Sajnos az alábbi történetben – mint a legtöbb beküldött ügyben – nagyon nehéz megfelelő jogi segítséget nyújtani egy blogon keresztül. De talán születnek értékelhető hozzászólások, amely mentén a levélíró el tud indulni.

Üdvözletem!

Egy ideje olvasgatom a blog bejegyzéseit, most szeretném ha az én problémáim is felkerülnének, hátha lesz valakinek valami jó ötlete. Próbáltam minden lényeges információt belesűríteni.

 

A fő gondom az lenne, hogy így 5x éves nőként az élettársam közel 30 évnyi jóban és még több rosszban való együttélés után a meggyilkolásommal való fenyegetéssel rákényszerített a közös lányunk nevén lévő, közösen épített házunkból való elköltözésre (konkrétan menekülésre).

 

Persze tette mindezt úgy, hogy nem hozhattam el semmilyen ingóságomat. Az élettársam egy rendkívül erőszakos és hirtelen haragú ember, akitől nem áll távol, hogy az ilyen jellegű fenyegetését beváltsa, több évet börtönben is ült már verekedések miatt és én is többször voltam már elszenvedője a "természetének". Embert/állatot nem kímél és igen, hülye voltam, hogy ilyen sokáig tűrtem mellette, de most szeretném rendbe hozni az életem.

 

Úgy tűnik azonban, hogy semmit nem lehet tenni ellene legálisan, még egy rendőr ismerős is azt mondta, hogy feljelenthetem, de nem lesz belőle semmi. Volt egy megelőző incidense az egésznek pár hónapja, amikor szintén elborult az agya, aminek során 72 órára sikerült eltávolíttatnom a rendőrökkel, de utána hazaengedték. Azóta folyamatosan terrorizált. Az ebben az ügyben eljáró bírónő elutasított azzal, hogy már nem áll fent az élettársi kapcsolat szerinte, mivel "nem egy szobában alszunk". Ez persze nevetséges, hisz tudtommal azért még jogilag érvényes az élettársi viszony.

 

Az otthon maradt felnőttkorú lányom napi szinten fenyegetve van, ezért nem mer tenni ellene semmit, bár a szóban forgó házon az élettársamnak haszonélvezeti joga van, tehát nem rakhatná ki, még ha lenne is neki hova menni.

 

A fenti események után végül vagyonmegosztási pert indítottam ellene, ugyanis az évek során közösen szerzett tulajdonaink vagy a gyermekünk vagy az ő nevén van.

 

Ebből a perből lehet, hogy semmi nem lesz, mivel nekem kellene kiváltani a hiteles tulajdonlapokat az általa birtokolt egyéb ingatlanokról és házakról. Ezekre sajnos nincs pénzem, mivel szociális segélyből élek és ilyen idősen már nem valószínű, hogy találok munkát, pedig rendszeresen keresem a lehetőségeket. Nem lehet, hogy 30 év után nincstelenné váljak!

 

Kérem a nevem ne jelenjen meg