Sógorom, a zugügyvéd

...and justice for all.

Ön is tud egy érdekes esetet? Írja meg a zugügyvédnek!

Hirdetés

Utolsó kommentek

Linkblog

Friss topikok

Utazási ajánlatok

Bírói tévedés költsége

2012. január 12. - zugügyvéd

A Zugügyvéd is járt már úgy, hogy a perköltség  mértékét megfellebbezte, erre az egész pertárgy értékére követelték az illetéket, majd hirtelen saját hatáskörben javították a végzést. 800.000 Ft-ról 6200-ra.

Tisztelt Zugügyvéd!

Perújítási kérelmet nyújtottam be a Veszprémi Megyei Bírósághoz. A bíróság tárgyalást tűzött ki az ügyben, melyre a feleket megidézte.

A tárgyaláson a perújítási kérelmet, mint elkésettet elutasította és az alperes javára 8.000 Ft perköltséget állapított meg. Törvénysértő módon kitért arra, hogy akkor is el kellett volna utasítani, ha határidőben érkezik.

A határozatból kiderült, hogy az eljáró bírónőnek fogalma sincs az eljárási szabályokról.

Nem tudott arról, hogy amennyiben a perújítási kérelmet elkésetten terjesztik elő, akkor azt a bíróság tárgyaláskitűzése nélkül hivatalból elutasítja. (Pp.264.§)

Arról sem volt tudomása, hogy a határidőt nem a kihirdetés napjától, hanem, hanem a féllel történt közléstől (Pp219.§.) kezdődnek.

A fellebbezés folytán eljárt ítélőtábla a fellebbezésemben foglaltakkal kioktatta az eljáró bírónőt és kötelezte az eljárás folytatására.

A bíróság ígéretének megfelelően a kérelmet ismételten elutasított, egyben kötelezett a törvénysértően kitűzött első tárgyalás költségének megfizetésére.

Nem ér meg 8000 Ft-ot, hogy egy fiatalnak nem mondható megyei bírósági (most már törvényszéki) bíró végre megtudja, hogy mit tartalmaz a Polgári Perrendtartás a perújítási kérelemmel kapcsolatban ?
 

74 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zugugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr233540550

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Füredi 3.0 2012.01.12. 20:31:46

De akkor végül is nem volt törvénysértő az első tárgyalás, nem? - kotyogja itt bennem a fogalmatlan büntetős.

látjátok feleim szümtükkel 2012.01.12. 20:55:20

@Füredi 3.0: Akkor légyszíves magyarázd már meg, jogy más munkaterületeken a szar munkavégzésnek miért van következménye? A bíróságon miért nincs?

Ha az állampolgártól elvárja az állam bírója, hogy tudja a törvényi előírásokat, neki nem "illenék" tudni, Mi a fenéért ül a pulpituson, ha nem azért, mert ő jobban tudja a törvényt, mint Buga Jakab?

Tudod az állampolgárok nem ptk-val, btk-val és egyéb törvényekkel a hónuk alatt élnek, és talán nagyobb alázattal kéne a bírónak velük szemben eljárni, nem lekezelően. Nem kell csodálkozni a bírói tekintély eltűnésén, ha ilyen, és hasonló viselkedést lát a halandó.

chipanddale74 · http://www.autosvilag.com 2012.01.12. 21:09:09

Ha a bíróságon lenne jogkövetkezménye annak, hogy hibásan vagy hanyagul járnak el a bírók, akkor alig lenne Magyarországon bíró pozícióban.

szubjektiv 2012.01.12. 23:05:41

"Nem tudott arról, hogy amennyiben a perújítási kérelmet elkésetten terjesztik elő, akkor azt a bíróság tárgyaláskitűzése nélkül hivatalból elutasítja. (Pp.264.§)"
Az nem akkor van, ha öt év után terjesztik elő? Mert én úgy emlékszem.

alien 2012.01.12. 23:33:45

csak az nem értem, hogy ha el kellett volna utasítani akkor miért kötelezték a folytatásra, érdekelne a két határozat biztos több derülne ki mint így de mind egy is biztos a bíró volt a hülye ő vesztett pert és próbálkozott valami rendkívüli perorvoslattal ...

alien 2012.01.12. 23:34:44

és biztos hogy minden bíró hanyag és hülye ki velük mind aztán meg jogalkalmazásnak meg ott a kőbalta

alien 2012.01.12. 23:35:45

és miért pont 6.200,- ra az milyen illeték?

grizek 2012.01.13. 03:07:12

@szubjektiv:

Jól tudod, öt éves határidőről volt szó.

A másodfokú ítélet kihirdetése 2005.július 21. volt, kézbesítve 2005.szeptember 5-én lett.

Az alperes 2010. augusztus 28-án ismerte el egy másik perben, hogy hamis vallomást tett az alapügyben.

grizek 2012.01.13. 03:08:44

@Füredi 3.0:

A kitűzés nem lett volna törvénysértő, ha a végzés nem elkésettség miatt utasította volna el a perújítási kérelmet.

grizek 2012.01.13. 03:20:49

@alien:

A Pp.228. § (1)kimondja, hogy "Az a határozat, amely fellebbezéssel nem támadható meg, kihirdetésével (218. §) emelkedik jogerőre; azok a határidők azonban, amelyeket a határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani, a határozatnak a féllel történt közlésétől (219. §) kezdődnek."

