Kiskorú veszélyeztetése? Szerinted miért?

Lehet, hogy az lenne a veszélyeztetés, ha megkapná :) Na jó, nem prejudikálok, nekem az ilyen sztorik mindig gázosak, 1 éves a gyerek és ilyen a(z) (v)iszony?

Szankcionálni pénzbírsággal, perlés esélyét ennyi információ alapján senki nem tud latolgatni...

Keress egy ilyen ügyekre szakosodott ügyvédet. Ha szerényebb anyagi háttérrel rendelkezel, akkor a gyámügynél személyesen vetess fel jegyzőkönyvet az esetről, a továbbiakban kommunikálj velük ajánlott levélben.
A legtöbb esetben /egy idő után/ kimegy egy előadó és megoldja a láthatási problémát.
Egyébként, ha a gyerek körül minden más rendben van, csak emiatt, nem itélik neked.

Úristen... egy egy évest erőszakkal (ld. jogi úton) elhozni az anyjától??? A post írójának fogalma sincs arról milyen érzés szülőnek lenni... max. papírja van róla :(

Ha a bíróság kötelezne, hogy 1 évesen hagyjam pl. az anyósomnál mondjuk 1 egész napra a gyerekem akár Brüsszelig is elmennék, csak, hogy ne kelljen, mindezt a férjemmel az oldalamon (és ez nem azért van mert nem engedem el magamtól a gyereket, a szüleimnél sok időt tölt egyedül - vannak viszont emberek akikkel még fél órára se merem egyedül hagyni mert nem tartom őket alkalmasnak az ezzel járó felelősségre).

Gondolom ha a kérdező a gyerek 1 éves korára már túl van a váláson nem ment minden simán a házasságban, ha a feleség nem akarja odadni a gyereket akkor simán lehet, hogy nem meri odadni (vagy csak egyszerűen élnek benne az anyai ösztönök és tudja, mekkora kárt okoz egy egy éves gyerek lelkében ha erőszakkal elszakítják az anyjától - vagy esetleg iszonyúan megbántották mert egyedül hagyták egy csecsemővel a legkritikusabb, legkiszolgáltatottabb időszakban amiért a férjem szerint is fővesztés jár még akkor is ha romokban a házasság így nem csodálom, ha a nagyszülők is így reagáltak).

Tehát: Egy egy éves gyerek lényegében még csecsemő, épp, hogy elkezdett kinyílni a világra, minden tele van ijesztő ismeretlen tárgyakkal, emberekkel, így még iszonyú nagy szüksége van a fix pontra az életében - ahol egy (feltehetően) ritkán látott apa vadidegen, és ha összesen 2 hetente látja továbbra is az marad.

Én hagynám a jogi utat (a gyerek érdekében), helyette azt próbálnám elérni, hogy otthon, az ex szeme láttára foglalkozhassak a picivel, barátkozhassak vele - nem 2 hetente egész napra hanem hetente 2-3 alkalommal 1-1 órát. Ha a pici szemmel láthatóan jól elvan az apával, az anya is megenyhül (plusz ugye így esély lesz arra, hogy a pici fix pontként kezeli az apát így nem okoz neki lelki terhet ha később 2 hetente egész napokra vele marad).

Ha tényleg a gyerek érdeke a fontos, szvsz. nem szabad erőszakkal kikényszeríteni a láthatást (ld. többet ésszel mint erővel).

Bár jogi tippek biztos, hogy lesznek... (én ovis kor előtt tutira nem hoznék ilyen ítéletet - addig csak felügyelet melletti láthatást)

Ja igen. Van olyan anya is akinél én sem hagynék gyereket és sokszor a tények ellenére is neki ítéli a bíróság a gyereket, ha most is erről az esetről van szó akkor utólag is elnézést kérek a post írójától az előző kommentem miatt.

(csak tényleg a gyerek érdekét nézze és ne a papírt... és ha ezt sikerül az ex feleséggel is elhitetnie -ld. a gyerek az első, az ő érdekében kellene megoldást találni- akkor talán arra is lesz esélye, hogy sok éves kora előtt is találkozzon a gyerekével)

Ha egész idáig az anyánál volt, annak biztos oka van. Olyan ítélet meg szerintem nincs, hogy egy éves koráig anyánál utána apánál. Hülyeség. Egyébként mi a fenét akar csinálni egy egyéves gyerekkel? Van neki tapasztalata, hogy hogyan kell bánni vele? A gyerek nem a tulajdona, az egy ember basszus. Talán inkább időnként látogassa meg, vigyen neki ruhákat meg ilyesmit, és talán akkor őt is szívesen fogadják, és miután nagyobb lesz, elviheti játszótérre, stb.

"Egyébként mi a fenét akar csinálni egy egyéves gyerekkel? Van neki tapasztalata, hogy hogyan kell bánni vele? A gyerek nem a tulajdona, az egy ember basszus"

Na, figyelj jóember! Elmondom mit akar csinálni egy normális apa az egyéves gyermekével: nevelni akarja, megérinteni akarja, élni akar Érte. Csak azt akarja, amit az anya. Világos?
Kilenc hónapig harcoltam a gyermekeimért - sikerrel. Azóta én segítek olyan válófélben levő apáknak, akiket a volt feleségük - jogerős bírósági határozat ellenére - tiltja a gyerektől. Tudnék neked mesélni az "anyukákról"...

"Talán inkább időnként látogassa meg, vigyen neki ruhákat meg ilyesmi"

Te meg talán váljál el, ne lásd a gyereked csak az anyóséknál, közben fizesd a tartásdíjat és kerülj az őrület határára.
Szégyelld magad!

(Magyarországon az esetek 99%-ban az anyához kerül a gyerek... Ugyan miért?)

Tisztelt H. G.!

Ha van bírósági határozatod azonnal tegyél bejelentést az illetékes gyámhivatalnál, de minden egyes mondat vegyél jegyzőkönyvbe, mert azt később nem tudják letagadni. Aláírás előtt alaposa olvasd át mit írtak le, ha nem tetszik írasd újra. Ha dumálnak, hogy nem érnek rá, vagy vége a munkaidőnek ezt is vetesd jegyzőkönyve. De a legjobb, ha biztonság kedvéért becsempészel egy diktafont is.
Vigyázz! Minden egyes esetet jelentened kell és készülj fel, hogy nem lesz sétagalopp, mert a gyámhivatalok meglehetősen sajátosan állnak hozzá az ügyekhez, ha az apa kér segítséget.

Ja, igen!
1.: ha már van jogerős határozatod a láthatásról, akkor azt két évig nem tárgyalják újra, csak nagyon komoly indokkal.
2.:tudtommal négy esetben vehetik el az anyától a gyereket.
1.: ha az anya alkoholista
2.: drogfüggő
3.: dórházi kezelésre szoruló elmebeteg
4.: az anya bizonyítottan léha életmódja, illetve ha ugyancsak bizonyítottan rendszeresen veszélynek teszi ki a gyermeket.

"Úristen... egy egy évest erőszakkal (ld. jogi úton) elhozni az anyjától??? A post írójának fogalma sincs arról milyen érzés szülőnek lenni... max. papírja van róla :("

Inmem, hülyeségeket beszélsz és még cinikus is vagy.

"Bírósági végzés van róla,hogy elhozhatom 1 éves kora után."

A srác - nagyon okosan - bírói végzést kért az anyával kötött megállapodásukról. Ettől még szó sincs erőszakról, csupán bebiztosította magát, mert csak így tud jogi védelmet kapni.
Tudod mikor van erőszak? Ha rendőri segítséggel próbálja a jogait érvényesíteni az apa, na az már az. Ez nagyon hosszú folyamat és tényleg baromság. Szvsz. az egyéves gyermek elhozatalában a szülők eleve megállapodtak - jogukban áll. A bíróság meg szentesítette, vagyis végrehajthatóvá tette.

Amúgy elmondanád nekem, hogy egy anya mitől lenne jobb szülő, mint egy apa? Pláne most, amikor a nők egyre inkább önmegvalósítóbbak és egyre több apuka marad otthon gyesen?

Kétéves fiú apjaként - aki együtt él a családjával, nem tudom elhinni, hogy egy egyévesnek jó lehet pár napra apás hétvégét tartani.

Ebben a korban a gyereknek az állandóság a legfontosabb, meg az, hogy olyan emberekkel legyen körülvéve, akiket ismer. Lehet ott valaki új is (pl az apja), de ne vigye el magával napokra.

Mi van, ha még szopik? Mit fog enni? Tud-e papa pelenkázni? Felismeri-e azt, hogy éppen miért sír (beszélni nem tud még). Felismeri-e hogy melege van, fázik, fáj a hasa etc. Van-e kiságya, amiben alhat?

Ha valamiért elválnék is, 3 éves koráig nem hiszem, hogy erőltetném az elhurcolós láthatást. Akkor sem, ha biztos vagyok benne, sok köcsög anya szivatja a volt pasit ahol csak tudja, ezzel alapvetően a pasinak és a gyereknem ártva.

@inmem:
Szép a kirohanásod a kedves anyuka védelmében és a szemétérzéketlenönző apuka ellen, de:

a) idézet: az eredeti levélből:
"Bírósági végzés van róla,hogy elhozhatom 1 éves kora után."
Szóval nem holmi erőszakkal elszakítás, hanem a a bíróság döntött így, feltehetően okkal.

b) mégis miért, miből hiszed azt, hogy pont az anyuka akar jót a gyereknek, és hogy a kedves apuka nem lenne képes megfelelően nevelni a gyerkőcöt?

Egészen konkrétan jelen esetben anyuka szabotálja a bírói végzést, nem furcsa? Biztos, hogy jót akar a gyereknek, nem pedig - urambocsá' a teljesen irreális feltételezésért... - a gyereket akarja elmarni az apától? Tudod, az éremnek két oldala van...

Mellesleg valahol azért érdekes, hogy ha újraolvassuk a két hozzászólásodat, abból az derül ki sommásan, hogy az apa teljesen szemét, hogy a gyerekével akar lenni, és érzéketlen módon el akarja szakítani az anyjától, merthogy csak az anyuka tudna biztosítani neki minden földi szépet és jót, apuka inkább húzza össze magát, örüljön, ha néha láthatja a gyerkőcöt, és érje be ennyivel, ő nézze a gyerek érdekeit, de valahogy ugyanezt mintha az anyának nem kellene tennie: egy anya csak a gyerek érdekében cselekedhet minden esetben?...

@Gombóc_Artúr:

Félreértés ne essék: szinte minden szavaddal egyetértek, ugyan a hároméves korral vitatkoznék, mert az érettség nem korfüggő. Én csak azt mondom, hogy ha bírói végzés van, akkor az apának joga is van. DE!

"Mi van, ha még szopik? Mit fog enni? Tud-e papa pelenkázni? Felismeri-e azt, hogy éppen miért sír (beszélni nem tud még). Felismeri-e hogy melege van, fázik, fáj a hasa etc. Van-e kiságya, amiben alhat?"

Ebből a kérdéshalmazból az apuka csupán az elsőt nem tudja abszolválni :O), de ha az anyuka valóban együttműködő akkor ez is megoldható. (Az anyatej vígan lefagyasztható)

És ne haragudj, de kötve hiszem, hogy egy apa olyan baromi nagyon ragaszkodna a láthatáshoz, ha nem tud pelenkázni... Hidd el vannak apák, akik ugyanúgy bánnak a gyermekeikkel, mint az anyák.

@vasala:
Nem biztos hogy jobb, de biztosan más. A gyerek az anyjától mást és máshogy tanul, az anya másban jobb. Érzelmi biztonságot vigaszt és ebédet, az anyja tud jobban adni.
De hozzám hozza a kisautóját, hogy javítsam meg a kejekét, én viszem a nyakamban ha fáradt, tőlem tanul majd biciklizni is. Ne akarjanak az apák anyák lenni, mert nem megy jól ez a szerep nekünk :)

Az elmúlt egy évet a gyerek az anyjával töltötte, épphogy járni kezdett valószínűleg. A legtöbb ilyen korú még nem is aludt máshol, mint az otthoni ágyában (esetleg a nagyszúlőknél 2 éjszakát).

Trauma lenne neki, ha az apa joga miatt mindenkitől, akit kedvel hirtelen elszakítanák, és nem értené hogy miért.

@Lesből Támadó Szárítókötél:

Egy egyévest nem lehet "elmarni" sehonnan. Ez nem az a kor, amikor a mocsok szülők egymás ellen nevelhetik.

Étel-ital, tiszta pelenka és a megszokott, szeretetteli környezet, meg az általa kedvelt emberek társasága a gyerek igényeinek 90%-a egyévesen.

@vasala:
Technikailag megoldható, de a jogalkalmazók odafigyelése legendás ilyen ügyekben is :(
Még az is lehet, hogy oka van annak, hogy a bíró át akarja adni a gyereket. De félek, csak a másik fél szopatása, meg a "megmutatom hogy ez nekem JÁR" a fő motiváció a szülőknél.

Az érettség valóban nem korfüggő, de az általam ismert egyévesek döntő többségének a vele rendszeresen levő szülő az univerzum, a többi ember kevésbé fontos.

@Gombóc_Artúr:
Alapesetben megint csak azt mondom, igazad van. De mi a helyzet azokkal az anyákkal, akik hat hónap után visszamennek dolgozni és az apa marad otthon a gyerekkel? Bizony válás esetén a bíróság ilyenkor is az anya javára ítél.
Változik a világ. Az orvosok több mint fele nő, a válóperes bírók 95%-a nő. (! Hoppá!!). De nők vezetnek kamiont, repülőgépet és katonáskodnak Afganisztánban. Mondjuk nem örülök ezeknek. De nekem soha nem derogált tisztába tenni a fiam és lányom. Az első évet leszámítva ugyanannyit voltam Velük, mint az anyjuk - ilyen a munkánk - és úgy gondolom, ettől még nem én lettem az anyjuk, aki nem lett az apjuk. Remélem. Így a válás után.

@Gombóc_Artúr:

"a vele rendszeresen levő szülő az univerzum, a többi ember kevésbé fontos."

Hát ja. De ha a válásig két szülő volt a mindene? Jó, persze egyévesről beszélünk, az még tényleg nagyon kicsi, de az mégsem megoldás, hogy az apa lakásra megy. És ha az anyuka új pasival van? Nagyon nehéz kérdés ez és hidd el nekem: egy gyermekeit szerető apának nincs megalázóbb, mint amikor nem nyugodt körülmények között gyerekezhet. Tudom milyen egy ellenőrzött láthatás a családsegítőknél, ahol eleve ellenszenvvel fogadnak? "Itt az apa, tudod ez az a..." Soha ne legyen benne részed... :o(

A tisztábatevés nálam is rutin :)

Tudom, hogy részrehajlóak a bírók, meg sztereotíp a felfogásuk a szülői szerepekről, és hogy gyeses anyák tömegei töltik a napot fórumozva míg szerencsétlen poronty a Cartoon Networkot nézi amíg hiperaktívvá nem válik, és hogy CN-t az apa is tud neki mutatni, nagyobb, laposabb tévén, HD felbontásban :)))

De ettől még egy egyévest nem akarnék elhurcolni, pláne nem "elperelni" mint az apa akarja.

@vasala:
Az apa rövidke leveléből extrapolálva itt nagyon hiányzik a másik tisztelete - mindkét szülő oldalán.

Másfél-két évesen már van némi apró értelme a láthatásnak, de úgy érzem, nem éri meg lealacsonyodni annak a házastársnak a szintjére, aki akadályozza a rendszeres és szabad együttlétet a gyerekkel, és semmiképpen nem forszíroznék családsegítő központos meg gyámhivatalos dolgokat.

@

@Gombóc_Artúr:
"nem éri meg lealacsonyodni annak a házastársnak a szintjére, aki akadályozza a rendszeres és szabad együttlétetG"

Nehéz kérdés. Ugyanis ha az apa nem veszi fel a kesztyűt az évek során egyre sanszosabb, hogy a büdös életben nem ölelheti magához a kölykét. (Elidegenítés, pas-szindróma stb.) Tudom mit beszélek, ebben a cipőben jártam. És hidd el, nem tudsz máshoz fordulni, mint az elfogult gyámosokhoz, meg a családsegítőkhöz. Tudom, a férfiak nagy része érzelmileg kevésbé kötődik a gyerekekhez, mint az anya, de kb. 20% olyan "anyalélekkel" van megáldva, mint a huzat! Ilyen esetben nem lehet mást tenni, mint csatasorba állni és hajrá!
Nekem másfél milliómba, húsz kiló fogyásba és egy rakás összeszedett betegségbe került, de megérte, mert magamhoz ölelhetem a gyerekeim.
És én csak a láthatásért küzdöttem...
Jó éjszakát!
Vas

Nem egy jó helyzet!

engem érdekelne, eddig volt-e kapcsolattartás és hogyan?
Mert ugye, ha eddig csak az ablakból mutogatták neki a gyereket, akkor most a pici számára egy vadidegennek kéne odaadni egy 1 éves csemetét. Érthető ha nem szívesen teszik.
Meg aztán, 3 éves kor előtt, kevés gyerek bírja huzamosabb ideig az anyja nélkül. És a megszokott környezet nélkül.
Talán nem ártana ezt apukának is belátni, és elsősorban a GYEREKE érdekeit szem előtt tartani.
Bár ahogy elnézem a beírást, arra van a legkevesebb esély...a békéhez 2 ember kell minimum, az ostoba háborúhoz egy is elegendő:)

Úgy látom, senki nem vette észre a lényeget: Az apuka nem a volt feleséggel, hanem a nagyszülőkkel küzd elsősorban. Nyilván náluk lakik anyuka a gyerekkel és ezért cserébe teljes ellenőrzést és beleszólást követelnek az életükbe. Gondolom, a nagyszülők nem engedik meg a látogatást pár órára, vagy ilyesmi lehet a dolog lényege.

Amúgy meg nemtől függetlenül lehet nagyon jó szülő mindenkiből - vagy nagyon rossz is. Az meg hülyeség, hogy akár egy éves kor alatt is ne tölthessen el egy egész napot a baba a másik szülővel. Ha ilyen korban nem alakul ki, egy olyan érzelmi kapocs, ami összefűzi őket, később már sokkal nehezebb.

@Edömér: naná, hogy ott lakik, egy éves gyereke van, elváltak, hol lakjon, miből, stb.
Mikor mi elváltunk, a kislány 2,5 éves volt. Az apja nagyon akarta vinni hétvégékre, miközben egyszer nem tette tisztába, nem tudta leírni a gyerek napirendjét, stb. Egyszerűen a saját szüleinek meg a barátnőjének akarta eljátszani a Nagy Magyar Apát. Hiszti nélkül elmondtam az érveimet a bírónak, felsoroltam a gyerek szükségleteit, és azt is, hogy amíg együtt voltunk, addig mit (nem) tett-vett apa a gyerek körül. Javasoltam, hogy 4 éves korig látogassa a gyereket, ahogy és amikor jólesik, szokjanak össze, tegye apa a tennivalót végre már. Pár nappal a 4. szülinap előtt megkérdeztük a gyereket, akar-e apával ottalvósra elutazni, igent mondott. És simán ment.
Ez persze csak az én sztorim, de azért lássuk be, a gyerek érdeke a legfontosabb. Persze mástól is meg tudja kapni mindazt, ami a "túléléshez" szükséges, de egy 1 éves babát (mert még az) piszokul megvisel minden, anyjától távol töltött óra. Aki ezt vitatja, gondoljon bele, hány ilyenkorú gyerek van bölcsibe adva és vajon miért? Egy hétvégényi szeparációs szorongás totál tönkrevághatja a gyereket, legyen bármilyen szerető/szép/vidám környezetben is. Ősbizalom, kiegyensúlyozottság.... mind odaveszhet úgy, hogy közben azt hiszi a felnőtt, hogy jól elvan a gyerek.
Az, hogy a nagyszülők beleszólnak, az szar, de addig, amíg a nő a babával ott lakik, bele fognak szólni.
Esetleg, ha apa besegít egy önálló kis zugba költözéshez/fenntartáshoz (lévén a nő nyilván gyed-en tengődik), majd nem lesz, aki beledumáljon a telefonbeszélgetésbe :-) Sajnos manapság a családi viszonyok olyanok, hogy aki többet segít, annak a véleménye az erősebb. Ez nem feltétlenül jó, de ez van.

@Edömér:

"Az apuka nem a volt feleséggel, hanem a nagyszülőkkel küzd elsősorban."

Jogi szempontból lényegtelen kivel küzd az apa, ugyanis a bírósági határozat a szülők megállapodása alapján íródik. Ebben az esetben az apa a láthatásra jogosult, az anya pedig a láthatásra kötelezett személy. Ennek okán, ha a láthatás meghiúsul és azt nem pótolják, akkor az anya a jogsértő, őt fogjág seggberugni.
A nagyszülőknek NINCS BELESZÓLÁSA a történetbe.

Le lehet cinikusozni, meg azt lehet mondani, hogy szemét dög vagyok mert elítélem az apát azért mert el akarja vinni az egy évest az anyjától (és igenis elviszi, mert egy egy éves nem tud szabadon dönteni)

DE:

Aki elvinne az anyja mellől egy egy évest - na ez az ember szerintem jobb ha magába néz egy kicsit és elkezd gondolkodni, hogy kinek is lenne ez jó.

Ismétlem: egy egy éves lényegében még szimbiózisban él az anyjával, éppencsak elkezd rájönni, hogy ő és az anyja két különböző személy -ld. vagy épp lefutott a szeparációs szorongás vagy még épp benne van. Épp kezdi felismerni, hogy hol végződik ő és hol kezdődik az egyre nagyobb és nagyobb világ.

Na ennek a gyereknek van a leginkább szüksége az állandóságra, a FIX személy állandó jelenlétére, arra a tudatra, hogy nem kell félnie mert VALAKI (aki a fix pont az életében, anya, apa, nagyszülő, kutyafüle) MINDIG ott van neki, minden bajtól megvédi, így képes egyedül arra, hogy félelem nélkül ismerje meg a környezetét, tanuljon és önállósodjon (!).

Az, hogy néha ha akarja, ha nem (mert egy egy évesnek marha komoly beleszólása van ugye az életébe) TELJESEN (új környezet, új személyek) kiszakítják a védett közegből mindenki érdekét szolgálja csak a gyerekét nem.

Ismétlem: Egy 1 évesről beszélünk.

Amelyik apa ezt nem tudja magától az ne nevezze magát apának mert fogalma sincs egy 1 éves gyerek lelkivilágáról (Vannak erről jó könyvek, pl. a Mérei féle gyereklélektan).

Egy ilyen pici gyereknél az ember csak akkor képes jól gondját viselni a picinek (nem csak gondozni, hogy túlélje a napot) ha ráhangolódik.

Később, 2-3-4 évesen ez változik, amikor egy pici már képes arra, hogy azonnal szóljon ha fáj valami, ha éhes, ha pelenkacsere kell, ha unatkozik - na akkor már egy olyan emberrel is jól meglesz aki adott esetben pl. csak 2 hetente látja. (A mi 2,5 évesünk is emlékszik már pl. a ritkán látott öcsémékre, babát nevezett el róluk, várja őket és simán elvan velük akár egy egész napig - mert már tudja, hogy attól, hogy én nem vagyok fizikailag mellette még ott vagyok neki, távolról is állandó pont vagyok az életében. Egy-másfél-két évesen még a nevüket se tudta kimondani és fél perc után azonnal visszarohant hozzám)

Megértem az apa érzéseit is, a férjem is a padlóra kerülne ha egyszercsak nem láthatná a gyerekeit de az is biztos, hogy ennek ellenére sem marná ki őket egy éves korukban a védett közegből, inkább jönne és ha csak felügyelet mellett de úgy foglalkozna velük amíg meg nem érnek lelkileg arra, hogy csak vele is ellegyenek akár 1-2 napon át (20 hónapos volt a nagyobbik amikor a pici született, akkor 5 napig csak a férjem vigyázott folyamatosan rá és nagyon jól megvoltak, a férjem NAGYON élvezte, hogy csak ők ketten vannak 5 napig - emögött viszont 20 hónap intenzív, napi kapcsolat volt kettőjük mögött, a megszokott környezet, megszokott szertartások stb. - és simán elhinném, hogy a férjem ugyanolyan jól gondját viselné akár hosszú távon is mint én)

Azért érdekelne, mi volt a bírósági végzésben eredetileg... mit jelent, hogy 1 éves kora után elviheti. Hova, mennyi időre, milyen feltételekkel. Plusz, hogy ezt mire alapozta a bíróság (szokás, gyerekpszichológus, stb.). Hány hónapos koráig élt együtt a gyerekkel és az anyjával stb.

@hex.kelly:

"1 éves babát (mert még az) piszokul megvisel minden, anyjától távol töltött óra. Aki ezt vitatja, gondoljon bele, hány ilyenkorú gyerek van bölcsibe adva és vajon miért?"

Senki nem vitatja, mégsincs igazad, egyik mondatoddal vágod agyon a másikat. Mert miért is van bölcsibe adva a szerencsétlen gyerek? Talán azért, mert az anyuka fél év után visszamegy dolgozni.
Ha - szavaidat sajátosan idézve - a Nagy Magyar Anya gyereket vállal, akkor miért is rohan melózni? Ja, hogy kell pénz? Akkor a Nagy Magyar Anya miért is szül gyereket?
Inkább a bölcsőde, mint az apa?
Nekem is van egy kolléganőm, ahol a gyerek kétéves. Az anya elvált, piszkosul harcolt a lányáért - neki is ítélte a bírónő. A gyerek reggeltől estig a bölcsiben van, hétvégén meg a nagyszülőknél, illetve minden második hétvége az apánál. Mi van az együtt töltött, meghitt percekkel...?
Ebben az országban a bíróságok, a gyámhivatalok, családsegítők egyértelműen anyapártiak. Jellemzően szinte mindenhol nők döntenek, ítélnek... Hm? Elképesztő gyűlölettel vannak a férfiak irányába - mély tisztelet a kivételnek, van ilyen csak meg kell találni.

"Egy hétvégényi szeparációs szorongás totál tönkrevághatja a gyereket... stb.)

Ezt a süket hablatyot meg hagyd az amúgy szintén részrehajló szakértőkre.

"Az, hogy a nagyszülők beleszólnak, az szar, de addig, amíg a nő a babával ott lakik, bele fognak szólni."

És a gyámhivatal, a rendőrség az anyát fogja elővenni - nagyon helyesen. Feltéve, ha van bírósági határozat.

"Esetleg, ha apa besegít egy önálló kis zugba költözéshez/fenntartáshoz (lévén a nő nyilván gyed-en tengődik),"

MIÉRT NYILVÁN? Vagy éppenséggel ő volt az aki félrelépett és most fejőstehénnek használja az apát. Kelléknek, aki fizet mint a katonatiszt, de a gyereket nem láthatja, vagy csak úgy ahogy, az anyának kényelmes.
Elmondanám, hogy a tartásdíj nemfizetése mindig is bcs. volt míg a láthatás megtagadása csak egy-két éve.

@inmem:
Igazi nősoviniszta duma. Tőled is csak ezt kérdezhetem: mennyit van együtt a gyerekével az az anya, aki reggel hétre elviszi a bölcsibe a gyereket, majd du. ötkor megy érte?

"Amelyik apa ezt nem tudja magától az ne nevezze magát apának mert fogalma sincs egy 1 éves gyerek lelkivilágáról"

Akkor te még nem találkoztál olyan apával, akit "anyalelkűként" ismer a szakirodalom. Sokan vagyunk ilyenek, elhiheted.
Amúgy undorítóan nagyképű a dumád!
A továbbiakban üres locsifecsi amit írsz, szerencsére már van olyan bíró, akit nem hat meg a "ha fáj a hasa a kicsinek, nem tud szólni az apjának" duma. Mert az anyjának három nyelven mondja el, mi? Mert csak az anya tudja ilyenkor mi lehet a probléma?

@inmem:
Szerintem ez nem bírói döntés. Itt a felek állapodtak meg valamiben, amit a bíróság határozatba foglalt. A kettő nem ugyanaz.
A határozatba ilyenkor bekerülhet az időtartam, de a láthatásra jogosult oda viszi a gyereket ahova akarja és azokkal lehet együtt akikkel akar. Ha gond van később a határozat megtámadható.
Nem viheti pl.: munkásszállóra.
A gyerekpszichológusra meg semmi szükség, csak gyermekelhelyezési per esetén veszi igénybe a bíróság, esetünkben pedig erről szó sincs.
Simán megállapodtak a szülők és ez így van rendjén.

vasala: fel se merül benned, hogy azért megy vissza a nő dolgozni, mert az átlag család kétkeresős és 1 keresetből lehetetlen megélni? Olyankor az apa is dolgozik látástól mikulásig, hiába is próbálsz azzal érvelni, hogy inkább a bölcsi mint az apa. Megjegyzem fel se veszik bölcsibe azt a gyereket akinél az egyik szülő otthon van. PLUSZ: akit otthagy a másik (vagy fordítva) kénytelen visszamenni dolgozni ha nincs elég megtakarítása vagy nem horribilis összegű a tartásdíj.

A hormonokról hallottál már? Pl. azokról amik a szoptatás során termelődnek? (Oxitocin és társai?)

Kevés anyalelkű apa van szerintem, jó apa szerencsére nagyon sok. A kettő szerintem nem ugyanaz. Nagyon nem.

Plusz ha szerinted a szeparációs szorongás csak egy süket hablaty amit a részrehajló szakértők találtak ki akkor még mindig javaslom egy gyermeklélektanról szóló könyv elolvasását (plusz van még egy könyv, az a címe, hogy okosan nevelni tudni kell. Ott még a gyerekben lejátszódó kémiai folyamatok is részletesen le vannak írva).

vasala: "A kislányom betöltötte az 1 évet.
Bírósági végzés van róla,hogy elhozhatom 1 éves kora után."

Nekem abszolut nem egyértelmű, hogy ez megállapodás volt vagy bírói döntés. Ha megállapodás akkor tényleg szemétség az egész (de! akkor is a gyerek érdeke kellene, hogy az első legyen).

Nézzünk néhány dolgot, tisztázzuk le, és kerüljük a vaskalapos, kizárólag egyik fél érdekét néző álláspont kialakítását. A kapcsolattartás a családjog egyik legmostohábban kezelt kérdése. Leginkább az adja az ellentmondásosságát, hogy a Csjt. lényegében kivette a bíróság kezéből ennek szabályozását, amikor leszűkítette a Csjt. olyan esetekre, amikor házasság felbontása, vagy gyermekelhelyezési perrel kapcsolatban indítják meg. Ezáltal nagyon sok esetben kizárólag a Gyámhatóság jogosult dönteni ilyen kardinális kérdésben.

