Sógorom, a zugügyvéd

...and justice for all.

Ön is tud egy érdekes esetet? Írja meg a zugügyvédnek!

Hirdetés

Utolsó kommentek

Linkblog

Friss topikok

Utazási ajánlatok

Jóváhagyott uzsora

2008. október 08. - zugügyvéd

Szigma vetette fel az alábbi cikk alapján, hogy nem teljesen úgy áll a dolog az uzsoraszerződésekkel kapcsolatban, mint ahogy néhány kolléga kommunikálja, vagy ahogy a hatóságok kezelik. A Zugügyvéd is úgy érzékeli, mintha az uzsorásokkal összefonódott lakásmaffiával direkt nem akarnának semmit sem kezdeni sem a jogalkotótk, sem a hatóságok.

 

Szia Zugügyvéd,

Ezt én tankönyvi megtámadható uzsoraszerződésnek látom innen, ezért sem most, sem a tegnapi hiradóban nem értettem, hogy mit magyarázott az ügyvéd úr. Egy vitát megérne a kommentelők között, mert kiváncsi vagyok, hogy hogyan is állunk.

A kolléga, aki foglalkozott polgári ügyekkel itt azt mondja, hogy amióta elszabadultak nálunk is a hitelek, azóta  valóban nem nagyon lehet bíróságon uzsorára hivatkozni. Jelen esetben sem lehetetlen négy év alatt viszonylag nem kirívó kamattal 200e-ről 4,5 millióra felmenni, de ettől függetlenül nekem úgy tűnik, mintha itt a nyilatkozó ügyvéd inkább az uzsorások propagandáját nyomná, miszerint amit a szerződésbe írok, az van.

Üdv,
SzigMa 

50 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zugugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr60703458

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Neménvótam 2008.10.08. 15:11:06

Hát én elolvasom ezt a cikket:)

quorum 2008.10.08. 16:03:44

Annyiban pontosítanám a levélírót, hogy az uzsorás szerződés semmis, tehát az érvénytelenségének a megállapításához nem kell a szerződést külön megtámadni.

Azt én sem értem, hogy miért kezelik úgy az uzsorás szerződéseket, mintha semmit sem lehetne tenni ellene. Pont a semmisség miatt akár az ügyészség is felléphetne az uzsorásokkal szemben, mivel semmis szerződés esetén pert indíthat.

guy 2008.10.08. 16:25:10

Ha van 1.500.000.-Ft hitel, ami után jár az abszolút törvényes ügyleti kamat (mondjuk legyen 20%), és jár utána a nemfizetés utáni késedelmi kamat (mondjuk 30%, ami abszolút törvényes), és még kikötik, hogy ha elmulasztasz két törlesztő-részletet, akkor az összes törlesztő-részlet egyszerre lejárttá válik - na akkor mehet fel két-három év alatt a duplájára-triplájára az eredetileg felvett összeg visszafizetése. Erre mondja azt a bíróság, hogy nem uzsora, vagy tisztességtelen. Mikor 1,5 milliót vett fel. Szerintem nem igazság. Bár az én volt ügyfelem nem kétszázat vett fel, de nem tudok semmit tenni, és ez bosszantó.

Hörcsög 2008.10.08. 16:29:19

Szerintem az ilyen cégek nagyon is jól tudják, hogy hogyan kell megkerülni a törvényt. A legjobb példa - szerintem: a kamat az "csak" 90% de a teljes hiteldíjmutató az 350%.

Ergó ő nem ad uzsorakamatot. De egy ügyvéd biztosan jobban ért ehez. :)

szoszo99 2008.10.08. 16:29:28

És milyen kedvesek... 70,000-Ft lett a törlesztőrészlet. Annak aki 2004-től 200,000-Ft adósságtól nem tudott megszabadulni.

dr.justice 2008.10.08. 16:49:39

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről


200. § (1) A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.

(2) Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.

201. § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár.

(2) Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja.

202. § Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés).


232. § (1) A szerződéses kapcsolatokban - ha jogszabály kivételt nem tesz - kamat jár. Magánszemélyek egymás közti szerződési viszonyában kamat csak kikötés esetében jár.

