feltételezik a szökést. Amíg én ott voltam nem is volt ilyen kísérlet. Jellemzően inkább a pár faluval arébb található másik börtönből próbált egy-egy rab meglépni, ahol külső mezőgazdasági munkát végeztettek velük. (ha jól emlékszem Bernát-kút volt a hely neve)
Amikor fel fedezik a szökést, akkor megszólal x km-es körzetben az összes börtönben (na nincs ám olyan sok egy területen belül)a sziréna, és azonnal mindenkit bezavarnak a zárkájába, lezárják a folyosókat és megkezdődik a létszám ellenörzés, ilyenkor pedig általában aznap fel sem oldják a zárlatot, így maradsz a cellában.
Az ott töltött egy évem alatt talán ha 3x volt ilyen esemény, egyszer épp kint voltam a raktárban, amikor irdatlan hangosan elkezdett szólni a sziréna, és perceken belül jött is értünk a meseautó, és visszavittek a börtönbe, a cellánkba.
DE vissza a sétához, hivatalos séta igazából az előzeteseknek volt, illetve a külföldieknek, akik többnyire egész nap be vannak zárva, Így ez a séta elvben tényleg a szabad levegőn megízlelését szolgálná, de ilyenkor egy kerítéssal bezárt területen belül sétálgatnak a rabok, tehát semmi kosárpálya, súlyzok egyebek, amit az amcsi filmekben láthatsz. Elvben van szabály, hogy milyen időközönként kötelező levinni a levegőre sétálni az udvrra, de gyakorlatban az olyan szabályok, amelyek valamelyest kedvezőek lehetnének a rabokra nézve, azok csak elméletben léteznek, ha az ügyeletes tiszt úgy gondolja sétálj, akkor levisznek (igaz kimenni sem kötelező, ha cella föggő lettél, vagy egyszerűen félsz kimenni és cellán kívüliekkel találkozni), hA ez épp nem jut eszébe a tisztnek, akkor kurvára mindegy, hogy mihez lenne jogod.
Valamivel jobb a helyzet azoknál, akik már jogerős ítélet után töltik kiszabott büntetésüket, hiszen ha dolgoznak, akkor rendre nem sétálni mennek, hanem ki dolgozni, az meg jobb, többet ér, mint a séta, munkaután is, ha már ismernek az őrök, vagy olyan a tevékenysged, akkor ki-ki jutsz az udvarra, minimum azért, hogy valahova érkezve keresztül haladj rajta. Persze a nem dolgozó szinten ez csak a menő raboknak adott, a többi a szinte a saját emeletén rohad meg.
Attrocitások? van persze, de máris folytatom...

Tehát attrocitás,,,nos van de nem az udvar a legjellemzőbb terep, sokkal inkább a zárka, és amikor szintenként kinyitják a zárkákat, és csak a folyosó van lezárva, akkor a másik zárkájába való átjárás még a húzos, nem beszélve a közösségi helységekről, mint zuhanyzó (persze csak a pár percben, amíg egyáltalán nyitva van), a munkahely, az étkezde, szóval gyakorlatilag mindenhol érhet támadás, erőszak, nem is annyira helyszín függő, inkább alkalomhoz kötném, és ilyen szempontból mivel az udvari sétánál cselleng 1-2 őr is a kerítésen kívül nagy attrocitás ilyenkor nem ér. Perze ez csak annyit jelent, hogy nem az udvaron fognak megkéselni, és egerőszakolni sem, de sok embernél elég csak odamenni, és annyit mondani tetszik órád, ad oda, mert ha nem, akkor amint a celládba értél darabokra törnek. A többség ilyenkor engedelmes leveszi az óráját átadja és még őrhöz sem futkározik, ergo az ilyen atrocitásból semmire sem derül fény, így tehát nincs is atrocitás.
Aranyszabály tehát, hogy ha nincs olyan állásod, ami egyfajta védettséget ad, akkor ne nagyon villogj az udvaron, de a börtön folyosón sem értékekkel, mert hamar megszabadítanak tőle. Aki pedig a dolgozoó szinten él, és nincs valamilyen védettsége, az csak akkor menjen fel a nem dolgozó szintre, még ha be is engednek az örők, ha géppuskával a hátadban kergetnek oda. Azon a szinten mindenben hiányt szenved a többség, így ott minden érték az életed kívételével, ezért mindent el is vesznek, ha oda kerülsz.
Hozzáteszem tény, hogy azért nem a nagyon kiemelkedő bántalmazás a jellemző, legalábbis ahol én voltam, inkább az általános csicskáztatás, és a néhány pofon a jellemzőbb, a komoly verekedések, késelések nem,de csak azért mert a megfélemlítettek többségének eszébe sem jut ellenállni, így pedig nehéz eljuttni odáig, hogy véresre verjenek. A megerőszakolás sem mondható általánosnak, hiszen nem minden elítéltre jellemzőa fajtalankodás, akire pedig mégi, az elsőként azokkal igyekszik kielégíteni magát, akik önként és dalolva tartják oda a seggüket, mivel az elítéltek között azért lehet találni rendesen buzikat, azok közt pedig a lányt alakítót is. Én is találkoztam olyannal, aki úgy öltözött és úgymond sminkelt, hogy még közelről is bizonytalan azt hitted, hogy betévedt közénk egy nő.
Ennek ellenére ha nem is láttam (szerencsére), de hallottam olyanokról, akik ténylegesen akaratuk ellenére lettek áldozatok, majd nem merték jelenteni az őröknek,mert tisztában volt vele, hogy utána véletlen baleset áldozata lenne. Olyat is láttam, akinek stokival (ez a kis ülö alkalmatosság a börtönben) verték szét a fejét és így ment a kezelőbe, a nevelő tisztnek pedig annyit mondott megcsúszott és beverte a fejét a stokiba. Persze teljesen átlátszó hazukság volt,kapott is pár nap magánzárkát jutalmul (ami a sötét zárka egy valamivel enyhébb változata), de inkább választotta ezt, mint az újabb verést.
A magánzárka egyébként eg nagyon szűk kis cella, aminek az ablakára lemezből rá van téve egy "napriasztó" :-) azaz fényből csak amegszűrtnek is a töredéke jut be, ergo elég hamar osszemosódik az idő a bentlévő számára, ahol persze egyedül van, max magában beszélgethet.
Ilyen büntetést pedig elvileg bármiért kaphatsz, egyszerű kihágásért (megtaláltak nálad egy házilag fabrikált vízforralót)és súlyos testi sértésért egyaránt, max a második esetben, kaphtsz egy újabb ítéletet is, azaz meghosszabodik az ott töltött nyaaralásod, vagy értelemszerűen búcsut inthetsz a feltételes szabadlábra helyezésnek.
A zuhanyzóban sem az a legjellemzőbb, hogy leejtik a szappant lehajolsz-e érte, sokkal inkább azon verekednek össze, hogy kiállhat a zuhany alá, mert bizony a melegvízet jó ha 5-10 percre kinyitják, és ha a fürödni vágyó rabok számát elosztom ezzel az idővel, akkor a gyakorlatban annyi jutna egy rabra, hogy beugrott a víz alá és már ki s szállt, ami sok minden csak nem fürdés, maradthat az erősebb kutya B... elv, azaz a legerősebbek és a b eosztásuknál fogva kivételezettek megfürődnek bőséges vízben, a többi meg örülhet ha egyáltalán hideg víz jut, hiszen nem csak a melegvízet zárják el egy idő után, hanem magát a zuhanyzót is bezárják.
A fürdés másik extrém változata, ami legalábbis Sándorházán a legsűrűbben ordult elő, hogy olyan forró vizet adnak be a rendszerbe,ami alá ha odaálsz azonnal égési sérülést szenvedsz, és hiába tekergeted a hidegvizes csapot, abból nem jön semmi a meleghez.Ilyenkor a rabok lavorért, vödörért szaladnak, abba engedik a megelegvizet és amikor kifolyt a melegvíz és jön a hideg, akkor ezt a forró vizet keverik a hideggel, és megindul a zuhanyzón belüli lavorból fürdés, ami elég morbid és nevetséges, de sajnos akkoriban tény volt.
Aztán atrocitás állandó forrása az élelem is, hiszen a cella fönökők egy része nem jár le az étkezőbe a fejdagért, mert nem is lenne menő csávó, ha letolná a seggét, viszont enni ő is akar, így a cella legkiszolgáltatottabb rabjai mennek le és aztán a aját fejdagjukat adják át a taplónak, ők meg éhen maradnak. Persze az is előfordul, hogy az őrők úgy döntenek, lent kell étkezni, nrm lehet felhozni semmit, a delikvens pedig ilyenkor kénytelen egész elképesztő helyekre eldugdosni az ételt, hogy feljuttassa a főnöknek, na persze ha olyan az étel, mert zsíros szalonnát az alsó gatyába rejteni, hát elég nehézkes. Ha még em sikerül felvinnie az ételt, akkor pedig könnyen lehet, hogy aznap minden földi "jóból" ki fog jutni neki.
A zárka fönők persze ekkor sem marad kaja nélkül, mert azért meg vannak azok a kapcsolatai, amin keresztül, akár őrök tömkelegén i keresztül jut számára az étel, a börtön kereskedelmi csatornái fantasztikusan megszervezett alakzat, aminek a segtségével bármikor és bármi bejuttatható egy zárkába, csak tudd megfizetni.

Mr.Phe, az írásaidról megint eszembe jutott néhány emlék "odabentről..."
Elsőként az amerikai filmes kosárpálya-konditeremről... Általam ismert börtönökben témyleg nem jellemző az ilyesmi, de azért néhány helyen megtalálható. Itt most hirtelen csak a Maglódi úti BV jut eszembe, ott van konditerem, talán kosárpálya is, ez már nem biztos. Kérdés persze, hogy ezeket gyak.lag kik használják, gyanús hogy leginkább a kiváltságosok. (A Gyorskocsi udvara az télleg gáz, ahogy leírtad)

A másik a kajáról jutott eszembe. Sok helyen úgy láttam, egyáltalán nem mennek étkezőbe, hanem ilyen "zsúrkocsin" tologatják (a rabok) a kaját, és úgy adogatják be a "tátikán" (ez az a nyílás a cellaajtón...).
Most hirtelen asszem ennyi... ;)

Szia Puma !

Nem jól fogalmaztam, nem azt akartam írni, hogy nincs például konditerem a börtönökbn, mert van, csak nem az udvaron, mint a filmekben, hanem az épületen belül egy külön elzárt helyen, ahová viszont jól érzékeled. csak a kivételezettek jutnak be, mivel (és most megint sándorházai börtönre kell hivatkoznom) nagyon pici helységben és nagyon kevés eszközzel működik, ráadásul nem egész nap, csak bizonyos időben, így csak kérelem, feliratkozás mellett lehetsz bejáró, szószerint úgy mintha tagságid lenne, és ez a sok jelentkező és a kevés üzemidő hatására, gyakorlatilag csak kihalás illetve jelen esetben szabadulások után lehet hozzá jutni. Mivel a menő gyerekek inkább idejárnának, mint dolgozni, ezért az ilyen "tagságik" arany árban mennek.
Kosár pályát viszont egyáltalán nem láttam ilyen intézményben, viszont volt egy egész jó állapotban lévű füves focipálya az udvaron, amitrendszeresen nyírtak, gondoztak a rabkertészekkel, de egy évben jó ha egyszer engedtek rá bárkit is játszani, az is általában a börtönközi futball bajnokság részeként.
Igaz én már annak is örültem, amikor pálya gondozás címszó alatt bolyonghattam a pályán elvben szabadon.

A kajálás valóban az általad leírtak szerint zajlik, de csak a kis börtönökben és az előzetes házakban, ahol ergo vagy ki sincs alakítva étkező, vagy ha igen akkor meg a fog atartási szabályok nem engedik meg, hogy naponta 3x elsétáljon oda a rab, még felügyelet mellett em. (pl. a legszigorúbb fokozatban, a fegyházban).
A nagy gyűjtő börtönökben viszont pont fordítva van, ahol a nagy a létszám és a konyha szervezetileg teljesen külön álló épületben van, ítt egyszerűen célszerűbb szintenként besorakoztatni a rabokat és levinni őket az étkezdébe, az már más kérdés, hogy van amikor ott is zajlik az étkezés, és van amokir csak az étel felvétele. Ezért az egyik legfontosabb tárgy a börtönökben a honvédségihez teljes mértékben hasonlatos csajka, aminek z aljában a második fogás, a tetejében pedig a leves tovább vihető a cellákba.
Az örök alapvetően nem szeretik ha az étkezdében étkezünk, mert akkor tovább kell mellettünk lenni, azaz több időt kell ilyen "haszontalanul" eltölteni.
aki félre teheti a csajkáját és az örörk szeme láttára különböző műanyag tálkával mehetnek le az étkezdébe, annak már rangja van a rabok között. Ez műanyag tál sokszor csak egy kiürűlt fűszeres vagy akár festékes doboz.

Amikor valaki bevonul a börtönbe és még nincs meg a végleges elhelyezése, akkor viszont tényleg nem császkál sehová, és tátikán kersztül van étel beadás, igaz akkor még csajka sincs, hanem jellemzően a 100 ft-os boltok népszerű műanyag táljaba mérik bele az ételt, amit utána összerakva vissza is kell szolgáltatni.
Ebből is csak az derül ki, hogy ha már be kell mennie, akkor az a jó minél gyorsabban elszállítanak a végleges letöltő helyrem és ott munkába állítás után bekerülsz a végleges celládba.

És eszembe jutott még valami (igaz, ez nem annyira általános, és egy "elsőbálozónak" nem az lesz az első problémája...).
Szóval mi a helyzet a KBK-val (Különleges Biztonságú Körlet)? Erről van-e valami tapasztalatod, vagy info-d. Mert amennyit én erről tudok, az az, hogy oda az igazi nagyonnagy extra rosszemberek vannak bezárva. Mint pl. MagdaMarinco. ÉS ott mindig fokozottabb az őrizet, és még fény is alig van...

Ja, ezt nem írtam, de a kérdés természetesen Mr.Phe-nek szól! :)

börtönön belül én úgy tudom nincs különleges biztonsági körzet, csak sötét zárka alaklmi fenyítésnek. Amit írsz az szerény tudtommal a fehygáz fokozatnál előírt hely, de szerencsére fegyházban, mint pl. a Szegedi csillag börtön nem jártam, gy erről nincs tapasztalatom.
Mint már írtam a börtönök kiépítse inkább hasonlít a kerítésekkel és rácsokkal megtűzdelt munkásszállókéra, így ez nem is lenne alkalmas ilyen körletek létrehozására, ahhoz sokkal zártabb intézmény kell.
Magda Marinko is ilyen fegyházban van, amiből egyébként túl sok nincsen. Vannak kevert intézmények is, hiszen Sándorháza is börtön fokozat volt, de helyhiány miatt volt benne fogház szintű celle is egy-kettő, bár már akkoriban is fel akarták számolni ezeket, így elvben el tudom képzelni, hogy létezhetnek olyan BV intézetek, ahol a fegyház és a börtön fokozat is elszeparálva ugyan, de mégis egy épületen belül létezik, így az ilyen helyeken ismerhetik a rabok, hogy milyen a KBK, de én ilyen helyen nem jártem, ezért erről információm sincs.

Különleges biztonsági körlet nincs minden börtönben. Magyarország legveszélyesebb bűnözőit a sátoraljaújhelyi BV intézetben tartják, ahol lényegében egy ilyen körzetbe vannak elszállásolva. Teljesen el vannak szigetelve a többi rabtól, külön zárkában mindenki, olyan berendezéssel,amelynek mineden darabját úgy képezték ki, hogy alkalmatlan legyen arra, hogy önmagukban vagy másbankárt tegyenek. Itt ül pl. Magda Marinko. A másik ilyen szuperbiztos hely a szegedi csillag börtön fegyház szárnya, bár az sem kifejezetten "különleges" körlet, illetve intézmény. Ha helyesek az infóim...

