Az alábbi ügy egy kártérítési per története, el lehet rajta rágódni. Ezek a perek úgy látszik mindig ugyanannál a bírónál kötnek ki. A Zugügyvédnek a következő megállapítás tetszett legjobban: A bíróság arra az okszerűtlen megállapításra jutott, hogy a felperes az eredetileg meglévő 50 könyvéhez később, a vizesedés észlelésekor szándékosa, a káron szerzés érdekében szállított oda további 150 könyvet.
Tisztelt Zugügyvéd!
Felperes tulajdonostársa egy 9 lakásos társasháznak, és földszinti lakása egyik fala - közös tulajdon - ázik azért, mert a fal nincs szigeteléssel ellátva és így közvetlenül érintkezik a talajjal. 2000-ben pert indított kijavítás és kártérítés iránt.Most másodszor utasította új eljárásra a Fővárosi bíróság (Kükálló Judit) a II-III. Kerületi Bíróságot, mert most, 10 év után, a másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy felperes keresetét nem nyújtotta be megfelelően, mert a kijavításra kötelezést csak úgy lehet kérelmezni, ha a keresethez csatolja egy bejegyzett építész-mérnök által ellenjegyzett építési tervet és költségvetést, amelyben részletezve van, milyen meghatározott cselekményre kötelezést kér a felperes.
Ezt meghaladóan felperes összes keresetét elutasította, és - 3 egybehangzó szakértői véleményt figyelmen kívül hagyva - saját mérlegelése alapján úgy döntött, hogy felperes károsodása nem állapítható meg, mert igaz, hogy 2000-ben elismerték közgyűlési határozatban a károsodás tényét a tulajdonostársak, majd 2003-ban, 2005-ben és 2008-ban kirendelt műszaki szakértő szakvéleményében a kársodás tényét és annak összegszerűségét megállapította; az adott időpillanatban ezek a bizonyítékok a károsodás tényét bizonyítják, de azt nem, hogy felperes folyamatosan lakhatásában gátolt lett volna; ezért semmiféle kártérítésre nem látott alapot.
Itt közöljük, hogy a felülvizsgálati kérelemben milyen hivatkozásokat tettünk - hátha más is ilyen cipőben jár (iratellenes és önkényes bíráskodás miatt indokolt fellépni, nem kell meghátrálni.nem mindenható ez a nő sem! Le lehet buktatni. Csak minél többen a sérelmet szenvedettek közül írják le és támadják meg határozatait.) Hajrá magyarok!
A másodfokú bíróság túlterjeszkedett a fellebbezési kérelmeken. Ez a Pp. 253. § (1) bek.-be ütköző, ezért a másodfokú rész-ítélet törvénysértő.
A Pp. 253. §-ának (1) bek. szerint a másodfokú bíróság nem terjeszkedhet túl a fellebbezési kérelmen, illetve "a reformatio in peius tilalmából következően az elsőfokú ítéletet a fellebbező fél hátrányára nem változtathatja meg akkor, ha az ellenfél az ítéletnek a fellebbező félre vonatkozó részét fellebbezéssel vagy csatlakozó fellebbezéssel nem támadta meg. Ez nyilvánvalóan vonatkozik az ítélet indokolási részében foglaltakra is." [B.H. 2007. 199.].
Esetünkben alperesek nem nyújtottak be fellebbezést a teljes ítéletre (fellebbezésük a törvényi határidőn túl, elkésetten érkezett), és csatlakozó fellebbezés nem került benyújtásra.
A másodfokú bíróság megsértette az egyes bizonyítékok indokolt elfogadására vonatkozó, és azok alapján történő tényállás-megállapításra vonatkozó törvényi rendelkezéseket. Ez a Pp. 206. § (1) és (3) bek.-be ütköző, ezért a másodfokú rész-ítélet törvénysértő.
A Pp. 206. §-ának (1) bek.-e alapján "A bíróság az egyes bizonyítékok kellően indokolt elfogadásával - mérlegeléssel - olyan tényállást is megállapíthat, amely a fél által vitatott bizonyíték tartalmával nem áll ugyan összhangban, a per egyéb adataira figyelemmel azonban nem okszerűtlen.
A 206. § (3) bek-e alapján "A bíróság kártérítés vagy egyéb követelés összegét - ha szakértői vélemény vagy más bizonyíték alapján meg nem állapítható - a per összes körülményeinek mérlegelésével, belátása szerint határozza meg.
A másodfokú bíróság a fenti rendelkezéseket az alábbi módon sértette meg.
1. Önkényesen mérlegelte a bizonyítékokat,
2. Megbontotta a logikai rendet a per adataira figyelemmel okszerűtlen és iratellenes tényállást állapított meg.
3. Törvénynek ellentmondó jogi következtetéseket tesz.
4. A kártérítés összegét nulla forintra csökkentése során nem vette figyelembe a szakértői véleményt és a tanúvallomásokat, hanem saját belátása szerint döntött.
A másodfokú bíróságot eljárása során a törvényben meghatározott eljárási szabályok kötik, és bármennyire szükséges, hogy a prakticizmus vezesse, nem építhet elméleti rendszert saját belátása szerint (Pp. 206. § (3) bek.) a bizonyítékok figyelmen kívül hagyásával; és nem hagyhatja indokolatlanul figyelmen kívül a perben beszerzett szakértői vélemény megállapításait és az okirati bizonyítékokat. A bíróság az 1.-3. pont szerinti törvénysértő bizonyíték-értékelése és iratellenessége az alábbiak szerint áll fenn.
ide az anyu anyaga
1.
Önkényesen mérlegelte a bíróság a bizonyítékokat
Tanúvallomások figyelmen kívül hagyása indokolatlan volt
Bár peradat nem állt rendelkezésre, Babos Sándornét a másodfokú bíróság a felperes barátnőjének minősítette, és ezért felperes számára kedvező tanú-nyilatkozatát nem vette figyelembe a bíróság (a ..oldalon rész-ítélet indokolása szerint); azonban amikor felperesnek hátrányosnak ítélhető tény bizonyítására szolgálhatott, akkor bizonyítékként vette számításba a bíróság (rész-ítélet .. oldal).
Felperes láya és unokája tanúvallomást tett a felperes családi életében bekövetkezett súlyosan hátrányos változás bizonyítására, neveztesen, hgy nem tudták felperest, a nagymamát látogatni és az unokák nem tudtak ott aludni, vele ott játszani, mint korábban szokás volt, mert a lakás lakhatatlan, büdös volt és a gyerekek a nagymama dohos ruháitól is idegenkedtek. A nem vagyoni kár bizonyítására előadott tanúvallomásokat önkényesen mellőzte a másodfokú bíróság azon az alapon, hogy közeli hozzátartozók tették; a B.H. ... szerint ugyanis a közeli hozzátartozók tanúvallomása is elfogadható bizonyítékként a mindennapi élet körülményei tekintetében.
2.
Károsodás bekövetkezte bizonyított
Felperes bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy lakását nem tudta teljes mértékben és rendeltetésszerűen használni, továbbá alperesek jogellenes magatartása, azaz a közös tulajdonú falban bekövetkezett vizesedés elhárításának elmulasztása és a felperesi lakásban bekövetkezett kár közvetlen összefüggésben van, és a kár bekövetkezte is bizonyított. A másodfokú bíróság a szakértői és tanúbizonyítékok figyelmen kívül hagyásával - törvénysértően alkalmazott mérlegeléssel, alá nem támasztott saját belátása szerint, a Pp. 206. § (3) bek-be ütköző módon - megállapította, hogy felperest nem érte kár, lakhatásában nem volt korlátozott; és az ezen alapuló kártérítését is elutasította. A bíróság fenti megállapítása iratellenes.
Felperes csatolta a Társasház 2000. május 18-i közgyűlési határozatának hiteles jegyzőkönyvét, amely rögzítette a tulajdonostársak (II. - VIII. r. alperesek) elismerő nyilatkozatát, mely szerint tényként állapították meg a Szentey lakásban bekövetkezett kárt, és annak a közös tulajdonú fal hibájával való közvetlen ok-okozati összefüggését, továbbá, hogy a javítás elvégzése a közös költség terhére végzendő el. Ez a bizonyíték megfelelő alapul szolgál annak bizonyítására, hogy kár bekövetkezett, és a tulajdonostársaknak a javítás elutasítása körében tett nyilatkozata, melyet szintén ezen csatolt közgyűlési határozat tartalmaz, és a javításnak a mai napig történő elmaradása megalapozza közös károkozó magatartásuk megállapíthatóságát, amely alapján egyetemleges felelősségük - az elsőfokú ítéletben - helyesen került megállapításra.
A másodfokú bíróság a közgyűlési határozattal mint teljes bizonyító erejű magánokirattal szemben bizonyítékként az I. r. alperes közös képviselőjének és a II. r. alperesnek a közgyűlési határozat szerinti nyilatkozattal ellentétes nyilatkozatát fogadta el, amelynek valóságtartalmát semmi nem támasztja alá.
Mivel a bíróságnak a csatolt közgyűlési határozat rendelkezésére állt, ezért az I. r. alperes nyilatkozataként azt, és nem a közös képviselő nyilatkozatát kellett volna elfogadnia.
A károsodás első fokú bíróság általi megállapítását a másodfokú bíróság azon az alapon nem látta indokoltnak, mert szerinte az, hogy több szakértő különböző időpontokban a kár és a lakhatatlanság tényét megállapította, ez nem támasztja alá azt, hogy a szakértői vizsgálatok időpontja közötti időpontban is fennállt a károsodás, tehát felperes folyamatosan károsodott. Ez a ténymegállapítás helytelen és iratellenes, mert a szakértői vélemények több esetben, így ide is megállapították, hogy a "felperes folyamatosan károsodik". A szakértői vélemények ténymegállapításainak fennálltát igazolta felperes azzal - a másodfokú bíróság által a bizonyítékok között meg sem említett - hatósági igazolással, melyet a III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Építési hatósági osztálya felperes által a fal javítás érdekében indított építési hatósági eljárásban 2009.augusztus hónapban tartott helyszíni szemlén rögzített jegyzőkönyvében bocsátott felperes rendelkezésére, és amelyet felperes a per irataihoz csatolt. Felperes az iratokhoz csatolta lakása állapotának igazolására és a kártérítés igénye megalapozásához az ÁNTSZ 2008, szeptemberi hatósági gazolását is, amely rögzíti a perbeli fal penészes és annak következtében a felperesi lakás gombás és egészségre ártalmas, lakhatatlan voltát, melyet - annak közokirati bizonyíték jellegére tekintettel - ellenkező bizonyításig, ami nem történt, valósnak kell elfogadni.
A másodfokú bíróságnak a fenti bizonyítékok gondos értékelésével nem lehetett alappal arra a következtetésre jutnia, hogy a felperest semmilyen kár nem érte, és a perben előterjesztett kártérítési kereseteit el kell utasítani.
Felperes lakhatásának csökkent volta
A per adataiból megállapítható, és nem is volt vitás, hogy felperesnek nem volt másik ingatlana, sem lehetősége, hogy lakhatását vagy ingóságainak tárolását máshol megoldja, ezért cserelakás biztosítását látta indokoltnak az elsőfokú bíróság (ide a végzés száma).
4.
A kártérítés összege nulla forintra csökkentése során a másodfokú bíróság nem vette figyelembe a szakértői véleményt és a tanúvallomásokat, hanem saját belátása szerint döntött, és ez sérti a Pp. 206. § (3) bek.-t, továbbá okszerűtlen a per összes körülményeit tekintve az a megállapítás, hogy a felperest nem érte kár (Pp. 206. § (1) bek.)
Könyvekben bekövetkezett kár
Mivel a bíróság a könyvekben beállott kár összegét nullára csökkentette az elsőfokú ítélethez képest, ezért az csak akkor lett volna alapos, ha a perben az vált volna nyilvánvalóvá, hogy egyetlen könyv sem volt a felperesi lakásban, vagy a bizonyított 50 könyvben nem állott be sérülés.
Dämmler György tanú a vallomásában körülbelül 50 könyv meglétét bizonyította a felperesi lakásban és Babos Sándorné tanú kb. 200 darabban jelölte meg a lakásban található könyv-állományt. A tanúvallomások alapján tehát minimum 50 könyv ottléte teljességgel bizonyított volt. A másodfokú bíróság azonban - a tanúk által megjelölt számok eltérésére hivatkozással - arra az okszerűtlen megállapításra jutott, hogy a felperes az eredetileg meglévő 50 könyvéhez később, a vizesedés észlelésekor szándékosa, a káron szerzés érdekében szállított oda további 150 könyvet. A könyveket vizsgáló szakértő nem tett olyan megállapítást, miszerint a könyvek állaga különbséget mutatna, és más körülmény vagy bizonyíték sem mutat arra, hogy a könyvek különböző időpontban kerültek felperesi lakásba, és más perbeli körülmény alapján sem okszerű a fenti bírói megállapítás. A bíróság tehát megalapozatlanul állapította meg a tényállást úgy, hogy "ide idézet az ítéletből.
Továbbá megállapította, hogy a felperes megszegte kárenyhítési kötelezettségét, és a könyvekben beállott kárát maga okozta - ez a megállapítás a fenti iratellenesen megállapított tényállásból levont téves következtetés, amely nem szolgálhatott jogszerű alapként a felperesi kártérítési igény elutasítására. A lakhatás joga magában foglalja azt is, hogy a tulajdonában lévő tárgyait a lakásában elhelyezhesse. A mivel a könyvek elhelyezése nem volt máshol lehetséges, ezért a bíróság azon megállapítása, hogy felperest e körben a fennálló kárenyhítési kötelezettség elmulasztása terhelte volna, alaptalan.
Új eljárásra utasítás olyan kérdésekben, amelyre vonatkozóan megfelelő bizonyíték rendelkezésre áll
A másodfokú bíróság nem látta tisztázottnak azt a körülményt, hogy azzal, hogy felperes egy, a falával nem is érintkező támfalat elbontott, közrehatott-e a fal nedvesedés kialakulásában, ezért a közrehatást vizsgálni rendeli egy megismételt elsőfokú eljárásban. A bíróság azon megállapítása, hogy tisztázásra szorul . ide " megalapozatlan, hiszen a ide szakértői vélemények vizsgálták a fenti körülményt, és következtetésként egyértelműen tartalmazzák, hogy felperes közrehatása kizárt.
Utolsó kommentek