A válasz a Polgári Törvénykönyvről szóló (sokszor módosított) 1959. évi IV. törvényben keresendő, a jelenleg hatályos szöveg szerint

LIX. fejezet

Az örökös jogállása

Hagyatéki tartozások

677. § (1) Hagyatéki tartozások:
a) az örökhagyó illő eltemetésének költségei;
b) a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei;
c) az örökhagyó tartozásai;
d) a kötelesrészen alapuló kötelezettségek;
e) a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.

(2) A hagyatéki tartozásnak ezen a minőségén és fennállásán nem változtat, hogy az - akár az öröklés megnyílta előtt, akár utóbb - az örökös mint hitelező javára keletkezett.

678. § (1) A hagyatéki tartozások sorrendje szerint előbb álló csoportba eső tartozások a kielégítés alkalmával megelőzik a hátrább álló csoportba soroltakat.

(2) Abban a csoportban, amelyben az összes tartozások teljes kielégítésére lehetőség már nincs, kielégítésnek a követelések arányában van helye.

Felelősség a hagyatéki tartozásokért

679. § (1) Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezőknek. Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.

(2) Azokat a vagyontárgyakat azonban, amelyek nem kerültek az örökös birtokába, továbbá azokat a követeléseket és egyéb jogokat, amelyek nem voltak érvényesíthetők, valamint az átvett vagyontárgyak meg nem levő hasznait csak annyiban lehet az örökös felelőssége megállapításánál számításba venni, amennyiben az örökös ezektől neki felróható okból esett el.

(3) A házastárs, és a bejegyzett élettárs tűrni köteles, hogy a házastársi, vagy bejegyzett élettársi haszonélvezetével terhelt vagyonból a hitelezők követeléseiket - a hagyományon és a meghagyáson alapuló követelések kivételével - kielégítsék. A kötelesrész a házastárs, és a bejegyzett élettárs korlátozott haszonélvezetét nem sértheti.

Kielégítés az örökös által

680. § (1) Amíg az örökös felteheti, hogy a hagyatéki tartozásokat a hagyaték teljesen fedezi, ha figyelmen kívül hagyja az örökhagyó által élők között ellenérték nélkül vállalt, valamint a hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettségeket, a tartozásokat a sorrend megtartása nélkül elégítheti ki. Ellenkező esetben csak a sorrend szerint (678. §) nyújthat kielégítést.

(2) Az a hitelező, akinek a hagyatékhoz tartozó valamely vagyontárgyon zálogjoga vagy külön kielégítésre igényt adó egyéb joga van, a biztosíték erejéig - a sorrendre tekintet nélkül - teljes kielégítést kereshet.

(3) Ha az örökös ezeket a rendelkezéseket neki felróható módon nem tartja meg, az emiatt kielégítetlenül maradt hitelezőnek egész vagyonával felel.

A hagyatéki hitelezők felhívása

681. § (1) Ha alaposan fel lehet tenni, hogy ismeretlen hagyatéki tartozások vannak, az örökös kérheti, hogy a közjegyző hívja fel a hagyatéki hitelezőket követeléseik bejelentésére.

(2) Az a hitelező, aki követelését a közjegyzői felhívásban megszabott határidő alatt nem jelentette be, a jelentkezésig történt kielégítéseket a sorrend megtartása és a csoportjához tartozók kielégítésének aránya szempontjából nem kifogásolhatja. Ha a hagyatéki osztály már megtörtént, az örököstársaktól csak az örökrészeikhez igazodó aránylagos kielégítését igényelheti, kivéve mindkét esetben, ha az örökösnek a követelésről a bejelentés nélkül is tudomása volt.

Az örökös jogállása

682. § (1) Több örököst a hagyatéki osztály előtt közösen illeti meg a hagyatéki vagyon.

(2) Az örököstársak közösségére a tulajdonközösség általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a hagyatéki osztály előtt hagyatéki követelés csak valamennyi örökös nevében és részére követelhető, az adós pedig csak valamennyi örökös kezéhez teljesíthet.

(3) A közösség a hagyatéki osztállyal szűnik meg. A hagyatéki osztály módját az örökhagyó végintézkedéssel rendezheti.

683. § (1) Az örököstársak a közös hagyatéki tartozásokért mind a hagyatéki osztály előtt, mind pedig azt követően egyetemlegesen felelnek.

(2) Az az örökös, akinek az örökhagyó a hagyatékból a szokásos mértékű ajándéknál nem nagyobb értékű meghatározott dolgot vagy jogot juttatott, a hagyatéki hitelezők követeléséért csak akkor felelős, ha a követelés a többi örököstárstól nem hajtható be.

A hagyományos felelőssége a hagyatéki tartozásokért

684. § (1) A más hagyatéki hitelező sérelmével kielégített hagyományos a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint felel a hitelezőnek, amennyiben a hitelező az örököstől kielégítést nem szerezhetett.

(2) A hagyományos az őt terhelő hagyomány és meghagyás tekintetében úgy felel, mint az örökös.

nagy valószínűséggel a hagyatékin szerepelt a lakás,jelzáloggal terhelten.Az örökös eéfelejtette megkérdezni mennyi is a tartozás,így fordúlhatott elő hogy miután a nevére kerűlt most rajta hajtják be a tartozást!Szerintem a bank simán nyer.Mint minden szerződésnél érdemes rákérdezni a dolgokra mielőtt aláírok.Mi hajlamosak vagyunk mindent aláírni anélkűl, hogy időt fordítanánk az apró részletekbe.Mert a közmondásunk is azt mondja:A kutya a részletekben van elásva!

@AkarkiJ: Le van írva a törvényben. Az örökség erejéig ki kell fizetnie a tartozásokat. Azon felül viszont nem.

Ha örökölsz 1000Ft-ot és 500Ft tartozást akkor 500Ft-od marad.
Ha örökölsz 500Ft-ot és 1000Ft tartozást akkor kifizetsz az örökségből 500Ft tartozást a többit pedig a hitelező bebukta. Ennyi.

