orvosi titoktartás?

Az adatvédelmi törvény szerint való igaz, hogy minősített személyes adat, aminek a kezelésének még szigorúbbak a feltételei, mint az "egyszerű mezei" adatnak. Csak törvény rendelkezhet ettől eltérően, alacsonyabb szintű jogszabály nem. Az orvosnak nyilván az a dolga egy eü. alkalmassági vizsgálat során, hogy a dolgozó egészségügyi állapotát írásban is rögzítse, mint megtörtént jelen esetben is.

Szerintem lényeges lenne azt tisztázni, hogy az üzemorvos hogyan adta át az adatokat, illetve, hogy azt követően a HR-sek azt hogyan tárolták.A munkahely HR osztályán mindenképp hunyók, de nem kizárt, hogy az orvos is.

A józan ész és a jóérzék mindenestre azt diktálná, hogy az orvos a zárójelentést zárt borítékban (esetleg e-mailben, ha a paciens úgy kéri) adja ki a dolgozónak, egy rövid egyszerűen érthető tájékoztató kiséretében, hogy azt a munkaadói részről feltétlenül ki ismerheti meg és hogyan kell kezelnie, illetve ha egy sima irodai munkáról van szó, akkor annak sem látom jelentőségét, hogy miért kellene az onkológiai leletet egyáltalán nevesíteni, hisz nem valószínű, hogy a munkavégzéssel összefügghet. Részletezés nélkül kelelne kiadni az alkalmasságit.

"Az egészségi állapotra vonatkozó adat minősített személyes adat, tehát valószínű jogsértő a kiszivárogtatás."
Így van! A "valószínű" nélkül!
Semmilyen módon nem tudható a munkahelyen, senki számára. Amennyiben az orvosi vizsgálat kötelező a munkavégzéshez (alkalmassági) és az orvos talál olyan betegséget, ami okán a munkavállaló időlegesen vagy végleg kizárható a munkavégzésből- még akkor is csak a megállapítást teheti meg, a betegség megnevezése nélkül. A diagnózist külön kell kezelnie, azt az egészségügyi könyvbe nem jegyezheti be.
Én így tudom.

Nonszensz! Minek kell orvosi vizsgálat - engedély?? irodai munkához?

@almonda: pl. számítógéppel dolgozol, romlik a látásod, gerincferdülés a sok üléstől, visszér.

@Gonoszfóka:
Az elmúlt 10 évben 5 ilyen vizsgálaton voltam. Ebből 3 kikérdezéses módszerrel működött (van valami betegsége? stb), 1x meghallgatott az orvos és szemészet, legutóbb pedig ehhez még ekg is társult. Egyszer sem tartott tovább 5 percnél (adatfelvétellel együtt).
Van ennek értelme? Kiszűrhető ebből bármi is?
Leszámítva azt, hogy a cég komoly pénzeket fizet annak a cégnek, aki ezt végzi...

@Youthanasia: Magyarországi hivatalok mindig átesnek a ló túloldalára! Bármiről legyen szó: gulyásfesztiválról, mobiltelefonálásról, 600!!! db traffipaxról, parkolási büntiről vagy bármiről. Itt mindig pápábbak a Pápánál!
Mielőtt felveszik a munkavállalót a munkáltató köteles az egészségi alkalmasságáról meggyőződni. Általa fizetett "üzemorvos" által.
Az üzemorvos a szokásos rutin vizsgálatokat hajtja végre: látás- cukor? vérnyomás - tüdő - mint egy KRESZ rutin vizsgálaton! Bármi rendelleneset tapasztal, az illetőt saját háziorvosához rendeli további vizsgálatra - kezelésre.
Sajna mélyebbre ható vizsgálatokat csak az ügyfél közreműködésével tud javasolni -végeztetni. Nincs lehetősége megállapítani, ha az ügyfél nem mondja, hogy idült alkoholista- epilepsziás , vagy egyéb más szervi baja van , tudati zavarban szenved, és simán megadja az alkalmassági eredményt.
A munkáltatónak nincs joga ( az adatvédelem szerint) megtudni ki is az alkalmazandó, azt hogy egészségi problémái vannak, hogy többszörösen visszaeső bünelkövető ( fizikai munkához nem kell erkölcsi) csak akkor jön rá, ha valaki beesik egy targonca alá, vagy a fél üzemet már ellopta.
Az adatok tudata, nem a terjesztés joga!
De ha lehet azért meg kellene tudnia munkáltatónak azt, hogy ki skizofrén- TBC-s vagy Aids-es vagy Hepatitiszes, mielőtt a TESKÓ vagy más egész húsállományát végig fertőzi!
Az adatvédelemmel lehet élni- és visszaélni! Lehet fegyvernek is használni!