(2) A kamat mértéke - ha jogszabály kivételt nem tesz - megegyezik a jegybanki alapkamattal. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

(3) A felek által túlzott mértékben megállapított kamatot a bíróság mérsékelheti.


234. § (1) A semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.

(2) Ha valamely semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellenkezik.

Veder1 2008.10.08. 16:49:56

Hiába hivatkozol a jogszabályra (pedig szerintem egyértelműen beleférne az uzsorába a helyzet), ha a bíróság gyáva, lusta, vagy szimplán hülye és nem ítéli meg. Tudod a bírák függetlenek... Függetlenül tudnak a hasukra csapni...

quorum 2008.10.08. 16:50:14

Kedves Hörcsög!
A magas kamat önmagában a szerződés uzsorás jellegének a megállapításához nem elég. Ahhoz még az is kell, hogy a magas kamatot a másik fél szorult helyzete miatt kössék ki. Vagyis azért, mert pl. a hitelt nyújtó tudja, hogy a másik fél mástól pénzt nem tud szerezni, de sürgős szüksége van a pénzre.

Veder1 2008.10.08. 16:54:35

"A magas kamat önmagában a szerződés uzsorás jellegének a megállapításához nem elég. Ahhoz még az is kell, hogy a magas kamatot a másik fél szorult helyzete miatt kössék ki. Vagyis azért, mert pl. a hitelt nyújtó tudja, hogy a másik fél mástól pénzt nem tud szerezni, de sürgős szüksége van a pénzre."

Ez meg igaz. Szimplán a jogalkotók szemétsége, mint a Ptk. 373 (4) bek.

Mackósajt66 2008.10.08. 17:29:35

Miért? Államilag engedélyezetten, PSZÁF által felügyelten, országos reklámkampánnyal törvényesen lehet 400% feletti THM-re kölcsönt nyújtani.

Akkor a Jani bácsi miért nem adhat 400% feletti THM-re kölcsönt?

Valaki először egzaktan mondja meg, hogy mi az az uzsorás szerződés!! (A Ptk-ban nincs ilyen konkrét % meghatározva, a bírói gyakorlatra meg egy ismert ügyvéd legyintett, hogy ugyan, az naponta változi...)

Mackósajt66 2008.10.08. 17:34:28

Mielőtt valaki kioktatna, nem a Ptk. fogalomra vagyok kíváncsi, hanem arra, hogy az hogyan tölthető ki tartalommal.

2008.10.08. 17:40:31

A kamat nem csak a tőkeösszeggel kell, hogy arányos legyen, hanem a hitel kockázatával is. Az ördög itt jön a képbe.

Az erőszak, fenyegetés, kényszerítés persze más kérdés, de az ellen meg nem a polgári jog eszközeivel kell harcolni.

Dr Kangörény 2008.10.08. 17:51:29

Ezen mindig jót röhögök: "jóerkölcsbe ütközik".
Na ezt hogyan lehet törvénybe foglalni? Röhej.

quorum 2008.10.08. 17:55:04

"Államilag engedélyezetten, PSZÁF által felügyelten, országos reklámkampánnyal törvényesen lehet 400% feletti THM-re kölcsönt nyújtani.

Akkor a Jani bácsi miért nem adhat 400% feletti THM-re kölcsönt?"

Jani bácsi is adhat így, de ha a másik fél szorult helyzetét kihasználva nyújtja, akkor Jancsi bácsi uzsorásnak minősül.

2008.10.08. 18:06:09

quorum 2008.10.08. 17:55:04

"...ha a másik fél szorult helyzetét kihasználva nyújtja, akkor Jancsi bácsi uzsorásnak minősül..."

Nem, csak ha feltűnően aránytalan előnyt kötött ki. Viszont ha a kényszerítést és a megtévesztést leszámítjuk, ami nem tartozik ide, akkor egy szabad piacon hogyan tud két fél közül az egyik feltűnően aránytalan előnyt kikötni?

2008.10.08. 18:07:45

Azt külön nem tudom, mi a feltünő abban, ami éppenséggel a szokásos.

dr.justice 2008.10.08. 18:12:13

Az uzsorások gyakran már az uzsorakamattal növelt összeget írják a szerződésbe, mint kamatmentesen kölcsönadott pénzt.