Persze ha ingóságban vagy ingatlanban van az örökség akkor eladja az örökös és abból fizet.
Azt meg hogy ki mit fizet és kap a közjegyzőnél dől el. Ezért fizetünk neki nem keveset, hát dolgozzon meg a pénzéért. Persze ettől még bárki kérhet póthagyatékit ha valami el lett közben felejtve, amit valószínűleg szintén a levélírónak kell majd kipengetni.

@kovi1970: "amit valószínűleg szintén a levélírónak kell majd kipengetni."

Helyesen: Aminek a díját...

@Káposztakukac: Hajjaj! Pont a bankok, biztosítók, állami alkalmazottak (és még sorolhatnám) nem ismerik a törvényeket. Azokat amiket a munkájuk kapcsán minimálisan ismerniük kellene.
Az eccerű állampolgár pedig utánanéz, ha tud, ha nem akkor meg úgy járt.
Ezeknek elhinni semmit...

nem tudom, ebben mi a meglepő???

@bájgúnár: A jelzálog nemcsak a hagyatékin szerepel, hanem a tulajdoni lapon is. Úgyhogy érdekes lett volna ha csak úgy átírják a nevére a bank közreműködése nélkül... :/

@Kiszámoló:
Adósságot az örökös örökli, és szigorúan az örökség erejéig!
Kivételt képeznek ez alól az "uzsora hitelek".

Nálunk most lett vége egy ilyen örökség vs hitel ügynek, igy első kézből származó információkat tudok mondani (már csak azért is mert rengeteg baromságot irnak erről az emberek):

1, csak annyival felelsz amennyit örököltél, ahogy az már többen is irtak

2, másfajta tartozás is tud tovább öröklődni, nem csak lakáshitel alapú. Viszont ez esetben is neked kell azt kifizetned ha elfogadtad az örökséget, nyilván csak annak értékéig.

3, a hagyatéki tárgyalás után is jelentkezhet be hitelező, ez szopacs.

4, ha visszautasitod az örökséget, akkor az megy a következő örökös felé, viszont ha senki sem kéri akkor az államra száll az egész.
Tehát nincs olyan hogyha minden örökös visszautasitotta, akkor majd az utolsónak kéne elvinni a balhét.

És végül a konklúzió:
ha az adósság vagy a feltételezett adóság nagyobb mint az örökrész, akkor érdemesebb visszautasitani az egészet, mint utólag pereskedni bankokkal stb.

@kovi1970:
Akkor meg valami pláne nemkerek ebben a dologban.

Ebben mi a meglepő?
Apja tartozott, megörökölte a gondot. Bezzeg ha kiderülne hogy egy titkos számlán dugipénze volt, akkor nem tiltakozna az örökös.

Az már más kérdés, hogy élebiztosítással-ezzel-azzal illik nagyjából biztosítani, hogy az örökösök ne kerülhessenek nagyon kellemetlen helyzetbe. nem viccből kérik a bankok se az életbiztosítást.

Új hagyatéki eljárást kell kérni és visszautasítani az örökséget. Az még mindig jobb, mint a bankok karmai közé kerülni. Nem lett volna baj, ha már a hagyatéki tárgyaláson rájön, hogy több az adósság, mint az örökség és azonnal lemond mindenről.

@AkarkiJ:

A közhiedelemmel ellentétben adósságot islehet örökölni... Teljesen mindegy, hogy a jogosult jelzálogjogot, perfeljegyzést, stb. bejegyeztetett-e az ingatlan tulajdoni lapján. Elképzelhető ti. az is, hogy a követelés egy egészen más jogügyletből származik. A hagyaték mértékéig ezek a követelések utólag is érvényesíthetőek. Fő szabály szerint a hagyatéki eljárásban lehet hitelezőként bejelentkezni, de később un.póthagyatéki eljárást is lehet kezdeményezni. Néha magának az örökösnek sincsen tudomása arról, hogy örökségre lenne jogosult, - ilyen esetben az örökségre joosult személy is kezdeményezheti póthagyatéki eljárás indítását.
Lehetőség van az örökség visszautasítására, azaz az örökségről valólemondásra, - ilyen esetben természetesen semmilyen követelést nem lehet érvényesíteni az örökségről lemondó örökössel szemben.

A hagyatéki eljárás jogerős lezárása után minden követelés érvényesítése bonyolult, - a hitelezőkkel,- pénzintézetekkel is - meg lehet egyezni, lehetséges a követelés un. faktorálása is. -Nem lehetetlen az ilyen dolgokat rövidre zárni.

Jó nagy marhaságokat ír megint itt a sok észosztó. Néhányan helyesen rámutattak (pl. Danny Crane), hogy az örökös a hagyatéki tartozásokért csak az örökség erejéig felel (Ptk. 679.§). Ehhez jön még hozzá a hagyatéki tartozások sorrendje (Ptk. 677.§), ami azt jelenti, hogy a hagyatéki tartozásokból is első helyen az illő eltemettetés költségeit, majd a hagyatéki költségeket és a hagyatéki eljárás költségeit kell kielégíteni, és csak utána jönnek az örökhagyó tartozásai. Ennek megfelelően ha az örökhagyó tartozása 500 ezer Ft, Te örököltél 400 ezer Ft-ot, a temetés költségeit Te fizetted mondjuk 300 ezer Ft értékben, a közjegyzői eljárás és egyéb kapcsolódó költségek 100 ezer Ft-ot tettek ki, akkor a bank mehet is a sóhivatalba, mert a sorban előrébb álló hagyatéki tartozások kielégítése kimerítette az örökséget, az örökös pedig csak az örökség erejéig (400 ezer Ft) tarzozhatna felelősséggel. Ja, és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a hagyatéki eljárás során be nem jelentkezett hitelezők még rosszabb pozícióban vannak...

Szóval ahogy más már írta fent: nem kell megijedni, nem kell pánikba esni! Fogadj fel egy jó ügyvédet, a leírtak alapján nem vagy rossz helyzetben. Bármit aláírni, bármire kötelezettséget vállalni meg nem kell!

@kovi1970:

Ez ennyire nem fekete-fehér. Alapvetően persze így van, de aki póthagyatéki eljárásban szeretné valamilyen jogát érvényesíteni, az nagyjából a veszett fejsze nyelét menedzseli, ha az "eredeti" örökösökkicsit is észen vannak.