Van egy alapvető félreértés azt hiszem, az üzemorvos foglalkoztatásának szükségessége tárgykörben.

Azért (is) tartották ezt fontosnak törvényileg szabályozni, mert elsősorban a munkáltató érdekeit védi, és hivatott kiszűrni az ún. táppénz csalásokat, amik hajdani időkben népszerű iparággá fejlődtek.
Dolgozónak nem volt folyamatos munkája, elküldeni nem akarták,nem tudták, állományban nem tarthatták, az pénzzel járt, így fizette addig az állam. építőiparban pld. télvíz idején, minden kőműves derékfájdalmakkal gyengélkedett.

Így az alkalmasság jelen esetben meglehet a munkakört szorosan nem érint. De! a folyamatos munkavégzés kockáztatása, a munkaerő helyettesíthetősége ami táppénz esetén többlet költséget jelent, vagy a munkavégzés közben, (ugyan ismert) betegség következtében előfordulható baleset, ami miatt azt munkahelyi balesetnek is nyilváníthatják, mind befolyásoló tényező és fontos információ a munkaadó számára, és mint ilyen, minden munkavállalóért felelős személyzet számára, - beleértve a HR, művezető, csop vezető, balesetvédelem stb.- szükséges.

Ha elvonatkoztatunk a jelen példától, és mondjuk egy - csak a nagyfőnök által tudott- műtött gerincsérvvel vesznek fel valakit raktári adminisztrátornak, de a raktárvezető az áru kitologatását is rá akarja bízni, nem teljesítés esetén pedig kirúgja az illetőt, akkor talán érdemesebb előbb közölni a raktárvezetővel is, és nincs értelme titkolózni.
Főként mert egy betegség nem szégyen, és az ilyetén önérzet, csak tovább ronthat a helyzeten.

A másik fontos momentuma az üzemorvosnak pedig az, hogy rendszeres gyakorisággal ellenőrizze adott munkakör egészségre káros hatását.
Ezekből az adatokból fejlesztik ugyanis tovább a munkavédelmi eszközöket, munkaruhákat.
Pld. számítógépes munkához ma már elvileg kötelező a szemüveg, de ezek a kutatások és megfigyelések segítették elő az LCD monitorok, kevésbé káros változatának kifejlesztését.
Vagy a különböző maszkokat a különböző iparágakban (festők), cipőket, (pld. nővércipő), a talpbetéteket az állómunkát végzőknek, sisakot az építkezésre stb...

És tekintettel, hogy ez Magyarországon gyerekcipőben jár, még az elmúlt 10 év fejlesztésének és szigorításának köszönhetően is, további sok év szájtépésre van szükség, míg mindenki belátja a saját jól felfogott érdekét, és azt, hogy talán mindenkinek az a jobb, ha valaki sokáig dolgozik és fizet adót, mintha szégyenérzetből, önérzetből, félelemből eltitkol ezt azt, és idejekorán lerokkan, meghal.

@Mylady: A mi cégünknél évente van üzemorvosi vizsg., EKG-vel, vérvétellel, az egyik üzemrészben dolgozóknál hallásvizsgálattal is. Szemvizsgálat nálunk is van persze, valamint légzésvizsgálat is. Évente egyszer hasznos az ilyen. Ja és nem valami nagy multinál dolgozok, hanem egy kb. 100 főt foglalkoztató cégnél.

@kétség: Ne nézd már le ennyire ezt az országot lécci.:)
Az élelmiszeriparban fél évente eü alkalmassági van, széklet, vizelet, tűdőszűrő, és ágazat szerint külön szabályozással.
Vendéglátásban úgyszintén.
És meg kell tudnia a munkaadónak, azért küldik ilyenre, hogy értesítsék ha a munkavállalónak baja van.

