Sógorom, a zugügyvéd

...and justice for all.

Ön is tud egy érdekes esetet? Írja meg a zugügyvédnek!

Hirdetés

Utolsó kommentek

Linkblog

Friss topikok

Utazási ajánlatok

Halál után korrigálás

2009. január 12. - zugügyvéd

Az alábbi ügy azért érdekes, mert tényleg nincs pontosan elhatárolva, hogy egy alaki hiba utólagos, ügyvédi javításához kell-e az összes fél hozzájárulása. A Zugügyvéd mindenesetre új szerződést, vagy módosítást fogadna csak el.

 

Tisztelt Zugügyvéd!

Az alábbi ügyben szeretném kérni a szaktudásukat és a véleményüket.
A szülői ház örökségéről van szó.
Apám 1992-ben meghalt és örököltem 1/4 részt a házból.A nővérem úgyszíntén (ketten vagyunk testvérek) örökölt 1/4 részt, amit felajánlt nekem megvételre, mivel én itt lakom,és majd anyám halála útán eladja az anyai1/4 részét is.Meg is vásároltam az apai részét így 1/2 tulajdonos lettem az ingatlanra.


Ezek alapján , mivel a ház kb.40 éve épült,igencsak felújításra szorult.A ház kb.90% újítottam fel ami,7-8 millió Ft-ot jelent.Anyám azért nem járult semmiféle költséghez,mert úgy is magamnak csinálom.(Szerintem,mivel 1/2 részben tulajdonos volt,felét neki kellet volna állni)
Édesanyám,általam ismeretlen körülmények között és ismeretlen okból,elhalálozása előtt rövid idővel,(eddig az időpontig mi biztosítottuk a zavartalan életterét semmi ellenszolgáltatás nélkül )életjáradéki szerződést kötött a nővérem fiával 2003 áprilisában.
2003 novemberében a Földhivatal visszaútasítja a bejegyzést mivel az életjáradéki szerződésben szereplő ingatlan nem az édesanyám nevén van
  (a tulajdoni lap számát írták a helyrajzi szám helyére) és van 30 napjuk hogy korigálják ezt.


 Furcsa módon ezt a határozatot nem reagálja le sem a szerződést készitő ügyvéd,sem az édesanyám,sem a nővérem fia,pedig mind a hárman átvették határozatot.Ebben az időszakban édesanyám még élt!
2004 májusában édesanyám meghalt.
 

2004 októberében kiigazitási és átvezetési címen,a már egyszer elutasított szerződést,újból benyújtják a Földhivatalhoz ,úgy ,hogy egy tollal áthúzták és     átírták a számot.

Tudomásom szerint a szerződés javítását valamennyi szerződőfélnek ,közös akarattal és saját kézjegyével el kell látni  bármilyen módosítás esetén.Ebben az esetben ez nem történhetet meg mivel egyik szerződő  fél elhunyt.
               

Ennek ellenére a Földhivatal bejegyezte társtulajdonosnak,úgy hogy én semmi érteítést nem kaptam .
 

 

2006 júniusában,fellebezésemre,a Földhivatal visszaállította az eredeti állapotot és megtörtént a pothagyatéki eljárás úgy hogy anyai rész 1/2 tulajdonosa
nővérem , 1/2 tulajdonosa én lettem.Nővérem lemond fia részére.

Jelen pillanatban, a nővérem fia beadott bíróságra azzal,hogy a bíróság állapítsa meg a szerződés érvényességét és kötelezzen annak türésére.
 

 

Kérdezném,hogy rám kényszeríthet egy bírósági torturát,amikor neki van egy érvénytelen szerződése.Érvényesítse saját maga  úgy ,hogy engem ebből kihagy és,ha már van egy érvényes papir a kezében és, azt nem fogadnám el, akkor forduljon bírósághoz.


Sajnos az eddigi költségeink,az eredeti állapot visszaálítása,ügyvédi költség kimerítteték tartalékjainkat ezért kénytelenek vagyunk saját magunkat képviselni a bíróságon.


Érdeklödnék hogy milyen esélyeink lehetnek,érdekelnek a jótanácsok esetleg paragrafusokkal alátámasztva.


Üdv: Kekfulu

68 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zugugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr66873162

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

eami 2009.01.12. 17:59:00

tehát ha jól értem vagy így vagy úgy de mindenképp a nővér fia szerzi meg az 1/2 részt, csak a fia jobb szeretné szerződés alapján ? :\

2009.01.12. 18:12:12

Nem jól érted. Az öröklés a feléről szólt, és a negyede lenne a nővér fia öröklés útján, vagy ha szerződéssel ki tudja zárni a levél íróját, akkor szerződéssel a fele.
Sajna ismerősi körben is láttam már ilyet, csak ott C-kat állampolgárok beköltöztetésével is súlyosbították a rokonok egymás helyzetét.

eami 2009.01.12. 18:19:32

@Azreel: tényleg! teljesen igazad van, kicsit eltévedtem :|

GöreGábor 2009.01.12. 18:55:13

Ha a szerződésben csupán elírás történt, lehet, hogy ezt a híánypótlás keretében a nővér fia is pótolhatta.

Ez nem száz százalék, de az igen, hogy a beruházasaid értékét elszámolhatod.

Ha olyan jellegű volt a beruházás, ami a ház szerkezetét is érintette, akkor kérheted tulajdoni arányod módosítását, elképzelhető, hogy az 5/10 rész 8/10-re emelkedik.

Ha csak értéknövelő beruházást végeztetek
akkor annak elszámolását kérheted a tulajdonjog arányában, adott esetben a 8 millió Ft arányos részét fizesse meg a nővéred fia.
(feltéve, hogy édesanyád valóban nem járult hozzá a beruházáshoz)

De vigyázat: édesanyád halála óta használod más tulajdoni hányadát is, ami után esetleg használati díjat kell fizetni.

Kösz jól vagyok! Ne tessék aggódni! · http://tudtad.blog.hu 2009.01.12. 19:15:02

a beruházás értéke, csak abban az esetben számolható el, ha megvan róla a számla.

Lesley · http://8ker.blog.hu/ 2009.01.12. 19:48:05

Csak a családod ne tegyen keresztbe, és már boldog életed lehet - mondogatta nagyanyám.
Én kiegészítem: ha árva vagy, nem érhet családi baj.

quorum 2009.01.12. 19:55:34

A szerződés érvényesen létrejött, mivel a polgári jog csak a szerződés írásbeliségét kívánja meg, a helyrajzi szám pontos megjelölése a földhivatali bejegyzés feltétele.
Jó lenne tudni, hogy valóban fizette-e az életjáradékot a jogosult. Ha nem, ez esetleg megalapozhatja a szerződés semmisségét színleltség miatt.

kekfulu 2009.01.12. 20:10:39

@GöreGábor: Szerintem ha hiányzik egy bizonyos dokumentum,akkor potolhatják hiánypotlásként,de itt egy szerződés modósítás történt,ahol átírják a hrsz-ot,úgy hogy időközben egyik szerzödő fél már elhunyt.Miért nem javították az elírást amikor a Földhivatal elútasította a bejegyzést?