Arra számíthatsz, hogy megbasznak a bankok. És igazuk lesz.

@laci_52:

Egy fenét. Csak azt ne. Kezdeményezzen eljárást, aki szeretne valamit. :( A bizonyítási teher (és egyéb más hátrányok) a felperest tehelik.

Jótanács: a posztoló a banknak nehogy aláírjon valamiféle tartozáselismerést. Tartsa szem előtt, hogy csak és kizárólag örökösi minőségben vehesse át a tartozást, más módon ne lépjen az adós helyébe.

@kovi1970: A hagyatéki végzéssel simán át lehet íratni az örökös(ök) nevére az ingatlant. Ebben az esetben teljesen független a jelzálogtól, ami nem változik, marad ahogy volt.

A hagyatéki tárgyaláson az ingatlant örökölted meg annak minden gondjával, bajával együtt.
Ha a tulajdoni lapra a bank jelzálogjogot rakott, akkor valóban fizetned kell, hisz akkor e biztosíték mellett adott kölcsön.
Ha nem volt rajta a bank, akkor nem kérhet tőled semmit, hisz ekkor a tulajdoni lap szerint fedezet nélküli kölcsönt kapott a faterod.
Utólag a bank már nem jegyezhet be jelzálogot, ha már a te neveden van az ingatlan.
Sikeres szokott lenni a a nyilvánossággal való fenyegetőzés. Jó úton jársz... :)

Egy hasonló helyzet esélye látszik a közelemben. Változtatna-e valamit az örökös helyzetén, ha valaki (nem örökös) készfizető vagy közönséges kezességet vállalt volna a hitelekért? Más szóval: ha meghal a hitelfelvevő, ki köteles helyt állni a tartozásért: az örökös vagy a kezes? Köszi.

@bájgúnár: Előre is elnézést kérek a kötözködésért, de egyszerűen annyira hülyén hangzott az utolsó mondatod, hogy nem bírom megállni. Az általad említett közmondás nem létezik.

"Az Ördög a részletekben rejlik."

@fda:

Ahogyan értékesebb ingóságokat sem jelölnek meg gyakran az örökösök. Ebben nem látok különösebb kivetni valót. Olyan ügyenm azonban már számtalan volt,amikor a pénzintézetek "bepróbálkoztak" az örökösöknél, valamilyen személyi kölcsönből, stb. származó követelés és főleg a késedelmi kamatok behajtásával. Gyakorta számít hivatkozási alapnak (pl. hitelkártyák esetén is), hogy az (elhunyt adós) a biztosítás legutolsó havi díját már nem fizette ki, ezért érvénytelen a kintlévőség biztosítása. - Ezeket a dologokat azért ki lehet védeni, persze sok utánajárás. Ügyvéd nem feltételnül kell, aki némileg jogképzett, az nyugodtan képviselje magát,de felkészült mediátort is lehet találni.

Ja kérem. Jogok és kötelezettségek.

Ha meg nem tudott valamiről, az még ha később kiderül akkor fizetendő.

Persze valóban lehet kérni új hagyatéki eljárást. Ez esetben ezen új információ bírtokában a jogrol (ingatlan tulajdonrész) és egyben kötelezettségről (tudható és még előkerülő csontvázat) le lehet mondani.

Marad az anyuka holtig tartó hazsonélvezete, azza nem adható el az ingatlan!
Persze ha anyuka mégis valamelyik hitelben aláírta, hogy lemond, ha... akkor meg most uszott a lakás. Bírósági tárgyalás nélkül is!
Meg kelle vizsgálni, hogy ha utobbi van, akkor megéri-e ár, érték arányában kifizetni, csak azon hiteleket.

Az abaj,. ha már értékesítésre került, vagy felhasználásra vagyonrész, egyéb járandóság, ingóság, kp. Ezt ugyanis vissza kelel fizetni ez esetben!

@Morzsi36:

Az elhunyt helyébe az örökös lép, a készfizető kezes pozíciója pedig nem változik. Az örökség erejéig az örökösök állnak helyt az elhunyt helyett, ha van fennmaradó rész, akkor az a készfizető kezest terheli.

Amennyiben a hagyatéki végzés már jogerős, akkor gondban lehet a készfizető kezes, némi jogi "trükközéssel" ugyanis nincsen az a vagyon, amit ne lehetne megvédeni, legalább annyira, hogy a jogosultnak (hitelezőnek) ne érje meg feszegetni a dolgot.

@newtehen:

Ott a pont.
Az örökösnek nehezebb lemondani mindenről, ha akkor meg az anyukáját fogják terrorizálni. Elvégre ő is "örökölte" a haszonélvezeti jogát.

Vagy anyu is kiköltözik?

sztem ez az igazi para

így jártál, biztos bukó.

a bank, azaz a hatóság kitalálja, tehát úgy van.

legalább az ügyvédi díjat buktad, rosszabb esetben a többit is, azaz mindent.

nézd a jó oldalát: mégtöbbet is követelhetne tőled.

@sagia77: Az biztos :D

@Elstron: Vagy ugye utólag megváltoztatják egyoldalúan a szerződést, nem? Mintha lett volna valami hasonló...

@Anarchy: Neked nem adok. De a barátaimnak szoktam, még ha nem is ennyit.
Ellenben azt áruld már el, hogy adnak a betétekre 200% -os kamatot, hogy a kamatok feléből visszaadd? :-D

@newtehen: "Ellenben azt áruld már el, hogy adnak a betétekre 200% -os kamatot, hogy a kamatok feléből visszaadd? :-D "

Nem adnak 200%, szép lassan adom vissza, mondjuk 100 év alatt...
Szóval az a helyzet, hogy te sem adsz kölcsön olyan feltételekkel mint a bankok.

Nem tisztem a bankokat védeni, de szerintem a magánemberek közötti kölcsönnyújtás magasabb kamatozású és kockázatosabb mint a bankoktól felvett.

