"Az világos, hogy a haszonélvezőnek a tulajdonosok hozzájárulása nélkül is joga van az ingatlant bérbe adni és azért bért felszámolni."

Teljesen világos:
"(2) A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára nem tart igényt."

Mondjuk nem vagyok jogász, de meglepne ha a haszonélvező olyan jogot átruházhatna, amivel nem rendelkezik.
Márpedig holta után a haszonélvezeti joga megszűnik.
Szóval hacsak nem jár vissza kísérteni, akkor mit is ruház át?

A jogszabály alapján, nem jogi nyelven: ha egy tulaj ad bérbe valamit, akkor ha a tulajdonost adásvétel, csere, ajándékozás vagy öröklés után egy másik tulajdonos váltja, a bérlet tovább megy, elvégre a tulajdonost egy másik tulajdonos váltja.

De ha a haszonélvező ad bérbe valamit, és közben a haszonélvező meghal, akkor ott a haszonélvezőt nem egy másik haszonélvező váltja, hanem egy tulajdonos, így a haszonélvezet alapján kötött bérleti szerződés is megszűnik.

A tulajdonos nem jogutódja a haszonélvezőnek. A tulajdonos csak egy másik tulajdonosnak lehet jogutódja.

@load error: Erről van szó.

Szerződés kik között született? Haszonélvező és bérlő. Haszonélvező meghal. Jön utána újabb haszonélvező? Nem. Akkor ennyi.

Ha a tulaj és a bérlő között jön léátre szerződés, és a tulaj meghal, utána jön egy újabb tulaj. A szerződő felek között ilyen értelemben nem történt változás: tulaj és bérlő.

Amúgy én a polgári jog legnagyobb tévedésének tartom a haszonélvezetet. Van, mert a törvény létrehozta, de teljesen értelmetlen, igazságtalan, ráadásul kidolgozatlan, pl. a közös tulajdon megszüntetésére van szabály, míg a tulajdonjog vs. haszonélvezet konfliktus feloldására nem ad lehetőséget, kivéve ha lemond valaki a haszonélvezetről, ráadásul a tulajdonost szinte semmilyen módon nem védi, nem támogatja a jog.

"(...) a haszonélvező által kötött szerződés a haszonélvező halálával nem szűnt meg, hanem abba a tulajdonos felperes került bérbeadói pozícióba. A Ptk. 157. §-ának szabálya a haszonélvezetről, annak tartalmáról, valamint a haszonélvező és a tulajdonos viszonyáról rendelkezik. A (4) bekezdés szerint a haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. Ennek alapján a haszonélvezőknek a perbeli ingatlanon fennállt haszonélvezeti joga a halálával megszűnt, abban jogutódlás sem következhetett be. A Ptk. 157. §-ának (1) bekezdése alapján a haszonélvezőt megillető hasznosítási jog keretében kötött bérleti szerződés nem, csupán a haszonélvezet szűnt meg a halállal.
A Ptk. 323. §-ának (1) bekezdése szerint, a jogosult halála akkor szünteti meg a szerződést, ha a szolgáltatás kifejezetten az ő eltartására irányult, vagy kizárólag az ő személyes szükségleteinek fedezésére lett volna alkalmas. Ennek alapján, illetőleg a bérleti szerződés erre vonatkozó rendelkezése hiányában a bérbeadó halála a bérleti szerződést nem szüntette meg. A haszonélvezőként bérleti szerződést kötő személy halálával - miután a korábban elmondottak szerint a haszonélvezet megszűnt - tovább nem áll fenn az a korlátozás, amelyet a Ptk. 157. §-ának (2) bekezdése jelent, s a tulajdonos a tulajdonjogából fakadó jogosítványokat immáron gyakorolhatja. A haszonélvező halála a bérleti szerződés alanyait illetően azzal a következménnyel járt, hogy a továbbiakban abban bérbeadóként a tulajdonos szerepel."

(BH1997. 279.)

Nemo plus iuris ad alium transferre potest

A haszonélvezeti jog jogosultja köthet olyan szerződést, mellyel a hasznait szedi a haszonélvezetnek, azonban a tulajdonosnak előbérleti joga van azonos feltételek mellett.

