.jpg)
Egy érdekes történetet szeretnék veletek megosztani:
Fiam, 2007. május 21-én Németországból tartott hazafelé saját gépkocsijával, amikor az Ausztriában az A4- es autópályán - Schwechát közelében – a rendőrök megállították, és közölték vele, hogy mivel a 100 km sebességkorlátozó táblánál 130 km/h-al közlekedett, megbírságolják. Azonnal ki is szabták a büntetést, 1.100 €-t. A fiamnál ennyi pénz nem volt, közölte, hogy ez nem tudja itt a helyszínen kifizetni, mivel összesen 350 € van nála.
A rendőrök közölték, hogy hozassa valakivel oda a hiányzó pénzt, de este hatig, mert akkor lejár a szolgálatuk. Ekkor fél négy volt. Engem hívott fel telefonon, és kérte, hogy azonnal vigyem a pénzt. Én elindultam, de az már világossá vált, hogy hatig lehetetlen odaérnem, és ezt közöltem is a fiammal, ő meg a rendőrökkel.
Ekkor a rendőrök gépkocsijával együtt előállították a schwecháti autópálya rendőrségre, elvették a GPS-ét, a gépkocsiját lefoglalták, beállították az udvara, lezárták, és elvették a kulcsát. Elvették az összes iratait is, - többek között útlevelét, jogosítványát, bankkártyáját, de még tb. és adókártyáját is. A bankkártyájáról megpróbáltak pénzt levenni, de mivel a fiam nem adta meg nekik a PIN kódot, - és egyébként se volt rajta csak egy minimális összeg – ez nem sikerült. (A banknál később érdeklődtünk, és közölték, hogy rögzítve vannak a sikertelen pénzfelvételi kísérletek.)
A fiam felhívta egy barátját, aki jól beszél németül – mivel ő nem – és kérte, hogy segítsen neki a kommunikációban, kérdezze meg a rendőrtől, hogy mi ilyenkor a teendő. A rendőr átvette a telefont, majd kikapcsolta, és azt is elvette. Érdekes, hogy mindent – de mindent! – elvettek tőle, csak a 350 €-t nem. No de nem sokáig maradt így a helyzet, mert miután a fiam kérte, hogy adja vissza részére a telefont, mert még nekem sem tudja elmondani, hogy hova menjek a pénzzel, így a rendőr a gyereknél lévő 350 € ellenében visszaadta a telefont!
Majd közölték vele, hogy hagyja el a rendőrség területét – gyakorlatilag a repülőtéren kizavarták az utcára iratai és egy fillér nélkül! – és hozzon pénzt. Csak a karórája, meg a mobiltelefonja maradt nála.
Közben én elindultam a hiányzó pénzzel, és folyamatosan tájékozódtam telefonon, hogy mi történik. Amikor a fiam arról értesített, hogy gyakorlatilag minden értékét elvették, és iratai nélkül az utcára zavarták, felhívtam a bécsi konzulátust, kértem a segítségüket. Ott közölték, hogy semmilyen segítséget nem tudnak adni. (Ma már tudom, hogy mivel a fiam rendőri intézkedés alatt állt, a rendőrségnek kellett volna pl. tolmácsról gondoskodnia, de ha ezt ők nem teszik, akkor a konzulátusnak kellett volna ebben segíteni.)
Mivel magam is rendőrtiszt voltam sok éven keresztül, így olyan érzésem volt, hogy jelen esetben nem egy normális rendőri intézkedéssel állunk szemben, - valami nem stimmel. Ezért amikor megérkeztem a rendőrségre, a kezembe vettem egy mini diktafont, és az ott zajló teljes beszélgetést kiváló minőségben rögzítettem, - erről persze a rendőrök akkor semmit nem tudtak.
Letettem az intézkedő rendőr elé a hiányzó 750 €-t, és kértem, hogy az átadott 1.100 €-ról adjon egy étvételi elismervényt. Ezt nagyon nem akarta megérteni. Kollegája végre megértette, hogy mit akarunk, és azt mondta neki, hogy adjál neki 140-ről. És kaptunk 140 €-ról elismervényt. (Amin egyébként az van, hogy azért kapta, mert nem működött együtt a rendőrökkel.(?) Érdeklődésünkre a konzulátus azt válaszolta, hogy a rendőr azt is értékelheti nem-együttműködésnek, hogy nem tudott a fiam németül.)(!)