@porthosz: de van, az utolsó örökös nem mondhat le. Az utolsó örökös definíció szerint az állam...
És ő is csak a hagyaték erejéig felel...

az, hogy lemondasz az oroksegrol a bank altal (vagy ha megis te nezted el, altalad) kezdemenyezett uj eljarasban, alap. egyebkent semmit ala nem ir a banknak es ugyved.

kivancsi vagyok, tudja esetleg valaki mit lep a bank egy haszonelvezettel terhelt ingatlan megszerzese eseten? valamikor csak ertekesiteni probalja majd, na akkor kellene figyelni.

@Anarchy: Elbeszélünk egymás mellet. Mindegy, lényegtelen.

Cs@Dr. No: ott a pont.

@Morzsi36: Ilyenkor, ha az örökhagyó még életben van, érdemes vele megbeszélni, hogy ugyan már írasson le mindent a nevéről...

@freemind93: modositok: ha az allam orokol, melyik szerv fogja ertekesiteni az ingatlant?

anyuka haszonelvezete megmarad, ha lemond az oroksegrol?

@Anarchy: nyilván nem a családon belüli segítségképp nyújtott sokszor kamatmentes kölcsönökre gondoltál -- bár a kockázat olykor ott is magas...

@Anarchy:

"Nem tisztem a bankokat védeni, de szerintem a magánemberek közötti kölcsönnyújtás magasabb kamatozású és kockázatosabb mint a bankoktól felvett. "

De ennek okai is vannak. Most nem az uzsorakamatról beszélek, de a bank kérhet egy rakás dolgot a hitelképesség igazolásáról, van egy komplett ügyvédi osztálya és a törvények is elég alaposan védik őket.

Ha te magánszemélyként hitelezel, maximum egy évtizedekig nyuló polgári peres eljárásban hajthatod be ami neked jár.

@freemind93:
Ha az állam örököl, korábban a KVI, most az MNV-hez kerül a vagyon.
A haszonélvezetről külön le kell mondani.

ezen a téren szerencsére teljesen járatlanként olvastam el valamennyi kommentet, és józan paraszti eszemet, valamint más területről származó jogi ismereteimet figyelembe véve, eredményt hirdetek:
a legnormálisabb, leérthetőbb, és leghihetőbb verziót Pjotr Fjodorovics -nak köszönhetjük!

@tejcsokoládé:
sajnos van egy rossz hírem számodra: az, amit józan paraszti ésszel gondolsz és az amit a jog mond, közel sem biztos hogy ugyanaz...

Hihetetlen, hogy már megint a bank lett kikiáltva mumusnak. Bakker, gondolkozzunk már! Ahhoz nem kell jogásznak lenni, hogy világos legyen, egy ember tényleges vagyona tkp az összes dolgok, mínusz az adósságok. Ezt lehet örökölni. Ha pozitív, akkor minden rendben, ha negatív, akkor le lehet mondani róla. Hol itt a gond? Elég vicces is lenne, ha 100millió vagyon és 100millió adósság az örökösöknél már csak mint 100milliós vagyon jelenne meg, holott az örökhagyó tényleges vagyona nulla volt. A hitelező meg mehetne a pékhez panaszra. Sok itt a hülye ember.

Mi van akkor, ha:

örököltem 500ezret és egy 400ezres adósságot.
Eltemetttetem az örökhagyót, illően, ami mondjuk 500ezerbe kerül, de véletlenül az én cégem, vagy én mint magánvállalkozó is részt veszek a temetésben és onnan saját magamnak megítélek 400ezret.

Közjegyzőre nem marad pénz sajna.
Hitelezőknek nem marad pénz sajna.
Én mint magánvállalkozó a temetés leszervezéséért kaptam 400ezret, a pap bácsi és a sírásók egy százast.

Ki lehet így trükközni, hogy ne kelljen a temetésen kívül fizetnem bármit is?

@Gera: a Ptk. szerint lemondás nélkül sem lehet 0 alá menni, hacsaknem önként bevállalod. A bank meg persze mindent meg fog tenni, hogy bevállald és aláírd.

@Tájfájter: elvileg nyilván, de ez minimum csalás, szóval lesittelhetnek érte.
Ha a cég a sajátod, könnyen rajtakapható vagy.
És nyilván, ha vita van az illő temetés költségeiről, akkor a bíróság állapítja meg, hogy mennyi volt/lett volna az illő temetés költsége...

@dzsaszper:

Hát, én nem tehetek róla, hogy az öregem mindhárom óceánba szét akarta szóratni a hamvait, és azt hagyta nekem, hogy saját magam utazzak el ezekre a helyekre (első osztályon) a családommal és barátaimmal együtt :-)
Oké, nem akarok ízléstelen lenni, de az illő eltemetésbe elég sok minden belefér, volt olyan család, aki autó vagy lakás árának megfelelő összegért emeltetett sírboltot/sírkövet szerettének...

A bank az Isten itthon.
Ha kitalálják, hogy tartozol... akkor véged van.

A lakás másik fele minden bizonnyal az anyáé, akinek a haszonélvezete bennlakóként a lakás másik felére is kiterjed. Az adósságból az anyának van-e része, kötelezettsége, amit neki kell fizetni? A ház egésze megéri-e az adósság kifizetését? Hiszen vszinűleg ő örökli a másik felét is majd. A tényállás itt nincs rendesen leírva. Ha lemond a ház egyik feléről, mint örökségről, akkor örökölheti-e majd a másik felét? A ház fél tulajdonrészén kivül örökölt-e mást is? Mert ha például örökölt egy másik házat is, vagy egy műgyűjteményt, akkor lemondani ugye egyszerre lehet csak a teljes örökségről. Ami szerintem jogilag teljesen rendben van, ha az örökség többi részéből kifizethető a tartozás, akkor tessék kifizetni.
Az pedig, hogy egy ház, amit megvettek anno 20 millióért, 18 millió hitellel, és manapság csak 15 milliót ér, hát ez bizony mindennapos probléma az élők részére is... Számos olyan falusi ház van, amire adott a bank 5 millió hitelt, aztán a piaci értéke kb. 0 Ft, mert senki se vesz házat azon a környéken.

Nem árt a fogalmakat tisztázni:
1. örökséget VISSZAUTASÍTANI az örökhagyó halála után,hagyatéki eljárás során nyilatkozattal lehet,nem terjed ki a leszármazókra
2. örökségről LEMONDANI pedig az örökhagyó életében, a vele kötött szerződéssel lehet, akár a leszármazókra is kiterjedő hatállyal

Egyébként meg- ahogy már sokan írták- a tartozásokért csak a hagyaték erejéig köteles az örökös helytállni

Kiváncsi lennék arra, hogy a sok jó képességű lakáshiteles, ha idő előtt meghal, elválik mit hagy a gyerekeire.
Válasz:
adósságot.

@Gera: Pontosan.

Emlékszel a Provident székház előtt tüntető balta arcokra ? Azoknak próbálja elmagyarázni, hogy a hitel nem egyenlő a vagyonnal.

Aki azt írja, hogy az orokhagyo halála után le lehet MONDANI az oroksegrol, arra ne hallgasson a posztoló.

@Káposztakukac: Nem tudom, láttál-e már bankot közelről, tudod, ez nem olyan mint a vidéki szatócsboltok, azoknál sokkal nagyobb. Van mindenféle osztály benne és sok ember dolgozik ott.

Van például jogi osztály és behajtás is. Azok nem értenek mondjuk a termékfejlesztéshez vagy az értékpapírokhoz. És fordítva.

Éppen elég, ha azok tudják az idevágó jogszabályokat, akik ezzel foglalkoznak.

@Denny Crane: kérlek, ezt értelmezd is, tudod, hülye gyerekeknek.
Mert értem én, csal fel nem foghatom.

@Kiszámoló: akkor szóljál egy jogi osztályon dolgozónak, hogy írjon valamit ide, bár mást úgyse tudna, mint amit már sokan leírtunk. te viszont ne terjessz hamis információkat azzal megfűszerezve, hogy te bizony bankban dolgozol és te tudod...

Bazzeg, a banki takarító bemondja a "frankót", majd miután kiderül, hogy mégsem minden gömbölyű, akkor leoltja a népet, hogy lövésük sincs a bankja szerkezeti felépítéséről.

Bocsánat az értetlenkedésér, de ha én örökölök egy ingatlant, amin nincs jelzálog bejegyezve, se szél se hosszjegyzet (tehát papíron tehermentes), de akitől örököltem, az adós (esetleg több banknak is), akkor az öröklésem pillanatától kezdve én vagyok az adós?
Ennek tényleg van jogalapja? Számomra ez nonszensz.

@TemplarOmega: Okos vagy. De aki nem vesz fel hitelt, arról azért nem találják ki, ugye?

@AkarkiJ: Baze! a banknak a dolga, hogy biztosítsa a hitelei fedezetét. ha olyan hitelt adott, ami mögött nem volt megfelelő fedezet, az a bank dolga, lejön a nyereségéből.

Bakker, ennyi analfabétát.

Ha elfogadod az örökséget, akkor MINDENT elfogadsz az örökül hagyótól, az adósságokat és az ingó/ingatlanokat is.

Milyen mentalitás az, hogy a lóvé kell, az adósság nem?

Komolyan mondom, én legalább annyira támogatom az alapvető pénzügyi tárgyakból való kötelező vizsgát, mint a magáncsődöt.

Én azt nem értem, hogy egy jogerős hagyatékátadó végzés után, itt közel 2 évvel utána, hogy lehet azon változtatni??

@shitgun2: ez így FAIL, rátapintottál :))))

Tételezzük fel hogy visszautasítja az örökséget-a fél lakást-amivel amúgy sem tudna mit kezdeni amig az anyja benne lakik,de akkor nem az anyjával szúr ki valamilyen módon?A bankok őt nem fogják zaklatni?

Honnan szokott ide ez a sok kis buzi jobbikos tini?

Az örökség nagyságáig behajtható, ami azon túl van, az nem. Ha száz forint a tartozás, de az örökség értéke csak ötven, akkor annyit kaphat a bank. Többet nem.

Az örökség nagyságáig behajtható, ami azon túl van, az nem. Ha száz forint a tartozás, de az örökség értéke csak ötven, akkor annyit kaphat a bank. Többet nem.

Az örökség nagyságáig behajtható, ami azon túl van, az nem. Ha száz forint a tartozás, de az örökség értéke csak ötven, akkor annyit kaphat a bank. Többet nem.

Az örökség nagyságáig behajtható, ami azon túl van, az nem. Ha száz forint a tartozás, de az örökség értéke csak ötven, akkor annyit kaphat a bank. Többet nem.

Az örökség nagyságáig behajtható, ami azon túl van, az nem. Ha száz forint a tartozás, de az örökség értéke csak ötven, akkor annyit kaphat a bank. Többet nem.

@Mastadoc: nem egy darab ingatlant örökölsz, hanem kompletten mindent, arányosan. Beleértve ebbe mondjuk a Provident kölcsönt is, ami egyáltalán nem jelzálogos. De akár a kétszáz forintos tartozást a szomszéd felé, mert annak idején egyszer nem volt kéznél aprópénz. Erről még papír sincs. Tehát tökmindegy hogy van-e jelzálog bejegyezve vagy nincs, lényeg hogy van bizonyított tartozás.

Az engem is érdekelne viszont, hogy miután lezajlik a hagyatéki eljárás, és ilyen alapvető új információk derülnek ki utólag, akkor mi van? Mert azért ez igen kellemetlen helyzetbe hozhatja a jóhiszemű örököst is.

Mindig lehülyézik a bodzaszedőket,azt olvasom az apeh honlapján hogy bodzaszedő házának az egytizenyolcad,egyhuszonkilenced része eladó.Namármost ki a lófütty vesz egytized vagy egyhuszad résznyi ingatlant?Oszt lakik egész életében nyugodtan és a bank meg bekaphassa neki,meg mindenki más.

@kód: Aztán itt hogy van bizonyítva a tartozás,mikor még a hagyatékin sem derült ki hogy tartozása volt a banknak?Remélem nem bemondásos alapon követel a bank,bár ezektől minden kitellik.