Kedves Mr Phe!

Kiadóként (is) nagyon érdekesnek és tanulságosnak tartom a történetét,szívesen segítenék Önnek szakmailag, hogy könyv formájában is megjelenhessen. Kérem küldjön egy elérhetőséget, hogy megbeszélhessük a részleteket.

Kedves Tanja !

Köszönöm a segítséget és szívesen élek az ajánlatával, az alábbi címre kérem, hogy küldjön a számomra egy telefonszámot: phejack@yahoo.com

Ha pedig valaki szeretne tudni bármit ebben a témában, de nem akar nyilvánosan kérdezni, az zintén írhat erre a címre és igyekszem korrekt, őszinte választ küldeni.

Mikoyan!
Az inffóid 100%-ig helyesek. Magda Marinko valóbanSátoraljaújhelyen van (vagy legalábbis volt 1,5éve...). A végére már teljesen lefárasztottak minket azzal, hogy amikor M.M.-t vinni akarták ide-oda a BV-n belül, akkor a személyiségi (vagy mittudomén milyen) jogaira hivatkozva nem láthattuk, ahogy bilincsben vezetik. Ezért kb óránként be kellett vonulni szerszámmal létrával, mindennel a fürdőben, megvárni míg elmegy a körmenet, majd úrja kicuccolni. A napi 4. ilyennél már bagyon boldogok voltunk...
Meg egyébként Sátoraljaújhelyen van a Whisky-s is (teljesen szétzuhanva), meg Tánczos Gábort is ott láttuk...
Szóval az tényleg egy gázos hely...

Börtönnapló - A beépített rab

Már túl voltam a büntetésem felén, amikor egyszer egy új rabot hoztak a zárkánkba, enyhitett végrehajtái fokozattal (EVSZ) ami többek közt az jelenti, hogy havonta, estleg 2-3 hetente lehetősége van eltávozást kapni hétvégére, jó esstben péntek délutántól is.
Szinte az érkezésével egyidőben az egyik élelmiszer raktárost kivették a munkából valamilyen ügyre hivatkozva, és mivel ott azért van mit dolgozni, így azonnal szükség volt egy új emberre, aki mit ad isten a frissen érkezett rab lett.
A srác csendes, de érdeklődő fiú volt, és már az első napi munkába állástól arról kezdett érdeklődni, hogy milyen a viszonyunk a civil beszállítókkal, lehet-e esetleg tőlük cigit, vagy bármi egyebet kérni.
Furcsa volt így elő nap ez a nagy érdelkődés, de végül is börtönben semmin nem lepődik meg az ember, de igyekezteünk semmit mondó válaszokat adni.
Másnap már arról beszélt, hogy milyen módon szoktunk behozni vagy beküldeni plusz kaját, mert természetesen szívesen segít ő is, hiszen úgy is egy zárkában vagyunk, hát segítsük egymást.
Ez hirtelen önfeláldozás már felettébb gyanú volt, hiszen a falakon belül az a szokás, hogy nem kérdezősködsz semmiről, majd a régebben a poszton lévők fokozatosan beavatnak a dolgok rejtelmébe.
Beindült a börtön híradó, hogy infókat kapjunk az új rabról, az elöző bv intézetében töltött időszakáról.
A gyanú nem volt alaptalan, mint kiderült a srác ítéletének enyhítésének ígéretével börtönről börtönre jár,hogy különböző kulcs fontosságú beosztásoknál beépüljön és lebuktasson másokat.
Sajnos a hír későn jött, a legfiatalabb közülünk bedőlt a jó szándéknak, és megmutatta, hová szoktuk tenni a leveleket, amit az egyik beszállító cég sofőrje magával vitt és feladta postán, ráadásul merő emberségből, soha nem kért semmit érte.
Másodmagammalvolt annyi eszem, hogy nem küldtem ki levelet sem abban az időszakban, így végül minket nem tudott lebuktatni, de a siheder, akit behúzott a csőbe, az mehetett a nem dolgozó szintre, az emberéges sofőrt pedig elbocsátotta a cége, miután a BV jelezte, hogy miben közreműködött.
perze jön a kérdés, miért gy kell a leveleket kiküldeni,legalábbi egy részüket...azért, mert a börtönön belül nem lehet lezárni a borítékot, minden kimenő levelünket elolvasta az erre szakosodott tiszt. Még ez sem lenne baj, hiszen érthető, hogy ellenőrzik, hogy valaki miként kér be a kábítószertől a reszelőig bármit, vagy hogyan akar összebeszélni a szabadlábon lévő táraival, de az olyan leveleknek amelyek ilyet nem tartalmaznak,azoknak törlődni kellene automatikusan a tiszt fejéből, ezzel szemben a normál őröktől is hallhattunk gúnyolódó megjegyzéseket, amely az előző napokban kiadott levélben leírt dolgokra utaltak. vajon ki szeretné, ha a levelében valamilyen formában szeretné leírni a feleségének, hogy mennyire szereti, és aztán ebből hallana vissza idézeteket a többi rab előtt, és "élvezhetné" amint mindenki rajta röhög. És még ez sem minden, hiszen az adott tiszt irodájába bizonyos rabok, a munkájuk miatt bejáratosak voltak, akik este szintén idézgethettek rabtársaik leveléből, mivel azok ott voltak hagyva a tiszt asztalán. és bizony azt is láthattuk, amikor valakit úgy akartak megtörni, hogy egyszerűen nem küldték tovább a leveleit, és mit ad isten befelé sem nagyon érkeztek meg a levelek. Az ilyen rabokon segítettün k, hogy legalább kifelé kijusson egy-egy levele, és a családja értesülhessen, hogy még él, és sokat gondol a szeretteire.
A besúgó rab, az eset után két nappal áthelyezésre került egy következő BV intézménybe, hiszen a munkája nálunk nem ért véget.

Csak igazolni tudom Pumát, már 2000-ben is legkeményebb, legrosszabb börtönnek tertották Sátaraljaújhelyet, amihez képest a szegedi csillagot szanatóriumnak titulálták.

Jajj, mrPhe, a Szegedi Csillag szanatóriumról megint eszembe juttattál valamit :)
Persze a szanatórium az túlzás, mert nem kellemesebb az sem az átlagnál, de mi csak röhögtünk, mikor meghallottuk (és később meg is láttuk), hogy a öldszinten, a bejáratnál szökőkutat terveznek :)) És ez nem maga a BV főbejárata, hanem rendesen a körleté. Azt már nem láthattuk, mikor elkészült, de télleg elkezdték vésni a padlót, úgyhogy azóta már biztos csörgedezi ka víz... :) És a sors fintora, hogy éppen akkor fúrt el a falban egy tűzoltó-vízcsövet egy szerencsétlenül járt kolega. Aztán röhöghettek a rabok, hogy a másodikon is lesz csobogó... :D

(Persze a szökőkutat nem külsőss cég, hanem maguk a rabok vésegették)

Hát igen egyes bv intézetekben beindul a vezető fejében a "kultúra" és kitalálja, hogy mi minden szolgálja a rabok mentális fejlődését, de persze max akkor jutnak hozzá, az ilyen csodákhoz, amíg megépítik, utána már csak ha takarítani kell :-)
De ez nem csak börtön sajátosság, én még emlékszem, amikor a honvédségnél Baján jött valami kis-nagy ember a honvédel minisztériumból, és a laktanya parancsnoka zöld falfestéket szerzett be, mert nem volt elég élénk szerinte a fű zöldje, és néhány nyúl neki láthatott zöldre feteni a füvet.
Gondolhatjátok mekkora hátast dobott az a szerencsétlen fű 1-2 nap alatt, de persze nem számított illetékes elvtárs hazament, fű kipusztult, fű mag berendelve, új fű elütetve, mit számít.
De hát ez egy másik történet, hiszen a börtön fekete humorával tlán csak a katonaság tudja felvenni a versenyt.

Már többször említve lett, hogy állítóag egy rab 9000 Ft-ba kerül naponta az adófizetőknek, de azt már nem verik nagy dobra, hogy akik Sándorházán kijártak a dunaferr-hez dolgozni, azok pontosan ugyanazt a munkát végezték, mint az ott civilként dolgozok, illetve természetesen ha egyáltalán lehet válogatni az ottani munkákból, akkor a leginkább megvetett munkák kerültek az elítéltekhez, Ebből viszont az iss következik, hogy a Dunaferr-nek ki kellett fizetnie a rabok munkabérét, és mivel diszkrimináció nem lett volna törvényes, ezért közel olyan bért kapott a BV utánunk, mint a kint dolgozó, ami akkoriban is már meghaladta az ott dolgozok elmondása szerint a 100.000 Ft-ot, ami 20 munanappal számolva már napi 5000 Ft feletti árbevételt jelent a bv-nek, ergo az a 9000, ami 2000-ben alacsonyabb volt, számításaim szerint 7000-8000 ft, az akkor már csak 3000-4000 Ft, és mint írtam az ebből a rab által ténylegesen felhasznált összeg, a kaja, víz, villany, fűtés, napi szinten minimális volt, hiszen mint írtam saját szememmmel láthattam az ellátmány papíron, hogy étkezésenként pár száz forint volt az előírás.
Kimondható tehát, hogy a nem a rab kerül sokba, hanem az a rengeteg adminisztratív munkaerő, akinek a bv munkát ad, Sándorházán az egész faluban a börtön alkalmazottai laktak.

és még el nem felejtem a rabok ebből az akár 100.000 ft-os keresetből havi szinten 2000-3000 Ft-ot kapnak meg, persze nem pénz formájában, amiből a kantinban azaz a börtön büfében vásárolhatnak 2 hetente vagy havonta egyszer.

Üdv Mr.Phe
Kíváncsiságból egyszer benéztem ide és mintegy folytatásos teleregény esetén bizonyos idő után nem tudtam abbahagyni a blog olvasását. :)
De nem ezért írok, hanem mert felmerült pár kérdésem:
- Milyen jogszabályba ütközik az, ha valaki úgy bróker, ahogy Te voltál?
- Miért csak titeket brókereket büntettek, miért nem jutottak el az igazi bűnösökhöz?
- Írtad, hogy kilenc hónapig alkalmi munkákból éltél. Miért tartott ilyen sokáig munkát találnod két diplomával?
- Miért bocsátottak el a mostani munkahelyedről? (Ha jól emlékszem vagy itt, vagy a másikban írtad, hogy most elbocsátottak.)
- Nincs semmi jogorvoslati lehetősége annak, aki benn van és ilyen megaláztatásokban van része, vagy annak aki benn volt és kijött?
Bocsánat a rövid és naív kérdésekért, de ezek a kérdések jutottak most eszembe.

Kedves dia, a kérdéseid egyáltalán nem naívak, így igyekszem megválaszolni rájuk:
a brókerség még nem ütközik jogszabályba, de ha olyan termék eladásának közvetítésében veszel részt brókerként, amelynél a kirótt adók befizetését elmulasztják az ügyben résztvevők, elsődlegesen a tényleges eladó és a vevő, akkor az már adócsalás, hiszen mindkét fél és természetesen a köztes brókerek is tisztában voltak azzal, hogy az adók nem lesznek befizetve.
De még érthetőbben, az áru, aminek eladásában segédkeztem az ukrán eszenviából magyar palackozóban előállított vodka volt, ismertebb nevén sztalicsnaja, a gyártónak, aki ezt palackozta viszont az ukránoktól csak bérpalackozásra volt engedélye, illetve határontúli értékesítésre, belföldi forgalmazásra nem, mivel vámszabdterületnek számított a töltőüzem, így nem kellett az eszencia után az áfá-t pl. megfizetni, sem a kész termék után, mert elvben nem került Magyarországon forgalomba az áru.
Természetesen attól volt keendő az áru belföldön, hogy Áfa nélkül lehetett eladni, ha az Áfa be lett volna uutána fizetve, akkor drágábban tudtuk volna csak eladni, mint amennyiért ugyanze ukrajnából be tudott volna jönni.
Az is tény persze, hogy ha én bróker vagyok, akkor csak a nálam képződő ügynöki díj utáni áfa befizetés elmulasztásáért lehetne elvileg számon kérni, ami jelentéktelen összeg lett volna ebben az ügyben, hiszen az áru maga sosem került a birtokomba, annak ellenértékével sem rendelkeztem, mint általában a brókerek, viszont a közreműködésem nélkül elvben nem jött volna létre az üzlet (de még mennyire létrejött volna, csak ezzel az apró ténnyel nem is akart foglalkozni a bíróság), ezért bűnsegéd vagyok az ügyben. Viszont mivel a nyomozás a brókereken keresztül indúlt, azaz minket vádoltak meg elsőre, így gyakorlatilag a bűnsegédből automatikusan főbűnöst kreáltak.
A bíróság természetesen kereste, hogy ki volt a valódi eladó és a vevő, hiszen ők voltak a tényleges adócsalás elkövetői, az eladó meg is lett, hiszen épp őt figyelték már egy ideje a vámosok, ezért is buktunk meg az ügyben, a vevőt azonban az utolsó, vevő előtti bróker nem adta ki, hiszen a börtöntől kevésbé félt, mint attól, hogy másnap nem fog felébredni. nem tagadom a többi bróker, így én is tudtam, ki is volt a tényleges vevő, de mivel az letünkkel játszottunk, sőt egész pontoan a családunk életével is, így nem tettünk vallomást ellene. A bíró erre a szemünkbe vágta nyíltan a bíróségi teremben, hogy ha nem adjuk fel a vevőt, akkor a neki járó büntetést nekünk osztja szét, Így is történt, 6 hónap és 1 év négy hónap közötti letöltendővel távoztak a brókerek.
Az eladó személye meg volt, kapott is 5 évet, de az ítélethozatalkor nem volt letartoztatva, ezért felszívódott, bújkált az Alföldön, még újság cikkek is megjelentek róla, de sosem fogták el, majd 5 év után elévült az ügy, így Ő gyakorlatilag egyetlen percet em ült, miközben az egész ügy kirobbanásában elsődleges szerepe volt.

Kedves dia, hogy folytassam a kérdéseidere a választ, egész pontosan 3 diplomával nem találtam állást 9 hónapig, a miért-re én is sokáig kerestem a választ, de megnyugtató válaszom mai napig sincs. Egy vidéki közepes nagyságú városban éltem akkor, és a kilenc hónap alatt a beadott álláspályázataim száma meghaladta a több százat, amire választ kaptam annak a száma is 140 felett volt, annak többségénél eljutottam az utolsó fordulóig, de mégse.
Most el kell mennem egy - kt órára, de ha este visszanézel, akkor még írok az okokról bővebben és megválaszolok a többi kárdésedre is.

Kedves Dia, ahogy ígértem itt vagyok és válaszolok a kérdéseidre.
tehát hogy miért nem találtam állást több diplomával sem 9 hónapig? Egy vidéki városban kerestem az állást, de kb a 4-ik hónaptól, már az ország minden pontján kerestem az állást vállalva, hogy csak hétvégeken vagy akkor sem fogom látni a családom, de a helyzet nem változott, és mint arról már írtam megalázó alkalmai munkákból igyekezetm valamicske pénzt keresni, 5-en éltünk ebben az időszakban családi pótlékkal, gyeddel együtt összesen 80.000 Ft-ból. természetesen elmaradtak illetve rendre csúsztak a rezsi kifizetéseink, beindult az adóság spirál, a gyerekeknek igyekeztünk mindent megadni, mindent kifizetni,amit at iskolában, óvodábn rendszeresen kértek, de igy is nagyon szegényes volt az étrendjük, a feleségem és én pedig egy sajátos update diétát folytattunk maximális eredménnyel,nagyjából naponta egyszer ettünk, ami a gyerekek maradéka volt, vagy épp egy üres zsemle. Sajnos erre futotta 2000-ben ebből a pénzből, arról már nem is beszélve, hogy miután már az ország minden pontján állás kerestem, ezért egyre többet kellett, egyre távolabb utaznom állás interjúkra. Vonat vagy buszjegyre nem tudtunk pénzt előteremteni, így kiálltam a kis öltönyömben stoppolni, és mivel nem arról híresek az autósok, hogy percek alatt felveznek egy útszéli fura öltönyös fazont, ezért a reggeli interjúkra előző nap délben indultam, és miután este, éjszaka elértem az úiticélt kerestem valami olyen helyet, ahol legalább az esőtől védve voltam és átücsörögtem az éjszaka háralévő részét, majd mentem az interjúra. Talán ez is benne volt a sikertelenségben, hogy bármennyire is igyekezetm juól ápoltan, és mosolygósan érkezni, azért az meglátszik az ember arcán, ha egy utcai éjszakázás után jelenek meg az interjún, ráadásul xx kudarccal a háttérben.
Hát így alakult, mire végre a kilencedik hónap után felvettek egy céghez, de ez is olyan szerencsén, egy véletlen sztorin múlt, hogy ha leírnám vagy megdöbbennél, vagy egyszerűen el sem hinnéd, de ez most hagy maradjon titok, hiszen szeretnék a könyvben, amin most dolgozom, és szeretném megjelentetni még új dolgokat beleírni.
Nem panaszkodom, nem azért írtam ezt le, egyszerűen csak igyekzem őszintén válazolni a kérdéseidre, nem haragszom az életre sem, és azokra sem, akik végül nemet mondtak, hiszem, hogy minden kínlódás egyben lehetőség is, hogy többé, jóbbá váljak az életben, és azt is elfogadom, hogy egy ember nem válthatja meg a bűneit pusztán azzal, hogy egy évet végig kínlódtam a börtönben is.
Nem vesztettem el a hitem a börtönben sem, és azután sem (hiszen ez a munkanélküliség sztori a szabadulásom után zajlott), sőt most sem, amikor megint állás nélkül vgyok, és ismét naponta küldöm a pályázataimat.
Állás nélkül azért maradtam, mert a kormány hadat üzent a kényszer vállalkozóknak, illetve az őket alkalmazoknak, hogy növelje az adóbevételt, de ez sajnos nem azt hozta, hogy akit eddig vállalkozásba kényszerítettek a munkájával, azt holnaptól felvették, pont ellenkezőleg sorra elbocsátják, akarom mondani megszűntetik a szerződését az ilyen embereknek, vagy olyan feltételeket szabnak, amiből már cak veszteséégel jöhetnék ki. Hát így jártam én is, már nincs állásom, de van vállalkozásom, ami miatt szeptembertől már több mint 70.000 Ft közterhet kell befizetnem magam után akkor is ha nem állítottam ki számlát és nem kerestem egyetlen forintot sem. Ha viszont felszámolom a vállalkozást, akkor vizont megrizikóztatom, hogy felvehessenek olyan munkára, amihez számlaképesnek kell lennem, ergo az esélyeim tovább csökkennek.

És végül a diplomákról, az állások zöménél előírás a felsőfokú végzettség, ergo diploma nélkül elvben nem is jelentkezhetnék, de utána már lényegtelenné válik, azaz a diploma csak a jelentkezéshez, amit egyre többen tudnak felmutatni a lassan túlképzett, állásokkal alá nem támassztott társadalmunkban.
A nyelvvizsgát vagy a nyelvismeret magas fokát is elvárják már alapól, holott egyébként a betöltött állásban enm is kell használni a nyelvet.
Az eddigi állásomnál is elvárás volt, hogy beszélj egy idegen nyelvet, ehhez képest 2 év alatt egyetlen egyszer sem kellett megszólalnom angolul a pozíciómban.
De csak nézd meg a hazánban egyre több multicég állás hirdetéseit, azoknál is rendre elvárják elenyésző pozícióban,hogy beszélje a multik anyanyelvét, miközben külföldi főnökkel még esélye sincs találkozni, ergo azért kell a nyelvismeret, hogy ha takarítóként söprögetünk a folyosón, és a külföldi fönök kitéved a folyosóra, mert pisilnie kell, akkor elmondhassuk ékes angolsággal, hogy jó reggelt.
Félre értés ne essék nem a nayelvtudás ellen vagyok, sőt...de ha szükség van egy szakemberre pl. a sales területen, aki a magyar vevőknek kell eladjon, akkor nagy luxus a profi nyelvtudással rendelkező, de értékesítést gyakorlatban soha nem végzett embert fölvenni, a valódi sales szakember helyett, akinek momentán nincs középfokú nyelvvizsgája.

és ha már az elhelyezkedést kérdezted, hát a diploma és az eddigi gyakorlatom, szakmai sikereim, pénzben is mérhető nyereség növelésem többnyire nem előny, hanem hátrány, mivel a képzettségemnek, végzettségemnek gyakorlatomnak megfelelő állás ritka, viszont amint ennél kisebb posztra adom be a pályázatomat, rendre azt kapom vissza, hogy túlképzett vagyok a pozícióra.
Azaz nem hiszik el, hogy ebben a pozícióban akarok dolgozni,úgy gondolják ez nekem csak ugródeszeka, és akkor újra hirdethetik az állást.
hát így működik az állás keresés, és ergo csak azt tudom tannácsolni mindenkinek, hogy készítsen különböző típusú életrajzokat, amelyekben letagad a végzettségéből, eredményéből, azaz minden pályázati szintnek legyen meg az ottani várható elvárásoknak megfelelő önéletrajz típus, vagy páylázzon csak egyfélével, de akkor a saját szinte alatti állásokat már megpályáznia is kár.
Ez van, ehhez is alkalmazkodni kell tudni, és búslakodás helyett megragadni minden lehetőséget, eljárni interjúkra, és amikor az utolsó 3 pályázó között végül nem én leszek a befutó, akkor azt mondani önmagunknak, hogy azért nem rossz eredmény olykor több száz pályázatból ott lenni az utolsó háromba.
azt hiszem aki túl élte a börtönt és nem vált véglegesen rabjává, aki ha elvesztette is a lelke egy darbaját, aki ha földre is került mindig újra talpra állt, annak előbb-utóbb ezt a helyzetet is meg kell tudnia oldani, és valahogy majd csak lesz állásom. addig meg persze elvállalok amit csak tudok, hogy túléljük.
Azt gondolom sejted, hogy nem szerepel az önéletrajzoomban Sándorháza, mert azzal minden esélyt elvennék nem is magamtól, hanem elsődlegesen a gyerekeimtől.

Kedves Mr.Phe!
Köszönöm az érdekes és részletes válaszokat. Igen elgondolkodtató volt. Persze ahogy ez lenni szokott további kérdéseket vetettek fel bennem. :)
- Ha az egész történetből és a mostani válaszodból kiveszem, akkor egy jó ügyvéddel, vagy ha megtalálják a vevőt, akkor megúszhattad volna?
- Említetted, hogy jóval túl vagy a 30-on. Nem lehet, hogy a nehézség ebben van? Én úgy gondolom, hogy diplomákkal és gyakorlattal el lehet helyezkedni, ha az ember fiatalabb.
(Ráadásul ha valaki jó, és a főnökei elégedettek, sőt nyereséget termel a cégnek, akkor botorság az elbocsátás.)
Vagy a kapcsolatok. Nem tudott senki segíteni?
- Az korábbi kérdéseim közül kimaradt egy: Láttam nem egyszer a TV-ben, hogy elítéltek iskolákat végeztek, sőt, hogy számítógépek mellett ültek és úgy tanultak. A leírásaid szerint pedig szinte a világháborús lágerekre emlékeztetnek a körülmények. A média becsapott, vagy tényleg van ilyen?
Erről pedig eszembe jut, hogy írtál a benti hétköznapi életnek napi rendszerű eseményeiről, a munkáról, az emberi kapcsolatokról, a hierarchiáról, de mivel töltik benn az emberek az idejüket, amikor nem egymással, vagy az intézet dolgozóival, a külső munkákkal, vagy a szükségleteikkel vannak elfoglalva? Vagyis mi jelenti benn a "szabad időt", ha van egyáltalán ilyen? (Kicsit talán morbid így a kérdés, elénézést kérek, ha bántottam valakit vele.)

Volt még egy kérdésem, amire nem válaszoltál. Ez pedig a jogorvoslatra vonatkozó. Ez most méginkább érdekel, mert elgondolkodtam azon, hogy a bíró miként osztotta ki rátok a büntettést, és úgy érzem, hogy nem csak morálisan volt durva és elítélendően szubjektív, hanem szerintem így igazságtalan és jogszerűtlen is volt egyben. Sőt, ha tovább gondolom, ezzel nem csak a törvényt vette semmibe, hanem annak alapjait is. Ez büntetés volt és nem igazságszolgáltatás. Ráadásul céltalan és értelmetlen, hiszen a bűnös szabadon folytatja tevékenységét, Te pedig mostanra már jóval több adót befizettél volna, mint így...

Kedves Dia !

már a 40-et is átléptem, és nincs kétségem, a kor valóban erőteljesen befolyásolja az elhelyezkedési esélyt, amikor alig 35 felett elhelyezkedtem a 9 hónapi állástalanság után, már akkor sokszor a koromra hivatkozva nem vettek fel, azaz öregnek számítottam, hát még most alig valamivel 40 felett.
A fiatal diplomások esélyei biztos jobbak, de azért illúzióban sem ringatnám magam, hiszem mint írtam, elég sok pálykezdő diplomással találkoztam a munkahelyemen, akik nem a szakmájukban voltak kénytelenek dolgozni, mint kisegítő személyzet, alig a minimálbér felett. És volt szerencsém felvételiztetni is párszor, ahol nekem számoltak be a fiatal diplomások, hgy hányaddik pályázatukon vannak túl eredménytelenül, s talán ennek köszönhetően kezdenek páyla független állásokra is pályázani, és kezdik feladni azt az illúziot is, hogy 200-300.000 ft-os bérrel kezdik majd a páylájukat valami izgalmas, kreatív munkehelyen, céges laptop,mobil, autó, stb.
Ezek csak szép ábrándok, de nem akarom senki kedvét elvenni,megteszi azt helyettem a nagybetűs élet is.

Elvben az is igaz, hogy miért bocsátana el egy főnök, ha nyereséget hozol,de a gyakorlatban ez azért más, mert egy bizonyos nagyságrend felett a cégeknél nem a tulajdonossal találkozol, hanem egy ugyan olyan alkalmazottl, mint te, csak momentán a ranglétrán feletted áll. Ebben pedig van a lehetőség, hogy nem tulajdonosi szemlélettel fogja végezni a munkáját, mert nem az Ő pénze bánja, a tulajdonos pedig nem folyik bele a napi irányításba, és fogalma sem lesz arról, hogy Te ki vagy, nyereséget termelsz-e neki. Sajnos nagyon sok munkahelyi vezető csak arra törekszik, hogy bebiztosítsa magát, olyan hierrchit építssen ki, aki mint a csodálkozó gyermek követi minden utasítását, függetlenül attól, hogy ez jó vagy rossz.
amíg ma kis hazánkban a vezetők nem arra törekednek, hogy náluk okosabbak vegyék körül,őket, hanem arra, hogy náluk gyengébb képességű (féltve saját íróasztalukat), addig másodlagossá válik a nyereség, az eredményesség. nem is csoda, hogy annyi cég tönkre megy, a vezető, meg az addig elrakosgatott pénzéből még el lesz egy darabig,, aki meg talán a pénzt hozta az sose keresett annyit, hogy félre is tehessen.
Nekem van véleményem és nem fogom letagadni, és ha úgy látom egy döntés negatív irányban befolyásolja a területem forgalmát, akkor arra felhívom a vezető figyelmét, hát ezért lettem kirúgva, én dolgozni jártam be, nem segget nyalni. Az idő pedig megint engem igazolt, az eltelt pár hónapban a volt területem máris közel 50%-on hozza a bevételt, ezzel szemben amíg én csináltam, és úgy kezeltem, mintha a saját tulajdonom lett volna, addig minden évben minden előtte levő év forgalmát kétszámjegyű értékkel döntöttem meg.
Hát ez van, de 40 felett már nem fogok változni, és nem fogom letagadni a véleményem, viszont ahol dolgozom, ott mindig maximálisan fogom képviselni a céget, ez viszont sok vezető számára másodlagos.

Dia kapcsolatok??? hát a kapcsolatok hihetetlen gyorsan amortizálódnak, mivel nem dübürög a gazdaság, hiába állítják ezt,és az egyre csökkenő forgalomban elsőként a mrketingeseket cserélik a cégek, mert onnan várnak csodát, ha már a termékükkel, szolgáltatásukkal erre nem képesek. Én viszont munkámból adódóan éppen a marketingesekkel voltam napi kapcsolatban, így az ő leváltásaikkal nagyon gyorsan leépülnek a kapcsolataim. De az is igaz, hogy nem épp a marketingesek az eldöntői az állásoknak, HR vonalon meg nincsenek kapcsolataim. A leglényegesebb gond viszont egy harmadik tényező, ne tévesszem meg ha valakivel a munkádból adódóan jó a viszony, kedves, sőt bizalmaskodó Veled, ez a helyzetnek szól, és amint kikerülsz a munkahelyedről, megszűnik az érdek, amiért a kapcsolat kialakult, hirtelen értéktelenné válsz, és azon vezed észre magad, hogy sose lesz ideje beszélni veled, ha nyíltan a segítségét kéred, akkor meg neki áll panaszkodni, hogy náluk is minden bizonytalan, és senkinek sincs biztos helye, de persze figyel, érdeklődik, ha lesz valami szól, majd amint kiléptél már törli si a fejéből az egészet. Bolond lenne másokért intézkedni, ha áttételesen is,de felelősséget vállalni, mikor örül, hogy van még állása. MA az emberek félnek, el vannak foglalva sajá problémáikkal, így amíg panaszkodsz, addig partnerek, mert ilyenkor van egy alanyuk, akinek ők is panaszkodhatnak, vagy épp elméleti síkon megválthatják a világot, de amint kérsz valamit már mehetnékjük van, vagy egyszerűen meg sem hallják, sha mégis, akkor jön a persze,persze segítek, és szólok, majd nem történik semmi.
Természetesen elfogadom az embereket így, nem haragszom rájuk, ha olyan világban élünk, ami elválaszt minket egymástól, ha félelemben vagyunk tartva reggeltől estig (és ehhez még látod börtön sem kell), akkor nem szabad csodálkozni, hogy az emberek magunknak való, bezárkozó érdekemberekké válnak, akiket már csak az ösztöneik és a félelmeik mozgatnak.

Munka után visssza a börtönhöz, Dia kérdéséhez, mit csinálnak a rabok szabadidejükben, és van-e valóságban továbbképzés bent.