Adott esetben a bírónő vagy 30 évet dolgozott bíróságon úgy, hogy ezt az alapvető szabályt nem ismerte.

Ebben az évben már bizonyára a Kúriára kerül (rosszabb esetben az ítélőtáblán folytatja.)

salamander 2012.01.13. 04:37:26

sz Igazságszolgáltatás - állítólag - önálló hatalmi ág... (A bíró és a bíróságok - Szervezeti és személyi függetlenséget élveznek... a többi hatalmi ág felől de a Bírói hivatal felől már nem annyira...)

Ha nem követ el szándékos bűntettet nehéz elmozdítani.

Ehhez képest az hogy nem ismeri a jogszabályokat csak kisebb malőr... "Hát Istenem, olyan sok van belőlük és különben is 1990-ben egy csomó minden még meg is változott..."

***

salamander 2012.01.13. 04:55:57

@látjátok feleim szümtükkel:

Nem a bírókat védeném, de: Azért elkelne a bíróságokra egy alapos átgondolás szervezeti ás működési szinten. A Magyar bíró nem mindig tud jogkérdésekkel foglalkozni, ideje nagy részét a hülye adminisztrációk a iratok összeszedegetése rendszerezgetése lapozgatás stb., ilyesmi teszik/viszik el. (most fiatal, jól képzett bírókról beszélek, akik még okosak és a most hatályos jogszabályokat is ismerik).
Talán a Francia bíróságon működő "grefierek" mintájára olyan rendszert kellene bevezetni, hogy a nyomozás a tanúmeghallgatás, tényállás összeállítása és az egyéb adminisztráció ne a bírót terhelje. Így pontosan és kiszámíthatóan és nagyon fontos: röviden le lehetne zárni az egyes ügyeket.

***

Bélabáttya (törölt) 2012.01.13. 05:46:08

Azaz, ha hülye, hozzánemértő, esetleg rosszindulatú a bíró, akkor szopóág?

PonDrow 2012.01.13. 08:00:01

@Bélabáttya: Minden esetben szopóágra kerül az állampolgár, amennyiben a vele - bármilyen ügyben - kapcsolatba kerülő állami alkalmazott "hülye, hozzánemértő, esetleg rosszindulatú".

(postás, vasutas, rendőr, stb...)

Bélabáttya (törölt) 2012.01.13. 08:25:18

@PonDrow: Milyen lehet, amikor egy postás, meg egy rendőr utazik a bíróságra?

látjátok feleim szümtükkel 2012.01.13. 08:44:09

@chipanddale74: "Ha a bíróságon lenne jogkövetkezménye . annak, hogy hibásan vagy hanyagul járnak el a bírók, akkor alig lenne Magyarországon bíró pozícióban."

Vagy talán jobban dolgoznának.

Vol tebben az orszgában olyan időszak, amikor egy bírónak presztizs kérdés volt, hogy minőségi munkát végezzen.

Ferdinand Kruppe (törölt) 2012.01.13. 08:46:43

"A Magyar bíró nem mindig tud jogkérdésekkel foglalkozni, ideje nagy részét a hülye adminisztrációk a iratok összeszedegetése rendszerezgetése lapozgatás stb., ilyesmi teszik/viszik el."
A villanyszerelőnek annyi gondja van: nehezen talált parkolót, rossz volt a lift, lépcsőn kellett a nyolcadikra felcipelni a szerszámokat, este tudta meg, hogy csalja a felesége, hát érthető, hogy a vízvezetékbe kötötte a 220-at.

Szerintem az, hogy egy bíró tisztában van a paragrafusokkal, olyan alapvető kell legyen, mint a levegővétel.
Ha nem így van, akkor még mindig válogathat sok-sok szép szakma közül.

PonDrow 2012.01.13. 09:25:11

@Bélabáttya: Attól függ, hogy van e köztük "hülye, hozzánemértő, esetleg rosszindulatú". Különösen érdekes lehet, ha mindkét oldalon előfordulnak a fenti jelzővel jellemezhető felek az adott esetben... :D

vicsigabi · http://vicsigabi.blog.hu 2012.01.13. 09:28:06

@Bélabáttya: igen, akkor szopóág. még akkor is, ha a bíró nyilvánvalóan nem veszi tudomásul az ügyhöz tartozó perdöntő bizonyítékokat vagy ha nyilvánvalóan hamis információk alapján dönt...

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2012.01.13. 09:31:09

@Füredi 3.0:

Ha úgy találja késve érkezett, nem lett volna szabad tárgyalást kitűznie, hanem hivatalból a kérelmet el kellett volna utasítania. Ehelyett a bíró kitűzött egy tárgyalást, majd azon a tárgyaláson megállapította, hogy a kérelem későn érkezett és erre hivatkozva utasította el. Ezt semmiképp nem tehette volna (teljesen függetlenül attól, hogy - ha jól olvasom - az sem jól tudta, hogy a határidő honnan kezdődik).