A sok ember a bank pénzén házat vett és most meg vannak lepődve, hogy vissza kell fizetni az adósságot.

Szerintem a ház addig nem az adós tulajdona amig ki nem fizette az adósságot (erkölcsileg is!).

És még ők vannak felháborodva.

Ha én kölcsön adok pénzt valakinek, akkor elvárom, hogy visszafizessék!!!

És még a bankot démonizálják, hogy visszakéri saját pénzét.

A "csúnya" bank visszakéri a pénzt. Ez a pénz részben más banki ügyfelek megtakrított (betétbe helyezett) pénze.

Hihetetlen egszerű emberek vannak..
Pedíg ez rém egyszerű.Vagy MINDENT örökölsz,vagy semmit.
Végy egy mérleget.
Ha több a vagyon,mint a tartozás,örökölsz. Mindent.
Ha nem,lemondasz az örökségről.
A következő örökös is tegye ezt.
A végén az állam lesz az örökös,és nem kerül nektek semmibe.
Cserébe természetesen nem is kapsz semmit.

@newtehen: Te tényleg tehén vagy. Vagy inkább marha.

Te elfogadtad az örökséget, de szerintem csak azokat az adósságokat lehet a nyakadba varrni amiről bizonyítottan tudtál, amire jelzálogot jegyeztettek be, illetve amit a hagyatéki tárgyaláson a tudomásodra hoztak. A többi esetben jogodban áll hülyének lenni, a bank meg fusson a pénze után.

@BKV reszelő: "Honnan szokott ide ez a sok kis buzi jobbikos tini? "
- Az orbános blogból ahol lealázták őket. :-))

@Mastadoc: Nincs. A hagyatéki tárgyalás arra van hogy tudd mit örököltél, milyen terhekkel. Amiről a hagyatéki ügyben eljáró nem tud, azt nem varrhatják a nyakadba.

Nekem gyanús a kettes (és hármas) pont:

(2) Azokat a vagyontárgyakat azonban, amelyek nem kerültek az örökös birtokába, továbbá azokat a követeléseket és egyéb jogokat, amelyek nem voltak érvényesíthetők, valamint az átvett vagyontárgyak meg nem levő hasznait csak annyiban lehet az örökös felelőssége megállapításánál számításba venni, amennyiben az örökös ezektől neki felróható okból esett el.

(3) A kötelesrész a házastárs, és a bejegyzett élettárs korlátozott haszonélvezetét nem sértheti.

Ebben az esetben ezt nem úgy kell értelmezni, hogy az örökös ugyan megörökölt egy fél lakást az apjától, de mégsem jutott teljesen a birtokába, hiszen az édesanyjának rajta van a haszonélvezete, (illetve övé a fele), tehát az örökös nem értékesítheti az ingatlant semmilyen tartozás kielégítésére, rajta kívülálló okokból? Haszna sem keletkezett, mert nem ő lakik benne és nem tudja kiadni, mert az anyja használja.

Akár erre is hivatkozhat nem?

@exlex: "És még a bankot démonizálják, hogy visszakéri saját pénzét. A "csúnya" bank visszakéri a pénzt. "

Még egyszer sem hallottam, hogy bárki kifogásolta volna, hogy a bank visszakéri a pénzt. A probléma a hoggyannal van, és azzal, hogy pontosan mennyit is kér vissza. És bizony a bankok gyakran kimondottan aljas módon járnak el.

Saját eset, és ez egészen apróság(!): szerződést elolvastam utolsó betűig. Kicsit érdekes volt, hogy utólag úgy változtatják a szabályokat, százalékokat, ahogy akarják, ilyen szerződést még életemben nem láttam, de jó, majdcsak PSZÁF megrendszabályozza őket valamennyire, ha nagyon mocskoskodni akarnak, addig nem hallottam sok panaszt.
Szóavl le van írva az apróbetűben hogy devizaárfolyamon váltják majd a hitelt meg a törlesztést is. Ismerem a devizaárfolyamokat, munkából kifolyólag, rendben van. Aztán az első tranzakciónál kiderül, hogy jé, a bankomnak két devizaárfolyama van. Az egyik a normális, a másik a lakáshiteleseknek. És milyen meglepő, a lakáshiteleseké sokkal rosszabb árfolyam. Olyan rossz, hogy nyugodtan nevezhették volna "becsületesen" valutaárfolyamnak. Még azzal is megszívatták volna az emberek döntő többségét, mert úgyse tudják a különbséget. Ami különbség az én esetemben úgy egymillió. A korrekt a "lakáshitel folyósítási árfolyam" lett volna, annak esetleg utána is nézel hogy mégis mennyi.
Na most ha a cigánytól veszek aranygyűrűt az utcán, akkor nem lepődök meg, ha a szemembe hazudik, a bankon meglepődtem. Ezek után nem tudom miért lepődsz meg, ha a bankokat a gagyizó cigányokkal veszem egy kalap alá.

@belekotty: "A hagyatéki tárgyalás arra van hogy tudd mit örököltél, milyen terhekkel. Amiről a hagyatéki ügyben eljáró nem tud, azt nem varrhatják a nyakadba."

Ez valószínűleg nem igaz. Valaki írta feljebb hogy van póthagyatéki eljárás.

"hiszen az édesanyjának rajta van a haszonélvezete, (illetve övé a fele), tehát az örökös nem értékesítheti az ingatlant" - ezt már többen írták, de sztem nem igaz. Eladhatja, ha tudja, ettől tulajdonos.

Mivel sem jogász, sem örökös nem vagyok, pusztán az érdekesség kedvéért kérdezem, lehetséges-e: fiú elfogadja az örökséget, de nem akar törleszteni, bank felmondja a szerződést, kéri a pénzt (sokat). Az örökség mértékéig megkaphatja. Mennyi az örökség értéke? Egyéb értékek + fél lakás értéke, benne a haszonélvezővel (anya). Megpróbálja eladni, senkinek nem kell, anya megveszi potom áron. A potom ár + egyéb örökség megy a banknak, egész lakás anyáé (és majd egyszer a fiúé). Megy ez?

