Sógorom, a zugügyvéd

...and justice for all.

Ön is tud egy érdekes esetet? Írja meg a zugügyvédnek!

Hirdetés

Utolsó kommentek

Linkblog

Friss topikok

Utazási ajánlatok

Választottbíróság haveri alapon?

2010. október 13. - zugügyvéd

Anyánk, az Index már foglalkozott az igencsak bizarr választottbírósági ítélettel, amit teljesen szokatlan módon a Legfelsőbb Bíróság érvénytelenített. A Legfelsőbb Bíróság arra hivatkozva érvénytelenítette a választottbírósági határozatot korábban helyben hagyó Fővárosi Bíróság ítéletét, hogy a választottbíróság összetétele nem felelt meg a vonatkozó törvényi rendelkezéseknek. Az LB felülvizsgálati eljárásban úgy ítélte meg, hogy a választottbírósági tanács két bírája és a Global Center jogi képviselője, Czugler Péter között hosszabb ideje fennálló munkakapcsolat - vagyis hogy egy tanszéken oktatnak - olyan tény, amelyről a választottbíráskodásról szóló törvény rendelkezése alapján a választottbíráknak a feleket tájékoztatniuk kellett volna. Sajnos  a Zugügyvéd is imer néhány érdekes választottbírósági történetet, de ilyen végkimentelre még nem nagyon volt példa.

37 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zugugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr932368963

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pióca 2010.10.13. 19:32:46

1994. évi LXXI. törvény a választottbíráskodásról:

17. § (1) A választottbírónak javasolt személy és a kijelölt választottbíró haladéktalanul köteles feltárni a felek előtt minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében, kivéve, ha a feleket ezekről már korábban tájékoztatta.

55. § (1) A fél, továbbá az, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz, a választottbíróság ítéletének részére történt kézbesítésétől számított hatvan napon belül keresettel az ítélet érvénytelenítését kérheti a bíróságtól, ha e) a választottbíróság összetétele vagy eljárása nem felelt meg a felek megállapodásának – kivéve, ha a megállapodás ellentétes e törvény kötelezően alkalmazandó szabályával –, vagy ilyen megállapodás hiányában nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek.

Pióca 2010.10.13. 19:47:24

Valószínűleg formailag a fentiekre alapította az LB a döntését. Azt azért nehezen hiszem el, hogy a vesztes fél mellett eljáró jogászcsapatból senki sem tudta, hogy Czugler, Vékás és Kisfaludi egy tanszéken oktatnak, mégsem emeltek kifogást. Feltételezem, hogy Vékás és Kisfaludi jóhiszeműen nem észleltek a függetlenségük és pártatlanságuk ellen jogosan kétségeket ébreszthető körülményeket.

Iustizmord 2010.10.13. 20:35:57

az LB-nek az ítélet maga nem tetszett, de más módon nem tudta hatályon kívül helyezni.

ennyi.

Pióca 2010.10.13. 21:33:11

Én is erre gondolok. Nem biztos, hogy tökéletes a választottbírósági ítélet, de az alperes a választottbírósági eljárásban tudtommal nem kifogásolta sem a felperes által jelölt bíró, sem az ezen bíró és Horváth Jenő által választott elnök személyét.
Jut eszembe, ha Czuglerék a pervesztesek, akkor az ő kérelmük alapján ugyanígy érvénytelenítette volna az ítéletet az LB?

Égbekiáltó 2010.10.13. 22:09:59

Pontosan. Egyre inkább arra gondolok, hogy az LB-nek az elé kerülő ügyekről megvan a prekoncepciója, és függetlenül attól, hogy jogilag mennyire helyes, csak mellette gyűjtenek érveket. Olyan, mint a tudós, aki kísérleteket végez, és azokat figyelmen kívül hagyja ami a bebizonyítandó adat ellen szól.
Egyébként nem totál jóerkölcsbe ütköző, hogy egy ügyért a jogi képviselő 75.000.000 forintot vesz fel? Oké, értem én, hogy a törvény szerint lehetséges, de ha jól tudom annak idején Tocsik is törvényesen vette fel a pénzét.

sasmadar 2 2010.10.13. 22:37:47

@Iustizmord: na,eltünt a beirásom..
szóval most mi van??

Eddig,minden média arról cikkezett,hogy ez a cég elvesztett mindent a VB döntése miatt.
Most meg kiderült,hogy fake volt a VB??
Akkor nem is kell semmit fizetniük?Vagy most mi van?

Pióca 2010.10.13. 23:10:02

Most látom, hogy a régi címen is vannak friss hozzászólások:
zugugyved.blog.hu/2010/01/12/nyocmilliardos_vallasztottbirosag#c11277040

A jogvita nincs eldöntve. Jöhet az újabb választottbírósági eljárás, újabb összetételű bírósággal persze. Jól sejti az alperes felszámolója, hogy az a 8 milliárd még nem a cég vagyona...

Az újabb bíróság talán alacsonyabb összegű kártérítést és perköltséget hoz ki, de a jelölendő választottbíráknak erősen javaslom: tartsanak mélységes lelkiismeret-vizsgálatot, és tegyenek életgyónást, vajon nem futottak-e ők, hozzátartozóik, munkatársaik, barátaik/ellenségeik, üzletfeleik, azok üzletfelei, stb. valahol, valamikor össze a felekkel vagy képviselőikkel.

Pióca 2010.10.13. 23:46:52

Akit felháborít a perköltség nagysága, az a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választottbíróság kikötése előtt tanulmányozza annak eljárási szabályzatát:
www.mkik.hu/index.php?id=4334
www.mkik.hu/index.php?id=51
Persze ha nyerne, az más lenne!

Sics68 2010.10.14. 08:38:36

Üdv!

Hogy most mi van? Na ez egy jó kérdés. :-)

Sok minden van, és óriási gubanc...

1.
Először is nyilván új eljárás van, hisz be van adva egy kereset, azt senki nem vonta vissza. Kérdés persze, hogy van-e még felperes vagy ki is most a felperes...

( Mint tudjuk az eredeti eljárás jogerős lezárulta után voltak változások, idézem a vonatkozó Index-cikkből:

" Global Center Kft. a követelésből a tőketartozást időközben a perben részt nem vevő, ugyancsak az Ablon csoporthoz tartozó Bright Site Kft.-re hagyta, ezt bejelentették a végrehajtási eljárásban a vagyonfelügyelőnek is. A múlt héten tartott legfelsőbb bírósági tárgyaláson ugyanakkor vita alakult ki arra vonatkozóan, hogy a Bright Site Kft. a Global Center jogutódjának tekinthető-e. A Fővárosi Bíróság ugyanis korábban elutasította a jogutódlás megállapítása iránti kérelmet, a Global Center azonban fellebbezett."
)

2.
Érdekes helyzet alakult ki a felszámolási eljárás kapcsán: ha a felszámoló értékesített eddig vagyon-elemet, akkor azokkal ilyenkor mi van...?

3.
Újabb érdekes helyzet az eddigi perköltségnek, a felszámoló díjazásának stb. helyzete - hogy ezeket most kinek kell megfizetnie? Ugye normális esetben a pervesztes félnek, amelyik eddig a BVM volt. Csakhogy most van egy hatályon kívül helyezett ítélet, és (pillanatnyilag) nincs pervesztes fél. Amíg új ítélet nincs addig nem tudni kinek kell ezt a kb. 600 milliós(!) tételt kiköhögni. Hisz (elvileg) nem tudható, hogy a megismételt eljárásban melyik fél lesz a pervesztes, vagy milyen arányban... Szóval a megismételt eljárás lezárultáig nyilván nem nagyon lesz semmi, hisz nem tudható hogy kinek is kell fizetnie... a megismételt eljárás lezárultát követően viszont valakinek majd fizetnie kell. ( Többféle irányban, több szereplő közt lesznek fizetési kötelezettségek...)

4.
Sőt: abban az esetben, ha a megismételt eljárásban a BVM nyer, és nem tudja minden elvesztett vagyonát stb. visszakapni, akkor nem csak a felperes, de a választott bíróság anyagi felelőssége is felmerül... ( Hatósági, bírósági jogkörben okozott kár... )

bye
Sics

_drc_ · http://kurvannya.blog.hu 2010.10.14. 10:24:20

@Égbekiáltó:
egy Jarome Frank nevű amerikai jogász pontosan így írta le a bírói igazságszolgáltatást alapmodelljét. a bíráknak mindig megvan az alapkoncepciójuk az ítéletet tekintve, így szinte kizárólag csak arra törekszenek annak indokolása során, hogy az racionálisnak lássék, és megfelelő jogszabályhelyekkel alátámasztottnak.

@samadar 2:
(bocs, hogy Iustizmord helyett válaszolok)
eredetileg nem volt "fake" a VB, csak az LB másképp gondolta, úgyhogy új összetétel, új verdikt; a jogvita még mindig nincs eldöntve.

_drc_ · http://kurvannya.blog.hu 2010.10.14. 10:25:05

Jerome Frank, nem Jarome... (bocs.)

madaracska 2010.10.14. 10:45:05

@Pióca: Fellebbeztek a választottbíróság ellen, csak éppen elutasították őket

Matt Albie 2010.10.14. 11:05:13

drc_ · kurvannya.freeblog.hu 2010.10.14. 10:25:05
Jerome Frank, nem Jarome... (bocs.)

Emberi lények-e a bírák? Ebben?

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2010.10.14. 12:18:19

tankönyvi eset lesz ez.

pl. a végrehajtót kötelezi-e bármire is az eredeti ítélet megsemmisítése?

hisz ő egy harmadik fél követelése alapján egy másik bíróság által lett kijelölve (egészen kedvesen ki is baszta az eddigi ügyvédeket és beküldött valakit 2 nap felkészülési lehetőséggel az LB-re folytatni a pert - gondolom teljesen jóhiszeműen)

pl. a végrehajtó, ha okoz egy 8 mrd követelés kezelése közben 1-2 mrd kárt a cégnek, hogyan fizeti vissza egy esetleges perben?
a végrehajtó biztosítása függ a rá kiszignált ügyek értékétől? vagy fixen 5 milliós felelősségbiztosítás?

_drc_ · http://kurvannya.blog.hu 2010.10.14. 13:13:28

@Matt Albie:
nem a bírák az Krull bolygó egyik mellékholdján (a BaxottKrullon) kikísérletezett kimérák. gyakorlatilag hüllők, akiknek a testét pikkelyek takarják, ezért is olyan nehéz a magyar bírói karba bejutni manapság, viszont ezért van, hogy értik a sok más ember számára bonyolult jogszabályokat.

jelezem, hogy természetesen az ügyvédekről is tudok ezt-azt, de annak a poénját nem lőném le még most.

(bocsáss meg Miss Albie, de amilyen a kérdés, úgy igyekszem válaszolni.)

Sics68 2010.10.14. 14:15:19

Üdv!

Mcs: szerintem a végrehajtó felelőssége nemigen merül fel, ő egy jogerős bírói ítélet alapján járt el.

Egészen a jogerős ítélet LB általi hatályon kívül helyezéséig...

Akiknek a felelőssége felmerül, az
- a felperes
- a felperes a szakértője,
( abban az esetben, ha megalapozott
kétségek merülnek fel a szakvéleménye
hitelesssége kapcsán, márpedig ilyen
kétségek felmerülése asszem reális...)
- az alperes ügyvédje(!)
- a válaszottbíróság mint szervezet
- az adott ügyben eljáró választottbírók(?)

Matt Albie 2010.10.14. 15:15:42

@_drc_: hát ezen jót röhögtem.... Jerome Frank művének volt konkrétan ez a címe, hogy Emberi lények-e a bírák? Ez egy kb 10 oldalas rövid tanulmány volt, jogelmélet szemináriumon kellett összefoglaló előadást tartani belőle, de az kb 13 éve volt. Ezért kérdeztem, hogy az általad hivatkozott Frank mű ez volt-e...
(ebben egyébként volt olyan rész is, hogy Frank szerint a bírók a gyerekkorból fennmaradt rossz emlékeit is beleszövi az ítéletbe, stb)

madaracska 2010.10.14. 15:19:51

hirek.oldal.info/click/4248850

Hiába kegyelmezett meg nekik a LB és szabadultak meg 9 milliárdnyi tartozástól, felszámolják őket.

Iustizmord 2010.10.14. 18:57:40

@Matt Albie: nem reklámozza, de állítólag Frech Ágnesnek (FB Bünt.Koll. vez.) kifejezetten az a véleménye a férfi büntetőbírákról hogy MINDnek van valami személyiségzavara.

jobban belegondolva, ez így is van.

aki járt már az FB 6-os számú tanácsánál, az a gyerekkori & felnőttkori rossz élmények tárgyalásvezetésbe szövését rögtön megérti.

abandonedbaby 2010.10.14. 22:57:21

Az ítéletből ez tűnik az érvénytelenítés indoklásának:

"A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban úgy ítélte meg, hogy a választottbírósági tanács két bírája és a Global Center jogi képviselője, Czugler Péter között hosszabb ideje fennálló munkakapcsolat - vagyis hogy egy tanszéken oktatnak - olyan tény, amelyről a választottbíráskodásról szóló törvény rendelkezése alapján a választottbíráknak a feleket tájékoztatniuk kellett volna." (Index)

Szerintem az a tény, hogy egy egyetemen tanít valaki valakivel semmilyen érdekközösséget nem feltételez. Sólyom László, Morvai Krisztina és Navracsics Tibor is ugyanezen az egyetemen tanít. Felmerül bárkiben is, hogy érdekközösség áll fenn közöttük?
Bárki, aki ebben a szakmában számít, tanít az ELTE-n. Nem lennék meglepődve, ha az LB tanácsának 3 tagja is oktató lenne itt. Az LB-n ugyanis nagytekintélyű, sok publikációt maguk mögött hagyó, elismert jogászok ülnek. Elképzelhetetlennek tartom, hogy az LB bíráinak semmi közük ne lenne a Polgárjogi Tanszékhez, csakúgy, mint ahogy az ügy résztvevőinek.
Ahogy Lustizmond fogalmazta, az LB ítélet megtalálta az "indokot" arra, hogy a prekoncepciójával megegyező ítéletet hozza. Egy hibát követett el csupán, nem tartott önvizsgálatot abban, hogy az indoklás ugyan a sajtónak tetsző lehet, de a szakma pontosan tudja, hogy álindok.

abandonedbaby 2010.10.14. 23:40:56

Az ítélet indoklása a következő volt, ahogy értettem:
"A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban úgy ítélte meg, hogy a választottbírósági tanács két bírája és a Global Center jogi képviselője, Czugler Péter között hosszabb ideje fennálló munkakapcsolat - vagyis hogy egy tanszéken oktatnak - olyan tény, amelyről a választottbíráskodásról szóló törvény rendelkezése alapján a választottbíráknak a feleket tájékoztatniuk kellett volna."

Szerintem az, hogy valaki valkivel egy tanszéken oktat nem jelent érdekközösséget. Nehezen lehetne bemutatni például, hogy Sólyom László, Navracsics Tibor és Morvai Krisztina érdekközösséget alkot, bár mindannyian az ELTE egyazon szakán oktatnak.
A Polgárjogi tanszéken oktatni presztizs, így nem lennék meglepődve, ha az LB hármas tanácsának bírái Dr. Czuglerhez hasonlóan oktatnának ugyanitt.
Mint ahogy lustizmord is mondta, az LB-nek - netán a sajtó befolyása miatt - volt egy prekoncepciója, ezt az ítéletet akarta hozni, és megtalálta hozzá az indokot. Ugyanis sem a felperesnek, sem az alperesnek nem jó egy olyan ítélet, ami valójában nem ítéli meg az esetet annak érdemében.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2010.10.14. 23:41:26

@abandonedbaby:

nono, egy egyetem az nem egy tanszék.

ráadásul a polgárjogin összesen 16-an vannak, ideértve a titkárnőt is.

abandonedbaby 2010.10.14. 23:54:41

@mcs: De a 16-ban csak az állandó oktatók vannak. Hány óraadó, államvizsgabizottsági tag stb. van? Hány ilyen Czugler-féle?

_drc_ · http://kurvannya.blog.hu 2010.10.15. 07:55:19

@Matt Albie:
az "idézett mű" az a Law and The Modern Mind egyik fejezete, még nagyon az elején. =)) a gyerekkori-emlék bírói felhasználása dolog nagyon ismerős nekem is, úgyhogy nem lehetetlen, hogy de.

@Iustizmord:
ők speciel egy másik mellékbolygón, a Capschy-n kifejlesztett különleges, ember-szerű kígyófaj, és vérrel táplálkoznak. (már amelyik, mert vannak rendesebbek is.)

(és a jelenlévők mind kivételek.)

_drc_ · http://kurvannya.blog.hu 2010.10.15. 07:57:57

@Matt Albie:
nem lehetetlen, hogy de. = nem lehetetlen, hogy az öreg Jerome Frank egyik-másik ötletét több írásában is felhasználta.

Perillustris 2010.10.18. 21:49:50

@Pióca: Vicces. Ha 8 milliárd helyett "csak" 800 milliót követelek, akkor 10 millióval kisebb az adminisztrációs költség.