Ezután az ítélőtábla kötelezte a bírót az eljárás folytatására.

Hogy az első határozat után a köv. lépcső az ítélőtábla, ebből arra következtetnék egyébként, hogy közig. esetről van szó.

Én úgy tudom, hogy ebben az esetben a perköltség a Magyar Államot terheli (nem kell kétszer kifizetni).

És: jól olvasom, ugyanahhoz a bíróhoz került vissza az ügy ??

Füredi 3.0 2012.01.13. 09:58:00

@Pascal: Na, de mivel rosszul látta, ezért mégis csak kellett az a tárgyalás, nem? :-)

Azt tudni kell, hogy a többen a kevesebb elve alapján sokszor inkább lépünk egy fokkal feljebb. Büntetőben nagyon gyakori, hogy például úgy gondolom, hogy elévült, de vita lehet abban, hogy mi számít elévülést megszakító intézkedésnek. Akkor inkább lefolytatom az egész bizonyítást, rendesen megállapítom a tényállást, ÉS megszüntetem az eljárást, mintha izomból szüntetném meg azt. Ez utóbbi esetben ugyanis ha a másodfok nem ért velem egyet, akkor nem tud mást csinálni, mint hatályon kívül vágni, míg ha rendesen letárgyaltam, akkor meg tudja változtatni a döntést.

Egyébként is pedig alapelv, hogy tárgyaláson minden megtehető, ami a tárgyaláson kívül, a Pp. 157. § a)-ban benne is van, hogy a tárgyaláson is meg lehet szüntetni az eljárást akkor, ha egyébként a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának lett volna helye. Ennek alapján nem gondolom, hogy nem lehetett volna a tárgyalást kitűzni.

Ahogy a posztoló leírta a határidőket, abban nem lehet vita, hibás volt a határidő számítása.

Nem biztos a közig, rendes "P"-s megyei elsőfok is lehetett.

Minden egyébben meg természetesen és szokás szerint igazad van.

Füredi 3.0 2012.01.13. 10:02:18

@Pascal: Ja, visszakerülhetett, hiszen csak az a szabály, hogy:

"21. § (1) A másodfokú bíróság által elrendelt bizonyítást lehetőleg olyan bíró folytassa le, aki az első fokú ítélet meghozatalában nem vett részt."

és ugye itt egyrészt nem volt ítélet, másrészt meg nem volt elrendelt bizonyítás.

DFK 2012.01.13. 10:20:31

S még ezek a bírók akarnak 70 éves korukig dolgozni...
Én például azt nem értem, hogy amikor ügyek akár évtizedig is húzódhatank, akkor miért lehet augusztusban ítélkezési szünetet tartani.

Füredi 3.0 2012.01.13. 10:33:46

@DFK: Mint azt már 12675-ször leírtam: az ítélkezési szünet nem jog, hanem kötelesség. Nem plusz szabadság, hanem a szabadság kötelezően előírt kivétele. És a bevezetésének legfőbb oka annak idején az volt, hogy július-augusztusban sorra maradtak el a tárgyalások, mert az ügyfelek külföldön voltak.

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2012.01.13. 11:07:45

Erre gondolsz?

157. § A bíróság a pert megszünteti: a) Ha a keresetlevelet már a 130. § (1) bekezdésének a)-h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani;

(a perújítás határidejét épp nem a fent meghivatkozott szakasz határozza meg)

A "természetesen és szokás szerint" kitételt igazán nem tudom hova tenni, de a többi tényleg érdekes amit írsz :)

grizek 2012.01.13. 11:08:53

@Füredi 3.0:

Itt nem jó a "többen a kevesebb" elve. Az elkésettség miatti elutasítás esetén a felek meghallgatására nem kerül sor, fölöslegesen utaznak 50-100 kilométert.

grizek 2012.01.13. 11:15:50

@Pascal:

Ugyanazon bíróhoz került az ügy, aki feketén-fehéren leírta, hogy ha határidőben érkezett volna a kérelem akkor is el kellett volna utasítani.(prejudikált)

Erre figyelemmel kértem másik tanács kijelölését, a válaszként kaptam egy végzést,mellyel 100 ezer ft pénzbírsággal sújtottak.

A pénzbírságot tartalmazó végzés nem tartalmazta, hogy milyen okból, a végzésből az sem derül ki, hogy lehet-e fellebbezni.

Megyei bírókról van szó.

vicsigabi · http://vicsigabi.blog.hu 2012.01.13. 11:24:20

@Füredi 3.0: Engem nem nagyon érdekel, hogy mi az, amire így-úgy rá lehet fogni, hogy tulajdonképpen jól csinálta a bíró, sokkal inkább izgat az a kérdés, hogy amit nyilvánvalóan elrontott, azt hogy kezelik?