Viszont több jogot másra nem ruházhat át a fenti idézet miatt, mint amennyivel maga bír, tehát halálával megszűnik a bérleti szerződés.
Ez a bérlő tekintetében természetesen kockázat, viszont ennek tudatában kötötte meg a szerződést.

Más kérdés, hogy a tulajdonos ismét bérbeadhatja neki, de az már egy új jogviszony, új bérbeadóval és akár új feltételekkel.

Élő példa!!!!!!
Haszonélvező meghalt a tulajdonos(unoka)be sem tehette a lábát az ingatlanba ameddig az előzőleg(haszonélvezővel) megkötött szerződés és annak felmondási ideje le nem járt. Jogosultsága, belépésre, csak előre egyeztetett időpontban, történhet, úgy hogy a bérlőt nem zavarja. Látogatásának lehet célja állapotfelmérés. ill. ingatlan bemutatása esetleges leendő vásárlónak, vagy bérlőnek, egyéb más kizárt.
Tulajdonos kihívta a rendőrséget, mondván az ő tulajdona és be szeretne jutni. Rendőröknek bérlő bemutatta a szerződést, akik felszólították a tulajt a távozásra. A további zaklatások elkerülése végett pedig a helyi jegyzőnél birtokvédelmet lehet kérni.Ez esetben a szerződés lejártáig, amennyiben a tulajdonos tovább zaklatja a bérlőt a rendőrség azonnal előállítja.
Egy lehetősége van a tulajnak, amivel nálunk is bepróbálkoztak, az pedig a bérleti díj megemelése, ami lehet akár a csillagos ég, amit bérlő nem tud, vagy nem akar megfizetni, így önként távozik.
Abban az esetben, ahogy ez nálunk is volt a szerződés rögzítette a havi bérleti díj összegét, így a tulajnak csak az az összeg lett átutalva.

Skru beidézte a jelenlegi bírói gyakorlatot tartalmazó példát (BH). Minden további okoskodás felesleges. Vagyis: a haszonélvező halála nem szünteti meg a bérleti szerződést!! Ennyi.

Kritizálni lehet a bírói gyakorlatot, de ez van.

@Észkombájn: És ha a haszonélvező 100 évre adja bérbe, akkor a tulajdonos soha sem jut hozzá a tulajdonához?

@kumming: Erről talán egy "illetékes bírót" kellene megkérdezni. A bírói gyakorlatot ők alakították így:

"A haszonélvező halála esetén a bérleti jogviszonyban a dolog tulajdonosa a haszonélvező jogutódja, akit a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek a továbbiakban ugyanúgy megilletnek, illetve terhelnek, mint a volt haszonélvezőt (BH 1997/6/279.). "

Visszás helyzet valóban, de sajnos nem az egyetlen a jogban.

@kumming: felmondani a határozott idejű szerződést is fel lehet sztem, max perkálni kell vagy valami.

@skru: ez minősíthetetlen, Abszurdisztán :-(

Kicsit olyan ez az egész, mintha az egész bagázs azt várná, mikor nyiffan ki a vén csoroszlya, vagy vén trotty.

Szóval, csak óvatosan, a végén még felbujtók lesztek.

@Észkombájn: szerintem alapjában véve nem ez a visszás, hanem a haszonélvezet intézménye, ami egy olyan bérleti szerződésbe kényszeríti a tulajt végül, amire ő nem vágyik. De az, hogy be kell tartania a rendes felmondás idejét, az védi az ügyben teljesen ártatlan bérlőt. Hiszen hol lenne az jogos, hogy őt egyik napról a másikra utcára tegyék? Mint a haszonélvezetnél általában, szerintem itt is a legjobb megoldás, ha a felek megpróbálnak a lehető legjobb viszonyban szétválni. Minél kevesebb a balhé, annál jobban jár mindenki.
studiolum.blog.hu/2011/05/22/a_haszonelvezet_ellentmondasai

Hiszen még meg sem halt, de már azt lesik, mikor halhatna meg, és akkor mi lenne a teendő. Vagyis előre tartják a markukat.

Szóval, kedves tulajdonosok nézzenek mélyen magukba, és szégyelljék is magukat, de rendesen!!!

Milyen már a haszonélvező halálát várni.