Az az egy árva nulla ennyivel több tonert igényel?

prpr 2010.10.20. 11:49:14

prpr
Tisztázni kellene valamit a vélemények előtt: A VB ugye nem prekoncepció alapján döntött? El kell olvasni az ítéletét,és nem csak érezhető,hanem látható is:csöpög az egyoldalúságtól,attól,hogy a választottbírók igyekeztek mindenáron alátámasztani ítéletüket,amiben eleve megegyeztek.Tehát az LB nagyon is jó és tiszta döntést hozott,csak tovább kell gondolni.A VB-i ítéletből magából kilóg a lóláb,szinte bizonyítja azt,hogy itt a felperes és a VB tagok között szoros együttműködés volt a minél nagyobb sáp lenyúlásában,és még azt is felmérték,milyen nagyságrendig lehet behajtani az ál-követelést.Rendes,alapos munkát kellett volna végezniük,nem megeröltetni az ítéletet.Abszolut nem mutat független bírósági eljárásra az ügy.És mielőtt valaki nem tanulmányozta a per iratait alaposan,csípőből ne nyilatkozzon.Nem kell ügyvédnek lenni,csak józan paraszt ésszel kell olvasni.Ez a per egy lenyúlási kisérlet volt,ami ez esetben nem sikerült,mivel túl nagy volt a falat.Az LB ítélete pedig nem szól másról,mint arról:álljon meg mostmár a gyászmenet.
Nem csak ez az egy ügy van a választottbírók füle mögött,és nem lehet azzal elintézni a dolgot egy jogállamban,hogy a peres felek dön töttek a VB igénybevétele mellett.Ez nem jelentheti azt,hogy a VB a törvények és az alkotmány felett áll és bármit megtehet.Azt is meg tették,hogy egy általuk hozott jogerős ítéletet megváltoztattak utóbb az első ítéletük pervesztese javára,mert az egy pénzes multi cég.Hiába mondja ki az LB ítélete az Alkotmánybíróság döntésére hivatkozva,hogy a res iudicata,az ítélt dolog olyan alkotmányos alapelv,mely a VB-ra is vonatkozik,nekik ez nem számít,már annyira elszaladt a szekér velük.Mivel folyamatban lévő ügyre vonatkozik a fenti,majd még jelentkezem
ezzel a témával,és akkor mindenki eldöntheti,van-e valami összefüggés a között,hogy a választottbíráskodó professzorok össze vannak nőve évtizedek óta,ami azt jelenti,hogy az ügyeken legfeljebb órákat dolgoznak,esetleg valamelyik tanársegéd előkészíti nekik az ügyet és anélkül aláírja mind a három tag,hogy elolvasná az ítéletet,vagy érdemben vizsgálná.Egyébként hogyan lehetne az,hogy egyik tag megszavazza az első ítéletben a döntést,majd ugyanez a tag a második ítéletben az ellenkezőjét.
Amikor a bizonyos ügyben a peres fél a GVH-hoz fordul,a GVH azt közli,nincs köze hozzá.De amikor a baljós szelet érzi a választottbíró,akkor minden lejárt határidő után a GVH fogadja a (az ügyben már nem intézkedhető) bírót,és ekkor kér adatokat a GVH a peres féltől,kiszolgálva ezzel a bírót,akinek azon kívül,hogy jó ismerősei ülnek a GVH-ban az égvilágon semmi közze és semmi joga adatokat kérni,olyan adatokat,melyeket már csak a multi ellenfél tud felhasználni az állami bíróság előtt folyó perben,másra semmire sem kellhet a bírónak.Ebben az országban még mindíg ezek az informális kapcsolatok jelentik a tőkét egy bizonyos körnek.És akkor valakik erre mondják,hogy miért választotta a VB-ot! Ha azt választotta,akkor már szabad a vásár?Nyilván itt is a multi cég befolyása nyomott a latba,hiszen itt is több milliárdos ügyről van szó,és egy 20 fős magyar vállalkozásnak elég kifizetni a VB-ot és az ügyvédeket, s nincs pénze,nincs akarata,nincs olyan ügyvédi körrel kapcsolata,akiknek kifejezett vadászterülete a multik érdekvédelme a magyar cégekkel szemben,mert ez jól fizető terület.Így állunk 20 évvel a sokat hivatkozott jogállam megteremtése után.Az LB ítélete nagyon is időszerű volt,aki továbbgondolja tudja,hogy ez volt az egyébként bizonyíthatatlan korrupció és szerteágazó összefonódások egyetlen egyetlen "megtorlási" lehetősége.
GRATULÁLOK LEGFESŐBB BÍRÓSÁG!!!

anyadmajma 2010.10.20. 19:47:08

@prpr: Húh, ezt szépen összefoglaltad.
A baj csak az, hogy ez megtörténhet. Mármint hogy egy ilyen ügyben lehet egyáltalán per, és annak ilyen a kimenetele, ami nem a vége.
Ha jól emlékszem, A GC közösen vett egy telket a BVM-mel, építkezés céljából. Majd mindent elkövetett, hogy ez ne valósuljon meg, aztán meg beperelte a BVM-et, hogy neki a meg nem épült plázája ennyimegennyi bevételt hozott volna, ezt a BVM fizesse ki. És a GC-nek ez már a többedik ilyen ügye volt, igaz messze a legnagyobb, de a többit megnyerte idáig. Mást nem is produkált, minthogy ezzel a módszerrel csődbe vitt tisztességes (már amennyiben MO-on ma egy cég az lehet) cégeket.
EZ azért felháborító, sőt, bicskanyitogató.
A bíróságoknak miért nincs felülvizsgálati szervük, amik néha-néha belenéznek ilyesmi ügyekbe, és megvizsgálják legalább a bizonyítékok hitelességét, illetve az ügymenet mikéntjét?

Sics68 2010.10.20. 21:30:59

Nincs felettes szervük. Ugyanakkor a BVM ugye továbbra is felszámolás alatt áll, ami jelentős vagyonvesztés a BVM tulajdonosainak - akik ugye az ott dolgozók.

