Sógorom, a zugügyvéd

...and justice for all.

Ön is tud egy érdekes esetet? Írja meg a zugügyvédnek!

Hirdetés

Utolsó kommentek

Linkblog

Friss topikok

Utazási ajánlatok

Ki lehet a jövő ügyvédje?

2014. december 10. - zugügyvéd

A Zugügyvéd is ajánlja a következő lehetőséget, főleg az informatikai hátteret most kiépítő kollégáknak.

A JÖVŐ ÜGYVÉDJE program a Magyar Ügyvédi Kamara támogatásával jött létre azzal a céllal, hogy a magyar ügyvédi társadalom körében is elterjedjenek a legújabb információs technológiák kínálta lehetőségek.
 A szolgáltatáscsomag egyaránt tartalmaz mobilinternetet, tárhelyet, jogi szakanyagokat, intelligens nyomtatványkitöltő programot valamint digitalizálási folyamatot is.

Az első 3 hónap INGYENES időszakot követően kedvezményes előfizetési díjért juthat a csomaghoz, de lehetősége van további kötelezettség nélkül lemondani is azt.

9 komment

Kezdődik a törvénykezési szünet

2014. július 16. - zugügyvéd

Nyár van a bíróságon. A Zugügyvéd mai tárgyalási élménye:  rászerveztek a tárgyalóteremre, erre a bírónő az előtérben a folyosón felült félig az asztalra, és a tárgyalóterem előtt megtartotta a tárgyalást. A peres felek az előtérben álltak, a Zugügyvéd meg várakozó kényszerhallgatóként nem akart hinni sem a szemének, sem a fülének.

5 komment

Melyik jogi adatbázis a nyerő?

2014. június 24. - zugügyvéd

A Zugügyvéd kezdetektől fogyva nagy rajingója a jogi adatbázisoknak, az egyik felhasználói kézikönyvét is ő írta egykor. Mivel ezeknek a termékeknek jelentősen megnőtt az áruk, felmerült az igény az ügyvédek részéről ingyenes jogi adatbázis használatára. De mit tudnak ezek az adatbázisok, mennyivel több szolgáltatást nyújt hozzájuk képest egy fizetős rendszer?


 

 

Szia Zugügyvéd,

Megkérdezném a kollégákat, hátha tudnak segíteni:


A budapesti ügyvédek tavaly óta ingyen használhatnak két jogi adatbázist, az Optenét és a HVG-Oracét. Mindkettőt kifizeti helyettük a Kamara. Én tavaly nem választottam, de idén szeretnék, csak nem tudom, hogy melyiket lenne érdemes. Hallok ezt is, azt is, de kíváncsi lennék, hogy akik élesben használják valamelyiket hogy vannak megelégedve vele, mik a tapasztalataik.

Üdv,

Karesz

12 komment

Kommenteljünk AB. határozatot

2014. június 16. - zugügyvéd

A Zugügyvéd közzéteszi az Élet és Irodalomban megjelent cikkének kéziratát, a kommentelést befagyasztó Ab. határozatról, amit szintén   belinkel a blogba. 

 

 

 

 

Kommentekkel a szerb határ felé

 


Az Alkotmánybíróság minap hozott döntése az internetes hozzászólások ügyében egy több mint tíz éves,  negatív ítélkezési irányba tartó evolúció betetőződése. Mint ahogy jelen laphasábjain „Olvasói levelezés” címmel már írtam korábban egy cikket a témáról, csak az azóta bekövetkezett fejleményeket venném számba. Először is, mivel az Alkotmánybíróság is keveri a fogalmakat, az alapügy kiindulópontja nem egy blogbejegyzés,  hanem egy egyesület (Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete)  honlapján megjelent közleményhez fűzött hozzászólás. Tehát nem sajtótermékről és nem klasszikus értelembe vett felhasználói tartalomról – ilyen a blog, és a különböző fórumok -  alkotott ítéletet az AB, hanem egy igencsak vitatott eszközökkel élő ingatlanhirdetésekkel foglalkozó portál gyakorlatát bíráló közleményhez fűzött erőteljes vélemény miatt mondta ki a honlap közvetlen felelősségét. Ez nagyjából olyan, mintha az Ügyvédi Kamara hivatalos honlapján, egy kamarai közleményhez fűzött erőteljesebb megjegyzésért a kamara lenne a felelős.

 Gyakorló ügyvédként az ilyen jellegű bírósági eljárásokat nem elsősorban véleménynyilvánítás szemszögéből hanem elhatárolás szempontból próbáltam megközelíteni, és miután az elhatárolások alapjául szolgáló Elektronikus Kereskedelemről szóló Törvényt (Ektv.) elkezdték alkalmazni a bíróságok, működött is a dolog.