RaveAcE 2009.01.12. 20:16:21

Esetleg befizethetik a felújítás 50%-át (+infláció azóta). Merthogy erre kötelezheted őket, ha nyernek.

ostván 2009.01.12. 21:31:56

Amikor egyik fél azt mondja, "csak elirták" a hrsz-t, a másik mondhatja, hogy nem arra az ingatlanra vonatkozott a megállapodás. Tehát a szerződésnek egy alapvetően fontos tételét, amely az azonosítás alapja - szerintem - NEM javítható egyoldalúan. Csak közös megegyezéssel. Ha meg nincs lehetőség arra, hogy megnyilatkoztassák a mamát (hogy melyik ingatlant kívánta átadni), akkor ez a szerződés érvénytelen. Én a post írója helyében azt kérném a bíróságtól, hogy ítélje meg a végrendelet hiányában az örökség megosztását. De még járható út a Földhivatal megtámadása a bíróságon, vagy főhatóságnál ügyrendi szabálytalanságok miatt.
Ezek a megoldások egymástól függetlenül is működhetnek.

ugyvedblog.admin 2009.01.12. 21:44:33

Szerintem bizonytalan a per kimenetele.

Alaki hiba van (érdekes, hogy egy áthúzást elfogad a FH), viszont az elhunyt részéről szerződéses akarat is, tehát tudta, hogy az ő résztulajdonát képező ingatlanról van szó, akkor is, ha az ügyvéd (?) egy ilyen szarvashibát követett el.

Még azt sem értem, hogy egy 2004 májusi haláleset októberben még miért nincs átvezetve az ingatlannyilvántartásban?

Bulvár Béla (törölt) · http://www.beststarstory.com 2009.01.12. 22:06:22

"eddig az időpontig mi biztosítottuk a zavartalan életterét semmi ellenszolgáltatás nélkül"

necces mondatok a folytatást olvasva. Nem volt ott minden rendben.

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2009.01.12. 22:11:06

Ez a szöveg itt a "legendás XXV. PED"-ből származik (Polgári Elvi Döntés).

"A vétel tárgyának megjelölésére vonatkozóan a törvény ugyancsak nem tartalmaz közelebbi rendelkezést. Külön rendelkezés hiányában tehát az ingatlanra vonatkozó szerzõdés érvényessége elismerhetõ akkor, ha az adásvétel tárgya magából az okiratból nem állapítható meg ugyan minden kétséget kizáró bizonyossággal, de nyilvánvaló, hogy a felek elõtt a szerzõdés tárgya nem volt kétséges, így fõleg akkor, ha az okirat utalásából vagy a megállapodás megkötésének - az okirat tartalmával szoros kapcsolatban álló - körülményeibõl, továbbá a feleknek a szerzõdés teljesítésére irányuló magatartásából kétségtelenül kiderül, hogy a felek szerzõdési akarata melyik ingatlan adásvételére vonatkozott.

Így például elegendõ az ilyen meghatározás: „Eladom a pécsi házamat”, feltéve, ha az eladónak Pécsett csak egy házingatlana van."

Hogy nincs átvezetve az ingatlannyilvántartásban, egy másik kérdés; ettől a megállapodás önmagában valószínűleg még nem lesz érvénytelen.

ynd 2009.01.12. 22:49:09

Kissé hülledezem Zugügyvéd azon bevezetőjén, miszerint "nincs pontosan elhatárolva, hogy egy alaki hiba utólagos, ügyvédi javításához kell-e az összes fél hozzájárulása." Szögezzük le, hogy "alaki hiba utólagos, ügyvédi javítása" kategóriát nem ismer a magyar jog. Egy egészen másfajtát viszont ismer: a Btk. 276. §-ába ütköző magánokirat-hamisítást. A posztírónak sürgős feljelentést javasolok az elkövető ügyvéd ellen a rendőrségen, és sürgős bejelentést az ügyvédi kamaránál. A fenti tényállás bőven elég lesz ahhoz, hogy az ügyvédnek legalábbis igen nagy kellemetlenségei legyenek.

Ezen túlmenően quorumnak igaza van abban, hogy a szerződés érvényesen létrejött. Csak éppen a földhivatali bejegyzés elutasításának oka nem a szerződés érvénytelensége volt, hanem az, hogy a szerződést tartalmazó okirat nem volt alkalmas a földhivatali bejegyzésre. Az eredeti, meg nem hamisított okirat ugyanis nem tartalmazta a helyrajzi számot, amit pedig az Ingatlan-nyilvántartási törvény 32. § (1) bek. c) pontja előír a bejegyzés feltételéül.

Az okirat kijavítására nincs már lehetőség, mert az Ingatlan-nyilvántartási törvény 32. § (2) bek. g) pontja szerint a kijavított okiratnak is tartalmaznia kellene a felek (új) aláírását ahhoz, hogy bejegyzés alapjául szolgáljon. (Magától értetődik, hogy az eredeti aláírás nem a kijavított okirat aláírása.) Minthogy azonban az egyik szerződő fél elhunyt, ez lehetetlen. Az ingatlanjog bizony ilyen formalisztikus (ahogyan egyébként az öröklési jog is).

A felperesnek tehát akkor sem jegyezhetnék be a tulajdonjogát, ha a bíróság megállapítaná, hogy érvényes volt a szerződés. Mellesleg ez az okiratot szerkesztő ügyvéd hibájának a következménye, akinek sikerült olyan okiratot szerkesztenie, amely nem alkalmas földhivatali bejegyzésre. A felperes azt tehetné (ha olvasná ezt), hogy az ügyvédet perli be kártérítésért, mert elég jó esélyei volnának arra, hogy az ügyvédi felelősségbiztosító kifizesse neki a ház 1/4-ének az értékét.

A fentiekből következőleg a felperesnek nincs szüksége arra, hogy a bíróság megállapítsa a szerződés érvényességét, mert semmivel sem javulna a helyzete tőle. Márpedig a Polgári perrendtartás (közkeletű nevén a Pp.) 123. §-a szerint megállapításra (pl. szerződés érvényessége megállapítására) irányuló kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha szükség van a kért megállapításra a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett. Minthogy ez a feltétel a fentiek szerint nem áll fenn, a keresetet a bíróságnak e kereseti kérelem tekintetében el kell majd utasítania.

Az a kereseti kérelem, amely szerint a bíróság kötelezze a posztírót a szerződés érvényességének a tűrésére, olyannyira értelme(zhete)tlen, hogy ötletem sincs, hogy a felperes milyen jogalapot jelölhetett meg a keresetében erre vonatkozólag. Az biztos, hogy a jogalap téves, akármi is volt (ha volt megjelölve egyáltalán), mert erre nem lehet valakit kötelezni, úgyhogy a bíróság ebben a részében is el kell majd, hogy utasítsa a keresetet.

Ügyvédre szerintem mindehhez nincs szükség. Viszont a bírósági tortúrát sajnos nemigen lehet elkerülni.