Ilyenkor elég nehezen bizonyítható az uzsora, viszont ha más eszköz nincs, esetleg vagyonosodási vizsgálatot lehet kezdeményezni.

szobatars 2008.10.08. 18:14:59

Aki arra kényszerül, hogy 400 %-ra vegyen fel hitelt, az nincs ab ovo "szorult helyzetben"???

quorum 2008.10.08. 18:15:55

"egy szabad piacon hogyan tud két fél közül az egyik feltűnően aránytalan előnyt kikötni"

Az, hogy mi ilyen, az összes körülmény mérlegelésével lehet megállapítani, itt nincs egységes mérce.

A Jani bácsi és a PSZÁF engedéllyel rendelkező bank példájában a Jani bácsi 400%-os thm-e valószínűleg uzsorás, hiszen ő a hitelét olyan személynek nyújtja, akinek a körülményeit, helyzetét jól ismeri, és azért tud ilyen magas thm-et kikötni, mert tudja, hogy az hitelt felvevő mástól nehezen tud pénzhez jutni.
Ezzel szemben a banknak mindegy, hogy ki szerződik vele, ha az ászf-ben meghatározott feltételeknek megfelel, folyósítani fogja a hitelt. Más kérdés, hogy ettől még a 400%-os thm lehet feltűnően aránytalan, vagy az ászf lehet tisztességtelen, de maga a szerződés nem uzsorás.

2008.10.08. 18:19:27

Lehet, bár alapban ez csak annyit jelent, hogy a kamat felmegy 400-ról 500-ra amiből azután az uzsorás leadóz 20%-ot.

2008.10.08. 18:30:04

quorum 2008.10.08. 18:15:55

"...Ezzel szemben a banknak mindegy, hogy ki szerződik vele..."

Jani bácsinak miért nem mindegy? Ő is szívesebben adna olajsejkeknek, csak nem azok mennek hozzá. Éppúgy ahogy a 400%-os bankokhoz sem.

Mackósajt66 2008.10.08. 18:31:40

"Jani bácsi is adhat így, de ha a másik fél szorult helyzetét kihasználva nyújtja, akkor Jancsi bácsi uzsorásnak minősül."

Miért, az szerinted nincs "szorult helyzetben" aki egy pénzintézettől kénytelen 400%-os THM-re hitelt felvenni?

A "Jani bácsiról" miért feltételezzük, hogy a másik fél szorult helyzetét használja ki?

Nála ennyi a tarifa, ha szorult helyzetben van a szomszéd Józsi, ha nem.

holex · http://fred-basset.blogspot.com 2008.10.08. 18:51:57

"a másik fél szorult helyzetét kihasználva nyújtja"...

szorul helyzet az is, ha már hitelre van szükséged... vagy hol húzza a jog a határt a szorult és a nem szorult helyzet között?

Almaspite 2008.10.08. 18:55:10

Vagy az is lehet, hogy hiába megy a bankba a megszorult jószág, ha a bank szerint nem hitelképes! Emiatt veszi fel az uzsorástól a 400 %-os összeget! Mástól ugyanis nem kap, mert pld. nincs állandó munkahelye, vagy nincs önálló lakása, amit fel tudna ajánlani biztosítéknak, stb...)

(Mondjuk azt nem értem, hogy miért vennék fel a Providenttől hitelt egy mikrosütőre, vagy egy tévére, amikor a háztartásigép-boltokban egymást érik a nulla %-os akciók...)