@belekotty: Na persze. És ha a HT után derül ki, hogy az elhunytnak volt egy 10 millás vagyontárgya, amiről nem tudtak, akkor arra is keresztet vethetnek, mi? Vagy csak a tartozásra érvényes az elméleted?

"A "csúnya" bank visszakéri a pénzt. Ez a pénz részben más banki ügyfelek megtakrított (betétbe helyezett) pénze."

Nem, sztem az a pénz a bank elbukott nyeresége. Amivel nyilván számol. Majd akkor lesz a betétesek pénze, amikor a bank csődbe megy, de talán még akkor sem.

@kód: akkor lelövök egy embert és a gyilkos fegyvert örökül hagyom neked. A rendőrségi hercehurcával együtt. Ha jól értelmezem amit mondtál.

@Mastadoc: jó kérdés. De dzsaszper beidézte a törvényt feljebb, ott tételesen fel van sorolva, mi öröklődik. Az örökhagyó tartozása igen, az örökhagyó bűncselekményei nem :)

@kód: ez oké :) de a HT után jön egy bank és bejelenti, hogy igényt tart a jogos örökségemre? No azért ez gyógyszerelgurítós helyzet!
A bank hibázott. Sem a tulajdoni lapon, sem a hagyatékin nem jelezte a jogos igényét = ezt benézte. Legalábbis így kellene működnie egy demokratikus államban.

(Halkan megjegyezném, hogy a törvény megalkotóját illetve jogerőre emelkedését támogató embereket szívesen elküldeném aknát szedni, rövidnadrág + trikó kombóban)

@Mastadoc: miért hibázott? ha nem hívta meg senki, nem tudott a tárgyalásról, sem a halálesetről , az igényét viszont a szerződéssel bizonyítja.

Üdv!

>> az édesanyjának rajta van a haszonélvezete,
>> (illetve övé a fele), tehát az örökös nem
>> értékesítheti az ingatlant"

droid_ 2010.12.18. 12:27:01
> ezt már többen írták, de sztem nem igaz.
> Eladhatja, ha tudja, ettől tulajdonos.

Egen, eladhatja. Ha tudja. :) Azaz a haszonélvezettel terhelt ingatlan értékesíthető. Elvileg.

De nem az elvi forgalomképessége a valódi gond, hanem az a gyakorlati kérdés, hogy "ki az a hülye aki megveszi"...

Egyrészt nem mindegy a haszonélvező életkora. Ha egy nyolcvan éves néni, fél lábban már a sírban, akkor érdemes lehet megvenni. Ha viszont a haszonélvező néni egy stramm 50 éves aki várhatóan elél nyolcvan éves koráig, akkor ugye kevésbé vonzó egy olyan valaminek a tulajdonjoga amivel a tulajdonos vélhetően még vagy harminc évig nem ér semmit.

Jön még ehhez, hogy a tulajdonosnak ( a törvény szerint) lehetnek az ingatlannal kapcsolatos kiadásai, lásd alább:

> PTK 159. § (1) A haszonélvező jogának gyakorlásában a
> rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli
> a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és
> helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek,
> amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles
> viselni a dologhoz fűződő közterheket.
>
> 162. § (1) A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy
> helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha felszólítására a
> tulajdonos azokat nem végzi el.tulajdonos köteles az ingatlant felújítani...

Szóval ha a haszonélvezettel terhelt ingatlan egy olyan településen van, ahol épeszű bank új építésű házra se nagyon hajlandó hitelt adni ( jelzálog bejegyzés mellett sem), akkor nyugodtan vélelmezhetjük, hogy egy haszonélvezettel terhelt ingatlan forgalmi értéke ott jó közelítéssel nulla. De még egy "normális" helyen levő haszonélvezettel terhelt ingatlan is elég gyakran teljesen eladhatatlan illetve csak olyan áron adható el, aminél már már célszerűbb megtartani.

***

Egy fontos kérdés: mi volt az eredeti hagyatéki eljárásban a döntés a hitelezők (bankok amik felé az örökhagyó tartozott) kielégítésével kapcsolatban?

( Az én tippem az, hogy jelzálogjog vagy tulajdonjog bejegyzés valamilyen mértékben az ingatlanra... de szeretném tudni mi volt az tényleges.)

Sics

@Sics68: világos, tulajdonképpen ebből eredt a következő kérdésem, a "mennyi is az örökség értéke", ill. mi van, ha anya megveszi nyomott áron, mivel ő a lenne az egyetlen potenciális vevő? ekkor ugye a család bukja az egyéb örökölt értékeket a banki tartozással szemben, de megmarad az ingatlan, végleg.

@droid_: az elhunyt felé igen, de a tájékozatlan örökös irányában semmiképp.

Érzem én, hogy a törvénnyel van a baj, de épp ezért hányok tőle.

@Mastadoc: és ha kicseréled a bankot az elhunyt régi barátjára, akkor is érzed. hogy baj van? Kért az öreg egy millát, hogy majd egy év múlva visszaadja, jön is időben a barát a pénzért, mert házasodik a lánya és most kéne neki is az erre félretett pénze, és azt mondod neki: nem voltál itt, buktad, mert így igazságos? Csak kérdem.

@droid_: hmmm, valóban más a leányzó fekvése, de vagy egy-két apró eltérés. Kérdezem:
-az öreg törlesztett e abból az 1 millából?
-ha igen, azt kamatként értelmezzük e, vagy levonódik az eredeti összegből?
-a barát abból él meg, hogy kölcsönt ad embereknek?
-ha igen, mindenkinek kamat nélkül?

Azért lássuk be, hogy a bankok sem szűz leányok, ha az ügyfél lehúzásáról van szó. Ők hitelt folyósítanak, amiért kamatot számolnak fel. ennek van kockázata -visszakapják e pénzt vagy sem- amely kockázatot beépítik mindenkinek -azoknak is akik mindig pontosan fizetnek- a hitelébe. Ezen kívül még megannyi módon húzzák az emberről a bőrt. Sajnos sokunkról úgy, hogy kötelezően kell, hogy ügyfelük legyünk.

Szóval a felvetés jogos, de kb annyi hasonlóság van benne, mint az én pisztolyos hasonlatomban.

Akkor kérdeznék, mert érdekel a téma:

teszem azt, öröklök 10 milla értékű valamit. Tudomásom szerint X-nek tartozott az örökhagyó 5 millával, Y-nak szintén 5 millával. Kifizetem az örökségből, így nullán vagyok. Igen, de jelentkezik Z bank, hogy ott is volt 1 milla tartozás, amiről eddig senki sem tudott. Az örökségből a tudott tartozások ki vannak fizetve. Mi lesz ezzel az 1 millával? Vagy azt bukta a bank, merthogy már az örökség teljes összege szét van osztva a korábbi igények alapján?

Szerencsére nem kell ilyenekkel küzdenem, de felmerült a kérdés.

Hű, de sok mindent lehet itt olvasni... Nem is vettem magamnak a fáradtságot, hogy ezt teljes körűen megtegyem.

Szóval, adva van egy követelés (apu tartozása) ami a hagyatéki tárgyaláson nem lett bejelentve. A követelés megmarad, csak már nem apu tartozása lesz, hanem az örökösé. Eddig tiszta sor. A tartozás megmarad, csak más terhel, teljesen mindegy, hogy be volt-e jelentve, az ingatlanon megjelenik-e, nem számít, a követelést nem a hagyatéki tárgyalás hozza létre, hanem a szerződés amit apu kötött, a hagyatéki tárgyalás arra szolgál - többek között - hogy kiderüljön ki az örökös, aki majd felel a "hagyatéki tartozásért".

Ki kell-e fizetni az örökösnek? Igen, mert megörökölte, azonban van ennek egy korlátja, amit már írtak mások is, hogy csak a hagyaték tárgyaival, azok erejéig felel, azaz - elvileg - az örökös helyzete nem lehet rosszabb, mint apu halála előtt.

Mindezek után a tartozás fennáll (anyagi jog) azonban a másik kérdés az, hogy érvényesítheti-e a bank a követelést (eljárás jog)?

A bank fordulhat az örököshöz, kérheti annak megállapítását, hogy a tartozása X, azonban ezen követelését csak a hagyaték erejéig érvényesítheti!!

Példával: örökség: 10x, egyéb tartozás, költség: 9x, apu tartozása a bank felé 5x, akkor bank 5x-et (anyagi jog) kérhet, de csak 1x-et érvényesíthet (eljárási jog).

A posztoló ne parázzon a bank miatt, hagyja őket a francba. A banknak kell lépnie a követelése érvényesítésért.

Ami lényeg, semmit nem szabad elismerni, átvállalni, aláírni, mert amint a bank aláírat egy tartozáselismerő nyilatkozatot, akkor már nem az örökösi minőség miatt fogja a tartozást követelni, hanem a fenti nyilatkozat alapján és akkor már érvényesítheti az 5x-et!!!

Amennyiben még nincs végrehajtás, lehet majd lesz, nem kell parázni, az alaptétel marad, nem kell többet fizetni összesen, mint ami az örökség volt összesen.

Amennyiben már van végrehajtás, akkor a bíróság hoz egy végzést, amiben megállapítja, hogy a posztoló a jogutód, de ugyanúgy áll a fenti kitétel. (elvileg bele kell írni a végzésbe is, hogy csak a hagyaték erejéig felel az új adós) ha a végrehajtó többet akar, kifogást lehet benyújtani, hogy túlbuzgó.

Mindent összevetve, a posztoló szarja le a bankot, rosszabb nem lesz a helyzete, legrosszabb esetben olyan lesz, mintha nem örökölt volna semmit :-)

@beste:
ja, bukta a bank :-)

@faridaoccse:

Engem az érdekelne, hogy miképp néz ki egy efféle helyzet "technikailag".

A:
Van N db örökös, és egy ingatlan. A hagyatékin mi lesz? Eldönti a közjegyző, hogy a tulajdoni lapra bejegyeznek N db 1/N tulajdoni hányadú tulajdonost? Vagy árverezik az ingatlan? Mi van, ha az egyik örökös árverezni szeretne, a másik meg hagyná az ingatlan tulajdoni hányadát akarja és nem akar (vagy nem most akar) árverezni (mert mondjuk bent lakó hasonélvezővel eléggé nyomott áron menne csak el).

Ki dönti ezt el, miképp szoktak egy ilyen helyzetet kezelni?

Sics

@Sics68:

No, mennyi kérdés, legyen az első az első :-) Röviden: igen.

Kicsit hosszabban: A hagyatékin a közjegyző megállapítja, hogy van ennyi meg annyi hagyaték, ehhez társul ennyi meg annyi BEJELENTETT hagyatéki tartozás (tehát nem biztos, hogy az az összes...) a hagyaték tárgyait megörökli n db emberke ilyen-olyan (általában egyenlő) arányban.

A hagyatékátadó végzés alapján a földhivatal átvezeti a tulajdonjogot, ennyi.

Jelen esetben ha 1 örökös van, akkor érdemben annyi változik, hogy más lesz a név a tulajdoni lapon az 1/2-ed arány tekintetében, melyet anyuka haszonélvezeti joga terhel.

Árveréses kérdések.

Árverezni csak úgy nem nagyon lehet, ilyen jellegű tartozásnál, önálló bírósági végrehajtó árverezhet, bíróság (vagy közjegyző) által elrendelt végrehajtási eljárás keretében. Ilyenkor árverésre az 1/2-edet tűzik ki, mindegy mit szól ehhez a másik tulajtárs...

Tuti, hogy vicc áron menne el, ha egyáltalán megvenné valaki ezt az ingatlanhányadot, most erre nem sok esély van...

Amennyiben több a tartozás, mint az ingatlan értéke, és csak a hagyatékban csak az ingatlan van, tök mindegy mennyiért megy el, úgyis az egész a hitelezőknek megy, de aztán semmi több!

Ha már végrehajtáson van az ügy, akkor a végrehajtást kérő, meg a végrehajtó dönti el, hogy mi lesz, alapvetően.

Miképp kezelhető? Sokféleképpen...