Szóval bírósági/hatósági jogkörben okozott kárért pert a választottbíróság (és annak érintett bírói!) nyakába... az okozott kár olyan mértékű, hogy a választottbíróság mint szervezet ettől valszeg csődhelyzetbe kerül, sőt remélhetőleg a kurvaprofesszorok (árulják magukat nem?) is mehetnek a híd alá csövezni...

bye
Sics

prpr 2010.10.25. 22:29:00

@anyadmajma: Jól esett a "Húh,ezt szépen összefoglaltad" bevezetőd. Pedig hidd el,csak kapásból,indulatból írtam.Már mindent elkövettem,hogy vagy a választottbírók,vagy a GVH vagy valaki feljelentsen és a büntető ügyben kapjak nyilvánosságot.Ugyanis eddig egyetlen sajtótermék sem vállalta még magas hirdetési díj ellenében sem,hogy közzé tegye a cég objektív,csak idézett választottbírósági döntéseket: egy jogerős első,majd azt überelő jogerős második ítéletet.Az is elgondolkodtató,hogy míg az állami bíróságok húzzák a döntést,addig a magyar cég elleni jogerős döntés alapján napokon belül meg tud indulni a végrehajtás és a felszámolás.Ebből is látni,hogy itt csak a pénz mozgatja meg az embereket,legyen az végreható,felszámoló vagy bíró.Egyébként nagyon ráérnek.A mi ügyünkben május óta semmi sem történt,a bíróság valószinüleg tyúkperekkel van terhelve,nem ér rá milliárdos ügyekkel foglalkozni,vagy "fosnak" a professzoroktól.Pedig olyan tiszta az ügy,hogy ilyen ritkán adódik.Az illetékes Táblabíróság augusztusban jogerősen elrendelte a cégbíróságnak a VB ítélet telejeskörű végrehajtatásátt a multi céggel,annak az ítéletnek a végrehajtását,melyet a VB az ítélt dolog követelményét sértve "másodfokon" megváltoztatott."Isten malmai" -az állami bíróságok-"lassan,de biztosan őrölnek.Soha nem volt időszerűbb a fekete hangnak ez a figyelmeztetése."
(Szabad Európa Rádió 1956 előtti figyelmeztetései a túlbuzgó ÁVH-soknak.)
Ezzel csak azt akarom kifejezni,hogy az igazság előbb utóbb kiderül,a kérdés csak az,hogy érdemes-e egy olyan szövődménnyel felvenni a küzdelmet,akiknek az egyik lába a kormányban,a másik az LÜ-ben,a harmadik az LB-ben,a negyedik mindenhol ott van,és talán még az Atyaúristent is befolyásuk alatt tartják Szentháromságból,kivéve a Fiút,aki jól ismeri őket.

anyadmajma 2010.10.28. 20:34:48

@prpr: Szomorú. Ilyenkor kinyílik a bicska az ember zsebében, meg csőre töltődik az AMD.
Gondolom nincs semmi esély arra, hogy jelen esetben a következő jogerős ítéletig felfüggesszék a csődeljárást, ami egyet jelent a cég szétlopásával?
A csődbiztos tuti nem fog leállni, mert korrupt pénzéhes tolvaj mind egytől-egyig.
Ehhez már tényleg komoly jogászok kellenek.
Márha valamelyik be meri vállalni ezek után.

prpr 2010.10.30. 22:24:25

@anyadmajma: Nem csak Neked,mindenkinek adok olvasnivalót:2007.július 1-től íródik ez a történet:van egy jogerős választottbírósági ítélet,amelyiket a multi cég nem hajtott végre,és van még egy választottbírósági ítélet,amelyik az elsőt "hatálytalanította".Ez volt a három jogászprofesszor "életműve",amikor másodfokon sikerült ítélkezniük,minden elképzelést felülmülva és minden törvényt,beleértve az Alkotményt is felülírva. Mennyit érhet a szakmai tekintély,az emberi méltóság???
Választottbírósági furcsaságok
Egyedi esetnek gondolhatja a gyanútlan olvasó, hogy a magyar érzelmű és normális jogérzékű embereket frusztráló választottbírósági döntést (BVM) egyedi, véletlen körülmények motiválták.
Ennek azonban ellentmondani látszik egy másik, szintén multi cég kontra magyar cég ügyében született választottbírósági döntés, melynek anyagi jogi megalapozottsága hiányzik, eljárásjogilag pedig egyértelműen törvénysértő és nem méltó az eddig nagy tiszteletnek örvendő választottbírósági szervezethez.

Tudomásul kell vennünk azonban, hogy minden korszaknak meg vannak a maga vagyonszerzési (vagyonból történő kiforgatási) technikái, gondoljunk itt a középkori felségárulási perekre, vagy akár a jelenkori lakásmaffia ügyekre.

A jelen cikket közkinccsé tevő magyar cég felmentve érzi magát a választottbírósági eljárásban szereplő titoktartási kötelezettség alól, mivel éppen a titkoltság tesz lehetővé, hogy erkölcsileg és jogilag megalapozatlan döntések születhessenek.

A magyar társadalom érdeke felülír minden titkolódzást, és alkotmányos joga mindenkinek, hogy a nyilvánosság előtt fejtse ki véleményét a társadalom érdekét sértő megnyilvánulásokkal kapcsolatban. Csak így lehet elejét venni annak, hogy újabbnál újabb jogi technikák kerüljenek alkalmazásra a globalizáció érdekében, a magyar társadalom érdekei ellenében, a magyar tulajdon sérelmére, közkeletű szóval a magyar tulajdonok „lenyúlására”.

Konkrétan az történt, hogy az egyik választottbíróság végleges, megmásíthatatlan, megfellebbezhetetlen, nem perújítható (tehát több mint jogerős) döntést hozott egy üzletrész és forgalmazási jogi vitában, melyben megállapította, hogy a magyar vállalat jogosult a magyar piacon a multi cég magyar leányvállalatától termékeket vásárolni és azokat a magyar piacon értékesíteni, mely jogát a társasági szerződés 17 év óta biztosította, és az ítélet szerint ez a joga nem vonható kétségbe.