Mille38 2008.10.08. 19:29:26

Az összes eddigi hsz kissé "pesties". Az igazán problémás, meredek uzsoraesetek nem olyan helyeken merülnek fel, ahol egyáltalán létezik bank vagy gyorskölcsönt nyújtó pszáf által felügyelt pü. vállalkozás. Oda már a volán se jár, mondhatnánk. Mondjuk ahol a segélykifizető hellyel már meg van egyezve, hogy xy mellett ott állhat a vele semmilyen rokoni kapcsolatban nem álló "barna bőrkabátos", és az aláírás után már utóbbi kezébe számolják a zsét. Vagy amikor említett ruházatú egyén csak a kamatot hajlandó átvenni, a tőkét nem, hiába lobogtatja az adós a tőkét (ami mondjuk 10e forint, nem is több). Hiszen a behajtó jövő héten is eljön a 10e forint "jogos" kamatáért (értsd: mintegy 10e Ft-ért, ami heti 100%-nak is megfelel). Ha visszakapná a tőkét, megszűnne a "joga" a kamatra.
Na ilyen ügyeket tényleg nem a Ptk. eszközeivel kellene megoldani. Viszont bennem az a nagy ??? mozog, vajon milyen messzire vannak azok az egyének, akikhez végülis a pénz eljut (mert nem barna bőrkabátosunk a lényeg itt), és hogy azoknak van-e jogszabály-módosítási jogköre, amiben így már nyilvánvalóan ellenérdekeltek. Nos viszont mi itt "Pesten" nem vagyunk abban érdekeltek, hogy az összeadott adó- és járulékforintjaink barna bőrkabátok zsebében tűnjenek el.

ezt így hogy? 2008.10.08. 19:36:31

A 400%-os THM a legkisebb összegű kölcsönnél van, 50 ezer Ft-nál, melynél fél év alatt kb. 75 ezret kell visszafizetni. Az a pechük, h a THM-et évre számolják, a kölcsön meg fél évig tart.

kartárskám 2008.10.08. 20:31:27

Azért elkaphatatlanok az uzsorások, mert -óh minő meglepetés! - nem írják bele a szerződésbe, hogy 400% a kamat, hanem, hogy 1 milliót adtak kölcsön, miközben 200 ezret kapott a kölcsönvevő. A pénz átadásánál temészetesen a kölcsönvevő részéről nincs tanú, az uzsorás viszont annyi hamis tanút hoz majd, amennyit csak akar a bíróság, akár ügyvédet is.

Hasat 2008.10.08. 21:10:35

Szépen elvitatkoztok azon, hogy akkor mi is tekintendő a másik helyzetének kihasználásának, mi a mércéje a feltűnő aránytalanságnak, holott dr.justice korábbi, kartáskám mostani hozzászólása rávilágít arra, hogy az adott paragrafust akár a hajunkra is kenhetjük. Másra nem jó. Az élet pofonegyszerű megoldást produkál.

Nem új találmány, hogy magánszemélyek egymás között a kölcsönszerződésben már a kamatokkal megnövelt összeget tüntetik fel.

Hasat 2008.10.08. 21:12:47

Egyébként az ilyen megoldásokra szokták ugye mondani, hogy az operáció sikerült, bár a beteg ugyan meghalt, nem?

Hasat 2008.10.08. 21:18:02

Hasonló érzésem volt, amikor azt a vitát követtem, hogy akkor a BKV pótdíja kötbérnek, bírságnak, vagy sima szolgáltatási díjnak tekintendő-e.

Nem mondom, élveztem a valódi és hobbi jogászok hozzászólásait, de már az is erősen súrolta az öncélú jogászkodás határát.

dr.justice 2008.10.08. 22:10:54

A megoldás az, hogy ilyen emberektől nem kell kölcsönkérni. Tudom, hogy van aki máshonnan nem tud pénzhez jutni, de erre lehetne az a - tudomásom szerint néhány országban már működő - megoldás ha az állam olyan bankok létrehozását ösztönözné, amelyek éppen ezeknek a szerencsétleneknek adna hosszú lejáratú, minimális kamattal terhelt hitelt.

lac1 2008.10.09. 08:41:20

Szorult helyzet:
Felszámolnak egy vállalatot, 3 milliós névértékű autó 2 millerért vihető, de annak, aki előbb fizet. Megy a bankhpoz a vevő, persze de kicsit várni kell a folyósításra, közben meg a másik viszi a kívánt autót.
vagy elmegy uzsoráshoz, kér 2 millert 1 hónapra 10%-ra, mert közben a bank valszleg folyósítja a hitelt, amit aztán részletben fizet tovább. 2 misi kamata 10%-nál 200 ezer HUF, vagyis nem 10 millert nyer a vevő, hanem csak 800 ezret. De NYERT rajta, vagyis kényszerhelyzet ez?