Értéket kezelő személyek számára mindenhol kötelező az erkölcsi, de hidd el az semmitől nem véd meg senkit. Ma már számítógépes raktári rendszerek, kamerák és biztonsági őrök vigyázzák az értéket.
Az általad említett betegségek,orvosi rutinvizsgával nem kiszűrhetők - de te láttál már skizofrént munkafelvételen sorba állni? Az epilepsziás meg saját érdekében közli a baját, mert segítség nélkül meghalhat a rohamában.

@Mylady: Mivel a cégeket törvény kötelezi arra, hogy az alkalmazottakat időszakos orvosi vizsgálatra küldjék, ezért a válasz nem, semmi értelme nincs jelenleg, mivel mindhárom fél (alkalmazó, alkalmazott, orvos) a lehető legrövidebb idő alatt szeretne túlesni a dolgon, és igazából a dolgozón kívül talán senkit nem is érdekel a valós eredmény.

Irodai munka és irodai munka között is lehet nagy különbség. Más az egészségügyi kockázata pl. egy bérelszámolónak, izotóplabori asszisztensnek, vagy a méregraktári adminisztrátornak. Az adott konkrét munkakör munkaegészségügyi kockázatértékelése alapján - adott esetben azonos FEOR-szám esetén is - más és más egészségügyi alkalmassági feltételt kell előírni. Szükség szerint akár onkológiai szűrést is.

A munkáltató a konkrét diagnózist, illetve kórelőzményeket nem láthatja, csak az üzemorvos által az adott munkakör betöltését korlátozó egészségi állapotról adott véleményét - a munkaköri alkalmassági igazoláson. A munkáltató jogosult ezeket az adatokat kezelni, alapértelmezetten a munkáltatói jogkör gyakorlója az adatkezelő. Persze nagyobb szervezetnél ez a funkció is delegálható - pl. a SZMSZ-ban, az iratkezelési szabályzatban stb. meghatározott módon más munkavállalóra, de ezesetben az adatkezelő munkavállalóra vonatkozó titoktartási szabályokat az adott munkavállaló munkaköri leírásába (vagy az azt helyettesítő dokumentumba) is bele kell foglalni és az adatkezelő munkavállalóval elismertetni.

Nem bonyolult dolog ez.

A munkáltatóval csak "a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről" szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 13. §-a alapján az „Elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény” elnevezésű nyomtatványon (ezen rendelet 12. sz. melléklete) azt közölheti, hogy adott személy adott munkakörre (1) alkalmas, (2)ideiglenesen nem alkalmas, ill. (3) nem alkalmas, valamint az esetleges alkalmasságot érintő korlátozásokat, ha vannak (pl. 10 kg-nál nehezebbet nem emelhet stb.)

Elrettentésnek: kb. 5 évvel ezelőtt jöttem el onnan, ahol azóta azt vezették be, hogy ha valaki kórházban volt, akkor be kell vinnie a zárójelentést, amit megkap a közvetlen főnöke, a a személyügyes (újmagyarul HR) és a magyarországi igazgató. Ha "csak" körzeti orvos irta ki betegszabira, akkor utána be kell vinnie az orvostól kapott papírokat, milyen gyógyszert milyen dózisban kapott - és ezt megint minimum 3 ember megkapja.

Ja és a cég nem élélmiszer/gyógyszeripar/stb. hanem - egy számításechnikai eszközökkel kereskedő és azokat szervizelő vállalat. Ráadásul nem is túl népes - anno olyan 30-an voltunk, akikből 25 gyakorlatilag irodsában volt napi 8 órában.

Szerintem ezzel az erővel a zárójelentést/recepteket akár a faliújságra is ki lehet tenni..

E témát alaposan körüljártam, mert egyre szigorodik az ellenőrzés és büntetésre is számíthat az a cég, ahol min. 1 (azaz egy) alkalmazott van és nem köt szerződést üzemorvossal.

Becsatolom az Orsz. Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnökhelyettesének két hónapja írt levelemet, amire persze nem kaptam választ.

"Nagyon köszönöm zavarba ejtôen hosszú levelét, de sajnos nem értette meg a felvetésem lényegét és nem is válaszolt a legfontosabb kérdésre, ahogyan kolléganôje sem az amúgy türelmes telefonbeszélgetés során.