A multi cég a választottbírósági ítéletet a mai napig nem hajtotta végre, sem a cégbíróság, sem az ítélőtábla további jogerős ítélete ellenére. Sőt hab a tortán, hogy ahelyett, hogy az egyetlen törvényes lehetőséggel élve az állami bíróságon kérte volna a számára sérelmes ítélet megsemmisítését, ugyanazokkal az indokokkal, melyet előzőleg a választottbíróság tételesen indokolva elutasított, pert indított a magyar cég ellen ugyan annál a választottbíróságnál. A keresetet a választottbíróság annak ellenére befogadta, hogy a „res iudicata”, az ítélt dolog tényére a választottbíróság figyelmét felhívtuk.
Az első eljárásban a multi cég német bírót választott, ennek ellenére veszített. Az újabb perben a multi cég már magyar bírót választott, aki jobban eligazodik a „magyar ugaron”, azaz jobban ismeri a magyar viszonyokat. Választása igen sikeresnek bizonyult. Bár benyújtott keresetét a választottbíróság ugyanazon indokokkal elutasította, mint az előző ügyben, de kerestek megoldást a multi cég számára. Bár itt a keresés nagyfokú intenzitása ellenére nem jött be nekik, hogy aki keres, az talál, mert szégyenletesen primitív indoklást hozott össze a három jogászprofesszor, vagy inkább a multi cég ügyvédei.

Megállapították ugyanis, hogy a magyar cég az óta sem gyakorolható forgalmazási joga az előző ítélet óta eltelt egy évben olyan súlyos metamorfózison esett át, amely eleve elrendeltetett módon, és minden további teketória nélkül egyszer és mindenkorra a lehető legsúlyosabban sérti az Európai Unió versenytörvényeit. Ezért meg kell semmisíteni az egyébként a magyar cég által biztosított telephelyen és szakemberei által létrehozott közös kft. társasági szerződésben 17 év óta biztosított forgalmazási jogát. Az EK-Szerződés 81. cikkére hivatkozva ezért 6 évre visszamenőlegesen intézkedtek, nehogy a multi cégnek bármilyen fizetni valója legyen a magyar cég forgalmazási jogának megvonása miatt.

Az nem zavarta az ítélkezőket, hogy a multi cég az EU jogszabályok előírása szerint köteles lett volna bizonyítani többek között azt, hogy a magyar cég magyarországi termékforgalmazása hátrányosan hat az EU tagországok közötti kereskedelemre, ami alapvető feltétele lett volna az EU jogszabályok alkalmazásának. Az sem zavarta őket, hogy a multi cég helyett az ítélet írásba foglalásakor maguk léptek fel a magyar cég peres feleként, de ők sem kísérelték meg bizonyítani a bizonyíthatatlant. A kétszer két órás tárgyalás során meg sem említette az eljáró tanács, hogy miben törik a fejüket, így módot sem adtak az eljárás során, hogy védekezni lehetett volna a titokban tartott, általuk már kiötlött „végső megoldás” ellen.

Az alapul vett szakirodalmi hivatkozásaik köszönő viszonyban sincsenek a valós üggyel (arra számítottak, hogy a nyelvi és hozzájutási nehézségek miatt úgysem tudjuk ezeket olvasni), semmiféle tényállást nem tartalmaz az ítélet, ezért hivatkoztak például összefonódást (értsd: többségi tulajdonszerzést) tartalmazó közösségi eseti döntésekre annak ellenére, hogy a magyar cég tulajdoni aránya nem nőtt, hanem éppen 0,2 %-ra csökkent. És senki sem fonódott össze, legalábbis a versenyszabályokban összefonódásnak minősített módon.

Az sem érdekelte a választott bírókat, hogy van magyar versenytörvény is, és az sem, hogy a 81.cikknek van (3) bekezdése is, mely a bagatell kartelleket kivonja a versenytörvény hatály alól ( az érintett terméknek a magyar piacon 1 %-os volt a részesedése) és a csoportmentesítés is van, mely szintén alkalmas eszköz a közösségi előírások betartásának bizonyítására (ha már egyszer azokat alkalmazták önhatalmúan), de a magyar törvény is szó szerint azonos előírásokat tartalmaz.

Itt nem lehet minden ellentmondást felsorolni, hiszen a választottbírósági ítélet megsemmisítése iránti keresetben 34 oldal,30 oldalas függelékkel és több száz oldalas mellékletekkel bizonyítja a magyar cég azt, hogy a különlegesen körülbástyázott,
lényegében sem törvénysértés címén, sem eljárási szabályszegés címén meg nem támadható
választottbírósági ítélet sérti a magyar közrendet.

A BVM ügyben történt választottbírósági ítélet ismeretében nem volt meglepő,hogy a multi cég vezetője máris kilátásba helyezett egy 10 millió eurós kártérítési pert a magyar cég ellen,ha nem adja el nekik az általa meghatározott áron a maradék üzletrészét.A BVM ügy ismeretében ez máris reális veszélynek tűnik,ugyanis ennek a magyar cégnek is van 18 hektáros iparterülete a multi cég mellett: ez az összeg éppen a cég teljes értéke tokkal,vonóval…
Egyéként ezt az újabb választottbírósági ügyet a BVM esettel intenzíven foglalkozó két hírforrás már nem merte felvállalni: úgy tűnik ez már túl „sokk” lett volna, és valaki még összefüggést találhatna a két ügy között……

Azt gondolhatná, aki a következőket olvassa, hogy ilyen nincs. De mégis van.

A magyar cég számára nem okozott nagy meglepetést az előző ítéletet felülíró újabb ítélet, mivel az a tény, hogy a választottbíróság erős késztetést érzett egy ítélt dolog újra tárgyalására, már jelezte: itt valami bűzlik.

A multi cég kezdeményezésére felek Bécsben tárgyaltak az újabb ítélet értelmezéséről. Valójában a kíváncsiság furdalta a multi cég vezetőjét, hogy mit tud lépni a lehetőségeitől most már végleg megfosztottnak tekintett magyar cég.