Blueray 2008.10.09. 09:14:05

Azért szögezzünk már le valamit: az uzsora nem azért terjed az utóbbi években kishazánkban úgy, mint az ebola, mert ha akármennyit bele lehet írni a szerződésbe, akkor hülye lennék, ha nem kérnék minimum 100 %-os kamatot!
Egyre sz*abbul megy a népnek, ez az igazság, és akinek eddig rossz volt a helyzete, annak meg az isten irgalmazzon! Ki az a barom, aki autóvásárlásra vagy luxuscikkre vesz fel ilyen feltételek mellett kölcsönt a hiénától? Aki mégis, az megérdemli, az olyan ne szűköljön itt nekem nyomorában.
A fenti kommentelőknek igazuk van abban, hogy jogilag (elméletben) van lehetőség a semmissé nyilvánításra, avagy feltűnő aránytalanság megállapítására. De mennyünk már el egy ilyen bírósági tárgyalásra: tíz eset közül kilencben az uzsorára hivatkozó adós bevert orral kullog el, mert nem tudott meggyőző bizonyítékokat felsorakoztatni.
Ezért pedig nem a bíróság a hibás, de nem ám!

Hasat 2008.10.09. 09:24:42

Lac1!

Ha a példád egy használtautó-kereskedőről szól, aki ismerve a piacot reális, ésszerű üzleti döntést hoz, akkor nem értem, hogy jön ez ide. Nem értem, hogy aki "előfinanszíroz" egy hónapra 10%-ra, az miért lenne egyből uzsorás. Ráadásul hol van itt a használtautó-kereskedő helyzetének kihasználása?

Ha a példád pedig egy magánszemélyről szól, akinek nincs pénze, de ennek ellenére képes hitelt felvenni (ráadásul esetleg tényleg a helyi uzsorástól), mert van egy tuti, kihagyhatatlan lehetőség, az megérdemli, azért nem fogok könnyet ejteni, ha az uzsorás a végén kisemmizi.

2008.10.09. 10:40:29

dr.justice 2008.10.08. 22:10:54

A szegények bankja Bangladesben sem az államnak jutott eszébe. Szerencsére. Talán ezért működik.

2008.10.09. 10:50:49

Az uzsora hibáztatása a mindenféle más bajokért egyébként igen régi, bevált, kicsit vallásszagú demagógia.

A legtöbb példaként felhozott áldozat ugyanúgy eladósodna a banki huszon-negyven százalékokra is csak egy-két évvel tovább tartana. Akkor ugyanúgy kilakoltatnák, a házát elárvereznék. Ez történik banknak tartozó emberek tízezrével minden évben.

Adblock_júzer · http://addons.mozilla.org/hu/firefox/addon/adblock-plus/ 2008.10.09. 11:57:45

"A szegények bankja Bangladesben sem az államnak jutott eszébe. Szerencsére. Talán ezért működik."

Ott talán mások az erkölcsök. A kölcsönt meg egy csoport egy embere kapja, ha visszafizeti, akkor kap a következő. Egymást is noszogathatják.

quorum 2008.10.09. 12:01:13

Egy autóvásárlásra felvett kölcsönt, vagy valamilyen fogyasztási cikk megvásárlására kötött szerződést nem lehet uzsorásnak tekinteni, mert itt a szerződő fél nemigen van szorult helyzetben.
Ilyen esetben a szerződést feltűnő aránytalanságra hivatkozva lehet megtámadni, vagy a kamat mérséklését lehet kérni.

SzigMa 2008.10.09. 22:10:36

Kangörény_ 2008.10.08. 17:51:29
Ezen mindig jót röhögök: "jóerkölcsbe ütközik".
Na ezt hogyan lehet törvénybe foglalni? Röhej.

Hát, én nem röhögök. Az én világomban ebből az egy mondatból állna a Ptk.