Tovább kértem a rendőrt, hogy a hiányzó 940 €-ról is adjon elismervényt, de ezt ő nem tette, hanem egy német nyelvű, jegyzőkönyvnek, feljegyzésnek kinéző két oldalas iratot akart velünk aláíratni. Közöltem, hogy mivel német nyelvű, és én nem igazán tudok németül, nem írjuk alá. Kérjük, hogy tolmács fordítsa le. A rendőr közölte, hogy ha nem írjuk alá, akkor nincs papír. Magyar nyelvű papírért meg menjünk Magyarországa, ezt itt Ausztria, itt német nyelvű papír van. Később átadott egy másik elismervényt, amin a fiam jogosítványának bevonása szerepelt.
Mivel kérésünket megtagadták, így a rövid idő után a rendőrségről eltávoztunk. Természetesen a rendőrségen folytatott teljes beszélgetés rögzítve lett, így az is amint a rendőr leszámolja az 1.100 €-t.
2007. június 01-én a Korneuburg-i Államügyészségen személyesen büntető feljelentést tettük, amelyben azt sérelmeztük, hogy az intézkedő rendőrök – annak ellenére, hogy részükre 1.100 €-t adtunk át, csak 140 €-ról adtak elismervényt. Sérelmeztük továbbá, hogy iratai nélkül küldték ki az utcára, és hogy a bankkártyájáról hozzájárulása nélkül pénzt próbáltak meg levenni.
Az ügyész a feljelentésünket felvette, és közölte, hogy – amennyiben ez így történt – akkor több súlyos mulasztást és törvénysértést is elkövettek a rendőrök, és megkezdik az ügy kivizsgálását.
2007. június 12-i(!) keltezéssel a schwecháti rendőrségtől kaptunk egy határozatot, amely tartalmazza, hogy a 960 €-t letettük.
2007. augusztus 6-i keltezéssel a Korneuburg-i Államügyészség az eljárás leállításáról értesített, hogy mostantól jogunk van a Korneuburgi tartományi Bíróságának előzetes vizsgálatát kérni. Felhívta egyben a figyelmünket arra is, hogy amennyiben a Testületi Kamara az Önök indítványának helyt ad, viszont a büntető eljárás nem végződik elmarasztalással, akkor Önöknek a büntető eljárás minden költségét (beleértve a védelem költségeit) ki kellene fizetniük, amelyek az Önök sikertelen közbeavatkozása miatt keletkeznek.
Itt tartunk most.
Azt hiszem mindenki belátja, hogy igen megfontolandó részünkről az eljárás megindítása, mivel ha a bíróság is úgy látja, hogy nem történt szabályszegés, akkor egy kisebb vagyont kell fizetnünk.
Én nem hiszem, hogy normális dolog az, hogy egy rendőr elvesz tőlem 1.100 €-t, és csak 3 héttel azt követően ad róla egy határozatot. Pláne akkor nem, ha a határozat előtt már két héttel ezért fel is jelentik az ügyészségen. Megtudtam azt is, hogy nem vehették volna el a jogosítványát, csak akkor, ha vezetésre alkalmatlan állapotban van. Természetesen a bankkártyáját sem húzhatták volna le, csak ha ő hozzájárul, és az iratait is vissza kellett volna kapnia, amennyiben kiküldik az utcára. (Pláne egy repülőtéren.)
(Gondoljátok el, ha ugyan ez történik egy osztrák állampolgárral Magyarországon… már az ENSZ rendkívüli taggyűlését is összehívták volna! Megjegyzem, hogy két héttel később, a 8-as úton egy osztrák gépkocsi, - aki nem tartotta be a követési távolságot – a gépkocsimmal betolt az árokba, az autóm eleje-háta összetört. A helyszínre érkező rendőrök az osztrák gépkocsivezetőt 5.000 Ft.(!) helyszíni bírsággal sújtották.)
Hát itt vagyunk az Európai Unióba. Bravó! Csak az a fontos, hogy a paradicsomok egyenlő nagyságúak legyenek…
Az utolsó 100 komment: