Szerintem poster simán lelakhatja azt az egy havi dolgot....kau fedezi:)

"aki azt mondta, hogy nincs lehetőség sem lelakni, "

E?!

Már ugyan miért ne lehetne?

elvileg ugye nem lelakható a kaució. De ha egyszerűen nem fizeted ki az utolsó 2 hónapot, akkor lesz Neked is 2 hónap tartozásod, meg nekik is, és az egyenleg 0.

Persze attól is függ, hogy mennyi felmondási időd van (mert ugye ez esetben is fel kell mondanod), ha csak 1 hónap, akkor abból nehezen tudsz ketőt nem kifizetni.

Meg kérdés, hogy a nem fizetésnek milyen szankciója van a szerződésben. Ha mondjuk ha nem fizetsz határidőre, akkor 1 hét múlva kirakhatnak, akkor nem tudsz 2 hónap tartozást felhalmozni.

Azért céges bérletnél jellemzően hosszabb a felmondási idő, és nem-fizetésnél sem szokásos az egy héten belüli kilakoltatás.

Nem vagyok jogász, de sajnos ez nekem elég egyértelmű történetnek tűnik.

Az egy dolog, hogy mi lett volna, ha beadnak hitelezői igényt a kaucióra (mennyi idő után és mennyi pénzt láttak volna ténylegesen), de lelakni a kauciót szerintem aligha lehet ilyen esetben. Ha a bérbe adható iroda a felszámolt cég értékes vagyontárgya, annak a jövedelméből valamennyi hitelezőt meg kell próbálni kielégíteni (plusz a felszámoló költségeit stb). Ez szerintem ugyanaz a kategória, mintha én megrendelek egy árut a cégtől, fizetek előleget, aki az előlegből vásárol bizonyos anyagokat, amelyeket az én megrendelésemhez kívánt volna felhasználni. Ha a cég felszámolás miatt nem tudja teljesíteni a megrendelést, akkor én elhozhatom ezeket az anyagokat?

Szerintem nem. Ha mégis, akkor tévedtem.

@xGéza: szerintem ilyenkor a felszámoló simán beperelheti a nem fizetés miatt. Az más kérdés, amire nem tudom a választ, hogy a per során a kétféle követelést szembe lehet-e állítani egymással?

Elsőre talán praktikus megoldásnak tűnik a két havi kaució ellenében a bérleti díj fizetés nélküli "lelakás". A probléma az, hogy nemfizetés esetén a felszámoló jogosan követelheti a bérleti díjat, a kaució iránti igény viszont ezzel szemben nem lesz beszámítható. Ennek az az oka, hogy felszámolás alatt álló adóssal szembeni követelést csak akkor lehet beszámítani az adós követelése ellenében, ha a beszámítandó követelést (esetünkben a kaucióból fakadó igényt) határidőben bejelentette a hitelező (a bérlő) a felszámolónak. Ez elmaradt, ezért a bérleti díj-igénnyel szemben nem lehet beszámítani a kaució összegét.

A tanulság az, hogy érdemes ügyvédhez fordulni, ha egy üzleti partner felszámolás alá kerül. Ilyen helyzetben elhinni a partnernek, hogy minden megy tovább rendeben, és az ügyvéden spórolni nagyon naiv dolog (elég valószínű, hogy az ügyvédi munkadíj alacsonyabb lesz, mint az elbukott két havi bérleti díj).

@Amőbandita:
"ha a beszámítandó követelést (esetünkben a kaucióból fakadó igényt) határidőben bejelentette a hitelező (a bérlő) a felszámolónak."

Nana! Talán ez nem ilyen egyszerű!

Amíg a bérlő nem mondta fel a szerződést, addig nem lehet igénye a kaucióra szerintem.

Hiszen az is lehet, hogy annyira tönkretette a lakást, hogy csak a kaució felére lehet igénye.

A kaució iránti igény legkorábban a felmondási idő végén, a kiköltözés utáni kulcsátadáskor, elszámoláskor keletkezhet.

Az is érdekes kérdés, hogy ha van egy 50 ezer Forintos villanyszámla felmondáskor, akkor azt ugye a kaucióból le kellen vonni?

Vagy, ha hiányoznak vagy megsérültek bútorok?

Az nem megoldás, hogy a posztoló "elveszít" néhány beépített bútort vagy szerkezetet, kaució értékben?

De lehet, hogy rossz a logikám...

@VT Man: Abból indultam ki, hogy a bérlő jogosult a kaucióra, és a szerződést fel is mondja (a posztoló írja, hogy már nincs szükség a bérleményre).

Felmondás nélkül természetesen tárgytalan az egész kaució-kérdés. De mivel a bérlők nem jelentették be a hitelezői igényüket határidőn belül, gyakorlatilag semmi esélyük arra, hogy a kauciót visszaszerezzék.