Az általam megkérdezett foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók mindegyike az alkalmazottakat a saját rendelôjében vizsgálja meg és helyszíni szemlérôl egyik sem tett említést. Ennek igazságtartalmáról elég egyszerűen meggyőződhetnek, mert néhány telefonhívással könnyen ellenôrizhetik az ilyen szolgáltatóknál, hogy 2-3 alkalmazott esetén miként folyik náluk a vizsgálat.

A legfontosabb kérdés az lett volna, hogy mivel az orvos nem mondhatja meg a munkaadónak, hogy mi baja van a dolgozónak, akkor mi értelme az egésznek?

Továbbra sem tudok elképzelni – a megkérdezett szolgáltatókhoz hasonlóan – olyan bajt, ami kizárná egy irodai munka elvégzésének a lehetôségét.

Azt nem kérdeztem Önöktől, hogy egy lakásban működô irodában dolgozók melyik kategóriába esnek, mert biztos voltam benne, hogy a D-be, ezért meglepetésként ért, hogy például egy kiadó, egy szerkesztôség ennél szigorúbb, C osztályba van sorolva. Ez annyira nevetséges, hogy szívesen beszélnék azzal a személlyel, aki nevével vállalja, hogy ô készítette elô ezt a jogszabályt, de félek, államtitokként kezelik ezt a kérdést...

Vajon van-e statisztikájuk arról, hogy az irodai munkavállalók közül hánynak tanácsolták a munka abbahagyását vagy korlátozását? És vajon az orvos tudatta-e ezt a munkaadóval is? És azok nem kérdeztek-e vissza?

Szóval sajnálom, hogy nem értik a probléma lényegét, amit a munkaadók csak felesleges sarcnak, megszüntethetô bürokráciának élnek meg.

Azért mert érvényben van egy jogszabály, még nem indok, annak a helyességére.

Kérem, nézzenek utána a fentieknek, és ha meggyôzôdtek az igazamról (azaz hogy nincs helyszíni vizsgálat és nem értesít(het)ik a munkaadót), akkor kezdeményezzék ezen munkakörök mielőbbi kivételét a rendeletbôl, mert elég szégyen lenne a szakemberek számára, ha egy kivülállónak kell bebizonyítani a jogszabály tarthatatlanságát."

@Mazsola66:
Bocs. Nem nézem le ezt az Országot. Itt élek. Itt vagyok "munkaadó".
DE mint "Bird" is írta, itt a rendeletek stb. többségben nem azért születnek, hogy nekem segítsenek -FŐLEG HA MÁR MINDENKI A KISVÁLLALKOZÁSOKAT TÁMOGATJA - HOGY MAJDNEM BELEDÖGLÜNK!,- hanem azért, hogy legyen miért hatalmas bírságokat kiszabni.
Napokbani példa. 1 fő x végzettségű munkavállalóra lenne szükség. A MUHIV küld 15 x végzettségűt és 30 y-z-k-b- végzettségűt akit szerinte be lehet tanítani. Jogszabály szerint a munkavállalóval szerződést kell kötni HA AKÁR EGYNAPOS PRÓBAMUNKÁRA akarod behívni!Ehhez minden kell -orvosi-
is természetesen. Gondolj bele. Lehet-e józan ésszel jogkövető magatartást tanúsítani? És ha véletlen megkérdezed, a tisztelt jelentkezőt, hogy hány doboz cigit szív el egy nap, akkor joga van az ombucinál feljelenteni személyiségi jogok megsértése miatt is!
Ezért és ilyenekért próbáltam ecsetelni az életszerűtlen, betarthatalan rendeletek értelmetlenségét.

ezt az egeszet nem ertem
de tenyleg nem
itt is el kell menni drogtesztre
es kesz
irodai munkanal?????????
meg amugyis
en hotelben dolgozok de csak drogra neztek meg
mondjuk a zoldkartya elott annak idejen atvizsgaltak nem hozok-e be valamit
az teny
de egy tumor..................
hihhetetlen

tisztességes adófizetési morál mellett nincs ilyen büntetési rendszer..nálunk nincs normális adofizetési morál köv. képpen büntetésekből pótolják a hiányt..ennyi.