GöreGábor 2009.01.12. 23:20:38

@ezt is NÉZD MEG, öcsisajt!:......................:

Ez egy tévhit. A bíróságon nincs kötött bizonyítás, a bíróság minden bizonyítékot elfogadhat.

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2009.01.12. 23:24:26

Hehe látom ynd megelőztél a kérdés másik felének leírásában, a földhivatali bejegyzésben. Amely szerint viszont, hiába érvényes a megállapodás, bizony helyrajzi szám hiányában nem fogják azt a nyilvántartásban átvezetni.

Azzal viszont nem értek egyet, hogy a szerződés érvényességére vonatkozó keresetet a bíróságnak el kell majd utasítania. Annak ugyanis még a tárgyalás időpontjában nem lesz meg az alapja, hogy a bíróság kimondja, hogy ezzel a másik fél semmit sem nyerne.

Ha a levélíró megkísérli eladni a vitatott részt, az ingatlannyilvántartás hitelességének vélelme adott esetben polgári perben megdönthető; egy ilyen per megnyerése bizony előnyt jelenthet adott esetben a másik félnek.

Szóval, ynd, szerintem ezt a pert a levélíró el fogja veszíteni.

quorum 2009.01.12. 23:37:47

Kedves ynd!
A helyrajzi szám hiánya valóban akadálya a tulajdonjog földhivatali bejegyzésének, azonban ezt a hiányosságot a bírósági ítélettel ki lehet küszönölni, ugyanis ez is alkalmas a földhivatali bejegyzésre.
Abban nincs igazad, hogy ilyen pert már nem lehet indítani; az a posztból nem derül ki, hogy magát a közjegyzői végzést támadta meg a felperes a vagyontárgy tulajdonjogát magának követelve, vagy külön pert indított (az ilyen pereket az örökösök ellen indítják a szerződés érvényességének megállapítása és az örökösöknek a tulajdonjog bejegyzésének tűrésre kötelezésre iránt). De mindkét út járható.
Én a levélíró helyében mindenképp fogadnék ügyvédet, ez egy elég bonyolult eset, mivel megtérítési igénye is lehet még a hagyatékkal szemben, illetve az életjáradéki szerződés is támadható, a semmisségére lehet hivatkozni.

GöreGábor 2009.01.12. 23:39:29

@kekfulu:

Én úgy értettem, hogy a tulajdoni lapszámot összekeverték a helyrajzi számmal.
Ha így történt, akkor az ingatlan egyértelműen beazonosítható.

Ez esetben pedig kérheti a bíróságtól a tulajdonjog bejegyzését, mivel a szerződésből kiderül mind a szerződés tárgya mind pedig a szerződéskötő felek személye.

Viszont emlékszem olyan LB döntésre, hogy a tartási vagy életjáradéki szerződés a jogutód részéről megtámadható, ha az eltartott annak megvalósulása előtt elhalálozik. (Kivétel a szerencse jellegű szerződés támadhatatlansága alól.)

xenuka 2009.01.13. 00:06:20

@ynd: örülök, hogy leírta és nem kellett nekem megint az okirathamisítások fajtáit és az értük járó büntetéseket boncolgatni

marosy 2009.01.13. 00:30:29

Ez szerintem is okirathamisítás. (Amúgy ez csak egy vélemény, laikus vagyok).

Azhát 2009.01.13. 08:36:52

Jól értem? A fiú és az anyja együtt lakott egy házban, amely felerészben a fiúé, felerészben az anyjáé - az anya mégis eltartási szerződést kötött egy olyasvalakivel, aki nem lakott ott?

Érdekes...

cziczmiczpindur 2009.01.13. 09:22:01


Kissé meglep, hogy a posztíróban az a kérdés egyáltalán nem merült fel, vajon néhai édesanyjának mi volt a valódi akarata az ingatlannal? Sokkal inkább tűnik úgy, hogy egy okirati hibát kíván felhasználni arra, hogy édesanyja akaratának érvényesülését meghiúsítsa.

rBéla, hát, igen...."semmi ellenszolgáltatás nélkül" és "élettér" biztosítása ....juj...

kekfulu 2009.01.13. 10:00:50

@Bulvár Béla: Ön szerint,(még nem voltunk ideköltözve)mi az,amikor egy közel 80 éves öregasszonynak télvíz idején nincs fütése és melegvíze mert elfagytak a csövek
-mi az,hogy a lánya a nyudíját átvezetteti a saját bankszámlájára hogy ne keljen adni a postásbácsinak(jelszóval)aztán elfelejti?!hetekig odajuttatni.
-mi az,hogy nincs pénze és emiatt,a mi általunk vásárolt kutyakaját eszi mert még nem érkezett meg a nyugdíj!!
Sorolhatnám még,de nem tudom van e sok értelme.A fenti dolgokra élő tanúk is vannak.
Őszintén mondom hogy ,a mai napig nem értem hogy ez miért történt így.Kisemmizés?!
Ha lenne ok akkor igen, megértem ,de így nem tudom elfogadni.

Hasat 2009.01.13. 10:11:56

Kekfulu!
A kutyakaját ti adtátok neki, vagy csak ezt merte magától elvenni a kamrából, vagy csak ez nem volt elzárva?

cziczmiczpindur 2009.01.13. 10:29:56

@kekfulu: sajnos nem sikerült eldöntenem, hogy tréfálkozol-e off- kommentedben, vagy komolyan kérded, de azt hiszem, erre sem ok nem lehet, sem mentség nincsen.

stebe 2009.01.13. 10:43:02

Kedves Kekfulu! (KÉkfÜlŰ, gondolom, dehát az ámerikai billentyűzet simán fölülírja a magyar helyesírás szabályait...)

"Érdeklödnék hogy milyen esélyeink lehetnek,érdekelnek a jótanácsok esetleg paragrafusokkal alátámasztva."

Ezt a pofátlanságot!!! Esetleg a tárgyalóterembe ne kössék be ezt a blogot, hogy gyorsan le tudja nyúni a tanácsokat, amelyért az azok adására jogosítottak mintegy röpke 10 évig tanultak????

NINCS INGYENEBÉD!!!!!! (Ön is pórul jár félinformációkkal! Tudja: Olcsó hús, híg lé.)

kekfulu 2009.01.13. 10:44:46

@Hasat: Ha figyelmesebben elolvasod a hozzászólást , akkor olvashattad volna hogy ekkor még nem laktunk ott.
A kutyakaját mi ,a kutyának vittük még ez eset előtt.
Normális kaját szoktunk neki vinni,ellentétben a lányával,aki vitt egy szatyor szárazzsemlét hogy a mama csináljon zsemlemorzsát.
Bármit elvehetet volna a kamrából,a sajátjából vette volna el.
Soha semmit nem szoktunk elzárni!!
Azt hiszem ez már átment furkálodásban!