A magyar cég -szándékosan- arról tájékoztatta a multi vezért és ügyvédjét, hogy a multi általa kilátásba helyezett 10 millió eurós kártérítési igény ellenére a választottbírósági ítélet érvénytelenítését fogja kérni az állami bíróságtól, és ennek során a három magyar jogászprofesszor ítélete az EK-Szerződés 81.cikke alkalmazása miatt az EU Bizottsága és az EU Bírósága elé fog kerülni. Ugyanis EU szabályozás kötelezővé teszi, hogy az állami bíróság kikérje az EU szervek véleményét, ha az EK-Szerződés 81.cikke alapján hozott vb-i ítélet megsemmisítése érdekében hozzá keresetet nyújtottak be. Ráadásul az EU szabályok szerint egy ilyen vb-i döntés a nemzeti közrendbe ütközik: A KÖZRENDBE ÜTKÖZÉS A VÁLASZTOTTBÍRÓKNÁL OLYAN, AMIRE A NORMÁLIS EMBER AZT MONDJA, hogy ÁLMOMBAN SE JÖJJÖN ELŐ !!! Hogy ők mit mondtak, nem tudni, de "bejött" amire számítottunk és az "ügyintéző" választottbíró bepánikolt,
amikor a multi cég tájékoztatta a leselkedő veszélyről. Ugyanis árgus szemekkel leste a magyar cég, hogy most mi fog történni. Itt kellett volna az egyébként megtett feljelentés alapján a titkosszolgálati eszköz, de a bejelentés nem bizonyult meggyőzőnek, mert az illetékes hatóság szerint a szakmai tévedés nem bűncselekmény. Nem kérdés, hogy ez csak az „ilyen” szakmákra vonatkozik, mert egy villanyszerelőt például több évre is becsukhatnak egy szakmai tévedésért, és másokat is.

Az történt, hogy a multi cég vezetője néhány napon belül Magyarországon termett, és bár nem hívták meg a magyar céget a megbeszélésre, úgy tűnik, a választottbírójukkal egyeztettek a fenyegető veszélyről. Máskülönben ugyancsak néhány napon belül nem rohan be a választottbíró a GVH-hoz és nem kér tőlük a magyar cégre vonatkozó adatokat.a GVH ugyanis a magyar cég panaszügyét azzal zárta le, hogy nem tartozik rá az ügy, mégis kért újabb adatokat, hogy a választottbíró jogellenes adatigényét ki tudja szolgálni. A választottbíró ugyanis visszaélt azzal, hogy közismert személyiség, jogászprofesszor és választottbíró, esetleg volt alkotmánybíró, és a GVH-nál az „elvtársi” kapcsolatokra tekintettel készségesen kiszolgálták.

Az, hogy egy választott bíró, az ítélet meghozatala után, amikor már semmi köze az ügyhöz, még is csicskásként futkos a megbízója érdekében azt mutatja, hogy a fertő nem csak a politikusok legmagasabb szintjéig jutott, hanem például egyes választottbírók is erős szennyezettségnek vannak kitéve.

A választottbíró szerintünk hivatali visszaélést követett el, adatainkkal űzérkedett. A multi cég érdekében törvényellenesen ténykedett. Az illetékes hatóság szerint a választottbíró eljárása nem meríti ki a bűncselekmény feltételeit, mert a bejententő nem tudja bizonyítani a tényállás minden elemét.(Például azt, hogy az ellenszolgáltatás átadás-átvételét a magyar cég nem tudja video felvétellel vagy dokumentumokkal alátámasztani, mert ugye erre elfelejtették meghívni.)

A multiktól tartó írott sajtó félelmét igazolja, hogy a megkeresett napi és hetilap elzárkózott (pontosabban nem kívánta) közölni az alábbi fizetett közleményt:

K Ö Z L E M É N Y

Tájékoztatjuk Tisztelt Vevőinket, hogy a társaságunktól 17 éven keresztül vásárolt termékeket ideiglenesen nem forgalmazhatjuk.

A választottbíróság jogerős ítélete az alábbiakat tartalmazza:

"... a felperes ….forgalmazási joga továbbra is fennáll,és e jogát ebben az esetben az alperes sem vonja kétségbe."

"... a forgalmazási jog az opciós megállapodás semmissége miatt kifejthető."

"... a felperes forgalmazási jogát nem lehet megkérdőjelezni."

A választottbíráskodásról szóló törvény és a választottbíróság kötelező eljárási szabályzata szerint a választottbírósági ítéletnek a hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté: végleges és kötelező, az ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálati eljárás kezdeményezésének nincs helye.

Az ellenérdekű multi cég kívánságára a választottbíróság a fent idézett saját döntését saját maga mégis felülbírálta és a …17 éve fennálló forgalmazási jogát, melyet az előző jogerős döntés megkérdőjelezhetetlennek ítélt, megvonta.

Szemmel láthatóan nem csak egyszerű törvénysértésről van szó, hanem a jelenlegi közállapotot minősítő eseményről.

A közrendet sértő ítélet módosítás megsemmisítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtettük.

Ez lett volna a közlemény, mely ezek szerint sértené a multik és a választottbíróság tekintélyét, bár véleményem szerint ilyennel egyik sem rendelkezik a BVM ügy után, ahol
(ott is) bemutatta a választottbíróság illetékes tanácsa, hogy mire képes, meddig képes elmenni, részben a multi, részben saját érdekükben.

Nagyon jó lenne, ha ezen a téren is független vizsgálat kezdődne, mert mégis tűrhetetlen, hogy önkényes, semmilyen törvényes előírásnak meg nem felelő ítélet hozható ebben az országban. Hiába írja elő a vonatkozó törvény, hogy a magyar anyagi jogot (Ptk.) kell alkalmazniuk: tojnak rá a választottbírók, az állami bíróság pedig tehetetlen, mert ez nem ütközik közrendbe.

Azt mi nem tudjuk, hogy egy tanszéken dolgozik-e a három jogászprofesszor, aki a mi ügyünkben eljárt, de azt már tudjuk, hogy egyik választottbíró (az elnök) a BVM ügyben is szerepelt, és részletesen tanulmányozva a BVM ügyet, kísérteties a hasonlóság az önkényes fogalmazások, az multi cégtől átvállalt bizonyítási teher és a teljesen megalapozatlan ítélet tekintetében. Nem lenne meglepetés, ha mindkét ügyet azonos bíró menedzselte volna.... Csak mitől ilyen bátrak, hogy ezt meg merik tenni?