Különösen az utolsó mondat felháborító:

akkor a holtig tartó haszonélvezeti jog végét váró tulajdonosokat nagyon kellemetlen meglepetések érhetik – ha pl. 100 éves bérleti szerződést kötött a haszonélvező.

Ott van a szövegben, hogy rendkívüli felmondással felmondható az egész. Tehát ha szerepel a szerződésben, hogy a haszonélvező halála rendkívüli eseménynek számít, akkor ennyi.

@Brannagh: egyetértek...

Akkor ha jól értem: keresek egy nyugdíjast akinek haszonélvezeti joga van, kötök vele egy 100 éves bérleti szerződést fix havi 20000 forintért (legyen + évi jegybanki alapkamat), és hogy maradhat ameddig él és én se költözök be addig, akkor miután meghalt a nyugdíjas, akkor van 100-x évre egy házam/lakásom bagóért törvényesen?

@igazságos:

majd ha lesz egy 25 nm. lakásod a tulajdonodban, és a haszonélvezője egy 500 nm. palotában lakik, és nem tudsz bemenni a tulajdonodban álló lakásba, és kénytelen vagy albérletre fizetni, mert a haszonélvező azért, mert nem voltál hajlandó a faszát szopkodni, mert végigverte a gyerekkorodat, és terrorizálni akarja a kölyködet, bosszúból kiadta a tulajdonodat egy örmény családnak lelakásra, és a te nevedre megy az ingatlanadó, az örmények által kifizetetlen számlák, meg a szomszédok feljelentései az örmények miatt, akkor majd te is azt fogod kívánni, hogy dögöljön meg a picsába a haszonélvező lehetőleg minél gyorsabban.

Ha a haszonélvezet megszűnik, a haszonélvezőnek a tulajdonos lesz a jogutódja, ugyanis az ő - addig pusztán papíron fennálló, jóformán tartalom nélküli - joga egészül ki azokkal a lényeges részjogosítványokkal, amelyek addig a haszonélvezőt illették meg. A jogutódnak pedig nem lehet több joga, mint amennyi a jogelődnek volt. Amikor a haszonélvező valakinek bérbe adta a haszonélvezet tárgyát, akkor tulajdonkénnen arról a jogáról mondott le, hogy maga birtokolja és használja az adott vagyontárgyat, vagyis ez a jog a bérleti szerződés fennállása alatt nem térhet vissza a tulajdonoshoz.

E tekintetben nagyrészt közömbös az, hogy a haszonélvezet legfeljebb a haszonélvező haláláig tarthat. A bérleti szerződés megkötésekor nyilván sem a haszonélvező, sem a bérlő, de még a tulajdonos sem tudhatta, hogy pontosan mikor is fog a haszonélvező meghalni (mors certa, hora incerta). Létezik azonban kivétel ezalól: ha a haszonélvező olyan hosszú határozott időre adja bérbe a vagyontárgyat, hogy az általános emberi tapasztalat szerint fölöttébb valószínűtlen, hogy maga is megérje a határozott idő lejártát (pl. 95 évesen 20 évre adja bérbe), az joggal való visszaélés címén semmis lehet.

Ez a jelenlegi jogi helyzet. Azt nem mondtam, hogy ne lehetne pro futuro ennél méltányosabb megoldás mellett érvelni.

Az elképzelésem a következő: abból indulhatnánk ki, hogy a haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, viszont annak gyakorlását másnak átengedheti. Az átengedés nyilvánvalóan nem tarthat tovább, mint ameddig maga a haszonélvezet fennáll. Márpedig ha a haszonélvezet egészét csak korlátozott időre, legfeljebb a haszonélvező haláláig lehet átengedni, akkor logikailag csak az lehet helyes, ha a haszonélvezet részjogosítványát képező birtoklási és használati jogra is ugyanez vonatkozna.

@Ma'at: hát, elmondásod alapján én nem a haszonélvezőt küldeném el a picsába, hanem a tulajdonost.

A haszonélvező általában idős ember, aki azt a házat vette, építette, de az unokák öröklik.

A haszonélvező saját munkájából vette a házat, amire az unokák ácsingóznak, és várják az öreg halálát.

Na ez gusztustalan, idáig jutott a társadalom, az öregek minél előbb haljanak ki, a fiatalok meg beleüljenek a készbe.