Deviáns 2009.01.13. 10:56:20

Egyik ismerősöm panaszkodott, hogy a közös képviselőjük rokona rendszeresen feltöltötte ipari mennyiségű hulladékkal a ház konténereit, és egy .... üdítő gyár autójával közlekedik, ezzel az egész lakótömb számára lehetetlenné tette a szemetesek használatát. A kérdése az volt, mit tehet ha a közös képviselő (érthető okból) nem akar lépni az ügyben?
Bár nem vagyok jogász, én akkor azt tanácsoltam neki, hogy hagyja az egyenes, szemtől szembe utat, támadjon hátulról. Fényképezze le az autót a szemét kirakodása közben több napon, majd kérdezzen rá az üdítőgyárnál, hogy milyen rendelkezések vonatkoznak az élelmistzerszállító autóikra, szállíthatnak-e rajta szemetet, és fenyegesse meg őket, hogy a képeket az ÁNTSZ-nek is elküldi.

A cikkírónak sem a tulajdonjogbejegyzést kellene támadnia, hanem hátulról, az eltartási szerződést.
-Megvalósult-e a szerződés, nem teljesítésre hivatkozva semmissé nyilváníttatni
-Anyuka valószínűleg idős volt, gyógyszereket szedett. KOrlátozott cselekvőképességre/nem beszámíthatóságra hivatkozva semmissé nyilváníttatni a szerződést.

Egyéb esetben:
Remélem vannak fényképek a felújítás előttról? Számlák a felújításról? Már anyuka tulajdoni hányada (tehát az örökölt rész tulajdoni hányada) is csökkenthető lett volna az értéknövelés miatt. Erre is játszhatna, tehát még a negyed hányad is csökkenthető.

Más kérdés: Meg kellene fontolni, anyuka miért íratta a tulajdoni hányadát a másik gyermekére?
a, könnyen befolyásolható volt, és a másik gyermek meggyőzte
b, a rosszabb sorsú gyermegének akart kedvezni.

Ha a b, eset állna fenn, meg kellene egyezni egy pénzösszegben a másik féllel, amennyit ellentételezésként elfogad.
Ha jól gondolom, a házra költött 8 misi a ház értékét kb. megduplázta, tehát a felújítás előtti érték fele az kb a mostani érték negyede. Ebben az összegben meg kellene egyezni a másik féllel és megvásárolni az ingatlanhányadát, és kihagyni az ügyvédeket, pereskedést, különben igen sok pénzt el fog vinni a jogi hercehurca, és nettóban mindenki rosszabbul fog kijönni.

Jogász urak, nyilatkozzanak!

Hasat 2009.01.13. 11:10:02

Kekfulu!
Valóban, hozzászólásod zárójeles részét ("még nem voltunk ideköltözve") nem észleltem, ezért ezúton megkövetlek.

Mentségemre szóljon, hogy eredeti leveledből az "jött le" nekem, hogy édesapád halálakor (1992.) ajánlotta fel nővéred az ő 1/4 részét, és Te akkor már ott laktál. Azaz nem volt olyan időszak, amikor édesanyád egyedül élt volna a házban.
De ezek szerint ez nem így történt.

ynd 2009.01.13. 12:36:15

Hm, bevallom, quorum és Pascal érvei tükrében azt hiszem, tévedtem a Pp. 123. §-ával kapcsolatos gondolatmenetemben, mert nemigen tudok érvet találni az ellen, hogy a bírói ítélet maga miért ne szolgálhatna a bejegyzés alapjául. Valóban bonyolultabb lesz ez az ügy, mint gondoltam.

Quorum, azt továbbra sem értem, hogy milyen jogalapon lehet a posztírót "tűrésre" kötelezni (a posztból szerintem egyértelmű, hogy a per nem a közjegyzői végzés ellen indult, hanem a szerződés érvényességének megállapítása és az örökösnek a tulajdonjog bejegyzésének tűrésre kötelezésre iránt). És egyáltalán, miért kell erre kötelezni: mit tud tenni a bejegyzés ellen, ha nincs tűrésre kötelezve? Fellebbezhet, amit aztán elutasítanak, nem?

▓▓▓▓▓☻ ©╞╕ چ ذ җ € η ☻ ▓▓▓▓▓ · http://blog.hu/user/45354/tab/activity/mindate/2007-07-23T16:48:05+02:00 2009.01.13. 16:55:21

@stebe:
Menj már innen a francba. Beír, mert úgy gondolta. Válaszolnak, ha úgy gondolják. Nem Te mondod meg, hogy segítenek-e neki, vagy nem! Ha nem akarsz, akkor húzzál vissza a szutykos irodádba és számolgasd az ügyfeleid pénzét!

stebe 2009.01.13. 17:49:08

@chicken, a 'Kérem, Szilyt ne!' lobbi alapítója:
Megyek már, számolgatok, köszönöm az értesítést a lehetőségről.

Adblock_júzer · http://addons.mozilla.org/hu/firefox/addon/adblock-plus/ 2009.01.13. 18:09:06

Chicken, ne bantsd Stebet! Jót akart, csak rosszul fejezte ki magát. Magára vessen, aki innen szerez "ingyen ügyvédet". Kap itt olyan tanácsot, ami öt év letöltendővel jár, persze kaphat olyat is, ami a per nyerésének a kulcsa. Ötletek feszülnek egymásnak, és mi ebből jót okulunk, meg szórakozunk.

Kivéve persze, ha kiteszik a linket a Zindex címlapra.

ugyvedblog.admin 2009.01.13. 18:43:27

Átismételve a XXV. sz. PED-et, én szinte biztos vagyok benne, hogy a biroság kiküszöböli ezt az alaki hibát.

És ne furkálódjatok már....

Tribeca · http://erthetojog.blog.hu 2009.01.13. 21:18:25

Ha bejegyezni kívánt jog alapjául szolgáló szerződés akarti hibában nem, csak alaki hibában szenved, azt a bíróság ítéletettel ki fogja küszöbölni, így az ítélet alapján a tulajdonjogot be fogják jegyezni.
Az unokaöccsnek: A pereskedés és a máshonnan meg nem térült ktg-ért ildomos a szerződést készítő ügyvédnél jelentkezni. Nem kicsi a felelőssége ebben.
Az a) pontos közokirat-hamisítás megállhatja a helyét, azonban 1 dologra vigyázni kell:
Honnan is tudja a postíró, hogy a szerződést meghamisították? Hogy az ügyvéd hamisította meg? Vigyázzunk bűncselekmény elkövetésére utaló konkrét kijelentésekkel a hatóság előtt....
Persze, ha a benyújtott szerződés felllelhető az ingatlannyilvántartásban, vagy a postírónak máshonnan biztos tudomása van a hamisított közokirat létezéséről ismeretlen tettes ellen tehet feljelentést.