Komolyra fordítva a szót: azért köszönöm a kommenteket, mert itt-ott árnyalta a képet.

lac1 2008.10.10. 18:04:14

Hasat 2008.10.09. 09:24:42

Pontosan ezt kérdezem én is! Mitől uzsorás az uzsorás? Azt leszámítva, hogy a törvény valamilyen szempont szerint rámutat, hogy: ő!
De nem használtató kereskedőről beszélek a példámban, hanem a fentebb megnevezett Jani bácsiról, akiről tudni lehet szűkebb körökben, hogy bizonyos esetekben állami monopóliumokkal él: pénzt kölcsönöz ki. Idegennek is, megfelelő letét mellett, de ez már részletkérdés.

lac1 2008.10.10. 18:09:56

zsir 2008.10.09. 10:50:49

Kedves zsír, a bajok elfedése tényleg jó kis kormányzati trükk, most ez egy jól felkapott téma, elterelés a bajokról. Kár a mostani kormánynak úgy csinálni, mintha az "uzsora" manapság csúcsosodna ki. Mondok még egy ilyen példát: a GAZDAGOK nagy autójuk van, nagy autó nagy szennyeződés, és akinek nagy pénze van és nagyon szennyezi a levegőt, azok fizessenek külön díjat, ha a belvárosba akarnak behajtani. persze, hogy az a nagy autó tizedét szennyez, mint egy szar moszkvics, skoda, lada, stb, az nem érdekes, mert azok szegények, mi (kormány) a szegények pártján állunk a gonosz szemét fidesznáci gazdagokkal szemben, és majd jól megadóztatjuk a nagyautós nagyon levegőszennyezőket.
Hát ez a mai uzsora-dolog is ilyesmi, szerintem.

lac1 2008.10.10. 18:13:40

SzigMa 2008.10.09. 22:10:36

Az állam csak ne dumáljon a "jóerkölcsről", Sem a kormánytagok személyesen, sem maga a kormány.
Az anyámék (és másoké is persze) lakáskölcsönének utólagos és visszamenőleges kamatmódosítása a '90-es években sem éppen jó erkölcsű.

kartárskám 2008.10.10. 20:12:06

Nem az állam dumál, hanem a törvény, úgy a rómaiak óta.
A törvényektől nem lesznek jobbak az emberek, de a társadalmak e nélkül nem működőképesek.
Nem ez a kormány találta ki az ilyen jogi fogalmakat, mint "jó erkölcs", "a jó gazda gondossága" stb. Örülök, hogy legalább ez megmaradt, a törvényes igény a tisztességes emberi, szociális és gazdasági magatartásra.

lac1 2008.10.10. 23:49:51

Nem is a fogalommal van baj, hanem a tartalommal. Nem igazán akarnék napi politikázni, de a kormánytagok viselt dolgai után nekem kissé furcsa - és most nagyon finoman fogalmaztam - ezt így hallgatnom.
Persze értem én, hogy nem lehet szabadjára engedni a társadalmat - de ez már a másik véglet.
Igaz én olvasok, például olyant is, négy láb jó, két láb rossz.

Hasat 2008.10.11. 10:01:59

Lac1!

Ha jól értelmezem a dr.justic által bemásolt paragrafusokat, akkor nem a szerződő felet minősíti a törvény (Jani bácsit uzsorásnak), hanem mindig egy-egy adott jogügyletet, magát a szerződést.

Továbbá, ahogy Quorum már jelezte, ha valaki autóvásárlásra adja a fejét, az aligha van szorult helyzetben, amit a másik fél kihasznál(hat)na. (Én is vásárolhatnék most a tőzsdén meglehetősen olcsón OTP részvényeket, hogy aztán busás haszonnal eladjam őket, ha volna elkölthető néhány tízmillióm. De a családom megélhetése nem ezen múlik.)
Így a példádban szereplő szerződés nem semmis. Persze ha a hitelt felvevő fél úgy gondolja, hogy feltünően nagy a szolgáltatás és annak ellenértéke közötti különbség, még mindig megtámadhatja a szerződést.

Szóval ha volnának kedvesek a hitelezők a releváns helyzetben a szerződéseikben a valóságos jogügyletet rögzíteni (pl: kamat mértéke heti 150%, ahol a kamat hetente tőketartozássá válik), akkor nem volna nehéz a törvény alapján a körülményeket megvizsgálva megállapítani, hogy a szerződés semmis-e vagy sem.
De nem teszik.
Többek között ezért is mondják többen, hogy nem a polgári jog eszközeivel kell a jelenség ellen fellépni.