 Kezdetben mind a fórumokra, mind a blogokra, mind a cikkek alatti kommentekre lehetett alkalmazni a mentesítő jogszabályt, amelynek az „értesítés és eltávolítás” a lényege: amíg a szolgáltató nem tud a jogsértő tartalomról, nem felel a jogsértő hozzászólásokért, amennyiben értesítik  erről, és ennek ellenére nem távolítja el a tartalmat, beáll az egyetemleges polgári jogi, és akár büntetőjogi felelőssége a külső – gyakran azonosíthatatlan – felhasználó által feltöltött bejegyzésért. Ez egy viszonylag biztonságos, és kezelhető helyzetet jelentett mind a tárhely, mind az olyan tartalomszolgáltatók számára is, akik hozzászólási lehetőséget biztosítottak az általuk  gyártott, szerkesztett cikkekhez. Az ítélkezési gyakorlat a cikkekhez fűzött kommenteknél fordult meg először, minden előzmény nélkül, egyszer csak a Fővárosi Törvényszék tanácsvezető bírója a korábbi ítélkezési gyakorlattal ellentétes ítéletet hozott, amelyet megerősített minden fellebbviteli fórum, így gyakorlatilag precedenssé vált. Ezt a kitaposott utat járta be az AB határozat alapügye is, azzal a különbséggel, hogy mint említettem, itt nem egy időszaki napilapként, vagy internetes sajtótermékként bejegyzett tartalomszolgáltató állt. Az újságíró szakmát megkavarta egy kicsit az az egybeesés, hogy az egyik bulvár internetes portál az új médiaszabályozás hatálybalépésekor tiltotta le a kommentelés lehetőségét, sokan az új szabályoktól való félelemnek tudták be ezt, pedig ennél gyakorlatiasabb oka volt ennek: akkor kezdtek jogerőssé válni az előbb említett ügyekben hozott ítéletek. Nem tett jót a tisztánlátásnak a médiaszabályozás egyik felelősének a nyilatkozata sem: az új médiatörvény nem bünteti a kommenteket. Sokan erre hivatkoztak később, keverve a Ptk. és az Ektv. által behatárolt jogi eljárások gyakorlatával.

 A hozzászólások megítélésének következő szűkített értelmezése a hírportálok címlapjára kiszerkesztett, ajánlóval  ellátott blogok megítélése volt. Gyakorlattá vált, hogy néhány hírportál egyes érdekesebb  blogokat, mint felhasználói, nem szerkesztett tartalmakat ajánlóval ellátva  elkezd kihelyezni a címoldal egyik sávjába. A bírói értelmezés szerint ezzel már a szerkesztőség belenyúlt a külső tartalomba, tehát felelős a blogban leírtakért. Igaz, azt a technológia bukfencet nem tudta értelmezni, hogy ezek a blogok általában más platformon jelennek meg, más  szerkesztőségi rendszer biztosít hátteret, mi több, a hírportálok szerkesztősége bele sem tud nyúlni a tartalomba, előfordulhat, hogy egy címlapszerkesztő által leellenőrzött külsős írásba a szerző később megváltoztat valamit, és ad abszurdum a tartalom úgy válik jogsértővé, hogy arról a hírportál nem szerez tudomást. Abban a kérdésben nem született még egyértelmű  ítélet, hogy az így kiszerkesztett blogok kommentjeiért kit terhel a felelősség.

A nem kiajánlott blogok és a fórumok esetében maradt az ekertv. alkalmazása, legalábbis az elmúlt hónapban még találkoztam ilyen ítélettel. Amikor megkérdeztem az eljáró bírót, milyen logika alapján határolja el a bíróság, akkor azt újszerű megközelítést kaptam, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényben meghatározott sajtótermékekre vonatkozóan állapítják csak meg a felelősséget a hozzászólásokért. Ez is egyfajta tiszta helyzetet teremtett, egészen a minapi  AB határozatig amely valószínűleg alapjaiban kavarja meg az eddig nagy nehezen fenntartott gyakorlatot.  Ezekkel az elhatárolásokkal, billegő, de azért valamennyire kiszámítható bírói hozzáállással a blogok, fórumok még elketyeghettek volna egy darabig. Most lényegében azt történt, hogy az AB elé lett tolva  egy jogértelmezési kérdés     egy kialakult gyakorlat kis szegletével kapcsolatban, és az AB nem csak erre a kis szegletre vonatkozóan hozott egy szűkítő határozatot, hanem a teljes kérdéskörre.  Ez sajnos taktikai hiba volt, de mivel nem volt egyértelmű, hogy  Strasbourg előtt, szükséges-e az alkotmányossági panasz, vagy nem ez a lépés az adott időpontban logikusnak tűnt.  Egy ilyen AB döntést a legrosszabb eshetőségeket alapul véve sem modellezett le senki.