Ha meg a haszonélvező és az unokák között rossz a viszony, és ezért a haszonélvező jól ki akar baszni a tulajdonsokkal, arról meg ők tehetnek. Itt nem arról van szó, hogy a faszát szopkodod, általad használt kifejezés szerint, hanem arról, hogy tényleg egy kicsit emberségesebbnek kéne lenni, jobb viszonyt kialakítani, pláne, ha te szívod meg jobban. Nem azon munkálkodni, hogy még jobban elmérgesedjen a helyzet a haszonélvező és a tulajdonos között.

Én is tulajdonos lennék, de nem várom a nagyanyám halálát csöpögő nyállal.

A bérlőnek meg tökmindegy, majd keres másik kecót, nem vette meg a lakást, akkor meg mi a fenének kapálózik, hogy ott akar lakni száz évig, meg be van ijedve, hogy majd kitehetik.

Ha a rosszindulat és az egymással való kibaszás esete áll fenn, akkor mindegyik szereplő megérdemli, amit kap.

@igazságos: Igazad vagyon, a fiataloknak is kéne építeniük egy házat. Ez manapság ugyanolyan reális életút, mint annó a kárpótlási jegy idején...

Amúgy szerintem a posztot pont az írta, aki bérelni akarja az ingatlant. Ez nem genyaság?

@igazságos:

aha. tehát ha "kapsz" egy olyan lakást, amelyre a pénzt úgy szerzitek meg, hogy 14 éves korodtól kezdve dolgozol a családi vállalkozásban, ingyen, kvázi a lakásért, és mondjuk meghal a nagypapa, aki a lakástulajdonát rád hagyja, de az apád haszonélvezetével, és végre szeretnél egy kicsit önálló lenni, saját munkát végezni, hogy ne téged csicskáztassanak az apád kurvái, akkor te vagy a faszfej, ha nem akarod többé ezt csinálni, és az apád ezért bosszúból kibasz otthonról, a nagyapádtól örökölt lakásba meg örményeket költöztet. te meg mehetsz albérletbe, azután, hogy az egész addigi életedet a családi vállalkozásnak szentelted, tök ingyen.

de te vagy a faszfej, aki mások megdöglésére ácsingózik, azért, mert a magyar igazságszolgáltatás egy csőd.

Nem vagyok ugyan jogász, de a "100 éve szerződést köt" szerződés esete szerintem nem állhat fent, mert ha a haszonélvező felkínálja/megköti a 100 évig tartó bérleti szerződést az minimum a jóerkölcsbe ütközik, tehát semmis. (A mai magyar átlagéletkort tekintve így akarja a tulaj szerszámával verni a csalánt).
Kevésbé kirívó esetben is be lehet támadni szerintem az ilyen bérleti szerződést, mindig az egyedi eset jellemzőit kell nézni.

@CyberPunK: erre írtam:

A bérlőnek meg tökmindegy, majd keres másik kecót, nem vette meg a lakást, akkor meg mi a fenének kapálózik, hogy ott akar lakni száz évig, meg be van ijedve, hogy majd kitehetik.

@Ma'at: erről nem én tehetek. Szólj I. Orbán Viktornak.

Egyszer úgy ír, mintha bérlő lenne, azt meg nem értem, mit törődik a bérlő a tulajdonos dolgaival.

akkor a holtig tartó haszonélvezeti jog végét váró tulajdonosokat nagyon kellemetlen meglepetések érhetik – ha pl. 100 éves bérleti szerződést kötött a haszonélvező.

Ebből látszik, amit fent írtam, hogy nem igazán lehet eldönteni, ha bérlő, ott a szerződés, az él, ami abban van, 14 hónap, meg a rendkívüli esemény feltételeit kell átböngészni.
Ha meg lejár a szerződés, egyezzen meg a tulajdonossal, ha meg ott akar a tulaj lakni, akkor nem kötnek új szerződést. 14 hónap az nem 100 év, szóval, nem értem az aggódást.

@igazságos: Ne felejtsük el, hogy sok haszonélvező nem közvetlen rokon, hanem 2. v. többedik házastárs, aki esetleg már régen megkeseríti az örökös életét.

@igazságos: "A haszonélvező általában idős ember, aki azt a házat vette, építette, de az unokák öröklik."