Nos a továbbképzés, tanulásra egyszerű a válasz, nem hazudik a Média csak felnagyít, valóban vannak ilyen progrmok, ha nem is minden börtönben, de egy ilyen általad látott programban a börtönben jó ha tíz-hsz ember részt vehet egyszerre, miközben ma börtönben ha jól tudom közel 20.000 vannak, azaz ez csepp a tengerben, kifelé szóló propagnda, ahol még az is mesterségesen van összeválogatva, hogy kikerüljön be a csoportba, azaz legyen benne kisebbség, szegény sorsú, visszaeső, tehát ha valaki átnézi, hogy kik tanulhatnak tovább és járhatnak pl. számítógépes tanfolyamra, akkor ne lehessen azt mondani, hogy a kiválasztás nem volt demokratikus, minden szempontot átgondoló.
Persze ez ettől még jó,és akik benne vannak, azoknak többnyire öröm, és pici lehetőség, bár gyanítom, hogy ha kikerülnek nem ettől lesznek keresett munkaerők.
Úgy tudom vannak érettségi vagy az általános letételére is lehetőségek, hiszen sok börtön lakó 8 osztályt vagy még azt sem végzett, és ez megint üdvözítő, de ez nem jelenti azt, hogy bármilyen előnyt is élveznek, hogy felkészüljenek a vizsgára.
Tehát nem kerülz le a nem dolgozóról, csak mert tanulni szeretnél, aztán ha esetleg kezedbe kerül emiatt a könyv, az még nyugodtan végezheti cigarettapapírként, mivel a nem dolgozon nincsenek személye tárgyaid, a lakatok leverve, nincs hova elrejteni semmit.
És végül a börtön könyvtárak igen szegényesek, tankönyvek szempontjából pedig elég idejét múltak, így megnézem hogyan készül fel egy rab a történelem érettségire 1980-as kiadású tankönyvből, na ha egyáltalán talál a könyvtárban tankönyvet.
Hát így néz ki a továbbtanulás kérdése a börtönben, ahol még munkát sem tudnak annyi rabnak adni, ahányan szeretnének, akkor miért várnánk el, hogy majd tanulni bárki mehet. Ez mind pénzbe kerül, amiben a börtönök amúgy is hiányt szenvednek, a tanuláshoz pedig eszközök kellenek.

Mr.Phe!

Irnal egy-ket szot a bent elerheto vagy nem elerheto orvosi szolgaltatasrol, hiszen ot is barki lehet influenzas vagy erheti baleset...meg ha mas is okozza ugye.Kosz

Kedves ZZZZ

orvosi ellátás van a börtönben, de nem viszik túlzásba az ápolgatást és a gyógyszer is csak indokolt esetben van.
Saját példámra hivatkozva, ha influenzás voltam arra nem adtak semmit, egy kalmopirint is úgy kellett elboltolni az eü-n dolgozó rabbal, amikor ennél nagyon betegség állt be, nos én abban az egy évben ha kaptam egyáltalán gyógyszert, akkor mindig ugyan az volt, bármi is volt a panaszom, ha jól emlékszem isztopirinnek hívták. Ahhoz hogy ennél komolyabb ellátásban részesüljön valaki, ahhoz össze kell veretni-e magát, mert nyílt vérző sebre még is csak kell valami isztopirinen kívül. Vakbél és egyén nyalánkságnál átszállítanak, de a sürgösséget nem igen ismerik, így lehet, hogy fetrengened kell még 1-2 napot, mire átvisznek, mert akkor van éppen más okból is szállítás.
Elő-elő fordul, hogy sürgösesetben vagy ha olyan műszer kell, ami nincs, hogy bilincsbe verve kivisznek 2 őrral a városi kórházba, de ez nagyon ritka.
A legnagyobb gond akkoriban a fogászat volt, az nincs minden börtönben, így csak szállítással tudnak átvinni, a fogdoki nem sokat rendel egy héten, így be kell jelentkezni, ehhez viszont előbb be kell jutni a saját börtönöd ügyeletes dokijához. aki aztán közli mikor van hely. Én konkrétan miután kettéttört egy fogam, amiben valszeg a vitaminban, kálciumban "igen gazdag" étrend is közrejétszott, és iszonyúan fájni kezdett, akkor pontosan 3 héttel későbbre kaptam időpontot, majd a fájdalom enyhítésére az adott hétre kaptam a jól megszokott 2 szem aszpirint.
Csomagan elvileg tilos beküldeni gyógyszert, de ha normális a csomagbontó őr, és a delikvens nem a börtönlegfeketébb báránya, akkor van rá esély, hogy nem veszik el, így próba szerencse alapon érdemes betenni egy dobozzal. Mivel siralmas a gyógyszer helyzet a börtönökben, ezért a fájdalom csíllapítokat, lázcsillapítokat be szokták engedni a csomagon keresztül, persze csak egy-egy dobozzal.

kosz....igy kepzeltem el

már tizeszer iygekszem válaszolni dia egyik kérdésére, de folyton hibaüzenetet ír ki a rendszer...

a panasz viszont elment, lehet hogy sokat írok??? vajon mi a szabály???

nézzük rövidebben: zsbadidőben a rabok lófrálnak a folyosón, beszélgetnek, családról anekdotáznak,amneztia újabb és újabb változatait vitatják meg, vagy menőznek, hogy milyen fontos csávók voltak amíg be nem kerültek, ottani szóval osztják az észt.
Persze sokan csak döglenek az ágyban ésbámulják a hülye szappanoperákat, ha van egyáltalán tv, vagy újságot olvasnak, amikor jozzájutnak,keresztrejtvényt fejtenek, vagy csak fekszenek és bámulnak ki a fejükből, alszanak unalmukban,meg menekülés képpen a helyzetből, Mások viszont ilyenkor járnak lopni, kötözködni,erőt fitogtatva menőzni, vagy éppen újabb tuti balhéjukat tervezeik, amivel egy életre gazdagok leszenk. (na ezek szoktak a tuti balhé után pár nappal újra itt landolni. Szervezett szbadidő eltöltés pedig gyakorlatilag nem létezik.

Kedves Mr.Phe
Továbbra is köszönöm a válaszokat. Most már csak egy megválaszolatlan maradt, ez pedig a jogorvoslatra vonatkozó. Ahogy írtam, szerény véleményem szerint a bíróság jogtalanul járt el, a nyomozók úgyszintén, ha lezártnak tekintették az ügyet, emellett a börtönben is minden jogtalanul működik.
Valamilyen lehetőségük csak maradt az elítélteknek nem? Ha a bíróság hibázik nincs mód a jogorvoslatra? Vagy már benn a BV intézetben nincs lehetőség a jogos önvédelemre? Vagy kikerülve onnan utólagosan eljárni a törvény azon képviselőivel szemben, akik éppen törvénytelenül intézkedtek?

Dia, ha lecsiknak, elvben kezdhetsz jogorvoslati eljárást, de a börtönszabályok nem lesznek ettől enyhébbek, így mindenre engedélyt kell kérni, a könyvárra, is hogy ha egyáltalán van, akkor hozzá férjek jogszabályokhoz, a leveleimet ugyanazon a modon adhtom fel, tehát a jogorvoslatit is, így azt sem tudhatom, hogy tovább küldik-e levelet.Senki nem fogja aláírni az örök közűl, hogy a levelet átadta, azt meg miként bizonyítom, hogy tényleg bedobtam a postaládába, amit sokszor napokig ki sem űrítettek.
Persze ha a kinti rokon jól áll pénzben, ami ránk nem volt igaz, akkor meg lehet bizni ügyvédet, és sok pénzért valszeg ugyan azt fogod elérni, a semmit, hiszen az én esetemben nem a bűnöségem ténye volt a kérdés, hanem az eljárásbeli hibák, a bünteté mértéke, illetve annak jelleg, hiszen véleményem szerint tevékenységemből adódóan én csak bűnsegéd lehettem volna.
Viszont mire a börtönből hozzá jutsz a szükséges jogszabály gyűjteményhez, megírod a panaszodat, kijuttatatod, ha egyáltalán kiengedik, és nem szemétben végzik, mire elkezdenek foglalkozni vele, és mire az ügyet lezárják, addigra egy éves büntetés esetén én már rég kinnt vagyok, tehát s dolgon semmit nem nyerek, viszont sokat vesztek, hiszen aki nagyon szeret fellebezéeket írogatni, jogorvoslatokat kérni, azt kezdik nem csípni a BV-ben. Volt olyan rab a cellámban, aki érkezésem előtt 2 hónappal adta fel a börtönön keresztül a per újrafelvéteki kérelmét, és mire szabadultam egy évre rá, még választ sem kapott.
Végeredményben tehát azt kell mondanom börtönbön jogorvoslati kérelmet benyújtani, az veszett fejsze nyele, főleg rövidebb büntetési idő mellet.

Kedves Phe!
Egyre inkább foglalkoztat a kérdés a smasszerek habitusát illetően. Tudnál esetleg egy pár sort írni arról, hogy az őrök mennyire agresszívek, hogy beszélnek az elítéltekkel, volt esetleg precedens arra, hogy az őrök bántottak egy elítéltet?
Vajon tényleg igaz a legtöbb smasszerra, hogy azok olyan emberek, akik a kinti életben nem tudnak érvényesülni, így a benti mesterséges társadalom élén tetszelegnek a góré, és a mindenható úristen szerepében?

Szia Zoé!
Amint látod, én nem Mr.Phe vagyok, de részben tudok neked válaszolni. Láttam példát arra hogy egy roma fiút elvezettek valami külön helyre a smasszerek, és amikor legközelebb láttam, már csupa vér volt a pólója, és ment fel a börtönorvoshoz bekötöztetni a a fejét, amit összevertek. De az csak 1 eset, több ilyet nem tapasztaltam. Ez erősen hely-, smasszer-, illetve rabfüggő. Véleményem szerint a fenti verésben döntő szereoet játszott a rab származása, de nem elhanyagolható a smasszer parasztsága sem. Ugyanakkor láttam intelligens, megértő fegyőröket is. Az arányt nem tudom, ez is erősen függ attól, hogy épp melyik BV-ről beszélünk.

Zoé sajnos nem is egy példát láttam arra, mikor megverték, sőt olyat is, amikor brutálisan megverték valamelyik rabot az őrök. kedvenc helyük a zuhanyzó volt, ahová belökték a rabot, és onnan nem mindig jött ki a saját lábán. Ilyet a Markóban töltött egy hetem alatt és Sándorházán egyaránt láttam.
az tény hogy vannak őrök akik gy vezetik le bennük felhalmozódott agresszivitát, kisebbségi érzést, eddigi életük vereségeit vagy épp megaláztatásait.
Az is tény viszont, hogy találkoztam nagyon emberséges őrökkel, a BV-n belüli hivatásos munkáltatók vagy munkafelügyelőkkel kapcsolatosan pedig kifejezetten pozitív tapasztalataim voltak.
Megjegyzem minél kisebb,erő szempontjából, felépítés tekintetében is elhanyagolható volt egy őr, annál agresszívabb volt, ami érthető, mert ha leteszi a szolgálatot civilként minden második ember leiskolázná egy verekedés esetén.

Kedves Mr.Phe

Elgondolkodtattak a válaszaid. Főleg, hogy biztos vagyok abban, hogy van más út, mint a céltalan sanyargatás és megaláztatás útja. Remélem sokan járnak még erre és olvassák el az írásaidat. Azt is remélem eljut majd azokhoz, akiknek hatalmukban áll, hogy az igazság nevében emberek felett ítélkezzenek és remélem azokhoz is eljut, akik munkájuk révén a büntetést alantas bosszúvá alacsonyíthatják, vagy emberséges neveléssé tehetik. Nem utolsó sorban remélem, hogy leírt tapasztalataid azokhoz is eljutnak, akik hivatásul azt választották, hogy az ilyen intézményeket ellenőrizve biztosítsák jogszerűséget és az igazságot.
Nem tudom lesz-e könyv a történetedből és tapasztalataidból, de ha igen, akkor azt kívánom legyen nagyon sikeres és jusson el minden döntéshozó otthonába.
Bár én már most remélem, hogy az interneten keresztül már terjednek a fenti írásaid és talán eljut azokhoz, akikhez kell.

Kedves Dia !

Nagyon kedves vagy, tényleg minden szavadnak nagyon örültem, és bízom benne, hogy még sokan gondolkoznak így, mert akkor lehet változtatni a dolgokon. Ha valamit még tehetünk az ügy érdekében az pedig az, ha mnél több embernek megadjuk ennek a blognal az elérhetőségét, hogy jöjjön és olvssa el, hogyan működik a rendszer a falak mögött.
A hétvégén azt hiszem az Katívban volt egy riport, hogy milyen anyarú körülmények vannak Bulgáriában, majd bemutatták a Markóban a külföldek felújított folyosónyi részlegét, hogy itt aztán minden rendben van és szinte üdülőben vannak a rabok.
Hát rég nevettem ilyen jót egy riporton, persze beengedték a kamerát a felújított folyosóra, de ha tudná a riporter, hogy a markó mekkore, hogy hány és hány folyosó, épületszárny van még, ha vette vlna a bátorságot, hogy benézzen a szállító zárkákba, ahol többnyire egy hete töltenek ot a rabok, hát elborzadt volna, mert Bulgária kettő.
Sajnos ez a sajtó legnagyobb hibája, hogy megelékszik egy tükörrel, amit eléjük tolnak, és eszük ágában incs a tükör mögé nézni.
Remélem a volt rabok közül is sokan idetévednek, és leírják, hogy mennyire nem a markó féle felújított folyosó volt az osztályrészük, és mennyire nem igaz, amit a riportban valami magaabb rangú tiszt nyilatkozott (aki le sem jár erre a szintre), hogy ők aztán minden atrocitást megakadályoznak.
Na sebaj dia csak terjeszd ennek a helynek a címét,én pedig ígérem a lehetőségeimhez mérten villám sebességgel írom a könyvet. Mellesleg már kaptam egy levelet egy könyvkiadótól, hogy érdekelné a kiadási jog.

Üdv mindenkinek!

Lebilincselőek a történeteid Mr.Phe, ha teheted folytasd!
(Persze ha mindent leírsz, ki veszi meg a könyved? :)))

A smasszerek kapcsán jutott eszembe a kérdés, hogy női smasszerek is vannak? Kíváncsi lennék ők milyenek, hogy viselkednek..

Mellesleg azért ez is megérne egy misét, hogy a média valóban ennyire hülye, és nem veszi észre, hogy egy színházi darab részeként szaladgál egy felújított folyosó részen, vagy nem hülye, csak egyszerűen a rendszer része, vagy pontosabban a rendszer kiszolgálója, azaz tudja, hogy amit lát a csak díszlet, de azt is tudja, hogy ezt nem ildomos firtatni.

mister miller ahogy én tudom, a női és férfi smasszerek között mentalitásban nincs különbség, van jó is, rossz is, de mivel női smasszerekkel nem voltam közvetlen kapcsolatban, ezért erre nagyon nem tudok mit mondani.
Könyv és történet leíráa közötti ellentét számomra nem ellentét, szerintem nincs jelentősége, hogy aki erre a blogra téved az esetleg egy csomó dolgot elolvas abból, ami a könyvben, hiszen ha csak annyi ember venné meg a könyvet, ahányan ide tévednek, akkor azért kár lenne kiadni a könyvet. Ha kiadom a könyvemet, azt éppen azért teszem, hogy azok is megimerjék az igazságot, akik nem tévedtek ide.

Az higgye el, hogy mindenki bűnös aki bent van, aki azt is hajlandó elhinni, hogy mindenki ártatlan aki kint van.
Túl sok ember van bent feleslegesen és szükségtelenül.
Persze egy részének (3/4) nem lehet alternativ szankciót kitalálni. Ezek jelentős részénél szükségszerű, hiszen a család minden férfi tagja több generáción keresztül volt benn, akkor nincs más cél.
De többinek alapvetően felesleges.

doki egyetértek veled, nagyon sok olyan van bent, akinek sokkal többet használt volna a közérdekű munka, az útlevél bevonása 1-2 évre, vagy épp az adócsalók esetében a szigorított adóellenőrzés a következő 5 évre, vagy akár a gazdasági társaságokban vezetői funkció betöltésébek eltiltása 1-2 évre. Ez anyagilag úgy is megrengeti, és egyben leszabályozza, hogy ha még gondolkozna is újabb adócsalásban ne legyen rá lehetősége.
Ha pedig ezt túl enyhének tartaná bárki, akkor legalább külön börtönben őrizzék az ilyen első büntényeseket, kishal típusú megélhetési bűnözőket, és maradjanak egy börtönben a menő csávók, majd el lesznek magukban.