A legfontosabb iránymutatás a 17. számú irányelv, amely a családjogi témája miatt kicsit patetikus, leginkább jogtalan. Olyan megállapításokat tartalmaz, hogy „a gyermeknek az egyik szülőnél történt elhelyezése nem érinti a másik szülőnek azt a jogát és kötelességét, hogy a gyermeket rendszeresen látogassa, szeretetét kinyilvánítsa, a gyermekével való meghitt viszonyt fenntartsa. A gyermek érdekét súlyosan sértő módon jár el az a szülő, aki a gyermeket a másik szülővel való érintkezéstől indokolatlanul elzárja, és ellene hangolja. A gyermek érzésvilágára ez károsan és kiszámíthatatlanul hat, s az is bekövetkezhet, hogy a gyermek szembefordul mindkét szülőjével.
A szülőnek az említett mélyen elítélendő magatartása károsan befolyásolja a gyermek fejlődését, és alapot ad arra a következtetésre, hogy ez a szülő nem alkalmas a gyermek nevelésére. Végső soron az ilyen szülői magatartás a gyermek elhelyezésének a megváltoztatására is vezet.
Az a szülő pedig, akinél nincs a gyermek elhelyezve, a gyermekkel való kapcsolattartást nem használhatja fel a gyermeket tartó szülő vagy a vele lakó hozzátartozó (pl. új házastárs) elleni hangulatkeltésre, olyan remények táplálására, hogy nála történő elhelyezés esetén a gyermek kedvezőbb helyzetben lenne. Csak a szülők kölcsönös, a Csjt. 75. §-ában meghatározott célokat segítő magatartása szolgálja a gyermek érdekét”.

Ezek alapján persze lehetőség lenne az apának szépen perelgetni (mindazonáltal 2 éven belül a törvény szerint kizárt), de ez parttalan. Nézzük inkább azt a kérdéskört, hogy alkalmas-e egy apa egy csecsemő felnevelésére. Ebben a kérdésben kár itt vitatkozni, pro és kontra érveket felhozni, mert ezt úgyis egy igazságügyi szakértő dönti el adott ügyben egyedi jelleggel. Nem a bíró szopja ki a kisujjából, hogy legyen ennél vagy annál a gyermek. Ilyen eset az ügyek 10% lehetséges, amikor a szakértő azt állapítja meg, hogy mindkét fél egyaránt alkalmas a gyermek felnevelésére, gondozására. Valljuk be, nehéz elhinni már csak financiális okból kifolyólag is. A szakértő a szakvéleményében javasolja azt is, hogyan történjen a kapcsolattartás, hogyan módosuljon az bizonyos kor fölött. Nem boszorkányság ez…

Aztán valahol olvastam azt is, hogy a „válóperes bírók többsége nő”. Ekkora baromságot is ritkán hallani. Nincs olyan hogy válóperes bíró. Olyan van, hogy polgári ügyekben ítélkező bíró, akinek családjogi ügyeket osztanak. A praxisom során sokszor kérdeztem, hogyan kerülhet kártérítési ügyeket tárgyaló bíróhoz ilyen ügy. Ilyenkor azt a választ kapom, mert mindent kell tárgyalni. Természetesen van olyan, aki elsődlegesen kötelmi jogot tárgyal, de töltelékként megkapja mindenki az „egyező bontókat”. Tehát az, hogy valaki válóperes bíró lenne, kizárt. Miért a nők pártján állnak a bírók? Ez megint csak visszamegy a szakértőkhöz. Nem ők állnak a pártjukon, hanem a magyar rendszer ilyen, a szakértők nem hülyék, mérlegelnek ezerrel.

Szomorú lenne, ha anyalelkű pasi lennék. Ki lenne akkor a kiscsávó "apja"?

@inmem: vasala:
De felmerül. Csak én azt mondom - és lehet rám kígyót-békát kiabálni -, hogy aki nem tud gyereket vállalni, az ne vállaljon. Pont. Nehogy már, hogy a gyerek első szavát ne én, hanem egy dada hallja meg, az első lépés stb., stb..

"A hormonokról hallottál már? Pl. azokról amik a szoptatás során termelődnek? (Oxitocin és társai?)"

Hallottam. És?

"Kevés anyalelkű apa van szerintem, jó apa szerencsére nagyon sok."
Aha... Mégis a bíróságok automatikusan az anyáknak ítélik a gyereket, holott semmi sem bizonyítja, hogy az anya jobb szülő lehet mint az apa. (A csecsemőkort természetesen nem számítom ide.)

"javaslom egy gyermeklélektanról szóló könyv elolvasását (plusz van még egy könyv, az a címe, hogy okosan nevelni tudni kell."
Ja. Meg olvassak Benjamin Spockot, akinek a fia kábszeres lett, vagy keressem fel Ranschburg Jenőt ezt, vörös időkben is agyonsztárolt nemmondom kit...
Én megjártam a poklok poklát és NYERTEM, úgyhogy ne gyere elő nekem könyvekkel, szakértőkkel. Töviről hegyire ismerem a hazai helyzetet ezen a téren, ismerem a gyámhivatalok, családsegítők gondolkodását és sok olyan apát ismerek, akik évek óta csak azért harcolnak a kölykeiket magukhoz ölelhessék.

"Ott még a gyerekben lejátszódó kémiai folyamatok is részletesen le vannak írva)"

Te meg egyszer kerülj olyan helyzetbe az életben, hogy tudjad, hogy a gyerekeid hol vannak, de csak a kerítésig mehetsz el, kívülről bámulhatod őket, a közös szülői felügyelet ellenére - mert ha a kapun belül érsz az anyós rádhívja a rendőrséget.(nagyon gyakran megcsinálják a válni akaró nők-magánlak sértés)
És akkor kezdj el racionálisan tűnődni a "kémiai folyamatokon".

@LaAztán

"valahol olvastam azt is, hogy a „válóperes bírók többsége nő”. Ekkora baromságot is ritkán hallani."

Ezt én írtam és fenn is tartom. Lehet, hogy nem fogalmaztam olyan cirklmasan szaxerűen, ahogy elvárod, de talán így megfelel: a válóperes ügyek 95%-ban bíróNŐ (nem férfi) ítél. És 98%-ban az anya javára.
És ugyanez a helyzet a gyámhivatalokban, ahol annyi baszatlan nő mászkál, hogy még. Ez az igazság. Boldogtalan, szerencsétlen, életunt nők, akiket otthagyott férje, csak rájuk kell nézni. No már most egy ilyen nő objektív lenni? Egy túrót!

Szvsz, pontosan tudod miről beszélek, kár a szavakon lovagolni, vagy a tudásod fitogtatni.
Ha már ennyire pályán vagy: mit gondolsz, van munkaalkalmassági vizsgálat a bíróknál?
Hm?


Nincs olyan hogy válóperes bíró. Olyan van, hogy polgári ügyekben ítélkező bíró, akinek családjogi ügyeket osztanak. A praxisom során sokszor kérdeztem, hogyan kerülhet kártérítési ügyeket tárgyaló bíróhoz ilyen ügy. Ilyenkor azt a választ kapom, mert mindent kell tárgyalni. Természetesen van olyan, aki elsődlegesen kötelmi jogot tárgyal, de töltelékként megkapja mindenki az „egyező bontókat”. Tehát az, hogy valaki válóperes bíró lenne, kizárt. Miért a nők pártján állnak a bírók? Ez megint csak visszamegy a szakértőkhöz. Nem ők állnak a pártjukon, hanem a magyar rendszer ilyen, a szakértők nem hülyék, mérlegelnek ezerrel.ndenhoffer:

Te meg egyszer kerülj olyan helyzetbe az életben, hogy tudjad, hogy a gyerekeid hol vannak, de csak a kerítésig mehetsz el, kívülről bámulhatod őket, a közös szülői felügyelet ellenére - mert ha a kapun belül érsz az anyós rádhívja a rendőrséget.(nagyon gyakran megcsinálják a válni akaró nők-magánlak sértés)
És akkor kezdj el racionálisan tűnődni a "kémiai folyamatokon".


Úgy érzem, hogy ez nem a gyerekek érdekeiről, hanem a te vágyaidról szóló szösszenet volt....

@Gombóc_Artúr:

"Szomorú lenne, ha anyalelkű pasi lennék. Ki lenne akkor a kiscsávó "apja"?"

Sejtettem, hogy ebbe valaki előbb-utóbb beleköt, meglep, hogy éppen Te vagy. Ez kifejezés, nem az én agyszüleményem és tudom, hogy van némi negatív felhangja, de nem különösebben érdekel. (Mondjuk nekem sem tetszik)
És előbb vagy utóbb valaki feldobja, hogy az ilyen apák pedofilok, buzik, de legalábbis gyanúsak.
Tény: Te - még - nem váltál el. Akkor mondjál ilyeneket, ha - ne adj Isten - bekövetkezik és párod tiltja a láthatást és átérzed amit egy gyermekétől igazságtalanul megfosztott apa. De addig... Pszt! Ugye megérted?
Viszont, ha gáz lesz, csak szólj! Segítek!

@Gombóc_Artúr:

"Úgy érzem, hogy ez nem a gyerekek érdekeiről, hanem a te vágyaidról szóló szösszenet volt.... "

Ezt pontosítanád? Vagy egyszerűen kötözködsz?

Váltam el, soksok éve, igaz nem volt saját gyerekem, de lányomként szerettem a lányát. Akit eltiltott, ráadásul nem is lett volna jogi lehetőség a kezemben...
Így rosszul éreztem magam sokáig, hiányzott, de nem mentem bele a küzdelembe a gyerekért.

Ha elválnék és tiltaná, akkor írnék egy levelet a gyereknek, amit nagykorúsága napján megkapna. Nem küzdenék érte a gyerek érdekében.

Nem pedofil, nem meleg, de gyanús, hogy miért nem a férfiszerepet felvevő az ilyen apa. A mi dolgunk főképp - szerintem - a tanítás, a birkózás, a versengés, a szabálytalanságok megtanítása a bébnek, az anya adja a biztonságot, a feltétel nélküli vigaszt, az ételt, a tiszta ruhát, és ezektől együtt lesz a gyerek kiegyensúlyozott ifjú.

Hülyén nézne ki egy anya aki a nyakában hordja a gyereket, vagy magasra dobálja....

Pelenkázok és etetek én is, de az arány 90%-10% és nem az én javamra.