Ha ő vette vagy építette, hogyan lett haszonélvező? Miért nem ő lett a tulajdonos?

"A haszonélvező saját munkájából vette a házat, amire az unokák ácsingóznak, és várják az öreg halálát."

A vevőt a vétel után tulajdonosnak hívják, és nem haszonélvezőenk.

"Na ez gusztustalan, idáig jutott a társadalom, az öregek minél előbb haljanak ki, a fiatalok meg beleüljenek a készbe."

Az öreg mibe ült bele? Ha haszonélvező, akkor ő is csak a készbe ült bele annak idején. Nem vett és nem épített semmit.

"Én is tulajdonos lennék, de nem várom a nagyanyám halálát csöpögő nyállal."

Nagymama hogyan lett haszonélvező?

"A bérlőnek meg tökmindegy, majd keres másik kecót, nem vette meg a lakást, akkor meg mi a fenének kapálózik, hogy ott akar lakni száz évig, meg be van ijedve, hogy majd kitehetik."

Ha a haszonélvező ki tudja adni a lakást, ami nem is az övé, az azt jelenti, hogy van hol laknia, nincs is szüksége a haszonélvezet tárgyára, bár az ingyen jött lóvét élvezi. Az ilyen valóban jobban teszi, ha megdöglik.

"Ha a rosszindulat és az egymással való kibaszás esete áll fenn, akkor mindegyik szereplő megérdemli, amit kap."

Látom nem vagy érintett a témában.

@Garbai Sándor: "Ha ő vette vagy építette, hogyan lett haszonélvező? Miért nem ő lett a tulajdonos?" - No, no! Édesapám elhunytával a szülői ház felét én örököltem, édesanyám haszonélvezetével. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a haszonélvezetet birtokló nem okvetlen a "semmiből" kerül képbe, nem ez az általános.

A tulajdonos szerintem jogutódja a haszonélvezőnek, mert a haszonélvező a tulajdonos helyett gyakorol bizonyos jogokat, amik a haszonélvezet megszűnésével visszakerülnek a tulajhoz. Egyébként ha a tulaj nem lesz felszólítva, hogy azonos feltételek mellett gyakorolja a bérleti jogát, akkor szerintem sikerrel támadhatja a szerződést.

@Garbai Sándor: hát úgy, hogy a fia és a lánya lett a tulajdonos, okoska.

Amúgy meg, ha az örmény család bevetette magát a házba, akkor onnantól kedve annak a háznak annyi.

Az meg, hogy te mit látsz, meg mit nem, az senkit se érdekel.

@Észkombájn: Én sem értem, hogy mi ebben a visszás. A szerződéseket csak néhány kivételes esetben szünteti meg az egyik fél halála/megszűnése. Ez így helyes, hát mi lenne akkor, ha egy évekre tervezett nagy értékű szerződés egyszer csak megszűnne, mert valakinek a fejére esett egy cserép.

Az meg, hogy a haszonélvezőt a tulajdonos követi teljesen logikus, hiszen a haszonélvezet nem más, mint a tulajdonosi jogok korlátozása - a használat, hasznok szedésének joga nem a tulajé - ha meghal, akkor ezek a jogok a tulajdonosra visszaszállnak.

Viszont találós kérdés: Apu meghal, fiú örökli a tulajdont, anyu a haszonélvező. Ezután még anyu életében meghal a fiú, unoka a tulajdonos, a meny haszonélvező, tehát lesz még egy haszonélvező. Ha anyu meghal, akkor meny lesz a bérbeadó, jól látom?

Így van ahogy írod, haszonélvezet ugyanazon az ingatlanon több személyt is megillethet, akik e jogukat (örökléssel keletkezett jog esetén) egymás után gyakorolják.

@Füredi 3.0: Egyszerre van anyu haláláig két haszonélvezet az ingatlan fele-fele részére anyu és a meny között.
Szerintem anyu halála után unoka örököl.Anyu özvegyi haszonélvezeti joga halálával megszűnik. Az unoka tehát tehermentesen megörökli az ingatlan felét. Menynek az ingatlan felére van özvegyi haszonélvezeti joga.

Persze lehet, hogy félreértem a példát és az ingatlan csak apu tulajdona volt, akkor a meny lehet bérbeadó.