Mr.Phe, vagy bárki, aki válaszolni tud.
Azt hiszem te írtad, hogy ha ismer a delikvens, valami nagy halat, akkor azt ne hangoztassa, mert könnyen rosszul járhat. Ha jól emlékszem szt írtad a csicskása lesz amíg bennt van.
Az eddigiekbööl azt szürtem le, hogy ennél azért történhet rosszabb is az emberrel bent.
Vagy ezzel a csicskássággal nem jár valamiféle "védelem". Gondolok itt olyanra, hogy ha van kapcsolatom egy kinti vezetöö alvilági figurával, akkor ha ezt a bentiek megtudják nem bántanak annyira, mert tartanak tööle. Feltéve persze, hogy jóban vagyok vele.
Vagy ez nem müüködik?
Olyanról tudsz, vagy lehetségesnek tartod, hogy a kintmaradtak "megveszik" a bent lévöö biztonságát egy vezértööl, esetleg öörtööl?

Volt a szintünkön egy srác nevzzük (F-nek) aki hangoztatta hogy tud bizonyos információkat egy igencsak fajsúlyos figura (legyen P) multjának lezáratlan részleteiről tehát köze van bizonyos körökhöz. Azt nem tudom milyen célja volt magát ilyenfajta ismeretek birtokosaként feltüntetni, azt viszont igen hogy onnantól fogva úgy két három héten keresztül minden este behívatták P zárkájába egy kis elbeszélgetésre az emlékek felidézésére. Erre az időre kiküldtek minden illetéktelent ugyhogy pontosabb részleteket nem tudok, viszont egy napon mondja valaki te F felakasztotta magát a zuhanyzóban. Az akkori börtönújság családi okokról beszélt az ügy kapcsán.
Ha nem valóban egy külsős vagy belső -a kettő ezen aszinten teljesen összefonódik- keménymaghoz tartozik valaki akkor - Mr.Phe-t megerősítve - igen komoly felelőtlenség, háttér nélkül ismeretségekre, ismeretekre hivatkozni és azokból alap nélkül előnyöket várni, mert vannak akik éles szemmel azt figyelik mien módon kapcsolódhatnának hozzád és hogyan húzhatnák le egy ilyen "köteléken " keresztűl az életedet is.
Ha nem muszály ne ajánlja fel senki a skorpiónak hogy átúszik vele a folyó. túloldalára.

Regent, ha olyan kinti vagy benti nagymenőre hivatkozol, aki valóban barátod vagy lekötelezetted ha egyáltalán hgyja egy ilyen ember, hogy bárkinek lekötelezettje vagy tényleges haverja legyen) az má tészta. Én azokra gondolok, akik egyszer valamilyen balhéban P-nek solgoztak, aki ezalatt valszeg még csak szót sem váltott vele, és ezután bent arról beszélt, hogy P bizalmasa vagy egyik belső embere.
a védelmet pedig kívülről meg lehet venni, de csak akkor érdemes ezt tenni, ha nem csak egyszerűen fizetsz egy kinti nagyarcnak, akinek benti kapcsolatai vannak, mert az két perc alatt lehúz, és a benti rokonod nem hogy nem lesz megvédve, de a nagyarc bentlévő emberei védelem címszó alatt fogják csicskáztatni, ami nem jelenti azt, hogy ezzel már a verést meg is úszta.
az igazán nagy arcok kintről csak a rokonaikat védik meg, idegenektől csak lenyúlják a pénzt és nem csinálnak semmit.
Talán kiábrándító, amt írok, de ez van, sőt az ilyen agyarc amíg bent van rokonod folyton kopogtatni fog az ajtódon, hogy még kell pénz mert bonyodalmak adódtak, snincs megállás, innentől már nem azért fizetsz, hogy megvédjék a rokonod bent, hanem azért, hogy pont a védelmet adó benti emberei ne csinálják ki. Hát ilyen érdekesen működik a védelmi pénz, de megjegyezem ez a börtönön kíívül is így van, mesélhetnék róla hány pénzbehajtó miután behajtotta a pénzt, azt nem adta oda a megbízónak, viszont némi pénzt rajta is behajtott.

Nem állítom, hogy naponta meghallnak emberek a börtönben, de a File féle sztorit igazolni tudom, az én időmben is volt egy rab, aki nem bírta cérnával és felkasztotta magát, igaz azt nem tudom, hogy hivatkozot-e előtte bárkire.
Olyat viszont én ismertem, aki viszont nagyon villogott, és egy elég közismert roma kiskirályra hivatkozott. Peche volt valami családtag bent volt, megúszta élve, de hetekig járkált újabb és újabb apró balesetek miatt kötözésre.
És ha már a halálnál tartottunk, sajnos volt egy rab, aki azért hallt meg, mert öreg és szívbeteg volt, jött egy roham és hiába ordibáltak a cella társak és verték a cella jtót minden erejükkel, 30-40 perc múlva jött oda az őr, addigra szerencsétlen meghalt. Na és nem azért mert nem hallotta az őr a kiabálásst, dörömbölést, azért a folyosó végéig ennél kevesebb is kihallik, ahol ült, csak valszeg meccs volt a tv-ben, vagy valami film.

Mr. Phe

Nagy érdeklődéssel olvasom a blogot, én a börtönhelyzetet
csak a média által tartott tükörből és a filmekből ismerem,
ami a fentiek alapján elég messze van a valóságtól. Három
napja találtam rá erre a blogra, azóta nem megy ki a fejemből
a dolog. Elgondolkodtató a benn kialakult helyzet. Egy
gondolatom volt, amivel ha megoldani nem is lehetne teljesen
a helyzetet és elég bonyolult lenne is kivitelezni, de talán a benti
menők dolgát megnehezítené… Szerintem a fegyőröket bizonyos
időközönként más és más intézményekbe kellene áthelyezni,
ezzel megakadályozható lenne, hogy folyamatosan
ellásanak támogassanak „menőket”.. De legalábbis megnehezítené a dolgukat…

Egy-két kérdésem lenne, nekem is….
Szabadulás időpontját tudja mindenki, vagy azt is titokban kell tartani?
Gondolok arra, hogy egy raktárost, könyvtárost, eü dolgozót etc.. is meg lehet
keményen szívatni, esetleg stokival szétverni a fejét, ha köztudott hogy
holnaptól nem lesz bennt. Így a további szolgáltatásaira nem kell alapozni
a benti jövőt…. Így valós vagy vélt sérelmekért meg lehet még utoljára
„büntetni”. Vagy a szabadulókat már elkülönítik valamennyire?

Egy megjegyzésem is lenne… A BV intézetek sokat vettek el tőled,
így a családodtól is, amit persze jórészt magadnak köszönhetsz. Én ettől
függetlenül azt mondom, hogy a könyvből befolyó pénzt ne a helyzet javítására
ajánld fel, (ezt korábban olvastam), hanem kárpótold a családod és magad
azért az egy évért, és az elszenvedett megaláztatásokért. A helyzeten sokkal
többet javíthatsz, ha nyilvánosságra kerül, mi folyik odabenn!

Sok sikert kívánok a könyvhöz...

Regina: a női börtönről szóló írásaid is nagyon várom…

Sorry a hosszú hozzászólásért, ha valakit untatott volna....

Rui

A szabadulások időpontja nem titok, így hírtelen nem tudok olyan indokot ami miatt titkolni kellene, hacsak nincs komoly tartozásod valaki felé - aminek nem rendezése esetleg a bőröd épségét fenyegeti. Nekem kellemes meglepetésben volt részem az utolsó napjaimban, apró jelekből érezni lehetett tudja mindenki a szinten: ez a fickó szabadul, mosolyokat, sőt őszinte gratulációt is kaptam olyanoktól akikkel apró súrlódások miatt még jó viszonyban sem voltam. Az emberben felébred valami remény legkevesebb néhány percre ahogy kisétálni lát valakit a kapun. Én viszont lélekben meggörnyedtem, mikor a szabadulózárka előtt a szemébe, ráncos arcába néztem valakinek aki kölcsönös érdeklődésre azt mondta: Nekem még tizenkét év van hátra.

File

köszönöm a választ. A kérdés természetesen nem csak Mr. Phe-nek szólt, hanem mindenkinek aki járt odabenn. Egy kis ellentmondást érzek az eddigiekben, lehet csak tudatlanságomból fakad.
Azt írtad, valaki mondta hogy még 12 éve van, mikor te kijöttél. 3 év felett nem fegyházbüntetés van?? Illetve több mint 12 évet nem piti ügyért kapott, és a 12 évből kiindulva a nem dolgozó szinten kellett lennie.. Vagy te is onnan szadabultál? Vagy ez egy másik intézmény? Illetve mit keresett valaki a szabadulózárkánál, akinek még 12éve volt hátra? Ezek a kérdések valószínűleg a tudatlanságomból fakadnak, ezért örülnék, ka leírnád, hogy is néz ki ez a dolog, hogy jobban megérthessem ezt az egész rendszert, ha lehet egyáltalán ezt rendszernek nevezni.
Előre is köszönöm!

Kedves Mr Phe!

Olvastam a hozzászólások között, hogy bűnsegéd voltál, de nem bűnsegédként ítéltek el? Bűnsegédként mennyit kaphattál volna? Illetve az is letöltendő lett volna?

A Bp.-i gyujtőben a szabadulózárkák (ez két négyszemélyes cellát jelent) amikor én benn voltam az A objektumban voltak, mellettük pedig rengeteg szállítózárka, amikben az ország bármely börtönéből megfordultak emberek, volt aki egy hétig volt tőlünk börtön szintről a szegedi csillagban szállítás alkalmával. Egyébként nem teljesen egyértelmüek a határok és a szeparáltság, én dolgoztam, de volt több nagybüntetéses fegyházas munkatársam. Baracskán az eü-n első büntényeskénti bevonulásom után két héttel egy zárkába tettek két gyilkossal, be is mutatkoztak szépen: Én fém ő fakalapácsos gyilkos. A fémes az apját ütötte agyon. Egyébként kedves emberek voltak. Tehát ezer alkalommal találkozhatott az ember a magáénál másabb kategóriáj bűnök elkövetőivel és büntetések elszenvedőivel és ennek az összemosódásnak megerősítve Mr.Phe-t nem biztos hogy gyümölcsöző az eredménye.

Rui mivel az ügyben a kamionsofőrök bűnsegédként szerepeltek és ők felfüggesztett börtönbüntetést kaptak ezért nekem is ez dukált volna.
Mellesleg ha belegondolsz, ha én ügynökként, brókerként közvetítek egy áru kerekedelmében, akkor én csak az ügynöki díjam utáni Áfa egy egyéb adók megfizetése a kötelezettségem, így soha nem értettem, hogy miként lehetek én a teljes elkövetési tétel, azaz 1-2 cent/üveg helyett a teljes vételár és adóteher értékében tettes. Nem csapódik le nállam áru értéke, még csak valóságos pénz sem kerül a kezembe és áru sincs bitokomban egyetlen percig sem én csak az ügyletet közvetítem valamilyen haszon reményében, ezért ha vád a teljes vételár + dó, akkor én csak bűnsegéd lehettem volna. A közreműködésemmel valósul meg egy bűncselekmény, de én önmagam nem tudtam volna megvalósítani, és az is nagyon életszerű, ha azt mondom, hogy ha én nem vagyok is lett volna helyettem bróker tengernyi, aki beállt volna a sorba, de olyan aki tényleges milliókkal a zsebében járkál, hogy kamion számra vegyen vodkát, és olyan aki vodka töltő üzemmel rendelkezik, és eszenciához jut, na ebből nem minden fán terem.

rui a szabaduló zárkák különösebben nincsenek elkülönítve, általában a szállító zárkákkal egy épületben a földszinten vannak, így amikor akár órákt várkozol a szabaduló zárkában, aminek többnyire nincs becsukva az ajtaja, tulajdonképpen nem is zárka, inkább váróhely, így a szállításba menő és érkező rabokkal, illetve a szinten bármilyen okból csellengő, vagy éppen oda beosztott rabokkal találkozól óhatatlanul.
Sándorházán például pont a szabaduló zárka mellett volt a lejárat a börtönön belüli, azaz nem központi ruharaktárba, és abba az irányba mindig van valamilyen mozgás, ráadásul ez az épület volt a külföldiek és az előzetesben lévők szárnya is, akiket akár sétára, akár étkezdébe kísérhetnek az őrök, és ilyenkor velük is összeakadhatsz. És szintén ebben a szárnyban, ráadásul ezen a zinten voltak a szállító-befogadó zárkák, ahová a frissen jötteket és az éppen szállításba menő vagy érkező rabokat teszik, szóval csak azzal nem találkozól a szabaduló zárkánál, akivel nem akarsz, legalábbis Sándorházán, és mivel ilyenkor már civilben vagy, jó ha vigyázól, hogy amíg buszra raknak meg is maradjon rajtad a ruhád, mert hogy egyetlen őr sem fogja mozdítani egyetlen ujját sem egy szabaduló rab érdekében, az hétszentség. És persze ki az a hülye, aki reklamál, ha ilyenkor lenyúlják a polóját, é ezzel kockáztatja, hogy a szabaduló busz nem viszi ki, mert az bizony jön-megy nem vár egy percet sem, a szabaduló viszont várhat órákat is, soha senki nem tudja éppen mikor jön érted.

En sokaig csak olvasgattam, nem igazan volt kedvem hozzaszolni. Mr Phe kommentjei, es az utobb meglenet File hozzaszolasai is nagyon igazak, es meg igy sem fedik le a valosagot, hiszen azt nem is lehet. Sajnos ezen sem konyv sem mas nem segit. Persze valamt jo lenne tenni, de en tartok tole, hogy lehetetlen. Addig, amig altalanosan elterjedt nezet az, hogy mindenki g. bunozo aki racs moge kerul, es "nehogyma` az en penzemen legyen jo dolga" , sot mi tobb, "rohadjanak meg ott ahol vannak", addig ez NEM VALTOZIK MEG. Az elozetes letartoztatas, a rendori-ugyeszsegi "korrektseg" csak akkor gondolkodtat el barkit is, ha azt a bizonyos teglat megtapogatja, vagy a szerettei kozul valakinek meg kell tapogatnia. Es ugyanez all a bv-re en general, szavakkal ki nem mondhato, sehogy le nem irhato. Annak "jo", aki rossz, annak rossz (igazan) aki, ugy-ahogy, de "jo". Es mindenki - tisztelet a kivetelnek- egyetert ezzel a nyomorusagos kegyetlen es igazsagalan rendszerrel es habitussal. Sajnos szemely szerint eleg pesszimista vagyok atekintetben, hogy ezek a korulmenyek belathato idon belul valtozni fognak. Mert nem szabalymodositasra stb van szukseg. Mentalitasbeli valtozasra, mind a jogalkalmazok (ugyeszseg, bvop), mind a nyomozohatosag, de legesleginkabb a "koznep" agyaban. Nem elfelejteni, ezek az emberek, - akiket egy masik topicban idetevedt szellemorias, annyival zart le, hogy "jol meg kene analfisztingelni". nos ezek az emberek kijonnek. Elobb, vagy utobb. Tenyleges eletfogytos talan 10, ha van, es modosulhat a Btk. Es nem Nagyon NEM mindegy, hogy egy osszetort acsaekodo "minden-mindegy" ember szabadul, vagy egy olyan, aki - bar megviselt_ de orul es tud a szabadsagaval mit kezdeni. Ez bassza meg kozos erdek. Ez az igazi erdek, nem a kinzas. Es ilyenkor jon kepbe az, hogy ha a te anyad/lanyod/feleseged bantottak volna akkor is igy gondolkodnal? Ennel gyerekesebb demagogabb ervvel ugyan nehez talalkozni, mindenesetre rem gyakori. Nos, nem tudom, mindenesetre, ha allatokat "tenyeszt" a BV akkor sokkal nagyobb az eselye annak, hogy a kislanyom/edesanyam/felesegem etc. aldozata legyen egy szornyusegnek. Es senki ne jojjon azzal a korcs szoveggel, hogy Magdamarinko. Ez az elitelteknek kb 0.2 szazaleka. Az elozetesbe kerulteknek, meg na hagyjuk. Sok elet megy feleslegesen tonkre, vegkepp-vegervenyesen. Nemcsak annak az elete aki bent van. Ritka szerencse, hogy valakinek olyan felesege van, aki kitart, 1-2 ev utan marad egy osszetort csalad, stb. Es a vicc az, hogy neha ez az egy-ket ev artatlan embert talal meg. De a belyeg orok. Aki "bent vvolt" az geci , bunozo, stb. Es felnek is tole. Kicsit olyan, mint az Aids volt a nyolcvanas evek elejen- meg megerinteni se mertek az ilyen embert/beteget. Igy all a nagy magyar rogvalosag ezzel kapcsolatban. Bar ne lenne igazam, es hamar valtozna.

kedves reparon 4

A felvetésed teljesen jogos, de sajnos a dolg túl mutat a börtönön, amíg az emberek zöme előítéletekkel viseltetik minden és mindenki iránt az életben, amíg mindent kétkedve, bizalmatlanul fogadunk, addig ne várjuk, hogy majd épp a börtönből szabadulókon fog megesni a szíve az embereknek.
az pedig gondolom sem neked, sem másnak nem újdonság, hogy ha azt mondod valakinek börtön, első reakciója, hogy gyilkos, nőket megerőszakoló, pedofil, mintha más bűncselekmény nem is létezne.
Na szóval az emberek fejében kell elsöre rendet tenni, al kell érni, hogy nyitottak legyünk mindenre és mindenkire, és ne elvárásaink és előítéleteink mentén hozzuk meg döntéseinket, utána már nem is lesz olyan nehéz másképp gondolni azokra sem, akik börtönbe kerültek.
Aki meg arra esküszik, hogy ő talpig becsületes, az pusztán vagy hülyének néz, vagy egyszerűen csak nincs tisztában azzal, hogy nap mint nap általa nem is ismert szabályt szeg meg, ergo lesz valamilyen fokú bünöző, akit ha tdnának az esetről, akár elis ítélhetnének. Mert tény, hogy mindenki téglája ott van a falban, főleg ilyen trehány ügyintézés és nevetséges igazság szolgáltatási gyakorlat mellett, amiről ennek a blognak a cikkeiben olvasgathatunk.

reparon, ufff.

egyik rabtársam egy olyan egyszerű, jóindulatú, de amolyan hirtelen haragú vidéki parasztfiú volt, akinem vette túlzottan jónéven, hogy az apósa, aki nem tudta megemészteni, hogy a lánya rngon alul ment férjhez, naná, hogy titokban, kirúgta a gazdaságból, ahová előtte azért vette fel, hogy a szerencsétlen felmondjon a biztos helyén.
Mivel az a tipikus ágról szakadt volt és albérletben voltak, hát ott maradtak fedél nélkül és az újdonsült ara, mivel terhes lett visszament papi házába, hogy legalább leendő gyermeküket megóvja a viszontagságoktól.
A srác, mint hirtelen haragú, irdatlan haragra gerjedt, de mivel a légynek sem tudott volna ártani, hát a gazdaságból az eladásra szánt fát fölpakolta és elvitte, gondolván ezzel kényszeríti majd apóst, hogy vegye vissza a gazdaságba. Ebből is látszik a szíve nagyobb volt az eszénél, após aznnal feljelentette a rendőrségen, őt elítélték, kapott valamivel több, mint 2 év letöltendőt. asszonyka jöt ha tudott, de mivel após nem adott pénzt úti költségra, akkor tudott jönni, ha összetudta guberálni az útra valót, így a srác úgy döntött segt és ami kis bért kapott azt a 2-3000 Ft-ot havonta nem költötte el a kantinban, hanem elküldette a feleségének. Az pedig ebből a pénzből most már minden hónapban el tudott jönni látogatóba szerencsére nem volt nagy a távolság a börtöntől).
Hát ennyire morbid az élet, és még az is előfordulhat, hogy a börtönben lévő küld pénzt haza, és nem neki küldenek be. szrencsére normális zárkában volt közöttünk, így szónélkül mindenki mgától adott neki a saját csomagjából, volt amit kifejezetten neki kértük be a rokonainktól. Ez pedig arra példa, hogy az emberség akkor is osztályrészünk, ha azt sokan szeretnék tőlünk bent végleg megvonni, mert nem minden rab börtöntöltelék, mégha tettéért bűnös is.

Néhány napja olvastam el Mr. Phe mindkét blogját együltő helyemben. Néhányszor jól el is sírtam magam, úgyhogy reggel fél hatkor végeztem, de még utána se tudtam elaludni egy darabig... Érintett voltam, a testvérem volt bent a sütőben 4 évvel ezelőtt, több mint egy évig ELŐZETESBEN (aztán még 10 hónapot tényleges ítélettel), mindezt kábítószerrel (marihuána) való visszaélés és terjesztés gyanúja miatt (persze rá akarták kenni a bűnszövetkezetben elkövetettet is). Pedig nem terjesztő volt, csak fogyasztó - viszont mivel nem adott el a sajátjából, amit otthon tartott, ketten - mikor ők megdőltek egy razziánál - a testvérem nevét mondták be a rendőröknek. Hát, ennyi is elég volt akkor, remélem, mára ez változott. Mert csak megerősíteni tudom a Mr.Phe által leírtakat - s nemcsak a testvérem által elmeséltekből. Akkoriban újságíróként dolgoztam, s pont az első bűntényesek illetve az előzetesben tartottak - itt is taglalt - borzasztó körülményei arra indítottak, h írjak erről egy nagyobb lélegzetű cikket, egy srác történetén át bemutatva a "mindenkinek ott a téglája a falban"-jelenséget. Annyi levelet egyszerre a cikk megjelenése után még életemben nem kaptam (pedig mindig is nagy levélíró voltam)!!! És tudjátok, mi volt az érdekes? A levélírók közül senki nem az ártatlanságát hangoztatta, csupán csak reflektált az áldatlan állapotokra. A cikk kapcsán megkérdeztem ügyvédet, akartam az országos börtönparancsnokot is, persze őt nem tudtam megszólaltatni... De megtudtam, h van ám börtönkódex, csak nagy ívben tesznek rá. Pedig ott elvileg megfogalmazzák (többek közt), h első bűntényest nem teszünk többszörös visszaesők közé...

Amit én az alatt a majdnem két év alatt átéltem, nem kívánom senkinek! Mert kint is szörnyen fájdalmas. Főleg úgy, h nagyon sok információm volt már arról, mi is zajlik a falakon túl... Láttam a beszélőn az arcán a már sárguló bevérzések nyomát, és alig bírtam visszafojtani a sírásom, a dühöm. Könyörgött, h nehogy elbőgjem magam, mert akkor ő se bírja. Azt tudtam, h a testét megvédi, de én a lelkét féltettem, nehogy azt megtörjék.

Bocsánat, ha hosszú voltam.

Kedves Csírio, aki börtönbe kerül az nem tudja megvédeni a lelkét, akkor sem ha amikor kijön erről nem beszél. Ez arra is igaz, akit nem bántanak, mert már attól is álmatlanul foroghat valaki az ágyában, amit lát. Nagyon nehéz feldogolzni azt az élményt is, ha valaki a szemed láttára dolgoznak meg, és nem tudz közbeszólni,pedig szced szerint ugranál. Kizárt hogy valaki a börtönt sérülés nélkül megússza, sokszor éppne azért nem mesél valaki semmit ha kijön, mert képtelen lenne újra lélekben átélni, amiről mesél. Én már 6 éve, hogy kijöttem, de még mindig képtelen vagyok elfelejteni.
És amiket leírtam eddig, az még messze nem az egész, de hiába is írnék órákig, csak az fogja megérteni, aki belenéz egyszer azokba a szemekbe, akiknek meggyötörték a testét és a lelkét.
Leírhatom, de azt látni kell, amikor valakinek már csak a teste bolyong a folyosón, de üresen, önmagát elvesztve.

Hello! Hadd legyen néhány észrevételem:

"De vissza a gyorskocsihoz, átszállítottak és másnap már mehettem a munkába állítási bizottság elé, ahol természetesen elmondtam, hogy én aztán bármilyen munkát bárhol csak dolgozhassak."

Honnan tudtad előre, hogy mindenképpen munkát kell vállalnod a túléléshez?

"... úgy szájba vágott, hogy mint egy túlérett eper felrepedt az egést felső ajkam. Ránéztem a gyerekre és máig nem értem miért mondtam, amit mondtam, de hogy nem ezt várta az biztos: A kenyeres zsák kell beszd meg, ez a tetves kenyeres zsák, hát akkor itt van cseszd meg aztán vidd, ha annyira kell, ha már azt sajnálos, hogy ebbe tetves zsákba akartam rakni a szaros kis cuccomat"

Azt írtad többször is, nem szabad meghunyászkodni, könyörögni, gyengének látszani semmilyen körülmények között. Életed első ilyen szituációjánál hogyhogy, a létező legjobb döntést hoztad???

Most hirtelen ezt a két példát tudtam idézni, de több helyen is elbizonytalanodtam már, hogy tényleg 100%-osan így történtek (ill. történhetnek-e így) az általad leírt események.

Egyébként élvezetesek az írásaid, 3 napja a blogot olvasom. Eszem ágában sincs megkérdőjelezni a hitelességüket, mégis kicsit kiszínezettnek érzem őket. Míg néha a veled kapcsolatos dolgok meseszerűek, a negatív helyzetekben rosszul döntő szereplők általában mások. Regénynek viszont kiváló.

Gáőbor, amikor bekerülsz már az első napokban ösztönösen figyelsz és hallgatod azokat, akik már nem elsőre vannak ott, majd amikor érzékeld kitől kérdezhetsz ezt-azt, akkor alig várod, hogy kérdezz, hizen bizonytalan vagy, olyan mintha egy lagútban állnál, aminek nem látod a kijáratát, így ösztönösen tapogatózól.
Hát így tettem én is, és mivel azt már első nap beszélték a járatosok, hogy mit jelent, ha valaki nem dolgozón végzik, így nem volt nehéz értelmes emberként kigondolni, hogy mit kell majd mondanom. aztán jött a nevelőtiszt akihez a bekerülés 2-3-ik napján beszélőre mész, és még papírokat is kitöltet veled. No ha bele olvasól, azonnal egyértelmű válik, hogy nem véletlenül firtatják egy börtönben a szakértelmedet, a végzettségedet.
Hát innen tudtam mit kell mondanom a munkába állítási bizottságnál.
A másik esetben ösztönöen jött, amit mondtam, mert a civil életben is mindig kiálltam az igazamért, így nem tertom megam elveszett embernek, és ha inzultának sem esek kétségbe, így azt kell mondjam eben a szituban inkább visszafogtam magam, hiszen első büntényesként nem lehettem biztos abban, mi lesz a következő lépés, előkerül-e egy kés, vagy felpattannak még hárman, mert történt ilyen is(csak erről még nem írtam, ne félj voltak vesztes szituim is, csak kevesebb mint másoknak a pozícióm miatt).
Regénynek akkor tűnhet, ha kivülállóként olvasod, aki járt ott, annak inkább dráma.
Szerintem, hogy az emberek hogyan döntenek negatív, sőt kár pozitív helyzetekben, az inkább habitus, és észjárás kérdése, vannak akik anélkül, hogy tehetnének róla összeomlanak stressz helyzetbe, mások viszont azonnal túl lépnek a stresszből, ezek a túlélő tapusok, a civil életben pedig ezekre mondják, hogy kiváló a stressztűrő képességük. nekem munkámból adódóan számtalanszor kellett személyiség teszteket kitöltenem, és rendre az egyik legmagasabb értéket a stressztűrő képességre kaptam. Hát ennyi van a dolgok hátterében, nem színezem a történetet, hiszen éppen nem az a cél, hogy magamból gyártsak nemzeti hőst, hanem hogy reális képet olvashasson mindenki a benti állapotokról.

A stressztűrő képesség, a logikus gondolkodásmód, az egyik legnagyobb fegyver, ha eljárás alá vonnak, és börtön falain belül. Gábor kérdésére adott válaszom hirtelen visszarepített a tárgyalóterembe, amikor a bíró felolvasta az ítéletet, és láttam, amint Gábor példájával élve a normálisan működő vesztesek összeroskadtak, amikor véglegessé vált, hogy börtönbe vonulnak. Én sajnos nem működöm rendesen, az egész életem az azonnali gyors és lehetőleg helyes döntések függvénye volt. amikor meghallottam az 1 év 4 hónap letöltendőt, azt hiszem fel sem fogtam, megvédetta hideg logikus gondolkodá, és már az forgattam a fejembe, hogyan tudom a picike cégemet átmnteeni, amíg bent leszek, kiből faragok a hátralévő kis időben tökéletes helyettest, mi minden kell elintéznem, hogy a család anyagilag túlélje, hogyan fog e feleségem hírre reagálni,és miként tompíthatom az aggodalmát, hogyan fogom titokban tartani az ismerősök, szomszédok előtt, az alkalmazottaim előtt, hogy miért és hová tűnök elennyi időre. ilyen és ehhez hasonló kérdések nyüzsögtek a fejemben az ítélet felolvasása közben, kétségbeesés helyett. Mondom nem müködöm rendesen, engem a stressz nem megöl, hanem újabb energiát facar ki belőlem a túlélés érdekében.
De mesélhetek (talán fogok is) arról,hogyan cselekedtem amikor felelségem hajnalban hívott, miközben egy kamion vodkát kísértem, hogy most mentek el a VPOP tisztjei, akik nagyon szerettek volna beszélni velem, és azt mondták reggel visszajönnek. Mit tettem, amikor azért hívott a nejem, hogy 3 arab kinézetű fazon dorombol az ajtón, engem keresnek és beakarnak jönni, az ajtón lévő nézőkén keresztül pedig a kezükben fegyvert lát...és arról is milyen, amikor megkocsikáztatnak egy autóban, csak hogy elmeséljék, ha rosszul döntök cirka mi vár rám, amikor hazaérek, és mindig minden esetben döntenem kellett, jól és azonnal...én pedig ha normálisan működtem volna, aki kétségbeesik, összeomlik, könyörög, akkor ma már valószínűleg nem élnék és írogatnék mások okulására, de Gábor én sajnos vagy sem nem normálisan működöm, de ennek az abnormális hideg logikámnak és stressztűrő képességemnek köszönhetem, hogy mindazt, amit eddig olvastál, és amit még leszeretnék írni, azt túléltem.
De nem kívánom senkinek ezt az extrém tulajdonságom, mert egyszer csak arra ébred az ember, hogy elvesztette a normális emberi érzéseit. Eljthatsz oda, hogy már egyetlen dologtól félsz csak, magától a félelemtől, és az ilyen extrém figurák magukra maradnak, a magány lesz a legnagyobb ellenségük akkor is, amikor tömeg veszi őket körül.

Anno még a Vodka ügylet alatt a töltöüzem vezetője msolyogva mesélte nekem, hogy ez az üzlet is azért virágzik, mert a politika is mögötte áll.
meg is nevezet azt a politikust (mai napig fontos tisztségben), aki a nyírégi töltöüzem fölött bábáskodott, és ahogy emberem fogalmazott, onnan sem tudott piacképes áron kijönni a vodka, csak ha elfelejtették kifizetni utána a járulékokat, hiszen az eszenciát, bértöltésre egy helyről vásárolták Ukrajnából, mindkét üzem vámszabad volt,és egyik helyről sem lehetett volna belföldön értékesíteni, csak ha előtte, az összes adót, vámot kifizetik. A nyírségi üzem még sem bukott meg, ki tudja miért, illetve tudjuk miért.
Kihangsúlyozom nem tudom így igaz-e a történet, hiszen nekem az eladó mesélte egy jobb pillanatában, mint zintén vodkagyáros, de el tudom hinni, hogy valóban így zajlanak a dolgok kis hazánkban.

Azt szeretném kérdezni, hogy miért vonultál be a börtönbe? Nem vetődött fel, hogy inkább eltűnsz egy ideig? SZVSZ ekkora bünti miatt nem keresett volna az interpol.

Amúgy a kiszabott büntetések mennyi idő alatt évülnek el?

Feltételezem, hogy akinek rendezett családi háttere, felesége és gyerekei vannak, az nem nagyon teheti meg, hogy csak úgy eltűnik, ezzel a családnak rengeteg kellemetlen percet szerezhet, ha elkezdi a hatóság keresni. A folyamatos zaklatások, házkutatás, telefonlehallgatás etc., arról nem is beszélve, ha elévülés előtt elkapják, akkor mekkora büntit sóznak a nyakába...

valaki: a buntetes felso hatarat eltoltott ido az alap. van meg egyket szabaly az elevules felbeszakadasarol, az el nem evulo buncselekmenyekrol, de alapvetoen ha pld 2-8 a kiszabhato, akkor 8 ev

valaki: a buntetes felso hatarat eltoltott ido az alap. van meg egyket szabaly az elevules felbeszakadasarol, az el nem evulo buncselekmenyekrol, de alapvetoen ha pld 2-8 a kiszabhato, akkor 8 ev

Nos én úgy gondoltam, hogy 1 év 4 hónapért nem kockáztatok újabb hónapokat vagy éveket, ezért vonultam be, ráadásul az elévülési pontosan 8 év volt, hiszen 2-8-ig kaphattam volna, és 8 évig elvétve látni a családom, bújkálni, rettegni, ki és mikor ismer fel, hát nem én ebből nem kértem akkor se, de most is így döntenék. És persze miből fedeztem volna a bújkálást, íngyen egy szelet kenyeret se adnak, én pedig így is tönkre mentem, ami kis hasznom volt az ügyletből, azt elvitte az ügyvédem, sőt annál jóval többet is, ezért kellett eladni a lakásunk.
Az ügyben az eladó az a szökést választotta, de gondolom neki bőven volt miből, hiszen az én ügyem a legkisebb volt azok közül, amivel bevádolták összességében, többszáz kamionról beszéltek.
viszont szerintem Ő sem tudott volna elbújni egy pöttöm országban, ha nem fizette le volna azokat, akiknek keresni kellett volna. Az ítélet után évekkel olvastam egyszer valamelyik rendőr magazinban, hogy már évek óta bújkál az alföldön és várja az elévülést.

Ítéletem egy újabb érdekessége, hogy az ór bróker között nem egyenlő arányban osztotta el a bíró a büntetést a tényleges vevő kilétének eltitkolása miatt, hanem én kaptam a legtöbbet, aki az eladót ismerte, és a legkevesebbet éppen az, aki a vavőhöz volt az utolsó kapcsolat, mint bróker, kvázi úgy néz ki a döntés alapján, mintha a bíró éppen azt a brókert jutalmazta volna, aki jogoss önvédelemből ugyan, de nem adta fel a vevőt a bíróságon.
Na ebben hol volt a bírói logika. De nézhetjük onnan, is hogy ha 5 bróker ugyanazt a tevékenységet végzi az ügyben, azaz közvetít, nagyjából ugyanannyi is a hasznuk, üvegenként 1-2 cent, akkor mi indolkolja, hogy eltérő legyen a büntetésük, é akkor már ki sem tértem arra, az itt már leírt tényre, hogy ha brókerként közvetítek, sosem kerül hozzám az áru és a pénzzel sem rendelkezem, egyik sem kerül hozzám, akkor miért a teljes kárért felelünk, és miért nem bűnsegéd a bróker, csak mert nincs meg a vevő???

Mr. Phe

a ügyedben ami az ítéletet illeti elég sok homályos és felettéb érdekes kérdés felmerült már. Nincs lehetőség egy kártérítési perre? Nem biztos hogy jó szó a kártérítés, de egy perre ahol némi vígaszt és (pénzt) nyerhetnél az ügyedben. Tudom a lelked nem kapod vissza, de példát statuálhatna a dolog.
És ha nyersz, lehet a jövőben igazságosabb ítéletek születnek. Amit eddig leírtál, az nyomós... Persze amennyi homályos kérdés volt eddig, ugyanannyi lenne a következő perben is. illetve nem tudom hogy bizonyíthatóak-e azok a dolgok amiket írsz az ítélettel kapcsolatban. Mert pl. ha bebizonyosodik, hogy felfüggesztett helyett ültél egy évet, akkor azért szép pénzt lehet kaszálni, kérdés hogy több-e mint amennyit az ügyvéd elvisz....????

Rui, hogy mire lenne lehetőségem nem tudom, de tény, hogy a másodfok meghallgatás nélkül elfogadta az ítéletet, viszont az is tény, hogy a bíró ezzel az üggyel ki is írta magát a megyéről, és ha jól tudom a megnevezést járási bíróvá minősítették vissza, pedug a nyugdíjtól még elég messze volt.
Ergo a bíró számtalan hibáját látták,meg is büntették érte, de én személy szerint senkit nem érdekeltem.
Egyébként vannak itt ügyvédek is szívsen meghallgatnám a véleményüket, hogy miként lehet valaki közvetítőként teljesjogú bűntársa a téynleges ügyletben résztvevő és a tényleges kárt okozó, hasznot kaszírozó eladónak és vevőnek. Mivel segítettem én jobban az elkövetőket azzal, hogy mint bróker válazoltam egy bejövő üzleti ajánlattal és megkeresetem a másik oldalt számtalan bróker bevonásával, mint például a sofőrök, akik konrétan tudták, hogy a Tir Carnet le lesz pecsételve a vámszabadon, majd utána befutnak az áruval egy magán raktárba a határ elhagyása helyett és egy ismeretlen viszi a papírokat, hogy lebélyegeztesse valamelyik vámossal,igazolva, hogy az áru elhagyta az orzágot. A sofőrök még sem kaptak letöltendőt (mellesleg magánvállalkozó kamion tulajdonosokról beszélek), és a vámosok közül sem került még csak megvádolásra sem senki, hiába mondta a szakértő, hogy a papírok láttán egyértelmű a vámosok érintettsége.

Hát éppen erre gondoltam. Ha látták hogy mennyit hibázott a bíró, hogy lehetett helyben hagyni az ítéletet? Miért nem tárgyalták újra az ügyet?? Lehet még mindig tartana? De ha a bírót elmarasztalták, és minden ítéletet helybenhagytak, akkor ott nem csak a bíró hibázott, hanem azok is akik elmarasztalták. Az ügyvédek, jogászok véleményére én is nagyon kíváncsi vagyok.

Rui a jog, abíróság szemében mi, főleg az olyan aki tényleg valamilyen szinten vétkes és nem is tagadja, az feláldozható, az ilyenek sorsa lényegtelen, a bün tetési tételüket akár kalapból is húzhatnák.
És a vicc, ha azt nézem hogy a vád alapján 2-8-ig kaphattam volna, akkor de kurva jól jártam 1év 4 hónappal, de ha azt nézem, hogy véleményem shzerint bűnsegéd voltam és én maximum a nálam képzödő bevétel be nem fizetett adójá miatt büntethettek volna meg, akkor viszont már jócskán mértek, hiszen a lefoglalt pénz, mint írtam alig haladta meg a 2 milliót, és a biróságn sem állította senki, hogy nekem ennél több lett volna a hasznom.
És ami még ennél is nagyobb vicc, ha azért vádoltak volna meg, hogy a befolyt összeg után nem fizettem be a közterheket, akkor már ugrott is volna az ügy, hiszen a tényleges vodka közvetítést követő pár napon belül letartoztattak és a pénzt lefoglalták, így ergo ezzel megakadályozták, hogy akár be is fizethessem ennek adótartalmát. Kérdem én mivel bizonyíthatnák, hogy nem akartam megfizetni az adót, ha se a bavallási, se a bafizetési időszak nem járt le, elvégre a kurva is befizetheti a tevékenysége után az adót nem, még ha törvény ellenes is kurválkodni.
Úgy tudom kon krétan nyilatkozik is a jog arról, hogy az adóbefizetés alól nem mentesít, ha a megszerzett jövedelem nem legális,,,éd ez végképp abszurd, hiszen ha bevallom a nem legáli jövedelmemet az adóbevallásban, hogy azután legálisan adót fizessek, akkor ezzel ergo fel is jelentem magam nem legális kereskedelemért, továbbá ez azt is jelenti, hogy tulajdonképpen az adóbefizetéssel legalizálni igyekszem az illegális jövedelmet, azaz ha a törvény szellemében járok el, akkor tulajdonképpen pénz mosást követek el.
Azért érdekes ez a jogrendszer, szinte biztat arra, hogy bűncselekményt kövessek el.

Egy másik apróság az ügyemben, a bíró súlyosbító körülményként értékelte, hogy előre megfontolt szándékkal követtem el az adócsalást....hát azóta is töröm a fejem, hogy miként követhetnék el adócsalást hirtelen felindulásból, vagy úgymond véletlenül, mert ugye az nem csalás, hanem elírás, elszámolás stb.
Megállapítható tehát, hogy minősítésnek vesz a bíró egy olyan tényt, amit másképpen el sem lehet követni.
Na nem is csoda, hogy járási bíró lett belőle, ígaz most meg valószínűleg egy tyúk ellopásáért lehet hogy éveket ül valaki, mert egyrészt előre megfontolta, hogy elfogja lopni,mivel már két napja éhes volt, másrészt bűnszövetkezetben, mert a kerítés megmászásánál a feleség fogta a létrát, és természetesen különös kegyetlenséggel, mert a szándékában akadályozó kutyába 2x is belerúgott egy a lábának látszó tárggyal.

Nem lennék abban a járásban tyúktolvaj az tuti. Akkor inkább az éhhalál, bár könnyen mondom, mert sose álltam az éhhalál szélén...

Lesz a börtönnaplónak folytatása?
Vagy most már ki kell várnunk a könyv megjelenését?

Rui folytatom természetesen a börtönnaplót, sőt a börtön előttit is, hiszen nem kis kalandok árán kerültem Sándorházára.
Igyekszem jönni és írni, de most volt egy nagyobb lélegzetű elkötelezettségem, amin dolgoznom kellett.
Persze ne add fel, gyere és olvashatod majd a börtönnapló következő eseményeit.

Mr Phe, k. nehez igy "velemenyt" formalni. Gondolom te is nagyon jol tudod, hogy a buncselekmeny reszese ( tarstettes) az ugyanolyan buntetesben reszesul ( tv szerint ) mint a bcs elkovetoje. Mint pld, a kiserlet is adott esettben "befejezett" cselekmeny tetelet vonja maga utan. Ergo, en kurvara nem hiszem ( az elmondottak alapjan), hogy barmifele wasisdas-ra szamithatsz, - marcsak azert sem, mivel meg az ugynevezett b. pontos (bizonyitottsag hianyaban) megszuntetes eseteben is - enyhen szolva "korulmenyes" a karterites= lehetetlen. Karteritesi igennyel akkor lep(hetnel) fel, ha perujraveteli eljaras soran, az artatlansagod tisztazodna. Sajnos a "csak kicsit vagyok bunos" az nem eleg... Bar, ahogy olvasgatok, vannak sokkal felkeszultebbek nalam, inkabb halgass rajuk. Summa summarum: tobbet mondhatok, mast nem.

udv

Reparon nekem csak ajánlották itt többen, hogy kérjek kártérítést vagy per újra felvételt, de nekem ez eszemben sincs, elég volt már az eddigi tortúra, nincs az a pénz, hogy megint elmenjek vitatkozni police feliratos szatyorral érkező bírókkal. Elég volt egyszer átélni az álomba merülő ülnököket, az általános iskolások kérdezési készségét is olykor-olykor hozó bírót, a fröcsögő ügyészt, akinek ahogy a vámosok bűnösségét kellett volna firtatni, hirtelen szelektív lett a hallása.
Ebben az országban az ítélet már akkor megszületik, amikor még el sem kezdődött a tárgyalás, a bíró már az aktából ítél, vagy akár akta nélkül is, és maga a tárgyalás már csak arról szól, hogy bíró igyekezzen minél jobban körül bástyázni a már rég eldöntött ítéletét. És ebből csak akkor van kivétel, ha olyan személy kerül a bíróságra, akit politikai vagy egyéb érdekek védenek, illetve akinek olyan az ügyvédje, hogy szinte kérés nélkül is ajtónyilvánosságot kap az ügy.
Persze a bíró nem örül, hogy ilyenkor nem dönthet előre, de sebaj ezért másokon, akiknek ez a védelem nem datik meg, azokon kiéli magát rendesen.
Persze a remény hal meg utoljára, tehát ne adjuk fel, higgyünk abba, hogy egyszer valami mesekönyvből kilépnek közénk azok a bírók, ügyészek, ügyvédek, akiket a valós bűnösség érdekel, és nem az eleve elrendeltetés, akik képesek arányosítani a büntetést a bűn mértékéhez, akik tudják, hogy a jelenlegi börtönökkel nem elrettentik, hanem kinevelik bűnözővé az elítéltet.

Mr.Phe!
Mely megdobbenessel, es erdeklodessel olvasom a torteneteit a benti allapotokrol, esemenyekrol. Mindket topicot elkezdtem olvasni (gondoltam beleolvasok) de egyszeruen nem tudtam abbahagyni, mig az osszes hozzaszolast vegig nem olvastam. Csak igy tovabb, remelem minel elobb ujra munkat talal es a konyve is hamarosan megjelenik. Udv!

Mr.Phe
pár hónapja egy kissé kombinált ügyben
( gyakorlatilag benne volt minden gazdasági bűncselekmény)+ több rendbeli magánokirat hamisitás, mint szükségszerű eszközcselekmény védőbeszéd helyett felolvastam azokat a jogszabályokat, amit
a 3 ipari végzettségű Bt. beltagnak be kellett volna tartani.
Csak annyit kértem a frissen kinevezett birótl, hogy emlékezzen vissza pénzügyi jog szigorlatra és azt döntse el, hogy az emlitett joganyag megismerése elvárható -e a védencemtől.
Felfügggesztett lett belőle ( 2 az 5-re) mert nem várható el még az sem, hogy végigolvassa azokat a jogszabályokat amiket be kellett volna tartania. Ügyész fellebbezett ugyan, de visszavonatta vele a főnöke.

Doki ez azt jelenti van még remény, léteznek értelmes bírók és magába néző ügyészség is, és leginkább jó ügyvédek, akik képesek bebizonyítani tök egyszerűen, hogy mi az ami nem várható el valakitől.
Remélem a Te példád nem fehér holló lesz, hanem példaérték, amit követni fognak. A jognak nem dzsungelt kell teremteni az átlag ember életében, hanem ösvényt vágni a gazdaság dzsungelnek tűnő rengetegében.

Mr.Phe
Az elmult pár napban végig olvastam az összes irást és hozzászolást a témában.Sajnos csatlakoznom kell hozzád(remélem nem baj,hogy tegezlek)és a többiekhez,valoban visszataszitó a helyzet kis hazánkban ugy a rendörség mint az ügyészség,ill.a biróságok hozzáállásában.Szerencsére én csak mások(főleg ismerösök)elbeszéléséböl tudok a hazai börtön viszonyokról de szavaiddal élve az én téglám is "ott"van valahol...Miközben olvastam a kommenteket rengeteg vegyes érzelem dult bennem,iszonyúan dühit és elkeserit,hogy ennyire kiszolgáltatottak lehetünk és nem mindenki elég erös,hogy normálisan tulélje az esetleges rendöri/birói tulkapást vagy tévedést.Sajnos a barátaim,ismeröseim elég nagy számban kerültek kapcsolatba az un.igazságszolgáltatással és enyhén szolva borzalmas az összkép.A rendörség nyomozati tevékenységére egyetlen példa:évekkel ezelött megvertek egy politikust és midenképpen eredményt vártak"fentröl"az ügyben.A rendörség akkori sztárnyomozoja"D.Péter"és csapata -mivel a sértett személyleirást nem tudott adni-ráverte az esetet 3 köbányai vagányra,gondolom ugy voltak vele,hogy két legyet egy csapásra...A legszebb az ahogy a"tárgyi bizonyitékot"produkálták-föleg emiatt irom le az esetet-kimentek az egyik srác lakására házkutatást tartani, ahonnan magukkal viittek egy farmernadrágot és belekenték a sértett vérét,szegény srác hülye képet vágott a diadalittasan felmutatott véres nadrágra;nem is hordta...Jelenleg Az egyik patináns budapesti egyetem jogász hallgatoja vagyok(levelezön,munka mellett) és már csak ezért is olvasok el lehetöleg mindent ami Joggal,Igazsággal kapcsolatos.Tudom,hogy ez sok embert nem vigasztal de már érlelödik,készülödik egy új Jogász generáció az egyetemeken akik meg akarják változtatni a jelenlegi hazai gyakorlatot,leváltani a begyepesedett agyú ügyészeket,elfogult birókat-természetesen tisztelet a kivételnek.Rengeteget szoktunk-néha tanárainkal is-beszélgetni az igazságszolgáltatásról,rendörségröl föleg kirivó ügyek kapcsán;lásd Táncos vagy a móri eset és mindenki egyetért abban,hogy paradigma váltásra van szükség,tarthatalan ami a mindennapi gyakorlatot jellemzi. Egyikünk sem szeretné ha egyszer az ő gyermeke kerülne hasonló helyzetbe... Remélem hamarosan megjelenik a könyved,sok sikert hozzá és kivánom,hogy hamar találj munkát!

Kedves Leendő Jogász !

Nagyon örülök, hogy van egy új generáció, aki másképpen gondol a jogra, és változtatni akar a gyakorlaton.
Remélem, az itt leírtak és ha elkészül a könyvem, az is abban fog segíteni, hogy másképpen gondoljanak a börtönre a jgalkotók és az ügyézek, bírák is, és termézetesen a büntetés végrehajtásban érdekeltek is.
Én személyesen abban segíthetlek, hogy a leendő jogászokkal szívesen találkozom, hogy élőben szembesüljenek, hogy működnek ma a dolgok. Nem szégyelem, de büszke sem vagyok rá, hogy hol jártam, az inkognitómat is csak a leendő, lehetséges munkáltatók miatt kell titkolnom, és persze azért, hogy ne mutogassanak a gyerekeimre az iskolájukban, ne érje őket életük kezdetén máris joghátrány csak azért, mert az emberek többségének a gondolkozása nem képes túllépni a beidegzőséseken és az ösztönökön.
DE a leendő jogászok, ha van ráigényetek, kivételt jelentenek, tehát szívesen,kézséggel találkozom veletek órán, vagy fakultatív módon, hogy mindenki a saját bőrén érezhesse mit is fog jelenteni egy-egy meg nem alapozott ítélet.
Persze ha bármi más módon lehetek a segítségetekre a könyv megjelenéséig, abban is állok rendelkezésetekre.

Kedves Leendő Jogász!

"már érlelödik,készülödik egy új Jogász generáció" azokra gondolsz akik majd az összes vizsgájukat-teszteket!- írásban teszik le és ott puskáznak ahol bírnak? Akik már a felvételijükön-ha egyáltalán volt nekik-is csak írásban nyílvánulnak meg?Akik nem tudnak helyesen magyarul elmondani egy mondatot mert soha nem voltak rákényszerítve? Akik reménytelenül műveletlenek mert nem olvastak, olvasnak? Akik ennek ellenére már az egyetemen azt hiszik, hogy különbek a tanáraiknál a "begyepesedett ügyészeknél, elfogult bíráknál" csak azért mert fiatalabbak? Ugyan már kérem!

Kedves Angus!
Nem tudom,hogy melyik jogi egyetem vizsgáztatási rendszeréröl van-egyébként téves-informáciod,nálunk a vizsgák fele szóbeli és véleményeddel ellentétben szükség van a jó beszédkészségre,már amennyiben sikeresen szeretnél szerepelni a vizsgákon.Ami a puskázást illeti nyilván mindenhol elöfordul,de ez szerintem régebben is igy volt.Ha bárki ugy gondolja müveletlenül/olvas nélkül el lehet végezni az egyetemet(félévenként kb.7-800 tétel és kb.4000 oldalnyi ismeret)annak azt tanácsolom,hogy probálja csak meg nyugodtan.Valamit félreérthettél,nem gondoljuk,hogy bárkinél okosabbak lennénk korunk okán(én egyébként 39 éves vagyok).Csak szeretnénk ha tisztességes és korrekt lenne a Magyar igazságszolgáltatás-beleértve az egész apparátust-és ez meggyözödésem szerint inkább a rossz,embertelen szemléleten mulik mintsem azon,hogy rendöreink/ügyészeink/biróink szakmailag képzetlenek vagy felkészületlenek lennének.

A vizsgák fele...:)Szinte mindegyik egyetem módszereiről van információm, sőt a felvételikről is...Sajnos.A magyar igazságszolgáltatás pedig alapvetően tisztességes beleértve az apparátust is. Ami nem azt jelenti, hogy nincs mit rajta javítani de a javításra egyáltalán nem a már benne dolgozók miatt van szükség. Budapesten pl. kapásból meg kellene kétszerezni a létszámot a rendőrségen az ügyészségen és a bíróságon sőt még a bv-ben is. Rengeteg dologra lenne szükség de nincs hozzá kedvem hogy leírjam...Ez a blog kezd nagyon rossz irányt venni. Nem tudok olyan véleményekkel mit kezdeni amely szerint mindenki hülye, ha meg nem korrupt...

Angus

Nem tudom honnan ismered minden jogi egyetem vizsgáztatási módszertanát, de abban meg tudom erősíteni Leendő jogászt, hogy azon a "patinás" budapesti egyetemen, ahol én végeztem (nevezzük ELTÉ-nek) a legtöbb vizsgát szóban tettük le, és a vizsgáztatók - különböző igazságszolgáltatási szervek, hivatalok praktizáló tagjai, vezetői - tisztességesen belekérdeztek az anyagok minden részébe, úgyhogy igen alapos tudás kellett a ketteshez is. Persze akik nem jártak ezekre a helyekre mindig jobban tudják, hogy mi történik ott "bent", mert van egy haverjuk akinek a nővére, meg a sógoruk lánya, meg hasonló. Mi annyira nem röhögtünk az egészen, afelől megnyugtathatlak.

Másrészt. Ebbe a blogba szerintem olyan emberek írnak be, akik a színrózsaszíntől a mélyfeketéig tartó világképpel rendelkeznek. Van aki úgy gondolja, hogy jó szándékkal a világ megváltoztatható, mások meg úgy, hogy itt már minden mindegy, mert olyan szar minden. Aztán sokan a kettő között vélekednek így vagy úgy.

És akkor jön az én kinyilatkoztatásom. :)
Az hogy a jogászok ma milyenek ebben a társadalomban, nyilvánvalóan nem függetleníthető a pillanatnyi valóságtól, társadalmi állapottól, moráltól, hanem annak egyfajta lenyomata. Vannak akik olyan környezetből érkeznek a "szakmába", hogy rendesen akarják csinálni, meg tisztességesek, meg ilyesmi, és ehhez úgy érzik, hogy meg is van a hátterük. Mások úgy érzik előbb-utóbb, hogy miért pont ők legyenek rendesek, meg egyenesek, mikor a társadalom nem hálálja meg nekik, nem fejezi ki az elismerését a sok tanulásért, meg a fokozott felelősségvállalásért. Na hol az igazság? Vicces módon a jogászoktól most is azt várja a külvilág, hogy legyenek emelkedettebbek, nagyvonalúbbak és minden tekintetben erkölcsösebbek az átlagnál, mert olyan esküt tettek (nem is tesznek olyan esküt, csak a jogszabályokra esküszünk...). Pedig gyarló emberek vagyunk, akik ugyanazt akarják mint mások.

Én nem hiszem, hogy a topik célja az lett volna (legalábbis, mint topik nyító így gndolom), hogy a jog szakembereit húlyének, gonosznak, vagy korruptnak állítsam be. Én megemlékeztem arról a BV-s tiztről is, aki emberségével, tisztességével példaértékűvé vált börtönörök és rabok számára egyaránt, de hiszem, hogy kötelességem felhívni mindenki figyelmét arra, hogy az igazságszolgáltatásban és a büntetésvégrehajtásban, mint sok minden másban is ebben az országban balkáni állapotok uralkodnak, csak a sajtó annyira vak, vagy annyira(és itt kimondom) korrupt, hogy hajlandó megalkuvó módon színfalakat, díszleteket mutogatni a valóság felett.
az általam nyitott 2 blogban már olvashattam, olyan a vádhatóságnál illetve a bíróságon dolgozó hozzászólását, akit megdöbbentett, hogy milyen helyzetekbe sodortak embereket az által, hogy fogalmuk nem volt hova küldik őket.
És érdemes odafigyelni bulmasztif, a fegyőr nyilatkozatára,aki elsőre igen csak negatívan értékelte az itteni hozzászólásokat, majd pár sorral lejjebb arról írt, hogy korrupció és indokolatlan kegyetlenkedés veszi körül a fegyörők között, de ő ebben nem hajlandó szerepet vállalni.
ergo még az is korruptságról beszél aki a másik oldalon áll.
máőr leírtam, leírom újra, tessék bejönni a börtönök nem média számára felújított zárkáiba, és meg fog változni az ítélkezők véleménye az ítéleteik értelméről.
Erre pedig jöhet a standard válasz nem kell bekerülni, de tessék mégegszer elolvasni a topicot, ahol jogászok erősítik meg az állításomat, hogy mindenkinek ott a téglája a falban, mert bitony ennyire lyukas éssokféle módon értelmezhető a magyar jogrendszer, és ennyire szabadkeze van a bíróknak, ennyire eltérő ítéletek születhetnek ugyan olyan típusú ügyben eltérő megyékben.

Szerintem nem áll messze az álláspontunk egymásétól Mr. Phe, vagy ugyanazt (vagy valami hasonlót) mondogatunk, esetleg más szemszögből.

Megint csak hangsúlyozom, hogy a szerinted lyukacsos magyar jogrendszer is pont olyan mint minden ebben az országban (társadalomban), hiszen az is az általános állapotok leképeződése, ahogy annyi minden más (autóvezetési morál, párkapcsolati viszonyok, gyermeknevelési szokások, stb.). Nem hiszem, hogy bármelyik gondolkodó, érzékeny ember komolyan azt gondolná, hogy éppen az igazságszolgáltatás, vagy a tágabb jogszolgáltatás lenne mentes a mindenféle negatív jelenségektől, szakszerűtlenségtől, korrupciótól, és így tovább. Aki mégis, az szerintem álnaiv vagy valódi naiv (nem tudom melyik a rosszabb). Mindezzel nem azt sugallom, hogy ez a rossz van amibe bele kell nyugodni, hanem hogy ne csapjuk be magunkat az egyik vagy másik véglettel.

Ugyanakkor mélyen egyetértek azzal - és ha ez lejön ebből a blogból, akkor szerintem mindenki csak nyer -, hogy sokkal jobb az igazsággal szembesülni, sokkal jobb ismerni a valóságot akkor is, ha ez jelenti a keserű pirulát.

Drill 100%-ban egyetértek veled, és tény hogy nem csak az igazság szolgáltatás szolgál rá a reformokra, hanem egész ország, a politikusok, az egész éeletvitelünk sajnos. Elsőnek azonban mindenképpen a gondolkozásmód megváltoztatását, a nyitottságot javasolnám az embereknek, a tabuk és előítéletek szemétbe hajítását.

Drill

A vizsgáztatási módszereket onnan ismerem, hogy a nálunk dolgozó fiataloktól megkérdezem, bár közismert tény, hogy amióta ebben az országban minden második ember joghallgató a tanárok nem vállalják a szóbeli vizsgáztatást a többszáz fős évfolyamokban. Tisztelet a kivételnek. Az is igaz, hogy egy pár jobb egyetem még tartja magát de az általános színvonal siralmas.Röhej, hogy egyesek azt hiszik a tesztek kitöltése felér egy szóbeli vizsgával. Mi annak idején összesen két záróvizsgát tettünk le írásban és nem a vizsgák felét.Egyébként jogász vagyok...tehát "jártam ezekre a helyekre" illetve csak egyre. Aki gyakorló büntető jogászként dolgozik ebben az országban az tudja, hogy vannak komoly problémák de azok nagy része megoldható lenne, ha nem szarna rá minden kormány és végre elismernék, hogy ennyi pénzből nem lehet rendes igazságszolgáltatást csinálni. Ráadásul, hogy egy eléggé elterjedt példával éljek az igazságszolgáltatás olyan szék aminek négy lába van-rendőrség, ügyészség, bíróság, bv.-ezeket csak együtt lenne szabad reformálni, mert bármelyik lába rövidebb a széknek máris billeg.Pl. hiába lenne több vizsgáló a rendőrségen, ha nincs elég ügyész, aki a vádemelési javaslattal megküldött aktákat feldolgozza és ez csak egy-nem is túl bonyolult-összefüggés ami a "széklábak" között van.

Mr.Phe

A fentiekhez még csak annyit, hogy általánosságban egyszerűbb - megint csak az élet legtöbb területén - a jól bevált mintákhoz, ha úgy tetszik előítéletekhez, sőt szakmai dogmákhoz nyúlni, mint szembenézni a valósággal, ami sokszor távolról sem igazságos, se erkölcsös, se semmilyen. Ennyiben szinte érthető is, hogy a legtöbben nem kívánják szemétbe dobni a számukra igazodási pontot jelentő tabukat és előítéleteket, hiszen azok olyan jól jönnek olyankor, amikor önállóan kellene dönteni.

Angus

Távolról sem állt szándékomban megbántani, vagy megkérdőjelezni a véleményedet. Az igazsághoz tartozik, hogy én nem büntető területen dolgozom, egy központi költségvetési szerv egyedüli jogi képviselője vagyok, és főként hasonló jogi képviselőkkel, ügyvédekkel kerülök kapcsolatba, akiknek nem kérdőjeleződik meg a szakmai kompetenciája. Ugyanakkor elhiszem, hogy a mostani tömegképzés termel ki egy sor nem megfelelően felkészített kollégát, akik kevéssé szakmai meggyőződésből végezték el a túl sok jogi kar valamelyikét. Tagadhatatlan az is, hogy azért időnként magam is szembe kerülök ilyenekkel, de akkor inkább megkönnyebbülök, mert nem nehezítik meg a dolgomat. :)
Komolyra fordítva, nyilván így van az igazságszolgáltatással ahogyan leírtad, és a hiányzó széklábas példa is rendkívül érzékletes volt. Számomra a jogi oktatásnak és ennek is - de akár az én területemet jelentő kultúrának is - ugyanaz a rákfenéje, a követlezetlen, forráshiányos, szakszerűtlen, sokszor valóban képmutató állami irányítás/beavatkozás, vagy nem is tudom mi a megfelelő meghatározás. Ugyanabból a sebből vérzik mindegyik téma.