Kedves Szerkesztők,

most olvastam a “pszichopaták már csak ilyenek” c. történetet, de úgy érzem, ha a kedves taggelők igazi pszichopatáról akarnak olvasni, akkor az én történetemet érdemes lenne közkinccsé tennetek:

A sztori tavaly áprilisban kezdődött, internetes ismeretség alapján. A kapcsolat bimbózásakor én éppen vizsgaidőszakomat éltem, de ha visszagondolok és már akkor is (oda)figyeltem volna, voltak, intő jelek...De hát most már mindegy.

A kapcsolatunk alatti részletekkel senkit nem untatnék, annyit szükséges elmondani, hogy többnyire (kb. 70%-ban) jó volt, a maradék a szokásos összecsiszolódás – vagy legalábbis én ezt akkor még ennek tudtam be.

A bajok igazán tavaly (2007) karácsonykor kezdődtek. Megkértem, menjen el, hiszen jön a családom karácsonyi ebédre (ebből már sejthetitek, hogy családom nem kifejezett csodálattal és szeretettel vett őt körül...) Elment,majd másnap visszajött. Az az igazság, jól esett volna, ha -végre – rám is gondol egy kicsit és előtte felhív, hogy akkor ekkor és ekkor jön. Persze, nem hívott, hiszen tudta, hogy esetleg arra kérném, jöjjön másnap. (kedveseim, ezt nem ajánlom azoknak, akik társfüggővel kötik össze az életüket...) Nos, kértem, menjen el, szépen, majd hangosan. Szó szót követett, hisztérikus jelenetek, sírás, összegörnyedés, szóval volt minden a palettán. (ja, ha eddig nem említettem volna, én vagyok a nőtag...) Megint kérem, menjen el, de nem megy, közben folyamatosan hangoztatja, hogy ha hazamegy, beveszi az anyja összes (sokfajta, többek között antidepresszáns) gyógyszerét. Erre én felhívom a mentőket, jöjjenek ki. Mentő mondja,ő nem jön ki, hiszen nem vett be gyógyszert, hívjam ki a rendőrséget, mert ez szabálysértés, ha valaki nem megy el onnan,ahol nincs bejelentve.

Rendőrök ki, ő még mindíg öngyilkos lesz. Rendőr mondja, neki muszáj kihívni a amentőket, mert ő nem vállal felelősséget, ha történik valami. Mentők tehát ki, kérdezik, öngyilkos akar-elenni? Mondja, ááááá, ő nem, mentők: tessék, itt írja alá, hogy nem lesz öngyi.Ő aláírja, mentők el, rendőrök lekísérik. Jahhh, persze csak a házig, ott várt lent...

Az ezt követő események: napi kb 50 !!!! email, telefon, sms. Ekkor már kezdek rosszul lenni... A mailek még csak elviselhetőek, de a telefonok...Telefon ki-és bekapcs, úgy óránként...

December végén ő be a pszichiátriára, majd kijön, enyhe gyógyszermérgezés (30 db rivotril), beviszik a detoxra, ahonnan megszökik (!). Ezek után a zaklató üzenetek, telefonok folytatódnak (általános tartalom: “találkozzunk, ő mennyire szeret, élete értelme vagyok”, “5 perc múlva itt van”, “csak beszélgessünk”, “ mi mindent elvittem (loptam), amikor nála voltam – elhoztam saját dolgaimat”...) Ezek önmagukban “elmennek”, de ekkora mennyiségben non-stop kiborító!

Itt tenném hozzá, hogy a 2007 decemeberi büntető törvénykönyv módosításnak megfelelően 2008. január 1.-től bűncselekménnyé vált a zaklatás! Ennek - gyakorló jogalkalmazóként – nagyon megörültem és feljelentést tettem. Az ügy most nyomozati szakban van.

A két legdurvább dolog a történetben: azt a mailt követően, melyben közli, mennyi mindent elvittem, arra figyelmeztet, hogy elmegy a kamarához (ügyvédi kamara) és – gondolom - szépen bejelenti, hogy xy ügyvéd, aki a barátnője volt, mit LOPOTT EL... (Itt jegyeznék meg 2 dolgot: az egyik, hogy a pszichopatáknak van egy teljesen NORMÁLIS arcuk is, tehát vérkomolyan mindent és mindenhol elő tudnak adni, ha akarnak. A másik, hogy az ügyvédet a kamara felfüggeszti a tevékenysége alól, amennyiben büntetőeljárás indul ellene., akármennyi időre, pár hétre is......ugye nem csoda, ha megijedtem?!)

A másik: észrevettem (megtudtam), hogy van jó pár email (10-15) , amit nem kaptam meg, PONT azokon a napokon, amikor otthon volt, azaz épp nem a kórházban... (számítógépekkel, hardverrel foglalkozik) Nos, nem nyújtom tovább, a rendőr javaslatára (is) feljelentést tettem levéltitok megsértése miatt is – ja, és azonnal megváltoztattam a jelszavam.Hogy miért gondolom, ő volt? Mert a “meg nem kapott” maileket követő napon egy olyan mailt kaptam tőle, ami az azokban szereplő információkkal szoros összefüggésben volt...

Kérlek Benneteket, osszátok meg a történetem mindenkivel, hadd okuljanak – ha már nekem belekerült pár hónapba, másoknak legyen sokkal kevesebb...És jusson el mindenkihez, hogy a zaklató ellen immár van büntetőjogi eszköz a kezünkben!