A jelenlegi jogértelmezés abszurditását az a lehetőség jellemzi legjobban, hogy névtelenül bárki elhelyezhet jogsértő hozzászólásokat egy portálon magára nézve, majd perelheti a portált a személyiségi jogainak megsértése miatt.  Egyébként mint ahogy az AB, hatérozat két különvéleménye is rámutatott, az AB nem modellezett le minden lehetőséget, és számos kérdésre nem adott jogi iránymutatást. Egy olyan dinamikusan fejlődő, változó  műfajban, mint az internet világa, nem lehet késletett, elavult jogi megoldásokkal reagálni. Még ha könnyebb is a jogalkalmazónak a legkisebb ellenállás felé haladni, és mindenért a szolgáltatókat felelőssé tenni, ez csak időleges választ ad megoldatlan  problémákra, jogi bizonytalanságban tartva az internetre épülő gazdasági  szektor egészét.

Persze lehetnek még menekülési útvonalak: arra az esetre még nem történt bírósági ítélet, hogy kérelemre történő eltávolítás eseten – még ha a jogsérelem megáll is – jár-e a sérelemdíj a sértett félnek. De a ha az eddig folyamatot elemezzük, a jövő nem sok reménnyel kecsegtet: az internetes szólásszabadságot körbezárta a jog. Lehet cipelni a szervereket Szerbiába.

6 komment

Az eladott üzlet és a trükkös NAV behajtók

2014. június 06. - zugügyvéd

Az alábbi történetből is kitűnik, milyen trükkös módszerekkel operál az adóhatóság  a kisemberek esetében, miközben elkenődik az őszi NAV botrány.

 

 



Szia Zugügyvéd,


A következő történt apósommal: volt egy üzlete, amit egy Bt.-vel üzemeltetett. A Bt.-n volt kb . másfél millió köztartozás, az üzlet árukészlete ennél jóval többet ért. Mivel már nem bírta a munkát, átadta a Bt-t, bérleti joggal, árukészlettel együtt, a szerződésben az új üzemeltető elismerte, hogy tud a Bt. tartozásáról. Egy évvel később becsöngettek apósom magánlakására, egy férfi és egy nő. Megjegyezném, a lakás címére soha nem volt bejelentve a cég. Azt mondták, hogy a NAV-tól vannak, de nem mutattak semmit. Kedvesen elbeszélgettek az öreggel, majd papírokat kértek  Apósom nem talált semmit, erre azt mondták, visszajönnek 2 nap múlva, vissza is jöttek a szerződésért. Öt nap múlva megjelentek egy végrehajtási határozattal.  A Bt. és a bolt működik, meg sem próbálták végrehajtani az adóságot.
Kérdésem: jogszerű-e, hogy a NAV csak úgy elmegy egy volt beltag lakására, és nem határozatot küld? Jogszerű-e, hogy nem a Bt-n hajtják először végre a tartozást? Tudom, hogy mögöttes felelősség van, de akkor is kell egy sorrendnek lenni, nem? Ilyen esetben köteles-e beengedni a NAV-osokat egy magánszemélynek? Tisztességes-e az ilyen eljárás?

Zoli

18 komment

Földvásárlás keservei

2014. május 23. - zugügyvéd

 A Zugügyvéd is saját bőrén tapasztalja, milyen macerás egy termőföld adásvételi szerződés átgyömöszölése a különböző hatóságokon. Kicsit hasonlít a 90-es évek cégbíróság eljárásokhoz.



 



Szia Zugügyvéd,

Szerinted ki lehet bogozni a hatályos jogszabályok közül, hogy lehet most termőföldet vásárolni Magyarországon, melyek az adásvételi szerződés kellékei, mi a pontos eljárási rend. És a földhivatalok miként  értelmezik a jogszabályt? Eddig 4 ügyvédnél próbálkoztam, egy sem vállalt  egy egyszerű telekvásárlás ügyintézését a nem egyértelmű jogi helyzetre hivatkozva.

Karesz

11 komment

Becsapós NAV határozat

2014. május 12. - zugügyvéd

Mit lehet tenni, ha mint derült égből a villámcsapás, minden előzmény nélkül érkezik egy fizetési felszólítás a NAV-tól? Figyelmen kívül hagyni semmiképpen sem tanácsos.

 

 


Kedves Zugügyvéd!


Az édesanyám kapott egy levelet a NAV-tól, amiben felszólítják ca. 700 ezer Ft jövedelemadó és 50 ezer Ft késedelmi díj befizetésére. A levélben ezen kívül megtalálható az ügyintéző neve, az esetleges nemfizetés következményei, valamint a személyes félfogadás helyszíne és időpontja.
Olyan lényeges információk viszont egyáltalán nincsenek benne, hogy mi alapján állapították meg az említett hátralékot, egyáltalán mikor és milyen jövedelem (munkaviszony) kapcsán keletkezett, és meddig kellene befizetni.