@vasala: nem kötözködök, szerintem NEKED fájt, hogy nem lehetsz a gyerekeiddel, és a te fájdalmad mellett nem nézted, hogy kellesz-e a gyerekeknek, vagy a viselkedésed csak ront a helyzeten.

@Gombóc_Artúr:

Nem küzdenél? :O( különbözők vagyunk, de akkor nincs miről beszélnünk. (Magyarázd el egy vonalnak, mi az a gömb...)
És a levélben mit írnál meg? Van egy ismerősöm, ugyanezt csinálta, majd belepusztult a fájdalomba. Egy hónapig bírta, most nyomulunk az ügyében. Hagyjuk...

"de gyanús, hogy miért nem a férfiszerepet felvevő az ilyen apa."

Hozzászólásaid alapján sokkal értelmesebbnek ismertelek meg. Mondtam én olyat, hogy a szerinted gyanús apa, amúgy nem férfiszerepben van? De igen, nagyon is. Csak a megszokott apaszerep mellet fellelhetők - szerinted - deviáns, szerintem meg teljesen normális dolgok. Ezek éppen abból fakadnak, hogy az apa és az anya ugyanannyit van együtt a gyerekkel, DE NEM EGY IDŐBEN!!!!

"A mi dolgunk főképp - szerintem - a tanítás, a birkózás, a versengés, a szabálytalanságok megtanítása a bébnek"

Igen. No meg: becsület, tisztesség hazaszeretet. Legalábbis nálam.

"az anya adja a biztonságot, a feltétel nélküli vigaszt, az ételt, a tiszta ruhát,"

És mondtam én, hogy ez nem így van? De, ha az anya nincs otthon, akkor ugyanezeket a dolgokat az apa is megadhatja és meg is kell, hogy adja a kölykének.
Ha azért tartasz GYANÚSNAK mert a volt feleségem távollétében a klasszikus apai teendőim mellett pelenkáztam, főztem, etettem, mostam, énekeltem, altattam, vígasztaltam, könnyet töröltem RENDSZERESEN és a világ legtermészetesebb módján, majd a válás után mint egy állat harcoltam a láthatásokért akkor... Inkább nem mondom. Persze, a te dolgod.
Sajnálom.

@Gombóc_Artúr:

"em kötözködök, szerintem NEKED fájt, hogy nem lehetsz a gyerekeiddel,"

Ez így volt.

"és a te fájdalmad mellett nem nézted, hogy kellesz-e a gyerekeknek, vagy a viselkedésed csak ront a helyzeten."

Látod, olyan dologról beszélsz, amiről füttyöd sincs, ami nem baj, csak indokolatlanul bántottál meg. Mondjuk ez sem érdekel.

És most figyelj.

A volt nejem öt éve hagyott el. A bíróságon kiderült, hogy a lakásomra fájt a foga a pasijával ezért kiáltott ki mindennek. Mindegy, régen volt. Én viszont mindent megnyertem és immár négy és féléve teljesen normálisan működik a láthatás (koppkopp), igaz ehhez az is kellet, hogy a bírónő (!) az első percben átlásson a szitán.
Ha csak esélyét is látom, hogy nem kellek a gyerekeinek nem harcolok, de tudod azok "gyanús" apák, talán megérik azt amit az áldott jó édesanyák.

vasala: te ebbe az egész sztoriba a saját történeted látod bele.

ITT egy egy éves babáról van szó aki ha üvölt is el kell menjen az apjával csak mert annak bírósági végzése van róla és most azon dolgozik, hogy végleg elvegye az anyjától. Ennyi.

Nem tudjuk, alkesz, drogos-e az anya (feltételezem, hogy nem mert akkor azt külön kiemelte volna). Az egyetlen baj az, hogy valszeg halál pipa a pasira a válás miatt és a normális kommunikáció helyett (ld. nézzük meg mi a legjobb a gyereknek) egyszerűen letiltja a láthatást (pontosabban azt, hogy a pasi elvigye magával).

Én egyébként mélységesen elítélem azokat akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben otthagyják a feleségüket egy babával (mert a kisgyerekes időszak mindenkit ki tud készíteni, jó sok házasság beleroppan de akkor sem mindegy, hogy mikor hagyja ott az asszonyt).

Ismerünk ilyet, talán 2 hónapos volt a gyerek amikor az apja (közismert politikus) otthagyta őket mert ő még nem akart gyereket, a gyerek az apját a keresztnevén szólítja pedig tudtommal nem hangolták ellene, azóta már mást szólít apának... az apuci meg azóta a kirakatban mutogatja az új feleségtől született gyerekét - A gyerekét.

vasala: te ebbe az egész sztoriba a saját történeted látod bele.

ITT egy egy éves babáról van szó aki ha üvölt is el kell menjen az apjával csak mert annak bírósági végzése van róla és most azon dolgozik, hogy végleg elvegye az anyjától. Ennyi.

Nem tudjuk, alkesz, drogos-e az anya (feltételezem, hogy nem mert akkor azt külön kiemelte volna). Az egyetlen baj az, hogy valszeg halál pipa a pasira a válás miatt és a normális kommunikáció helyett (ld. nézzük meg mi a legjobb a gyereknek) egyszerűen letiltja a láthatást (pontosabban azt, hogy a pasi elvigye magával).

Én egyébként mélységesen elítélem azokat akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben otthagyják a feleségüket egy babával (mert a kisgyerekes időszak mindenkit ki tud készíteni, jó sok házasság beleroppan de akkor sem mindegy, hogy mikor hagyja ott az asszonyt).

Ismerünk ilyet, talán 2 hónapos volt a gyerek amikor az apja (közismert politikus) otthagyta őket mert ő még nem akart gyereket, a gyerek az apját a keresztnevén szólítja pedig tudtommal nem hangolták ellene, azóta már mást szólít apának... az apuci meg azóta a kirakatban mutogatja az új feleségtől született gyerekét - A gyerekét.

bocsi, véletlenül dupláztam (nem lehet törölni?)

@inmem:

"asala: te ebbe az egész sztoriba a saját történeted látod bele."

Így van, nem tagadom, de megpróbálok objektív lenni. Megjegyzem anyukáknak is segítettem már.

"most azon dolgozik, hogy végleg elvegye az anyjától"

Nono! A srác csak próbálkozik, kérdezett valamit. Keveset tudunk a dologról, de gondolom jól kiakadt mert a süket nagyszülők véghezvitték az akaratukat a lányukon, s végeredményben igen rosszat csináltak: a lányukat szívatják. Ez van.

Nem egyszerű dolog végigvinni egy ilyen "elperlést". Szerintem nincs is rá szükség és én is úgy gondolom, hogy a egy ilyen pici gyereknek az anya mellett a helye!
Lehet, hogy az anya pipa a pasira - nem tudjuk mi történt. De ha így is van: a pasi miatt ne a gyereket büntesse!

Én is elítélem azokat a pasikat akik a legnehezebb időszakban hagyják ott az anyákat. Szvsz. egy gyereket "megcsinálni" ropppant egyszerű, már-már rutinfeladat az apa részéről. :O) De a gyerek felelősség, mindpedig MINDKÉT részről. Éppen ezért van joga az apának a lehetőségekhez képest aktívan beleszólni a nevelésbe a válás után.
Más kérdés, hogy minden második hétvégén nem túl sokat lehet tenni, de nekem szerencsém van, mert ilyenkor nyáron velem vannak másfél hónapot és még nagyobb szerencsém, hogy a páromat is abszolút elfogadták.

"talán 2 hónapos volt a gyerek amikor az apja (közismert politikus) otthagyta őket mert ő még nem akart gyereket,"

Na, ez egy tipikusan olyan eset, amikor teljesen egyetértünk. Az ilyen szarházi menjen a levesbe, ez nem kérdés. Sőt, az efféle később se menjen a gyerek közelébe!!!!
Ha kéthónapos újszülöttről van szó magam is azt mondom, hogy az apa ne hurcolássza el otthonról, de egy egyéves esetében már megoldható dolog.

Nem tudjuk mikor ment ketté a fenti házasság. Lehet, hogy 1 hónapos volt a gyerek, lehet, hogy 10... (sanszosnak tűnik, hogy pici volt mert egy válóper azért nem fut le 2 perc alatt). Lehet, hogy hónapok óta nem látta a babát akinek ő egy teljesen vadidegen ember. Még a bölcsiben is van beszoktatási időszak, nem úgy megy az, hogy másnaptól 8 órázik a gyerek...

Ezért is furcsa a fenti végzés.

@vasala:
Talán azért a döntő többségben az anyáknak ítélik a gyerekeket automatikusan, mert elenyészően kevés apa tolong ugyanezért.
Nem kétlem, hogy vannak apák akik képesek felnevelni a gyerekeiket, de lássuk be nem az jellemző.
Egy ronda válás alkalmával, amikor az utolsó közös kiskanálról is a bíróság dönt, inkább az a jellemző, hogy fenyegetésül, sarokba szorításra használják a gyerek elperelésének lehetőségét.
Egy okos bíró, akár legyen az nő, képes ezen is átlátni.
És mint mondtam, a háborúhoz egy ember is elég, ha ezt tervet hamar lefülelik, akkor tör ki; a legkevésbé, és legritkább esetben a gyerek érdekében, sőt mindennek ő kénytelen inni a levét.

Egyébiránt, a láthatás megtagadása nem bűncselekmény, de Gyám hivatal szankcionálja, és pénzbüntetéssel sújtja a láthatást akadályozó szülőt, amit aztán adók módjára hajt be.
De nem szankcionálja ezzel szemben azt a szülőt, aki nem kíváncsi a gyerekére, nyomokban sem, holott @Landenhoffer: Csjt idézetében ott rejlik, mindkét szülő kéne a kölöknek.

És az sem fedi teljesen a valóságot, hogy a gyt nem fizetés bűncselekmény, mert ugyan van olyan, hogy tartás elmulasztás vétsége, de baromi kíváncsi lennék az utóbbi 5 évben hány szülő került kóterbe a hány gyt-t nem fizető szülő közül. Ezt ugyanis meg kell előznie egy sor végrehajtás iránti kérelemnek, bizonyíték kell a behajthatatlanságra, vagy a fizetés megtagadásra, aminek költségeit kevés egyedül gyerekét nevelgető engedheti meg magának...

Azért visszatérve a beíró felvetésére...véleményem szerint, ha valóban a gyerek a cél, akkor az ember felveszi a pléhpofát, és néhány órára elviseli a kevéssé kedvelt nagyszülőt is, azért, hogy későbbikben a gyerek magától menjen vele, és ne vonakodva, félve, másik fél által telebeszélt fejjel.
Nem kétlem, hogy a nagyszülők néha minden jóindulatuk ellenére, ártani is képesek a gyerekeiknek, unokáiknak, de felfogható ez edzőtábornak is, ugyanis mire nagyjából felnő az a gyerek, számos esetben kénytelenek vagyunk pléhpofát ölteni érdekükben, és elviselni körülöttük olyat is, akit amúgy nem viselnénk:):)

@Seherezad:
Sok mindenben tévedsz.

"Egyébiránt, a láthatás megtagadása nem bűncselekmény"

Néhány éve valóban nem volt az, de úgy tudom most már igen, de legalábbis nem szabsért. hanem vétség. Az ilyen ügyből - korábban már írta valaki - kiskorú veszélyeztetése lehet, igaz, ezt bizonyítani kell.

"De nem szankcionálja ezzel szemben azt a szülőt, aki nem kíváncsi a gyerekére, nyomokban sem"

Börtön, vagy pénzbüntetéssel valóban nem, de igenis van szankció. A láthatás nem csak jog, hanem köteleség is amelynek ha a láthatásra kötelezett nem tesz eleget a bíróság VÉGLEG megvonhatja a láthatási jogot.

"gyt nem fizetés bűncselekmény, mert ugyan van olyan, hogy tartás elmulasztás vétsége,"

Ez igaz. Nem bcs. hanem vétség, de a mulasztó rendőri eljárás alá vonható.


e "baromi kíváncsi lennék az utóbbi 5 évben hány szülő került kóterbe a hány gyt-t nem fizető szülő közül."

Egy apatársam hosszú éveken át harcolt a gyerekéért, közben persze működött a fejőstehén effektus: fizette szorgalmasan tartásdíjat. Mígnem egyszer határozatot kapott a bíróságtól, amelyben tárgyalás nélkül fél év felfüggesztettet kapott állítólagos nem fizetés miatt.Azt sem tudta, hogy feljelentették. Fellebbezett, tárgyalást kért, majd az eljáró bíró(NŐ) elé tette az elmúlt néhány év postai feladóvényeit.
Azt sem mondták, hogy bocsánat. Ha kételkednél: a saját szememmel láttam a bírósági papírokat. Slusszpoén: az apa feljelentette az anyát hamis vád miatt.
Ezért is mondom mindenkinek: A TARTÁSDIJAT SZEMÉLYESEN KELL UTALNI, VAGY POSTÁN FELADNI ÉS MINDEN IGAZOLÁST EL KELL TENNI.
A nejem elhagyott márciusban már arra a hónapra fizettem a tartásdíjat, holott el sem váltunk még. Októberben kérte a bírónőt, hogy a cégtől vonassa le tartásdíjat. Szerencsére a bírónő résen volt és megkérdezte, hogy miért, hiszen az első perctől kezdve fizetek. Akkor égett először az asszony.
Az egyébként nagyon egyszerű és gyakran ajánlják az ilyen ügyekre szakosodott ügyvédszerű lények. Áztasd el a munkahelyén is apát!!!! A határozatot ugyanis megkapják a gazdasági irodában, onnan pedig öt perc alatt mindenki megtudja, hogy az X. Y. szemét görény, nem fizet a gyerekei után tartásdíjat.

"akkor az ember felveszi a pléhpofát, és néhány órára elviseli a kevéssé kedvelt nagyszülőt"

Iszonyatosan nehéz, én megpróbáltam. Nem tudsz felszabadult lenni abban a gyűlölködő környezetben és ezt a gyerekek is megérzik. Az másfél óra ellenőrzött körülmények között tényleg csak az önző apáknak jó...

@vasala: Mindig csodálom azokat az embereket, akik ellenkező vélemény esetén, betonbiztosak abban, hogy a másik fél téved, sült hülye, olyat soha át nem élhetett, nem tudhatott, nem láthatott, és egyébként is Nálánál se tojhatott még okosabbat a Gólya.

Pubi! Nem te vagy az egyetlen a Százholdas pagonyban akit otthagyott az asszony!
A válópert se te találtad fel.
És nem te vagy az egyetlen akik gyerek problémákkal küzdenek, így engedd meg nekem, és néhány hasonszőrűnek, hogy konkrét dolgokban mi is járatosak legyünk.

Figyelmedbe ajánlanám továbbá a figyeljrank.gportal.hu/
elérhető
Figyelj ránk! Gyerekek érdekében született egyesületet, akik épp az elavult, 50 évvel ezelőtt született, Csjt törvények módosításáért küzdenek, és nem egy gyerekeit egyedül nevelgető nő, behajthatatlan tartásdíj mizériájáról, és az ezzel kapcsolatos törvényi töketlenségről olvashatsz.

Hidd el, azzal sem fog sokra menni a poszt író, ha ostoba perekre buzdítod, hasztalan. nem tudható annak oka sem ennyiből, hogy miért tagadták meg a láthatást.
Lehet apuka ketyós, narkós, alkesz, lépten nyomon esik bukik magára se tud vigyázni, ilyesmivel ritkán dicsekszenek.

Maradva más véleményed előtt tisztelettel: Seherezad

@Seherezad:

Kedves Seherezad!

Csak tudnám mivel érdemeltem ki ezt a stílust? Talán ezzel a mondatommal: "Sok mindenben tévedsz."
Mondd Kedves Seherezad, hol voltam én veled tiszteletlen, hogy te engem "lepubizzál"?
Milyen prosztó Cuncika lehetsz te, hogy így reagálsz?
Tele vagytok nővédő egyletekkel, alapítványokkal, feminista kongresszusokkal... És ne bujjál a gyermekvldő szervezetek mögé, mert azokban is elsősorban a nők érdkeit védik. Mesélj már nekem te Cuncika - és leszarom az utolsó mondatod, mert te kezdted a fikázást - hány férfivédő szervezet van az országban? Az apák jogait ki védi szervezetten?
Ha ennyire okos vagy Cuncika ugorj le a Nyugati aluljáróba és nézd megy hány csöves van, mennyi belőlük a férfi és merjél odamenni hozzájuk és kérdezd meg kinek kezdődött a hajléktalansága válással.

"gy engedd meg nekem, és néhány hasonszőrűnek, hogy konkrét dolgokban mi is járatosak legyünk."

Évtizedek óta szopatják a hazai bíróságok a férfiakat. Tudod miben vagyok járatosak ti, "hasonszőrűek"? Abban Cuncikám, hogy miként kell tönkretenni, rommá alázni, kitaszítottá egy apát a bíróságon. Soroljam azon ügyvédek nevét, akik direkt az ilyen ügyekre specializálták magukat? Ontják magukból az aljasnál aljasabb ötleteket azoknak a nőknek, akik amúgy képtelenek fogást találni a férjükön de szabadulni akarnak tőlük.
Természetesen tisztelet azoknak a nőknek, akik normálisan tudnak válni - már ha egy válás normális lehet.
Ja igen. Tudom, hogy az esetek többségében a férfiak a hunyók, de fogalmad sincs arról, hogy ti mire vagytok képesek.
Úgyhogy ne engem Pubizzál hanem a férjed, vagy a bikád, oks?

@vasala: Igen, pontosan a sok mindenben tévedsz, kijelentő mód bosszant, nem csak veled kapcsolatban, de általában az ilyen nő vagy bármilyen gyűlölet által fűtött, arrogáns emberektől.

Tudod, azt mondják, a szopás jó dolog, csak nem mindegy egyáltalán, a fütyi melyik oldalán állsz. Ha úgy érzed átkerültél a másik oldalra, oka lehet, de egy állapot sem állandó:)

Jártam többször a Nyugati aluljáróban, sőt a hajléktalanság okairól olvastam egyet, s mást. kevesen hiszik, de elenyészően kevés számban a válásuk miatt kerültek oda, és nem törvényszerű, hogy valaki a válásával az emberi méltóságától is elváljon.
Az más kérdés, hogyha direktbe kérdezed, kevesen fogják bevallani, hogy a válás után maradt összeget hamar kocsmában, játékgépben hagyták, dolgozni fáradságos volt, az albérletért meg fizetni kellett, másik nőhöz is alkalmazkodni kellett volna...etcetera, etcetera.

Van az elvált apáknak is szövetsége, épp egy hozzád hasonló, nőgyűlölő ügyvéd alapította, és minden hozzájuk látogatót a gyerek elperelésére buzdítanak, általuk anya még nem volt alkalmasnak nyilvánítva, mindenki téved mindenben, és természetesen hülye is...
Népszerű és barátságos csapat!:)

Tisztelt H. G.!

Ha (jogerős v. előzetesen végrehajthatónak nyilvánított) bírósági végzése van, ennek végrehajtása érdekében a gyámügyhöz kell fordulnia. Ott valszeg pénzbírság kiszabásával fogják az ANYÁT jobb belátásra bírni. Ha az anya "sorozatban" és indokolatlanul hiúsítja meg azt, hogy Ön a kapcsolattartási jogával éljen (és egyszersmind szülői kötelezettségeinek ílymódon is eleget tegyen!), az anya lakóhelye szerint illetékes bíróságtól lehet kérni KÉT ÉVEN BELÜL a gyermekelhelyezés megváltoztatását. Azzal ui., h. az anya akadályozza a kapcsolattartást, a kiskorú nevelésére való TÖKÉLETES alkalmatlanságát árulja el. A gyermek három éves kora alatt azonban gyakorlatilag semmi esélye egy ilyen per megnyerésére - azt követően is csak akkor, ha a gyerek személyiségében kimutathatóan akkora torzulások lépnek fel, hogy namég; ill. ha az anya két év letöltendőt kap v. valami ilyesmi. Három éves kor fölött pár százalékkal növekednek az Ön esélyei.
Tisztelettel: A. Gábor (- hasonló cipőben járó nagyapa.)

A szegény gyerek (mert a történetben alapvetően csak a gyereket tudom sajnálni) életkorát és a magyar biróságok gyorsaságát (illetve lassúságát) tekintve az adott esetben nem sok idő (max. néhány hónap) telhetett el a gyerek fogantatása és a válóper megindítása között, úgy hogy vélhetően a T. Szülők nagyon alaposan meggondolhatták ezt a gyerekvállalást.....

Az meg egy másik kérdés, hogy az én felfogásommal nem férne össze, hogy ha már összehoztuk a gyereket, akkor a várandós, vagy egy-két hónappal szülés után lévő feleségemet otthagyjam a francba...