Hasat 2008.10.11. 10:05:58

Lac1!

Ja, és egyébként pénzügyi szolgáltatás nyújtása, többek között hitelezés, nem állami monopólium.

lac1 2008.10.11. 23:20:28

Hali, kár volt autót mondanom. AZ csak példa volt...
Amúgy ezer és egy példát mondhatnék, hogy valaki szorultsága miatt akar autót venni. De csak egyet mondok, mozgássérült rokon miatti nagyobb autó, netalántán kisbusz, mert abban fér el a kerekes szék. De az autó tényleg csak példa. A megtámadást meg végképp nem értem. Főleg utólagos aránytalansági felismerést. Valakinek kell valami (most vonatkoztassunk el a beteg gyereknek való gyógyszerre valótól és egyéb csacskaságoktól) nekem van za a valami megmondom mennyi, ha kell akkor fizetés és a pofa lapos, ha nem kell vagy sok az ára, akkor viszlát. Persze ez nem vonatkozik pl. az állam és a állampolgár közti viszonyra mondjuk a gáz fogyasztói árra.
Amúgy a papíros hitel, főleg a fekete hitel nem így működik, ha mondjuk "uzsorás" lennék (nem vagyok), szép is lenne, hogy bizonytalan papírokban bízva meg a magyar bíróságok sebességében bízva adnék kölcsön...
Tehát nem rögzítek én semmit, a kölcsön összegének 2-3 szorosa egy pl. autóban realizálva mint "biztosíték". A bank is így tesz némely (sok) esetben.
Igaz nem monopólium a szó igazi értelmében, de erősen megnehezített és leszabályzott vállalkozási forma. Ebben a formában a vállalkozásnak közel sincs akkora szabadsága, mintha pl. meszek villanyszerelő lennék.
Szerintem.

3006 2008.10.13. 09:35:30

uzsora. 1883 évi XXV.tc. szerint
"aki másnak szorultságát, könnyelműségét vagy tapasztalatlanságát felhasználva, olyan kikötések mellett hitelez,vagy ad fizetési halasztást, mely a neki vagy ehy harmadiknak engedett túlságos mérvű vagyoni előny által az adósnak vagy a kezesnek anyagi romlását idézi elő" ( 1-6 hónapig terjedő fogház.
Minősített eseteiben pl.üzletszerűség esetén 2 évig terjedő fogház kötelező és 4000Frt-ig terjedő mellékbüntetés valamint a polgári és politikai jogok felfüggesztése.

Ez ilyen egyszerű volt, de akkor mi lenne a Providenttel?

Gromek · http://s2.images.www.tvn.hu/2007/02/19/14/45/www.tvn.hu_77d144c20119bee0e1b9747295346dec.gif 2008.10.14. 13:00:55

Hopppááácskaa:-)

Ha ez még érvényben lenne, új fogházakat kellene építeni, mert a régiek igen szűkösek lennének eztán.

Csak azt nem értem, hogy ha a megfogalmazás, hogy uzsorakamat, illetve uzsorás kölcsön benne van a törvényben, akkor az uzsora, vagy uzsorás fogalmát, vagy büntethetőségét, büntetési tételét miért hagyták ki belőle?

Ha elítéljük, mint cselekedetet, akkor ne törvényesítsük. Mármint nem mi, hanem a jogalkotók.

Marcsy57 2008.11.17. 08:53:29

Engem az érdekelne, hogyha bíróságra kerül egy ilyen ügy, hivatkozva a 202. §-ra, mivel uzsorás szerződés, a sértett hogyan bizonyíthatja be az igazát? Hiszen pont az a dolog lényege, hogy nincs terhelő bizonyíték. A szerződésben áll x összeg, a sértett aláírta. Mondhatja, hogy kényszerből, de ezt is bizonyítani kell. Mit kezd ezzel a törvény? Nem beszélve arról, hogy az uzsorás részéről számítani kell retorzióra is, ki védi meg?
süti beállítások módosítása