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2012.01.13. 11:39:30

@grizek: a 100 ezret talán túlzásnak tartom ezzel együtt a prejudikációban stb. nem volt igazad. A bíró tévedett a határidőben; továbbá véleményem szerint - amiben természetesen és szokás szerint tévedhetek is de beszéljük már meg - a tárgyaláson már nem szüntethette volna meg (én ugyanis nem úgy olvasom a 157. szakaszt mint Füredi, nem "minden megtehető, ami a tárgyaláson kívül" hanem meg van hivatkozva tételesen milyen esetekben - a perújítás esete, a 260. szakasz nincs hivatkozva).

De az, hogy a bíró az ügyed a tárgyaláson érdemben (is) megvizsgálta, és eldöntötte, hogy nincs igazad, az önmagában semmiképp sem törvénysértő, és nem is utal semmilyen elfogultságra.

Sőt tulajdonképp ez a dolga.

Kaján Halász 2012.01.13. 13:50:33

A levéllel az a probléma, hogy nem idézi pontosan sem a jogszabályt, sem a végzéseket.
A tárgyalás kitűzése kizárólag abban az esetben lehetett törvénysértő, ha az 5 éves jogvesztő határidőn túl terjesztették elő a perújítási kérelmet.
Ez utóbbi viszont sem a levélből, sem a kommentekből nem derül ki. Sőt az sem, hogy az első -nem megalapozott- elutasításra az 5 év téves számítása miatt került e sor, vagy más okból.

Ha az ötéves határidőn belül érkezett, akkor gyakorlatilag muszáj volt tárgyalást tartani, vagyis a bíró nem ebben, hanem az elutasítás indokában tévedett.

Ha 5 éven túl érkezett, akkor valóban feleslegesen okozott költséget az ügyfeleknek a bíróság.
(Ez esetben azért azt se feledjük: az egész procedúra végső oka mégsem a bírói tévedés, hanem az elkésett kérelem volt... Ha egy perújítási kérelmet benyújtok, az nyilvánvalóan arra irányul, hogy legyen belőle tárgyalás - hát megkaptam, amit kértem, ennyi)

Ja, és 100 ezer Ft. bírságot kiszabni csak azért, mert az ügyfél másik bírót kér, olyan brutális, hogy én ezt - már bocs - de nem hiszem el.

grizek 2012.01.13. 13:59:09

@Kaján Halász:

Mint már írtam öt éves határidőről volt szó. Mivel nem találom, ideírom még egyszer.

Alapítélet kelte 2005.július 25, kézbesítése 2005.szeptember 5.

Az alperes hamis tanuvallomását 2010. augusztus 28-án ismerte el egy másik ügyben, ezért nyomban perújítottam.

Mint írtam megyei bíróságról van szó.

grizek 2012.01.13. 14:03:46

@Pascal:

Nem értek egyet veled. Az elkésettség vizsgálatánál szóba sem jöhet az érdemi elbírálás, csak úgy mellékesen.

Ha a bíró elkövette ezt e hibát, szerintem maga köteles bejelenteni, hogy az érdemében már állást foglalt,azaz prejudikált, ezért felesleges őt utasítani az érdemi eljárásra.

Kaján Halász 2012.01.13. 14:07:26

@grizek:
"""""""""Alapítélet kelte 2005.július 25, kézbesítése 2005.szeptember 5.
Az alperes hamis tanuvallomását 2010. augusztus 28-án ismerte el egy másik ügyben, ezért nyomban perújítottam.""""""

Az oké, de mit jelent az, hogy "nyomban"? Mikor lett benyújtva (postára adva) a kérelem?

grizek 2012.01.13. 14:09:57

@Kaján Halász:

Ha még hétfőn terítéken lesz ez a téma, akkor csatolom a határozatokat.

Eredetileg az volt a kérdésem, hogy egy 50 év körüli bíró tandíját miért nekem kellett megfizetni.

Hogyan dolgozott 25-30 éven keresztül ha az alapvető eljárási szabályokat sem ismeri.

A másik bírónő úgy szabott ki bírságot, hogy az sem a bírság indokát, sem a jogorvoslatra való figyelmeztetést nem tartalmazza.

Ő hogyan lett megyei (törvényszéki) bíró ?

grizek 2012.01.13. 14:12:27

@Kaján Halász:

A kérelem aznap, a bírósági jegyzőkönyv egy hét múlva.

A bírónő végzése szerint a kihirdetés számít, ezzel az indokkal utasította el.

Kaján Halász 2012.01.13. 14:16:11

@grizek:
"Az oké, de mit jelent az, hogy "nyomban"? Mikor lett benyújtva (postára adva) a kérelem?"

Csak azért kérdezem, mert ha 2010 szept 5 előtt, vagyis 5 éven belül lett benyújtva, akkor nem volt törvénysértő a tárgyalás tartása, sőt tárgyalást kellett tartani.
Vagyis akkor a 8000.- Ft nem a bírói tévedés költsége - hogy az eredeti kérdésre utaljak.

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2012.01.13. 15:13:32

@Kaján Halász: szerintem azért lehet érteni.

Volt egy második elsőfokú tárgyalás is, ahol a báró előszedte a saját, eljárási hiba miatt hatályon kívül helyezett ítéletét és a "megismételt eljárás"ban eszerint döntött. A bírónak már az első körben érdemi döntést kellett volna hoznia.

Grizek némileg jogosan kérdezni, hogy miért is kellett neki 2x tárgyalásra utaznia, miért tart az ügye kvázi ugyanott 2 év után; és miért kell neki az első tárgyalás költségeit viselnie... a bírónak ez csupán egy "triviális" tévedés (amit ennyi gyakorlattal tényleg nem illene), a peres félnek viszont költség, sok bosszúság, nagy késedelem, elvesztegetett idő.

grizek 2012.01.13. 15:15:29

@Kaján Halász:

Nem tartott tárgyalást, csupán tévedésből kitűzte.

A kihirdetett határozatot tárgyaláson kívül kellett volna meghoznia, mivel ő 2005.július 25-től számította az 5 évet.

A Pp.264. § kimondja, hogy "Ha a perújítási kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével terjesztették elő, a bíróság azt tárgyalás kitűzése nélkül, hivatalból elutasítja."

A Polgári Perrendtartás kijelentő módban rendelkezik, szó sincs arról, hogy kitűzhet-e tárgyalást.

Felesleges odaidézni a feleket 50-100 kilométerről,hogy kihirdesse a "tárgyalás kitűzése nélkül hivatalból" elutasító végzését.

Az eredeti kérdésem az volt, hogy miért én fizetem egy 50 év körüli bíró tandíját?

Kaján Halász 2012.01.13. 15:53:22

""""A kihirdetett határozatot tárgyaláson kívül kellett volna meghoznia, mivel ő 2005.július 25-től számította az 5 évet.""""

Ezzel a megállapítással természetesen egyetértek. Rossz időponttól számította a határidőt, alapvető tévedés.

Csakhogy:
ha a határidőt jól számítja, akkor is tárgyalást kellett volna tartani, vagyis a 8000.- ft költség ez esetben is felmerül, a perújító ugyanott van.

A második tárgyalásra valóban nem lett volna szükség, ha a határidőt már eredetileg is jól számítja. Ez viszont, ha jól értem, a 8000.- Ft költségen nem változtatott.

Vagyis nem ezt a 8000.- Ft-ot, hanem - ahogy @Pascal: írja - legfeljebb a második utazás költségeit lehet számon kérni a bírón. De ez a poszt - az "eredeti kérdés" - nem erről szólt.

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2012.01.13. 16:01:22

@Kaján Halász: én nem ezt írtam, szerintem a második határozatban nem rendelkezhetett volna az első tárgyalás költségeiről. Ez független attól, hogy az "összköltségek" változtak-e.

És mindezt úgy tette - ha jól olvasom - hogy az első elutasító végzésben "tárgyalás kitűzése nélkül..." áll !

Kaján Halász 2012.01.13. 16:20:45

@Pascal:
Oké, úgy értettem, egyetértek azzal, hogy nem méltányos mindkét tárgyalás költségét az ügyfélre terhelni. (mert ha jól értem, Te is erre céloztál)

A második határozatban szerintem nem kifejezetten az első tárgyalás költségéről rendelkezett, -de erről nincs igazán értelme polemizálni, mivel nem látjuk a határozatot.

Az meg, hogy "az első elutasító végzésben "tárgyalás kitűzése nélkül..." áll" - hát nyilvánvalóan ordító baromság, de ennek a 8000.- Ft-hoz semmi köze.

Lényeg, hogy egy tárgyalást mindenképp kellett tartani, annak a költsége a jelek szerint 8000.- Ft-ban lett meghatározva, azt pedig evidens módon a pervesztes viseli.

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2012.01.13. 17:19:05

Az "ordító baromság" kifejezésben nem foglalnék állást, de adnék egy esélyt hogy ezt nem grizek szopta ki a kisujjából hanem a bíró valóban megcsinálta - és, bár apróságnak tűnik de az sem mindegy, hogy az első vagy a második tárgyalás költsége terheli a pervesztest (akár olyan triviáls ok, mint az illetékek változása)

Mindenesetre, @grizek:
Élnénk a felajánlásoddal, és innen úgy tudunk továbblépni, hogy ha a következő 3 iratot:
- az első határozatot,
- az ítélőtábla határozatát amely az első határozatot hatályon kívül helyezte;
- a második, megismételt eljárásban hozott határozatot
beszkenneled és valamilyen tárhelyre felrakod. Arra azonban kérlek figyelj, hogy minden személyes adatot törölj ki belőle.

Van egy olyan érzésem, hogy a bíró nem úgy gondolkodott, hogy az első határozatát hatályon kívül helyezték, hanem úgy értelmezte, hogy a határidőben tévedett de a többit az ítélőtábla nem kifogásolta szóval az a rész "rendben van".

Magam részéről 100% hogy hétfőn itt leszek :)

grizek 2012.01.13. 17:20:59

@Kaján Halász:

Hogyne változott volna a perköltség ! A tavalyelőtti végzésben még 8000 ft volt az útiköltség, a tavalyiban már 10000 Ft-ot kellett egy út fejében az alperes javára megfizetnem.