@vasala: Hogy miért hagyott ott az asszony, nem is értem....

@Seherezad:

Na, legalább visszavettél az arcodból.

Csak, hogy tudd: imádom a nőket, de a magadfajta arrogáns, nősoviniszta lényektől igenis kiver a víz. És erről nem nyitok vitát, mert parttalan lenne.
Nem én kezdtem a sértegetést.

Egy túrót jártál te a Nyugati csöveseinél, mert amit leírtál az egyszerűen nem igaz. (Nem fogom bekopizni az ebben a témakörben írt tanulmányom)

Ezt a "van nektek szövetségetek" dumát meg hagyd másra. Ismerem őket, szart sem érnek. Nem tudom, hogy nőgyülőlő e az ügyvéd (ha egyre gondolunk), de az biztos, hogy rommá keresi magát az elkeseredett apákon. Nem ilyen segítségre lenne szükségünk.
Az Eszter és Nane alapítványokhoz hasonlót mutass zöld számmal, meg krízisvonallal, meg apaotthont ne egy klientúráját erősítő ügyvédet.
Mond, miért lehet látni a könyves boltokban apasorsot bemutató könyvet? Csak anyadrámák, nőtragédiák... Ezektől roskadoznak a polcok, meg persze a jó tanácsoktól: hogyan valósítsd meg önmagad és, hogy miként lehet szükségszerű kellékként, használat után eldobandó spermadonorként kezelni a férfiakat.
A "Pubizást" meg nem feledem. A Lajtán túl már nem lennél ilyen beképzelten magabiztos, ott az apáknak is vannak jogai.

@Josephine B.:

Ez mondjuk övön aluli volt... :O(

@vasala: "Nem én kezdtem a sértegetést." valszeg nem vetted észre, de jóval korábban és nagy általánosságban sértegettél általad ismeretlen embereket.
Sajnálni tudlak igazán, ha valaki attól nagypofájú és arrogáns számodra, ha más véleményen van, és ezt meri veled közölni. Gondolom a nőnek nálad sarokban a helye, míg ki nem hívod.
Én se értem, miért is hagynak el, egy ilyen embert...:)

"Mond, miért lehet látni a könyves boltokban apasorsot bemutató könyvet?"
Előtted a pálya írj egyet!

Egyébként van, csak a szerkesztők kiszedték a nőgyűlölő részeket, így elég vékonyka, alig észre vehető könyvecske lett belőle:)

Egyfelől: Sokan mondják, nem nagyon lehet olyan döntés a bíróság részéről, hogy 1 éves korig itt, az után ott. Szerintem a bíróség mérlegelheti, hogy a gyereknek egy ideig szüksége van az anyatejre, de utána objektív okok miatt jobb helye lenne az apjánál, és célszerű minnél előbb átjutnia oda. Na az nem apás történet. Van ennek jogszabályi akadálya?

Sokan mondják, mi van, ha a kedves ex csak pipa a kedvesapukára, és ezért? Nos akkor az van, hogy nem azt nézi, hogy a gyereknek jó, ha normális kapcsolatban van az apjával csak fegyverként használja. Na ebben a helyzetben a kedves anyukától el kell venni a gyereket. Végleg. Milyen szerencse, hogy jelen esetben nem az anya, hanem az ő szülei, nagyszülei a tiltakozás forrásai.

Van igazság abban is, hogy sok esetben azért nem is gondolnak arra, hogy az apa kapja a gyereket, mert kevés apuka ragaszkodik a gyerekhez őszintén, csakhogy bármi ilyen általánosítás diszkrimináció, és kiváncsi vagyok, hogy az itt megjelenő harcos feminista hölgyek mit szólnak, ha őket érné a nemük miatt hasonló súlyú ügyben nekik esélyt sem adó diszkrimináció. Mert, ha az ilyen elv alkalmazását védik, akkor akkor is védjék, ha ő ellenük hat a diszkrimináció. Ja, hogy így nem tetszik? Pech.

Érdekes módon, az általánosítás kapcsán nem merült fel, hogy az utóbbi időben a gyereket jogellenesen elrabló, elvivő, másik szülőtől elzáró gyerekrabló szülők mekkora százaléka nő, és senki sem általánosított ez alapján, hogy biztos ilyen az apuka. Mert nem általánosító, nőgyűlölő férfaik vannak itt, hanem általánosító, szélsőséges femininsták. Nagy szerencse, hogy a nők többsége nem ilyen.

@Mackósajt66: A történetben sokmindent nem tudunk: Ki hagyott ott kit, és miért? Tudod van egy olyan érzésem, hogy a nem tervezett gyerek összehozása után szülő nyomásra "kényszerű" házasság, összerázódás nehézsége kapcsán szülő nyomásra gyors válás, a korábban is erőszakos szülők a mostani konfliktus főszereplői.

És úgy gondolom, hogy a gyerek életét is pont azok a nagyszülők mérgeznék meg akik az egész történet főszereplői, és némi közük van ahhoz, hogy a gyereknek ne az anyjánál legyen jó helye.

Jó kérdés, melyik szülő ragaszkodik a gyerekhez, s melyik oldalon inkább a nagyszülőknek fontos az unoka birtoklása...

Sajnos az ilyen esetek egyre gyakoribbak, csak ezekre nem olyan könnyű ráhúzni semmilyen szélsőséges izmust.

@TheElf: Ne gyerekeskedj már ezzel a minden stikli és vélemény különbség esetén magatok elé kapott lefeministázással kérlek! :)
Egyrészt pont nem a nemek harcáról volt szó, hanem két vélemény különbségről, amikor is bátorkodtam néhány pontatlanságot kiigazítani, ellenvéleményt alkotni, más hozzáállást javasolni, a post írónak, és vesztemre nő vagyok.

Másrészt nem is vagy tisztában a feminista jelentésével.
Hidd el nap mint nap együtt élünk a diszkriminációval, ami engem és szerintem sokunkat még örömmel tölt el; így lehetek anyja a gyerekemnek apja helyett, nem nőttek ki a tökeim se, nem nyomnak fegyvert, szénlapátot, csavarhúzót a kezembe alkalomadtán, és nem várják el tőlem, hogy zsigerből következetes legyek...:)

Senki nem vitatja el veletek született képességeiteket, és vannak apák akik ennek dacára nevelik a gyerekeiket, csak vannak olyan emberek, akik bírósági határozat nélkül is képesek megegyezni válás alkalmával, és nem a bíró számszerűsíti az ivadékgondozási ösztöneiket:)

@vasala: Te valamit piszokul félreérthettél! Én éppen arra utaltam, hogy ALIG van egyévesforma gyerek bölcsibe adva, mert
1. a gyerek ilyen életkorában még rendszerint együtt vannak a szülők, és apa dolgozik, anya meg kap valamennyi gyed-et, és valahogy meg tudnak élni.
2. a legtöbb anya inkább filérezik, minthogy a pici babát beadja a bölcsibe.

Természetesen, ha valaki, mint Te végigment mindama szörnyűségeken, amik miatt még évek múlva is csak a saját egyféle nézőpontját szajkózza, és minden válófélben lévő nőt sátánnak tart, akkor nem csoda, hogy olyanokat ír, amilyeneket.
Mindkét nemnél vannak szélsőséges esetek. De általánosságban elmondható, hogy válóperek alatt/után a "szaralak" kategóriában sokkal több a férfi, mint a nő. Te persze egy olyan oldalon állsz, ahonnan nézve az utóbbi tűnik többnek, de hidd el, hogy nem úgy van. Csak abból, hogy az anya nem "adja" a gyereket, nagyobb hátnemborzasztózást lehet csapni, mint pl. abból, hogy valahányszor hazajön a gyerek az apjától, újra és újra taknyos, begyullad a füle, stb. mert a remek, apja arra az apróságra sem képes, hogy odafigyeljen az anya kérésére, miszerint a gyerekre sapkát kell adni. (Kiragadott példa azért, mert te is kiragadtál, legyen így egál.)
A nagyszülőket meg szépen meg lehet kérdeztetni, hogy miért szólnak bele. Aztán majd szépen elmondják, hogy miért nem tartják alkalmasnak exvejüket egy ekkora gyerek felügyeletére.
A gyerek lelkivilágával meg FELELŐS szülő igenis foglalkozzon, mert ha nem teszi, akkor valóban alkalmatlan. Aki pszichodumának tartja, az tarsa annak azt is ,hogy "jaj szegény én, a szemét exnej miatt csak kerítésen át láthattam a gyerekeimet,de rossz nekem". Ha a Te lelkivilágod fontos, a gyereké is legyen fontos. Itt kezdődik az az ÖNZETLENSÉG, ami egy jó szülő elengedhetetlen tulajdonsága.
Ja, szép tőled, hogy imádod a nőket. Talán akkor hasznos volna, ha az imádat mellett nem néznéd le mindet, és nem tartanád őket pénzéhes r***ncnak sem.

@Seherezad: Nem vagyok a jogban jártas. De asszem a felveszed a pléhpofát és elviseled a nagyszülőket viselkedéshez az is kell, hogy a "kedves" nagyszülők legalább oda engedjék az apukát a saját gyerekéhez. Ez pedig nem elsősorban jogi, hanem erkölcsi kérdés!

@Michael Collins: Hát ugye ez az, amikor valaki farkast lát a mozgó bokorban akkor is, ha csak a szél fújja.

Nézd meg légyszíves újra a beírást.

Volt egy telefonbeszélgetés, mely alkalmával azt mondták, nem viheti el a gyereket. Még arra is gondolt, hogy ezt a beszélgetést felvegye.
Normális esetben, átlag embernek, mikor jut eszébe felvenni egy telefonbeszélgetést?
Ergo arra következtetek, lehet az úr füle mögött valami vaj, ami miatt a védekezést, támadással oldja meg.

Nincs további tárgyalás, egyéb alternatíva, csak apuka felfújta magát, és rögtön statáriumot akar, ki bünteti meg a cédát és retye rutyáját? Hisz neki a bíró mondta hogy 1 éves kor után elviheti!
Akik nem mellesleg, bármi okból is de, otthont adnak a gyerekének, vélhetően gondoskodnak róla, és fogják ezt tenni vélhetően a jövőben is.