anyadmajma 2010.11.06. 21:33:41

@prpr: Ahogy írtad, az elvtársi kapcsolatok miatt. EZ az ország eddig is így működött, ezzel a sógor-koma módszerrel, és most is így megy, hiába volt választás. Ezektől a cégektől függnek a politikusok bevételei, ezért nagyjából mindegy, hogy milyen pártszínben versenyez egy multi, és milyen párt irányít, az ellen párt cége is védendő, mert ebben nincs kivétel, a "pénzszívattyúzás" irányítói pártsemleges rablók.
Egyszerűen ott tartunk, mint a feudalizmusban, csak itt nem teljesen születési jogon, hanem gazdagsági okon van valakinek igaza, vagy nincs.
Az egyesek által átkosnak nevezett rendszernek megvolt az az előnye ezekkel szemben (legalábbis nálunk a 60-as évektől), hogy a párttitkárt is be lehetett perelni, sőt, nyerni is lehetett ellene.
De most, ahogy valamelyik blogon olvastam kommentben: A globalizáció érdekében rákapcsolták az országra a pénzszívattyút, ezek itthoni helytartói igen jól élnek, bevezették maguknak a kapitalizmust, a népnek meg meghagyták a szocializmust, a kapitalizmus hátrányaira cserélve a szocializmus előnyeit.
Egyébként jelen helyzetben én semmi esetre sem állnék meg, kivinném az ügyeket Brüsszelbe. A kinti sajtó nem annyira beszari, többek közt. Meg az EU-bíróság nem annyira függ egy ilyen multi cégtől.

Sics68 2010.11.06. 23:04:02

Üdv!

Egen, ahogy a jelenlegi hazai jogrendszer változik, attól tartok több (és egyre több)ügy fog a Legfelsőbb Bíróság helyett Brüsszelben véget érni.

Ami viszont érdekes lehet: hatósági jogkörben okozott kár miatt perelni a választottbíróságot illetve az érintett választottbírókat. ( Az is Brüsszelben fog véget érni persze, és meglehet 10-15 év múlva. )

prpr 2010.12.08. 23:51:51

@anyadmajma: El megy az ember esze attól,ami a jogállamiság és demokrácia címszavai alatt történik itt nálunk,de valószínűleg sok más országban is.De ez az egész dögszag fentről jön.Csak nézem a parlamenti közvetítést és bámulom,hogy az osztja az észt most ellenzékből,aki végig hazudta a hat évét és végig nyalta a hozzá hasonló pénzemberek s...t.Hogy ezek minek nézik az embereket,nem tudom.Elszemtelenedtek a vagyonosok,mert végül is mi történhet:védik egymást jobbról-balra.A mi ügyünk sem ért végett,de véget fog érni, és Sics68-nak üzenem,hogy a választottbírók nam hatósági jogkörben okoznak kárt,hanem magánszemélyként.Csak azt találták ki,hogy ha beveszik az Eljárási Szabályzatukba,hogy ők nem felelnek semmiért és senkinek,akkor minden rendben van,tarthatják a markukat büntetlenül.Miért merik megtenni már magát a felelősség kizárását,amikor az AB határozata tartalmazza,hogy az eljárási szabályzat szerződés a peres fél és a vbírók között,(ezért a Ptk.szerint semmis a felelősség előzetes kizárása).Az egész vbíróság jogtudósokból áll,meg a minisztériumokban,meg az Alkotmánybíróságon.meg a bíróságokon,meg a legfelsőbb bíróságon ezrével ülnek jogvégzett emberek,akiknek dolguk lenne elolvasni egy ilyen cégek és emberek sorsát meghatározó "művet",de évtizedekig senki meg nem nézi,mit művel egy magát mindenki fölé képzelő banda.Százak írnak szakdolgozatot a jogi karokon választottbírósági jogból,mások osztják az észt tanulmányokban és jogelméleti eszmefuttatásokban választottbíráskodásból.Lehet,hogy a törvényt sem ismerik,nemhogy az eljárási szabályzatot,csak írnak,írnak... A mi három jogtudósunk például tudta,hogy 1994.óta már az EU jogot kellett alkalkalmazni Mo-on(előcsatlakozási szerződés),és mindent tudott(?) az 1981-es és későbbi EU ítéletekről és külföldi angol és német szakirodalmakból.Ezekkel etettek meg bennünket,hátha bevesszük.Mindent tudtak,ami tehünkre felsorakoztatható volt (köze sincs ügyek kitalált hasonlatokkal,ál-indokokkal).De ugye azt nem tudta a három jogtudós egyike sem(?),és miért tudta volna,ha ezért nem járt prémium,hogy már 1999-ben ítéletet hozott az EU Bíróság (a híres-hírhedt Eco Swiss)melyben kizárta,hogy egy választottbírósági itélet által jogerősen érvényesnek nyilvánított szerződést egy másik választottbírósági ítélet az EK-81.cikkre hivatkozva semmisnek nyilvánítson.Ezt az EU ítéletet viszont mindenki ismeri,maga az LB is hivatkozott rá ítéletében,ami éppen a Ezt tették,és megtették választottbírósági ítéletek jogerejének kérdését tisztázta újra,de ez az EU-s ítélet mindenhol említésre kerül.Ezt ugye nem ismerte a "szentháromság".,pedig szíves figyelmüket felhívtuk rá,hogy már ítélt dolog megváltoztatásában mesterkednek.Biztosan megérte nekik tekintélyük várható vesztése,amit most nagy igyekezettel a háttérből próbálnak befolyásolni..Most a német fél olyan "sztár" ügyvédi irodát bizott meg ügye képviseletével,amelyik 50 ügyvéddel és 150 jogi szakértővel hirdeti magát,és fő profilját,mely kifejezetten a német érdekek védelme Mo-on.Bíró legyen a talpán,aki fondorltaikat kibogozza.Képesek voltak arra hivatkozni,hogy vb-ra nem vonatkozik a res iudicata,hogy ez (az anyagi jogerő) eljárási kérdés,és a VB dönti el,hogy ítélt dolog-e,és ez ellen nincs helye semminek,mert az már érdemi vizsgálatot jelentene a VB ítélete ellen,tehát ennyi.Ez csak példa volt,vannak szebb jogi okfejtések is,de majd az "összefoglalóban" ismertetem a gyöngyszemeket.
süti beállítások módosítása