A te számításod alapján 10.000 Ft kárt okozott. Ha törvényesen jár el,akkor az olcsóbb benzin idejében hozott volna határozatot.

Kaján Halász 2012.01.13. 18:11:29

@Pascal:
Az "ordító baromság" jelzővel a bírói hibát minősítettem, nem a hozzászólást.

@grizek:
Bocs, de eddig 10.000.- ft-ról nem volt szó. Ha az első végzésben 8000.- Ft-ra, a másodikban 10.000.- Ft-ra meszeltek el, akkor a különbözet az, amit a bíró hibájából elszenvedtél, plusz az, ami a saját költséged volt. (Másrészt viszont a tárgyaláson nem kötelező megjelenni, lehet kérni, hogy a távollétedben tartsák meg - kivéve, ha az idézésben kifejezetten benne van, hogy meg kell jelenni -, csak ezt általában az emberek nem tudják).

Mindegy, lényeg az, hogy ilyenkor valóban szív az ember. Az volna korrekt, ha az ilyen hibák miatti többletköltséget - de csak a többletköltséget! - automatikusan kifizetné a bíróság.
(egyébként szerintem a bíróságot is be lehet perelni, de azzal megint csak a macera jár)

Pilotax 2012.01.13. 19:05:54

Sajnos én már évek óta elvesztettem minden illúziómat a magyar igazságszolgáltatás működésében. Legutóbb az vágott igazán fejbe amikor egy jogerős közigazgatási határozatot támadtam meg a bíróságon, mert helytelenül ítélte meg a határozat - szerintem - , hogy elszámolhatom e a felmerült költségeimet egy gondnokolt személy ügyeinek intézése folyamán a gondnokolt egyébként nem kevés készpénzvagyonának terhére.
(nekem személy szerint került több tízezer Ft-omba az ügyintézés, az ezzel kapcsolatos számlákat, elszámolást benyújtottam, de elutasították majdhogynem azzal az indokolással, hogy az az én bajom!) A bíróság azon a címen utasította el a határozat felülvizsgálatát, hogy az a munkaügyi bíróságra tartozik, mert az a munkám, hogy a gondnokolt ügyeit intézzem. Na de a saját költségemre vagy a munkáltatóm költségére? a gondnokság nem arról szól, hogy gondnokság alá helyezett ember költségeit az adófizetők vállalják át.
A gyámhatósági határozat klasszikus közigazgatási ügy, ennek megtámadása szerintem továbbra is a közigazgatási bíróságra tartozik.

grizek 2012.01.13. 20:47:19

@Pilotax:
Neked egyszerű dolgod van, benyújtod a kérelmedet a közig határozattal együtt a munkaügyi bírósághoz.

grizek 2012.01.13. 21:17:17

@Kaján Halász:

Biztos félreérthetően fogalmaztam: nem 8+2 ezer Ft, hanem 8+10 ezer Ft megfizetésére köteleztek.

(Ennek az az oka, hogy a megismételt eljárásban a bírónő nem készült fel az ügyből ezért még egy tárgyalást tűzött, így összesen 10+10+8 összesen 28 ezer Ft jött össze.)

Az alperesi képviselő bolond lenne nem megjelenni; hivatalnok létére nem kell bemennie a munkahelyre, az útiköltség fele pénzből kijön, egy jót kirándul és ebédel az én pénzemből.)

penelope garcia 2012.01.14. 10:57:47

Súlyos. Bár ezek után, hogy elintézted, hogy a bírónőt megalázzák foglalkozásával kapcsolatos tudatlanságában, abban kár reménykedned, hogy megnyered a pert, amit ő bírál.

alien 2012.01.15. 23:17:26

@grizek: a pp-t ismerem, de a határozatokat nem miért kellett folytatni az eljárást az ártófok döntése szerint ha ki sem kellett tárgyalást tűzni?

grizek 2012.01.16. 01:10:44

@alien:

A bírónő nem ismerte a határidők számítását. Határozata szerint a kérelem 5 év után érkezett. Ilyen esetben tárgyalás nélkül kellett volna (ld. Pp.264.§) elutasítani a perújítási kérelmet.

Azért kellett kitűzni, mert öt éven belül érkezett a perújítási kérelem.

grizek 2012.01.16. 15:28:59

@Pascal:

C:\Documents and Settings\Dr. Szombat\Dokumentumok\zug1.jpg

C:\Documents and Settings\Dr. Szombat\Dokumentumok\zug11.jpg

C:\Documents and Settings\Dr. Szombat\Dokumentumok\zug111.jpg

C:\Documents and Settings\Dr. Szombat\Dokumentumok\zug2.jpg

C:\Documents and Settings\Dr. Szombat\Dokumentumok\zug22.jpg

C:\Documents and Settings\Dr. Szombat\Dokumentumok\zug3.jpg

C:\Documents and Settings\Dr. Szombat\Dokumentumok\zug33.jpg

C:\Documents and Settings\Dr. Szombat\Dokumentumok\zug333.jpg

C:\Documents and Settings\Dr. Szombat\Dokumentumok\zug3333.jpg

penelope garcia 2012.01.16. 16:14:38

@grizek:

őőőőő
Húha.
Na, kedves grizek, erre mondják azt, hogy ultragáz. :)

Figyi, ha szeretnél képeket megmutogatni a publikumnak, akkor azt kénytelen leszel feltölteni az internetre, mert amiket a gépeden tárolsz, ahhoz csak hekkerek férnek hozzá.
Keress rá a gugliban az ilyen tárhelyekre. Ha további nehézségeid vannak, kérd a gyereked segítségét, vagy ha nincs, akkor a szomszéd kölyköt keresd meg.

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2012.01.16. 17:06:43

@grizek: http://www.képfeltoltes.hu

feltöltöd a képeket (akár egyszerre), visszaad egy-egy linket, és inkább azt másold ide :) DE arra is figyelj kérlek, amit a személyes adatokról írtam!

ne most 2012.01.16. 18:47:48

Mi várunk, mikor a bíróságon a matematikai összeadás hibás és az ezzel kapcsolatos észrevételt elutasítják?
A bizonyítékként becsatolt táblázatot, elutasítják és kérik azt "szövegesen benyújtani"?

grizek 2012.01.17. 01:32:03

@ne most:

Kirendelhettek volna matematikus szakértőt is 15 ezer Ft-ért.

Egyébként jellemző.

grizek 2012.01.17. 01:37:13

@Pascal:

Mindent így csináltam, sikeres feltöltést írt, de harmadszorra sem jelent meg.

Talán azért, mert látható az eljáró bíró neve ?

grizek 2012.01.17. 01:42:35

@Pascal:

Még egy változat:

C:\Documents and Settings\Dr. Szombat\Dokumentumok\zugügyvéd

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2012.01.17. 08:48:52

@grizek: ez sem lett jó, nem jó amit csinálsz.
1. www.kepfeltoltes.hu
2. tallózás, felrakod a doksikat
3. megnyomod a "feltölt" gombot, utána egy ideig a "feltöltés folyamatban" látod
4 alulról ( a "feltölt" gomb alatt a direkt link a képhez mező tartalmát idemásolod.

Ha jól csinálod így néz ki (nem C:\Documents and Settings\ stb. stb.)

kepfeltoltes.hu/090702/Chrysanthemum_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

És: NE legyen látható a bíró neve. Ugyan nem ezért nem engedi, de akkor se. Ugyanis itt elsősorban NEM lejáratni akarunk valakit, hanem jogi ügyekről beszélgetni.

grizek 2012.01.17. 11:11:37

@Pascal:

Így csináltam, de nem jelenik meg. A bírók nevét az internetre feltett bírósági határozatokon is feltűntetik, csupán a felekre vonatkozik az anonimizálás.

kepfeltoltes.hu/120116/s_gor0_1_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Megpróbálom név nélkül is,

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2012.01.17. 15:12:29

Nahát ez egyre érdekesebb !! "..Az alperesek közül az I.-II. r. alperesek - akiknek a képviseletét az OITH Jogi Képviseleti Főosztálya látja el...". Szóval - kiket is pereltél be és pontosan mit is vársz ettől a pertől ??

Másrészt, vissza a témára. Az első határozat nyilvánvalóan hibás (ahogy a másodfok is leírja) a határidő miatt. Másodsorban, leírja, hogy a perújítási kérelem egyébként sem megalapozott, mert nem tartalmaz olyan új tényt stb.

Ennek leírása, önmagában nem törvénysértő sem "prejudikáció". Lásd Füredi írása. De most nem is a "több kevesebb", hanem a "több sokkal több".

Az elsőfok visszadobta az ügyet, ellenben nem foglalt állást a "másodsorban" leírt kérdésben. Pedig, ha már az elsőfok odaírta a "másodsorban" részt, a másodfoknak véleményem szerint illett volna ezt is vizsgálnia. De itt az is fontos lehet, hogy egészen pontosan mit kértél a másodfoktól a fellebbezésben -

A második elsőfokú végzés arra hivatkozik, hogy más ügyben hasonló tényállás mellett hozott ellenkező ítélet nem jelent új tényt a perújítás szempontjából. Ez valóban így van, az ítélkezési gyakorlat szerint. Ellenben te azt írtad, hogy egy másik ítéletben ugyanaz a peres fél más - a korábbihoz képest új - tényt állít! Ha ez így van, erre mindenképp ki kellene térnie a második, megismételt eljárásban hozott határozatnak. Ha jól értem nem egy általánosságról, egy akármilyen "ellenkező ítéletről" van szó, nem jogértelmezési kérdésről, hanem ugyanarról az alperestől szármozó konkét, ellenkező tényről ill. nyilatkozatról...

jól olvasom?

Korábban nem írtad, de most már világos, nem az - államnak fizetendő - illetékről van szó, hanem az ellenkező fél költségéről.