(Egyébként az édesanyám az utóbbi nyolc évből hetet GYES-en vagy főállású anyaként töltött, a múlt évben szerzett jövedelmét pedig még nem kellett bevallania.)
Az egész teljesen komolytalannak tűnik, de a fejlécben az adóhivatal szerepel. Nyilvánvalóan személyes ügyintézésre lesz szükség, de engem megdöbbent a kommunikáció stílusa, és hogy csak úgy kiküldenek egy felszólítást, bármiféle indoklást mellőzve. Ez tényleg így szokás? Ezen kívül persze figyelemre méltó az ügynek az a része is, hogy az édesanyám az elmúltnyócévben összesen nem keresett annyit, ami után ilyen mennyiségű adót kellene fizetnie. Mit lehet itt tenni az ügyintézővel való vitatkozáson és asztalcsapkodáson kívül, illetve azután?
Üdvözlettel

KZ

8 komment

Közös ingatlan nyűgjei

2014. május 05. - zugügyvéd

Az alábbi történet egy tipikus, megoldhatatlannak látszó,  közös ingatlan  ügyről szól. Mit lehet tenni a nem fizető testvérrel és az albérlőkkel?

 




Tisztelt Zugügyvéd!

Testvéremmel van egy közös ingatlanunk, amit 50-50% tulajdoni hányadban birtoklunk. Én már 3 éve nem lakom ott és hagyom, hogy ingyen használja az egészet, albérlőket is tart az engedélyem nélkül, viszont nem hajlandó rezsit fizetni, ezért gyűlnek a közüzemi tartozások.

Egy végrehajtóval történt beszélgetésből kiderült, hogy esetleges végrehajtás esetén az én fizetésemből fogják inkasszóval levonni a testvérem tartozásait, mert neki nincsen semmilyen hivatalos bevétele és ez egyszerűbb, mint a lakást eladatniuk.

A részét reális piaci áron nem hajlandó eladni nekem, ő pedig fizetésképtelen, hogy megvegye a részemet. Van rá módom, hogy jogi úton kényszerítsem a lakás eladására?

Köszönettel: András

12 komment

Mennyit kaphatok internetes csalásért?

2014. április 22. - zugügyvéd

A Zugügyvéd mennyit kaphatok rovatának újabb epizódja az alábbi kérdés. Lehet talállgatni.

 

 

Üdvözlöm!

Tanácsot szeretnék kérni, hogy a fent említett ügyből milyen jogi szankciókra számíthatok.
Internetes csalásba keveredtem sajnos, a kár körül-belül 40 sértett, átlagban 60 ezer Forinttal, ami meghaladja a szabálysértési összeget, ráadásul minősítő körülmény, hogy üzletszerűen követtem el.

 

Már legalább 7x bent voltam kihallgatáson, de megint beidéztek, gondolom ugyan ezért. Jelenleg gyanúsított vagyok. Mindig elmondtam, hogy szeretném és vissza is tudom fizetni. De elég nagy a kár.

 

Kérdezném Öntől, hogy mire számítsak a tárgyalás során? Ezért börtön szokott járni? Ha vissza szeretném fizetni akkor is el fognak zárni? Jelenleg van munkám és biztos egzisztenciám, a testvérem nálam él aki kiskorú. Ha börtönbe kerülnék nem tudom mi lenne vele. Mekkora az esélye és mennyi börtönt kaphatok ezét?

Tisztelettel,

 

N. I.

25 komment

Át nem írt autó nyűgjei

2014. április 04. - zugügyvéd

Az alábbi kérdés évente előjön a Zugügyvéden is, de úgy látszik a jogalkotók nem találtak még erre megfelelő megoldást

 



Még 2013-ban a legújabb szabályos adásvételi szerződéssel eladtam a gépjárművem. Az eladást igazoló okmányokat 5 napon bemutattam a lakóhelyem szerinti okmányirodában, ahol azt megfelelő módon kezelték.

A vevő sajnos azóta sem íratta a nevére a gépjárművet, mivel az adásvétel óta minden parkolási bírság, az én nevemre és címemre érkezik. Szinte hetente járok az adásvételi szerződésemmel és az okmányirodától kapott irattal különböző parkoló társaságokhoz, autópálya felügyelethez igazolni, hogy a gépjármű már nem az én tulajdonom, a szabálytalanságokat nem én követtem el.

Kihez tudok fordulni, hogy végre valaki kényszerítse az új tulajdonost az általa megvásárolt gépkocsi nevére történő átíratására?
Várom válaszát. Tisztelettel:

KZ

24 komment

süti beállítások módosítása