@Amőbandita:
-És honnan kellett volna tudniuk, hogy felszámolás alatt van a tulaj (lényegtelen hogy tudták e vagy sem), így nem lehetett beadni a hitelezői igényt.
-A kaució szóbajöhet, mint hitelezői igény? Van erről hivatalos papír meg minden?
-A lelakás hülyeség. Azért akar elmenni mert már nem kell az iroda. Most csak azért maradjon még ott két hónapig (és közbe ne használja) hogy azt mondhassa hogy lelaktam? Vagy járjon vissza két hónapig malmozni, mert ki van fizetve?

@Hurrá Torpedó:

1. Azt írtam, hogy a lelakás csak elsőre tűnik jó megoldásnak, valójában nem az.

2. A posztoló írja, hogy írásos tájékoztatót kaptak arról, hogy a bérbeadó felszámolás alá került.

3. A kauciót a felszámoló hitelezői igényként vette volna nyilvántartásba, ha határidőben bejelentik ezt a bérlők. A hozzászólásod "hivatalos papír" részét nem tudom értelmezni. Bérleti szerződés nyilván van, amiben le van írva, hogy mennyi kauciót kellett fizetni, plusz kell lennie egy banki átutalásról szóló kivonatnak vagy készpénz-átvételi elismervénynek, ami bizonyítja, hogy ténylegesen meg is fizette a bérlő a kauciót.

@Amőbandita: Ez vilagos a kerdes az hogy ha a berlemenyt nem mondta fel abban a 180 napos idointevallumban amig a koveteleseit bejelenthette, mert akkor meg ugy volt hogy marad nem tervezte .... igy addig be se jelenthette, mert nem votl kovetelese a ceggel szemben. Mig most ugy dontott nem berli tovabb a 180 napon tul es most kelett kezett a kovetelese. Ezt kene megnezni hgoy uilyen esetben mi van mert it tmondhato hogy nem elfelejtette bejelenteni hanem csak most val kovetelesse

Mint kívülálló kérdezem: ez azt is jelenti, hogy ilyen esetben az iroda új tulaja csak a bérlőket kapja meg (meg a jövőbeli bérleti díjakat), de a többi részt nem? (Kaucióval járó kötelezettségek például)

Üdv!

Hadd kezdjem azzal, hogy senkinek nem szabad elhinni semmit egy ilyen jogvitában... se a felszámolás alatt álló cég képviselőjének, se a felszámolónak.

@Amőbandita:
Amiket összeszedtél tiszteletet érdemel!

Én is átnyaltam most, kíváncsiságból. Ami idevágónak tűnik:

- PTK 254 § és 270. § (2)
valamint
1991. évi XLIX. törvény 57 § ( csődtörvény, kielégítési sorrend)

Szóval: az első érdekes dolog: a kaució az óvadék, ami ugyanolyan mint a zálogtárgy: hogy tudniilik az átadással NEM kerül a bérbeadó tulajdonába!

Az óvadék az bizony a bérlő tulajdona marad! ( Akárcsak a zálogtárgy! ) - ha a szerződés lezárultakor a bérbeadó nem tud a zálodtárggyal, óvadékkal(kaucióval) elszámolni, akkor az már nem PTK, meg nem Cégtörvény, hanem bizony BTK, mégpedig 317-es:
"Aki a rá bízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja vagy azaz sajátjaként rendelkezik..."

Amúgy a csődtörvény (1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról) egyértelműen fogalmaz az 57. paragrafusában:

> 57. § (1) A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó
> vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével
> kell kielégíteni:
> a) a felszámolás (2) bekezdés szerinti költségei,
> b) a felszámolás kezdő időpontja előtt vagyont terhelő zálogjoggal
> biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig

> 35. § (1) A felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet
> valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik.
>
> 37. § (1)287 Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket,
> amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl,
> de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba
> veszi, és - az egyezségkötést kivéve - akkor elégíti ki, ha az
> 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után
> van rá vagyoni fedezet. Több késedelmesen bejelentkező hitelező
> között a kielégítési sorrend általános szabályai (57-58. §) az
> irányadók. Ha a zálogjogosult a követelését 40 napon belül
> bejelenti, a felszámoló a bejelentést követően intézkedik a követelés
> kielégítésére a 49/D. §-ban foglaltak szerint. Ha a zálogjogosult
> a követelését 40 napon belül nem jelenti be, ez nem akadálya a
> zálogtárgy értékesítésének, de a vételárat elkülönítetten kell kezelni,
> és a zálogjogosultat - az egyezségkötést kivéve - akkor elégíti ki,
> ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után
> van rá vagyoni fedezet.
>
> (2) A felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem
> minősülő követelések tekintetében - ha a felszámolási zárómérleget
> még nem nyújtották be - a hitelezői igényt a követelés esedékessé
> válását követő 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni, aki
> a követelést a - 28. § (2) bekezdésének f) pontjában foglalt -
> határidőn belül benyújtott hitelezői igények között veszi nyilvántartásba.
> A 40 nap elteltével, de 180 napon belül - legalább a felszámolási
> zárómérleg benyújtásáig - bejelentett igények nyilvántartásba vételére
> és kielégítésére az (1) bekezdés az irányadó.
>
> (3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt esetekben a 180 napos határidő
> elmulasztása jogvesztéssel jár.