Végül a post írónak: ha valóban úgy érzi, hogy a nagymama szándéka nem az volt, hogy az unokára hagyja a tulajdonihányadát, erere esetleg erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vették rá, vagy kihasználták esetleges korlázott cselekvőképességét, cselekvőképtelenségét, vagy mondjuk a szerződésben vállalt tartást az unoka bizonyíthatóan nem teljesítette, akkor ezirányban tegyen lépéseket és ne egy alaki hibába kapaszkodjon, mert könnyen járhat úgy, hogy egy esetleg valóban érvénytelen szerződést érvényesnek fogad el a bíróság, és ezzel a tulajdonjog bejegyezhetővé válik a fenti hibák ellenére.

quorum 2009.01.13. 23:21:59

ynd,
a tűrésre kötelezésre azért van szükség, mert jelenleg az örökhagyó örökösei vannak tulajdonosként bejegyezve, így őnekik az eltartási szerződés jogosultjának tulajdonosként bejegyzését tűrniük kell.
Más lenne a helyzet, ha mondjuk az örökhagyó állna perben az eltartási szerződés miatt, ez esetben vele szemben állapítanák meg a tulajdonjogot.

beste 2009.01.14. 06:00:42

Szerintem célszerű megegyezni direktben nővérkével, amit aztán írásba fektetni, minimum 2 tanúval... Így a jogászok tisztelet- és munkadíját az ingatlan teljes megszerzésére lehet fordítani.

ugyvedblog.admin 2009.01.14. 08:56:12

@beste:

Bocs, ha durva leszek, de ha már nem vagy jogász, akkor buta tanácsot ne adjá' már. Egy ilyen vitás helyzetben a konyhaasztal mellett megirt megállapodás ezernyi újabb birosági eljárás lehetőségét rejtené magában.

Azt már tényleg csak zárójelben jegyzem meg, hogy ha olyan megállapodás lenne, amit a FH-hoz kell benyújtani, akkor ügyvédi ellenjegyzés nélkül igen nehezen menne...Bár a mama halála után már a "rendezetlen állású ingatlanokkal" kapcsolatos szabály alapján sem lenne helye bejegyzésnek-szerintem.

(minimum 2 tanú...ha 6 van rajta, akkor a legjobb? :-)

heliox 2009.01.14. 10:17:01

Mi bizonyítja, hogy az aláíró felek nem együttesen fogták a tollat és javították ki az okiratot abban az időben, amikor még mind a kettőjük életben volt?

Ha nincs bizonyítva, hogy az okirat eredeti formájában létezett valamely aláíró halálát követően, akkor nehezen bizonyítható, hogy a még életben levő aláíró hamisította meg az okiratot.

De ha még ez is bizonyítva van, még akkor is megnehezíti az okirat hamisítás bizonyítását, hogy az életben levő aláíró állíthatja, más érdekelt fél (az ő édesanyja) hamisított. Az pedig állítja, hogy nem. Ártatlanság vélelme jön képbe.

Én nem vagyok jogász.

ynd 2009.01.14. 11:04:20

quorum,

köszi a választ, de még mindig nem értem.

Az egyik kérdésem az volt, hogy mi a jogalap a tűrésre kötelezésre. Számos olyan rendelkezés van a magyar jogban, amely tűrési kötelezettséget ír elő (Ptk. 107., 108., 159., 167... §§ stb.). A jelen ügyben hol van ilyen?

A másik pedig az, hogy mire jó a tűrésre kötelezés. A tűrés azt jelenti, hogy valaki nem akadályoz valaki mást valamiben. A jelen esetben a földhivatal jegyezné be a tulajdonjogot. Hogyan tudná a posztíró ezt akadályozni? A fellebbezést tiltjuk meg neki?

stebe 2009.01.14. 11:31:15

@Adblock_júzer: Köszönöm, ennél azért élesebb volt a véleményem, de az is benne volt, amit te fedeztél fel. Nézőpont kérdése.
Egyébként megkövetem a laikus posztírókat: természetes, hogy ha baj van, mindenhonnan próbál az ember információt szerezni, csak önkéntelenül is az itt kapott valahányad-információkból, véleményekből alkotott véleményt fogja ütköztetni a később mégis megbízott - mert előbb-utóbb belátja, hogy azért szükség van rá(nk) - jogi képviselője véleményével, aztán ha akkor már nem jön össze, pl. mert már előtte mondott hülyeségeket a perben, akkor kész is a hülye ügyvéd, akinek volt pofája ennyit elkérni egy sikertelen perért, ráadásul nem is azt csinálta, amit a Zugügyvéd(ek) javasolt(ak). (Persze ha az ügyvéd vállalja... Én nem szoktam - felesleges költségbe nem verem az ügyfelet. E nélkül is van hál' istennek mit számogatni, kedves Chicken)

DE:
Instant karma: most kéne lehúznom egy szerződésből egy fél mondatot, amely a nyilvánvalóan nem valós tehermentességre utal a földhivatali rendelkezésekben, ami még akkor is okihami, ha a teher nyilvánvalóan az egész ingatlant terheli és fogja terhelni...

azonban az okirathamisításhoz:
Mennyiben valósul meg a tényállásszerű cselekmény (nem a bűncselekmény, ld. lent), ha az ügyvéd a felek szóbeli megállapodása alapján, engedéllyel javít, módosít? Vö: 1./ az ingatlan-advét. szerződést is szóban egyeztetik, azt az esetek túlnyomó többségében a szóbeli megállapodás alapján szerkeszti meg az ügyvéd/közjegyző; 2./ alaki hiba kijavítása esetén, ha a "helyes megoldás" nyilvánvaló - a jelen esetben is teljesen nyilvánvalóan ekvivalens adatokat módosított az ügyvéd - miért hamis az okirat?
A bűncselekmény szerintem viszont nyilvánvalóan nem valósul meg ilyen esetben, hiányzik a társadalomra veszélyesség - teljesen. Az más kérdés, hogy a fegyelmi felelősség ettől még fennállhat. Az meg a harmadik, hogy azt a kamara érvényesíti-e. Ez utóbbi meg inkább a kolléga bennfentessége függvénye, ahogy látom.

ynd 2009.01.14. 12:06:58

stebe,

szerintem jobb a jelen ügynél maradni, mert a te túl általánosságban megfogalmazott tényállásodat(?) nehéz minősíteni.

A jelen ügyben a posztíró által írtakból úgy tűnik, hogy az ügyvéd az okiratot mindössze azzal a módosítással adta be újra 2004 októberében a 2003-ban beadotthoz képest, hogy áthúzta és átírta a számot. Azaz úgy, hogy csak egy aláírás (a régi) szerepelt a módosított okiraton. Azaz úgy, mintha az iratot már a módosítás után írták volna alá. A megtévesztési szándék nyilvánvaló. A társadalomra veszélyesség ebből következik.

A te hipotézised a felek szóbeli engedélyét feltételezi a javításhoz. Namost az Inyvt. ugye kifejezetten aláírást követel meg az okiraton, és ha a módosítás szóbeli jóváhagyásának a feltételezése a jelen ügyben elég volna, akkor eleve el sem kellett volna utasítani a bejegyzési kérelmet. Ezenkívül a jelen esetben az egyik fél már nem is élt, amikor szóbeli jóváhagyást adhatott volna.

Adblock_júzer · http://addons.mozilla.org/hu/firefox/addon/adblock-plus/ 2009.01.14. 13:14:38

heliox!

Na ne má'!

Eladok neked egy ceruzát. Szerződést írunk. Utólag ráírom a halálos ítéletedet. Aláírtad! Mi bizonyítja, hogy nem te fogtad a tollat és javítotad ki az okiratot?