Nos úgy gondolom a probléma nem itt van, ki kell fizetni, sőt ha a bíró nem 1 hanem 4 tárgyaláson dönt, akkor mind a négy útiköltséget. Akkor is ha a bíró egyébként 1 tárgyaláson simán dönthetne.

A baj inkább ott van, hogy miért ismeri el így rögtön ezt a költséget - de erre itt a válasz "...az OITH Jogi Képviseleti Főosztálya látja el..." és itt van a gond is.

grizek 2012.01.17. 16:37:00

T@Pascal:

Természetesen szó sincs hasonló ügyben hozott másik ítéletről. Én azt a jegyzőkönyvet csatoltam, melyben az alperesi képviselő elismeri, hogy rágalmazó kijelentését nem tudja bizonyítani, ennek perjogi következményeit vállalja.

Ezt a bíróság meg sem meri említeni ítéletében, csak annyit ír a 3. oldal első bekezdésében,hogy „az ügy érdemében is”.

Jól sejted, hogy a hamis tanuzást nem akárki követte el, ezért nem meri leírni sem a tényállást, sem a hamis tanú személyét.

Az eredeti kérdésre visszatérve: Ha a bíró az OIT Hivatalától megjelent képviselő törvénysértő kérésének, - miszerint a perújítási kérelem elkésett – helyt ad, utólag miért állapít meg 8.000 Ft perköltséget az őt lóvá tevő hivatalnok javára és az én terhemre?

Igazad van, erre a válasz az alperesi képviselő személye.

Ha az ügy tárgya a határidők vizsgálata, akkor a bíróság határozatának erre kell szorítkoznia, nem foglalhat állást az ügy érdemében. Ha igen, akkor az prejudikációnak minősül. (Magyarán szólva teljesen fölösleges őt utasítani az érdemi folytatásra.)

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2012.01.18. 17:28:01

Igen igen, csak a legutolsó mondatodhoz: szerintem továbbra sem prejudikáció legfeljebb túlbiztosítás & túlbuzgóság; ellenben a fellebezésben nemcsak új tanácsot, hanem kifejezetten a másodsorban megállapított "olyan tényt nem tartalmaz stb." megállapítás felülvizsgálatát is lehet kérni.

A másodfokú határozat kifejezetten felületes, hiszen a kioktatás arra vonatkozik, hogy vizsgálja meg, hogy a perújítás feltételei fennálnak-e. Miután az elsőfok nem csak azt döntötte el - tévesen - hogy a perújítás elkésett, hanem azt is, hogy egyébként sem tartalmaz olyan új tényt stb. (ráadásul annak alapján amit leírtál ez is téves); értelmetlen és időrabló volt visszadobni, hiszen borítékolhatta, hogy így jön vissza.

(igen ám, de te mit kértél a fellebbezésben: egyszerűen a téves számítás miatt tegye vissza elsőfokra ? Vagy azt, hogy mindkét állítást külön-külön vizsgálja meg ???)

Egyébként, az egész ügyről azt gondolom, hogy a határozatok tendenciózusan egy irányba mutatnak:
- először ott a tárgyalás kitűzése
- aztán a triviális tévedés a határidő számításában
- viszont a túloldal költségét azért csont nélkül megítéli
- aztán a másodfok ugyan kijavítja a tévedést a határidőben, részletesen leírja, hogy meg kell vizsgálni megvannak-e a perújítás feltételei ellenben vakon "elmegy" a másodsorban megjegyzettek felett (miszerint ezek nincsenek meg) - ha tud olvasni - láthatta jól, mi az ábra.
- ahhoz viszont az elsőfoknak két tárgyalás is kell, hogy eldöntse, amit leírt már rögtön
- menet közben egy laza 100 ezres bírságot még rádvernek
- az ellenérdekelt fél költségeit csont nélkül szintén.

Bizonyára az ördög beszél belőlem, amikor a tendenciózus döntésekkel összefüggést keresek "az OITH Jogi Képviseleti Főosztálya" résszel, hiszen nálunk a bíróság függetlenségét kizárólag Szájérné Handó Tünde veszélyezteti...

...a bíróság tekintélyét pedig a nyilvános kritika (by Lomniczi Zoltán).

▓▓▓▓▓☻ ©╞╕ چ ذ җ € η ☻ ▓▓▓▓▓ · http://blog.hu/user/45354/tab/activity/mindate/2007-07-23T16:48:05+02:00 2012.01.18. 18:47:53

@Pascal: nyugtass meg kérlek, hogy ha a poszter elég kitartó, csak helyre lehet hozni ezt a tendenciózus furcsaságot a végére (néhány év alatt)! Ugye van remény azért, hogy valami olyan fórumra kerül ez, ami elvárható lenne elsőre?

grizek 2012.01.18. 23:16:50

A válasz a jövő titka:

Az OIT megszűnt,

a hamis tanu OIT tagsága is,

az OIT Hivatala is,

a bíró kinevezéséhez már egyiknek sem lesz köze.

Lesz egy új fórum, az Alkotmánybíróság, csak az a kérdés, hogy hatásköre milyen ügyekre terjed ki.
süti beállítások módosítása