Na ezt most próbáljuk meg emészthetően.

Az óvadék(kaució) elvileg teljes egészében vissza jár. ( Ha a cég elköltötte, a cégvezető perelhető: akkor ugyanis bűncselekéményt, sikítást követett el. )

Viszont ha a felszámolási eljárás megindulásától számított 180 napon belül nem jelented be a követelésedet, akkor tényleg buktad.. gyakorlatilag megszűnik az (a cég) akivel szemben követelésed van... 180 nap az hat hónap ... ha hat hónap alatt nem szólsz hogy kell neked az a pénz, akkor buktad.

( Bepróbálkozhatsz még esetleg a cég vezetője elleni büntetőfeljelentéssel és polgári kárigény érvényesítésével, ezt vagy befogadja a bíróság vagy nem.. nem tudom neked megmondani... )

Ha még nem telt le a 180 nap, akkor viszont elvileg nyert ügyed van: annyi a dolgod, hogy felmondod a szerződést (írásban, tértivevényes ajánlott levélben) és a felmondó levélben megírod azt is, hogy kéred vissza a zálogot azaz az óvadékot :-)

A felszámoló ettől valszeg jócskán ideges lesz, és anyázni fog téged is meg a felszámolás alatt álló cég vezetőjét is: utóbbinak ugyanis kötelessége lett volna hogy tájékoztassa őtet a cége gazdasági helyzetéről ( követeléseiről és tartozásairól, fennálló szerződésekről...) és adnia kellett volna egy korrekt mérleget a felszámolónak ( ez szépen jogászul benne van a csődtörvényben)

Na most egy mérlegben elkülönített tételként kéne szerepeljen a cégnél levő zálog/óvadék. És a cégvezető jó esséllyel ezt (amit adtál neki kauciót) egyszerűen lekönyvelte bevételnek, és nem szerepeltette külön sorban a mérlegben.

Én nem tudom hogy hol tart a felszámolási eljárás... mikor indult... áprilisban kaptál róla értesítést, ha akkoriban kezdődött akkor elvileg még nem futottál ki a jogvezstő határidőből... de fene tudja valójában mikor kezdődött.

***

Ja: írtam, hogy a cégvezető perelhető.

Cégtörvény (... törvény a gazdasági társaságokról)

> 30. § (1) A társaság felelős azért a kárért, amelyet vezető
> tisztségviselője e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott.
> ...
> (3) A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet
> bekövetkeztét követően, a vezető tisztségviselők ügyvezetési
> feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján
> kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése
> esetére, ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált, előírhatja
> a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét.

Itt fene tudja mit mondana a bíróság..

Te ugye azzal és csakis azzal érvelhetsz, hogy a koma eltüntette/lenyelte a zálogodat/óvadékodat (kauciódat)

Ő meg attól függően hogy mi van, mondhatja:

- vagy azt, hogy "ő nem nyelte le, ott volt a mérlegben amit a felszámolónak átadott és téged meg értesített levélben" -> ha tényleg így van, akkor az elvárható módon járt el és nem az ő "sara" hogy nem jutottál a pénzedhez (hanem a tiéd, miért nem szóltál a felszámolónak időben, a jogvesztő határidőn belül...)

- vagy azt, hogy valóban nem volt külön sorban a mérlegben, de ott volt a szerződés az őrzésköteles iratok közt, átadta a felszámolónak, Te meg kaptál levelet, miért nem jártál magad utána...

Nem tudom mit lépne egy ilyen helyzetre a bíróság.. előbbi esetben semmi értelme perelned, tuti buknád.. szerintem az utóbbit is..

Vállalkozóként magadra vagy utalva, senki nem vigyáz rád: a jogos érdekeidet neked magadnak kell ismerni, felismerni, képviselni ...

***

Összegzésként: ha még belül vagy a határidőn akkor lépj azonnal, ha már kiestél belőle, akkor meg fogd fel tanulópénznek.

Cégvezetőként meg .. vagy tudod a rád vonatkozó törvényeket és könyvelési szabályokat, vagy kellő gyakorisággal konzultálsz jogásszal/könyvelővel...(adócsalási tanácsadóval)