(Életszerűbb példa, hogy a kölcsönszerződésnél hozzáadok vagy leveszek egy nullát.)

quorum 2009.01.14. 14:44:43

ynd!
Ilyen esetekben a kereseti kérelem technikailag két részből áll.
Egyrészt kérik a szerződés érvényességének megállapítását (megállapítási rész), másrészt az örökös alperesekkel szemben a tulajdonjog bejegyzésének tűrésére kötelezését (marasztalási rész).
A tűrésre kötelezés a marasztalásnak egy fajtája, ez nem azonos a Ptk-ban szabályozott tűrésekkel. Ha jobban érdekel a dolog, a Pp kommentárban vagy bírósági határozatokban tudsz utánanézni.

stebe 2009.01.14. 14:57:21

@ynd: nem bármilyen módosításra értem a felvetést, kifejezetten a nyilvánvaló elírások egyértelmű, egy lehetőséges javítását értettem alatta.

stebe 2009.01.14. 15:12:28

@ynd: Sem a köz- sem a magánokirathamisítás tényállása nem a megtévesztést értékeli. A társadalomra veszélyesség ebből nem fakadhat. Az értékelt magatartás a hamisít, felhasznál, közreműködik (közokiratham); használ (magánokirath.) A problémát ne innen fogjuk meg, szerintem. Kérdés az, hogy hamis-e az az okirat, amelyben egy adatot egy másikra - ha mégoly önkényesen is - kicseréltek úgy, hogy ez a felek szándékának nyilvánvalóan megfelel, és másra nem lehetett volna kicserélni. Szerintem egyértelműen nem.
Szerintem tehát tényállásszerűség sincs, társadalomra pedig egyáltalán nem veszélyes ez a magatartás.

ynd 2009.01.14. 15:39:47

quorum

Nem tudom, lehet, hogy technikailag így szokás csinálni, de továbbra sem látom sem a jogalapját, sem a célját.

Ami a jogalapot illeti: a Pp. nem teremthet jogalapot egy ítélet számára, azt csak az anyagi jogban lehet keresni. Az, hogy a tűrésre kötelezés a marasztalás egy fajtása, nem jelenti azt, hogy nem kell hozzá anyagi jogi jogalap. Minden marasztalási ítéletnek kell, hogy legyen anyagi jogi jogalapja.

Ami a tűrésre kötelezés célját illeti: a bejegyzéshez az Inytv. 26. §-a alapján egy kérelem vagy megkeresés kell, az Inytv. 29-30. §§-i alapján pedig az, hogy a tulajdonosváltozás kiderüljön a földhivatal rendelkezésére álló okiratokból. Ehhez elég kellene, hogy legyen a megállapítást tartalmazó ítélet is, nincs szükség semmiféle marasztalásra (tűrésre kötelezésre).

ynd 2009.01.14. 15:48:47

@stebe:

A megtévesztés nem tényállási elem, persze, de nyilván abból fakad a hamisítási tényállások társadalomra veszélyessége, hogy a hamis okirat megtéveszti azokat, akik olvassák, nem?

Azt írod: "Kérdés az, hogy hamis-e az az okirat, amelyben egy adatot egy másikra kicseréltek úgy, hogy ez a felek szándékának nyilvánvalóan megfelel, és másra nem lehetett volna kicserélni. Szerintem egyértelműen nem."

Pedig egyértelműen igen. Nem attól hamis vagy nem hamis egy okirat (pontosabban szerződés - ha már felekről beszélünk), hogy megfelel-e a felek szándékainak. Hanem attól, hogy ugyanaz-e, mint amit a felek aláírtak.

Tegyük fel, hogy az ügyvéd szóbeli egyeztetés alapján ír egy ingatlan-adásvételi szerződést, amely megfelel a felek szándékainak. Ezután - a felek szándékainak megfelelően - saját maga ráírja a felek aláírását, akik egyébként sosem látták sem az írott szöveget, sem pedig egymást, ellenjegyzi, és beadja a földhivatalhoz. Szerinted - eltekintve most a társadalomra veszélyességtől - ez még csak nem is tényállásszerű???

quorum 2009.01.14. 16:31:48

ynd!
A megállapítás önmagában azért nem elég, mert a kereset meghozatalának időpontjában nem az életjáradéki szerződést megkötő személy van tulajdonosként bejegyezve, hanem az ő örökösei.
Mivel az életjáradéki szerződés a jogosult halálával megszűnik, ezért ebben a jogviszonyban jogutódlás nincs, ezért a bíróság csak azt tudja megállapítani, hogy az életjáradéki szerződés az örökhagyó és a vele szerződött között érvényesen létrejött.
De egy ilyen ítélet alapján a bejegyzett tulajdonosokkal szemben csak akkor lehet a tulajdonjogot bejegyezni, ha velük is kezd valamit a felperes.
Ha érvényes az életjáradéki szerződés, akkor a bejegyzett tulajdonosok nem lehetnek örökösök (mivel ebben a jogviszonyban nincs jogutódlás), az örökségnek ezt a részét meg sem szerezhetik, mivel arra másnak van joga.
Ezért marasztalják őket arra, hogy tűrjék másnak az ő hátrányukra történő tulajdonjog-bejegyzését. Ennek a jogalapját a Ptk. életjáradéki és öröklési rendelkezései adják meg, a földhivatali bejegyzésnek pedig az általad is megjelölt Inytv 30. §-a.
A tűrésre kötelezés pedig a marasztalás egyik fajtája, ezért nincs külön nevesítve a Pp-ben.

stebe 2009.01.14. 16:42:51

@ynd: Hát, amellett, hogy az utolsó bekezdésed a meghatalmazás típusos esetét írja le, ami, mint tudjuk nem törvényellenes, csak nem lehet ugyanaz a meghatalmazott és az okiratszerkesztő, jeleztem, hogy a felvetésem a nyilvánvaló, egyértelmű hibák javítására vonatkozik. (hogyan, hányszor mondjam még máshogy???)
Hamis-e az az okirat, amibe a személyi számot utólag beírják a felek aláírása nélkül? Lehet, kérdéses, szerintem nem. Veszélyes-e a társadalomra, hogy a személyi számot utólag beírták? Egyértelműen nem.

ynd 2009.01.14. 17:09:26

quorum,

Ha jól értem, öröklési szerződésről van szó. Ebben az örökhagyó végrendeleti intézkedést tett (Ptk. 655. § (2) bek.), és megnevezte a felperest örökösének. Ezután meghalt. Ezzel egyrészt a szerződés megszűnt, ahogy írod (Ptk. 658. § (1) bek., 586. § (4) bek.). Másrészt viszont ezzel egyidejűleg a hagyatéka ex lege átszállt a felperesre végintézkedésen alapuló öröklés jogcímén (Ptk. 598. §, 599. § (2) bek.).

Ahogy írod, az ingatlannyilvántartás jelenleg nem a valós tulajdoni helyzetet tartalmazza, mert a bejegyzett tulajdonos nem az örökös. De semmi gond, hiszen a szerződés érvényességét az ítélet megállapítást tartalmazó része mondja ki, a halál tényét pedig hatósági igazolás. E kettő - és a jogszabályok - alapján megállapítható, hogy a tényleges tulajdonos a felperes, és így a bejegyzést kérelemre módosítani kell. Másra (marasztalásra) ehhez nincsen szükség.

Nem látom, hogy mit kellene a felperesnek "kezdenie" a bejegyzett tulajdonossal. A felperesnek elég, ha benyújtja a kérelmét és a szükséges okiratokat a földhivatalhoz, amely ezek alapján automatikusan törli a bejegyzett tulajdonost, és bejegyzi a felperest. Nem látom, hogyan tudná ezt a bejegyzett tulajdonos megakadályozni. Ha pedig nem tudja, felesleges "tűrésre" kötelezni, vagyis arra, hogy tartózkodjék a megakadályozástól.

quorum 2009.01.14. 17:31:45

@ynd: a levél szerint életjáradéki szerződést kötöttek, nem öröklési szerződést. Az én hsz-em arra az esetre szól, ha valóban életjáradéki szerződést kötöttek.

ynd 2009.01.14. 17:38:20

@stebe:

Azon kívül, amit te is írsz, hogy eleve kizárt a meghatalmazás ilyen esetben, a meghatalmazás esetében már az okiratból magából kiderül, hogy meghatalmazott - és nem a meghatalmazó - írja alá. Ha másból nem, hát abból, hogy nem a meghatalmazó nevével ír alá, hanem a sajátjával. Továbbá a meghatalmazásra ugyanazok a formai követelmények vonatkoznak, mint a meghatalmazott által aláírt okiratra, így legalább a meghatalmazást mégiscsak saját kezűleg írják alá a felek. Ezek a szabályok nem valamiféle formaságok, hanem éppen az az céljuk, hogy kikényszerítsék a felekből, hogy a "szóbeli" akaratuk írásban is megnyilvánuljon.

Nem értem, mit hívsz "nyilvánvaló és egyértelmű hibának", ha az aláírás elmaradása nem az.

Számomra nyilvánvaló a tényállásszerűség, de ha számodra nem, hát akkor abban maradhatunk, hogy nem értünk egyet.

A társadalomra veszélyesség lehet vitatható egyes esetekben, de én továbbra is úgy látom, hogy a jelen esetben nem. Szerintem nincs az a bíró, aki a társadalomra veszélyesség hiánya miatt felmentene egy olyan ügyvédet, aki kifejezetten úgy tüntet fel egy saját kezűleg elvégzett szerződésmódosítást, mintha azt egy már halott fél is aláírta volna, és ezzel az a célja, hogy a saját korábbi hibái (rossz szerződésszerkesztés + még ráadásul a hiánypótlási határidő elmulasztása) számára kellemetlen következményei (kártérítési kötelezettség) alól kibújjon. Ha te lennél egy ilyen ügyvéd védője a büntetőbíróság előtt - hát sok sikert!

kekfulu 2009.01.14. 18:26:03

Az életjáradéki szerződés 11-ik pontja azt írja"Jelen szerződés csak írásban módosítható.Felek kijelentik,hogy a jelen szerződés megkötését megelőzően tett,és a jelen szerződésben nem szabályozott nyilatkozataik nem képezik a szerződés részét"
A 2004 okt.történő bejegyzést,2006 -ban a Földh.törli az alábbi indokokkal:
-Inytv.32§(1)bek. c pontja szerint-az okiratnak tartalmaznia kell az ing.pontos megjelölését(hrsz)
-Inytv.39§(3)bek.d pontja a bejegyzési kérelmet el kell utasítani a kérelem eredeti rangsorában,ha ahhoz hogy bejegyezhető legyen,a szerződő,jogosult,illetőleg kötelezett felek bármelyikének az aláírását kellene utólag pótolni.
Mindezt 2004-ben a Földh.nem tudta??

▓▓▓▓▓☻ ©╞╕ چ ذ җ € η ☻ ▓▓▓▓▓ · http://blog.hu/user/45354/tab/activity/mindate/2007-07-23T16:48:05+02:00 2009.01.14. 18:49:14

Rövid kérdés: Szerződök, de nem, vagy nem jól van megadva a hrsz. Akkor nyertem egy joghatás nélküli jogügyletet?

kekfulu 2009.01.14. 19:03:50

@chicken, a 'Kérem, Szilyt ne!' lobbi alapítója: Nem jól van megadva a hrsz.Elsőre ezért utasította el a Földh. a bejegyzést mert a szerződés által megjelölt hrsz-on az örökhagyó nevén nincs semmi.

ynd 2009.01.14. 19:35:05

@quorum:

Valóban, bocs. És azt hiszem, számomra összeállt a kép.

Az örökhagyó kötött egy szerződést, amelyben vállalta az ingatlana átruházását. Az ingatlan átírásának a tűrése ezek után az örökhagyó szerződéses kötelezettsége volt. Ezt követően az örökhagyó meghalt. Ezzel mind a tulajdona (az ingatlan), mind pedig a kötelezettségei (az ingatlan átírásának a tűrése) átszállt az örökösére.

Te azt írod, ha jól értem, hogy az életjáradéki szerződésben nincs jogutódlás, mert az megszűnt az örökhagyó halálával. Nem gondolom, hogy ez így volna. Attól hogy egy szerződés megszűnik, a már esedékessé vált, de még nem teljesített szolgáltatásokat teljesíteni kell. Ha a megszűnés oka az egyik fél halála, akkor a meghalt fél teljesítési kötelezettsége átszáll az örökösére. (Pl. egy megbízási szerződés is megszűnik a megbízó halálával, de ettől még a megbízott által már – a halál előtt – teljesített szolgáltatások ellenértékét az örökösnek nyilván ki kell fizetnie.)

Azt írod továbbá, hogy a" bejegyzett tulajdonosok nem lehetnek örökösök, az örökségnek ezt a részét meg sem szerezhetik, mivel arra másnak van joga". Nekem ez sem tűnik meggyőzőnek. Az ingatlan az örökhagyó halálakor még az ő tulajdonában volt, a halálával pedig átszállt az örökösére. Az öröklés tényét nem befolyásolják az örökhagyó szerződéses kötelezettségei. Kivétel az öröklési szerződés lenne, mert annak nem csak kötelmi, hanem dologi jogi / öröklési jogi hatásai vannak, de – amint írod – itt nem erről van szó.

A bejegyzett tulajdonos eszerint most ténylegesen is tulajdonos törvényes öröklés jogcímén. Ki más lenne a tulajdonos, ha nem ő? Az örökhagyó meghalt. A felperes a halál tényével nem vált tulajdonossá, éppen azért mert nem öröklési szerződésről van szó. Éppen akkor nem volna szükség marasztalási ítéletre, ha a felperes a halál tényével tulajdonossá vált volna, mert akkor elég volna a bíróságnak ezt a tényt megállapítania a bejegyzéshez. A felperes az átruházás tényével sem vált tulajdonossá, mert ahhoz bejegyzés is kellene (szemben az öröklés útján történő tulajdonszerzéssel), bejegyzés viszont a felperes javára még nem történt. A felperesnek azonban kötelmi jogi igénye van az ingatlan megszerzésére. Eközben az ingatlan átírásának a tűrése a bejegyzett tulajdonosnak ugyanúgy kötelmi jogi kötelezettsége, mintha ő maga kötött volna az ingatlan átruházására irányuló (akár életjáradéki, akár adásvételi, akár bármilyen más) szerződést, és adott volna abban bejegyzési engedélyt.

A kötelem alapjául szolgáló szerződés érvényességének a bírói megállapításából tehát csak az átírás tűrésére irányuló kötelmi jogi kötelezettség fennállása következik az örökösre nézve. Ha az alperes nem tesz eleget a kötelmi jogi kötelezettségének (tiltakozik, visszavonja a bejegyzési engedélyt), akkor marasztalásnak van helye. A bírósági marasztalással a bíróság a kötelmi jogi kötelezettsége teljesítésére kötelezi az örököst. Minthogy a kötelezettség a jelen esetben a tűrés, a marasztalás csak a tűrésre irányulhat.

Az általam kétségbeesetten keresett jogalap a Ptk. 679. §-a, amely szerint az örökös felel a hagyatéki tartozásokért.

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2009.01.14. 19:56:07

az édesanya szerződés kötelezettsége a tulajdonjog feltételes átruházása és nem a földhivatali átíratás eltűrése :-)

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2009.01.14. 20:41:38

Kékfülű

Rossz, nagyon rossz végéről lett itt a bot megfogva, a te szempontodból és persze a kommentekben is.

A szerződés érvényes most is, a téves adat ellenére is. A földhivatali bejegyzés ugyan nem történhetett meg - alaki hiba miatt - de ez lényegtelen. A bejegyzéssel ellentétes tényállást bármikor lehet polgári perben bizonyítani, ha megnyeri a szerződést bejegyzik neki (téves helyr. szám ide vagy oda), sőt arra is volt példa, hogy a hivatalt a nyilvántartással ellentétes, de a tényleges adatoknak megfelelő hiteles igazolás kiadására kötelezte a bíróság. Sok jelentősége van, de nem mindenek feletti, hogy mi van a nyilvántartásában.

A fellebbezés, a szerződés érvényességéért folyó per épp arra jó csak, hogy (amellet, hogy kis esélyed van nyerni) tovább rontsa az egymás iránti türelmet, a lehetőséget az ésszerű megoldásra. Amit itt többen javasolnak, az ellenoldal ügyvédjének feljelentése, kamarai bemószerolása neked nem használ; de arra épp jó (komoly büntit úgyse fog kapni), hogy a földbe döngölésed innentől kezdve neki presztízskérdés legyen. Pl. a nővéred az utolsó 1/4-et akkor se adja el, juszt sem ha minden mást megnyersz..

A sok pereskedés/veszekedés között aztán elsikkad, ami a legfontosabb: édesanyád valódi akaratsa. Ha jól számolom a tét az, hogy a ház 1/2 vagy 3/4 részében leszel tulajdonos. Tartsd azon a szemed amit igazán szeretnél: az egész házat, egy megnyugtató egyezséget, és békét a nővéreddel. Amit nem szeretnél: egy fillérre menő kicsinyes vitát, ami végén ott állsz a ház 3/4-ével és egy vérig sértett nővérrel. Ha teljesen meg vagy győződve arról, hogy az volt édesanyád akarata, hogy te kapd a 3/4-et (hiszen korábban kifizetted a negyedét a nővérednek sőt a házat felújítottad), akkor is ajánlj fel egy méltányos összeget a ház FELÉÉRT.

Édesanyád akaratának tiszteletben tartása mellett az sem helyénvaló, hogy a saját véreddel ilyesmibe keveredj :-) ő biztos ezt sem akarta volna.

És csak akkor, ha így nem megy, konzultálj mindenképp egy ügyvéddel, milyen lehetőséget lát akár a szerződés megtámadására, akár a megtérítési igényed érvényesítésére a hagyatékkal szemben. Ha viszont a szerződésben szereplő alaki hibán rugózol, csak a viszony a nővéreddel lesz rosszabb, ezen az úton csak pert veszítesz, előnyöd nem keletkezik.

Mondom én, aki más esetben szemrebbenés nélkül javasoltam valakinek, hogy ne hagyja magát, vigye perre - de az egy g@@@@ci gázszolgáltató volt.

heliox 2009.01.15. 07:57:55

@Adblock_júzer:
----
Eladok neked egy ceruzát. Szerződést írunk. Utólag ráírom a halálos ítéletedet. Aláírtad! Mi bizonyítja, hogy nem te fogtad a tollat és javítottad ki az okiratot?
----

Semmi. De az ellenkezőjét sem. Épp ez a lényeg az okfejtésben, hogy annak ellenére, hogy a hitelesség megkérdőjelezhető, ez nem jelenti automatikusan, a hamisítás bizonyítottságát. Ez nem vagy ez vagy az eset. Lehet olyan is, hogy egyiket sem tudjuk.

Ha viszont feljelent valakit okirat hamisításért, akkor azt bizonyítania kell.

ynd 2009.01.15. 10:41:39

@Pascal:
Vegyük ugye észre, hogy az egyik része a másiknak... :-)
(Miért "feltételes"?)

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2009.01.15. 13:26:25

Ja, hát csak arra utaltam, hogy az átírás kisebb jelentőség mint a tulajdonváltozás; neki nem "csak" az átírást kell majd eltűrnie, hanem az érvényes szerződést; illetve nem történt örökés ezért Ptk. 679. § nem alkalmazható. Az életjáradéki szerződés pedig egy jövőben történő, addig teljesítendő ellenszolgáltatáshoz kötődő tulajdonátruházás; ha nincs teljesítés nincs tulajdonátruházás sem; ezért "feltételes". Gondolom én, nem jogvégzettként :-)

ynd 2009.01.15. 14:16:26

Ja, hogy nem jogvégzettként? Akkor azért nem értelek. :)

A tulajdonátruházás nem volt feltételes. Én átruházom a tulajdonomat, te pedig majd eltartasz. Ha mégsem tartasz el, az a már megtörtént tulajdonátruházást nem érinti, csak beperellek, hogy tarts el.

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2009.01.15. 14:51:20

Igaz igaz, a tulajdon átruházása a szerződéskötéskor megtörténik, sőt ha a megállapodás formailag helyes, a földhivatali bejegyzés is.

kekfulu 2009.01.16. 13:56:24

@stebe: Tolsztoj: „Ha nem érzel magadban szeretetet embertársaid iránt, …akkor ülj csendesen, foglalkozzál a magad dolgával, amivel akarsz, csak az emberekkel ne.”,
„Higgy azoknak, akik az igazságot keresik, de óvakodj azoktól. akik azt hiszik, megtalálták…”

kekfulu 2009.01.16. 18:43:52

Inyt.60§ 3 bek."A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok hiányosságai a bírósági eljárásban nem pótolhatok."?????

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2009.01.16. 19:29:11

Ez a rész arra a perre vonatkozik, amikor te támadod meg a földhivatal határozatát.
süti beállítások módosítása