Ha apuka a gyerekét akarná és valóban, akkor kommunikációs tréningre menne, "a hogyan győzzük meg az ellenséget" kurzusra, és be akarná bizonyítani, hogy rá lehet bízni egy gyereket. Akár a sajátját is. És nem ügyvédi blogba írna segélykérő levelet, Gyám ügyre menne, és szerintem lövése nincs minek fogja kitenni szeretett gyermekét a hivatalos hercehurcával.

És akkor itt megragadnám az alkalmat hogy rávilágítsak The elfnek például arra, hogy lám ez is egy diszkrimináció, ha a férfiaknak valamire nemet mondanak, vagy megtagadják, annak aztán akkora hűhót csapnak, hogy beleremeg a Világsajtó. Szemben ezzel, mi nők például a gyerek tartás behajtására irányuló eljárás során, rendre férfiakkal találkozunk, akik jobbára alapállásból minden nőt pénzéhesnek gondolnak aki a gyereke apjától ilyen úton próbál pénzhez jutni.:)

@Seherezad: Eddig nem akartam szóbahozni, de már kimondom, te egy hülye feminista fapina vagy!

@Michael Collins: Te pedig milyen intelligens vitapartner:) Gondolom ez volt az ellenérved. Nem vitatkozom, ezzel a színvonallal lehetetlen ugyanis:)

@Seherezad: Mert a te szinvonalad a marcipán burkolatú epe :). Szídod-hordod a pasikat, mintha mindenért a férfiak lennének a hibásak egy vállás során és nem a két nem normális kapcsolata lenne az ideális.

A te stílusod, meg a marcipán burkolatú epe. Szídod-hordod a pasikat, mintha csak ők lennének a hunyók a vállásokban.

Na a rendszer miatt sikerült ugyanazt két (hasonló) megfogalmazásban elküldenem :)

@Michael Collins: Bocsáss meg, hogy egy kérdés erejére meg merlek szólítani, de másold már ki a hsz-eimből kérlek, konkrétan hol olvastál ilyet benne.

@Michael Collins: És nem mellesleg, olvass már vissza a hsz-ekben, hányan mondták már ugyanazt amit én is, köztük férfiak is. A GYEREK érdekében! Nem az apukáéban.

@Michael Collins: Ő mindenkit szid, és megsértődik ha ezt szóvá mered tenni, hazudik mint a vízfolyás, stb.

Amúgy érdekes módon: Én sokkal több olyat láttam, ahol a közös szerzemény 3*osa sem volt elég a nőnek, mint olyat, ahol a férfi ne akarta volna odaadni a közös szerzemény felét.

A Seherezad féle díszes társaság sokszor jelezte, ilyen helyzetben akár a másik életét módszeresen tönkretevő hamis vád is belefér.

Meg lehet itt is számolni a diszkriminatív, férfigyűlő kommentjeit.

@Seherezad: A gyerek érdekében, ha a bíróság úgy látta, hogy a gyerek érdeke az, hogy az apukánál legyen, akkor ott legyen ne az anyai ágon lévő nagyszülőknél.

Honnan tudja egy néhány hónapos gyereknél a bíróság, hogy egy évesen majd az apánál lesz neki jobb?????? (mert tutira korábbi az ítélet...)

@TheElf: Hol hazudtam mint a vízfolyás? Ha már jogi blog, kérlek támaszd már alá bizonyítékkal, hol szidtam, kit,és mikor sértődtem meg. Nem szoktam ugyanis, az más kérdés, hogy van olyan vita amit valaki - jelen esetben ugye Ti magyaráztok bele egy esetbe olyat, és tulajdoníttok valamit nekem, amiről nem én tehetek - olyan szintre visz, amivel nem érdemes folytatni, mert épp az építő jellegű vitát ölik meg az ilyen fajta - megbocsáss- leugatással.

Hol érv az, egy vitában, hogy lehazugolsz valakit, ha nema szájízed szerint vélekedik valamiről, vagy más tapasztalata van.
Márpedig igen kifogyhattatok az érvekből, mert más hozzászóló ellenvéleménye meg soviniszta volt.

Az hogy ki milyen környezetben forog, és melyik ismerőse hogy járt, már megbocsáss az itt nem statisztikai adat, így elég gyenge érvelés.
Én is váltam, nem hoztam el semmit, csak szabadulhassak, gyt-t sose kaptam, nem is érdekelet...csak ennyire vagyok általatok emlegetett feminista, pénzéhes stb...ellenben a másik oldalról, én másként vélekedek, már megbocsáss, úgy érzem jogom van hozzá, ahogy neked is, anélkül, hogy sértegetnél, vagy vádolnál olyasmivel amit inkább csak saját hasfájásodnál fogva, beleképzelsz virtuális személyembe:)

@Seherezad:

Lám-lám kedves Seherezádé, már nem csak engem sértegetsz... Mondjuk nem lep meg. És hazudsz valóban mint a vízfolyás. Már azzal sumákolsz, hogy állításod szerint nem sértegetsz senkit - nem a túrót nem!
Tudod, a Pubizás... A többit meg nem is említem, mert ugyan amióta rendre intettelek elővettél a sifonérból némi bűbájt, de nem sokra mégy vele.
Csak, hogy tudd: soha nem bántottam nőt és nem is fogok.

És képtelen vagy következetesen válaszolni kontkrét kérdésre. TEHÁT MEGISMÉTLEM:

"Az Eszter és Nane alapítványokhoz hasonlót mutass zöld számmal, meg krízisvonallal, meg apaotthont ne egy klientúráját erősítő ügyvédet."

HOL LEHET ILYEN SZERVEZETEKET TALÁLNI?

MEG EZ IS ÉRDEKEL

"Mond, miért lehet látni a könyves boltokban apasorsot bemutató könyvet? Csak anyadrámák, nőtragédiák... Ezektől roskadoznak a polcok, meg persze a jó tanácsoktól: hogyan valósítsd meg önmagad és, hogy miként lehet szükségszerű kellékként, használat után eldobandó spermadonorként kezelni a férfiakat."

Persze nem válaszoltál rá érdemben és nem azért mert szerény lenne az agyi kapacitásod, hanem azért mert erre nincs, nem lehet cáfolatot adni. De cáfold, a labda nálad van.

Ja. Képzeld írtam könyvet - ha akarod megmutatom a félkész kéziratot - két kiadónak mutattam meg. Az egyik helyen azt mondták, az "ilyen" apák megérdemlik a sorsukat, a másik hely meg azt mondták, hogy hű de nagyon jó, de cserélnem meg a szereplőket, akkor megjelentetik... mondanom sem kell, mind a két helyen nővel beszéltem.
Mondom, itt a kézirat...

@vasala: Remélem nem sértődsz meg, főként mert ezt sem én találtam ki egyedül.:
A férfiak ősidők óta erősebb lelki, testi erővel bírnak mint a nők. Ezért keresik a nők elsősorban azon férfiakat akik mellett biztonságban érzik magukat, és lesz védtelen, elesett, és kétségbeesett ilyen típusú férfi nélkül hamarabb, mint akár egy érzelmileg nőtől függő férfi.
Ezen szervezeteket a nőknek azért találták ki, mert szükségük volt rá, és létrehozták. Mind civil szervezet, adományokból támogatásból, tagdíjakból él. És ha megél, akkor valszeg ennyi nőnek van szüksége segítségre általuk.
A lehetőség a férfiak előtt is nyitva, hogy csináljatok egyet, nincs kőbe vésve hogy nem lehet nektek is ilyen.
De a férfiak többsége nem igényli ezt, egyrészt mert kevesebben és kevéssé rogynak meg lelkileg akár egy válástól is, másrészt a férfiaknál a feszültségek levezetése is másként működik.
Míg Ti leültök, és néhány pofa sör mellett öntitek egymásba a lelket, kiélhetitek magatokat küzdő sportokban, sport rendezvényeken kiüvöltözitek magatokat, esetleg fizikai munkát végeztek, addig a nők jobbára a háztartás, munka, gyereknevelés közt élnek egyfajta mókuskerékben, és önmagukra, különösen elvált, gyereket egyedül nevelő életforma mellett vajmi kevés idejük van.
Nem szeretném tovább fejtegetni a nők és a férfiak közötti különbözőséget, mert a végén megint félreértés meg sértődés lesz a dologból.

Van könyv apákról, de nagy valószínűséggel jóval kevesebb a kereslet rá, mint az általad említett könyvekre, hiszen a könyv is üzlet, a kereslet határozza meg a kínálatot.
De van olyan kiadó, ahol férfi a szerkesztő, vagy kiadható könyv saját költségre, szponzor által is, ha hiszed, hogy az széles rétegeket vonzani fog, akkor add ki sk.

Azért annyit had fűzzek még hozzá, ezt az egész férfi nő vitát, te hegyezted ki erre, és nem erről volt szó alapállásban.
Megértem ha válás okozta sebeket nyalogat valaki, de nem hiszem hogy attól fog az gyógyulni, ha mindenkinek nekiugrik, acsarkodik, vagdalkozik vagy másokat sérteget.
És ismételten kérlek, nézd vissza a saját hsz-eidet, a sértegetést te kezdted, az első ellentmondás után. Tudod, amilyen az adjon, olyan lesz a fogadj...

@Seherezad:

"A férfiak ősidők óta erősebb lelki, testi erővel bírnak mint a nők."

Hm... Látod, ez az ami csak félig igaz. Súlyos tévedés azt hinni, hogy a férfiak lennének erősebbel lelkileg. Tény, hogy ez az elfogadott álláspont és tény, hogy maguk a férfiak is ezt próbálják elhitetni a nőkkel és bizony saját magukkal is.
A férfiak kamuznak. Én is. Mert ezt kell a világ felé mutatni, ez tetszik a nőknek, holott egyáltalán nem közhely, hogy ezt a világot a nők tartják a vállukon. És mondom, mi ezt a színjátékot űzzük évezredek óta és ha ezt egy férfi megkérdőjelezi, az rögtön buzi lesz a többség szemében, de legalábbis "gyanús".
A férfiak hazudnak.

"Ezért keresik a nők elsősorban azon férfiakat akik mellett biztonságban érzik magukat"

A Nők saját magukat is becsapják, de ez nem baj. Elhiszik, mert el alarják hinni, hogy az ő erős párjuk biztonságot ad. Persze ez igaz, de otthon négy fal, négy szem között a férfi kiadja igazi énjét. Láttál már hőemelkedéssel szenvedő férfit? Na ugye. A férfiak sokkal "szenvedősebbek", mint a nők.

"De a férfiak többsége nem igényli ezt, egyrészt mert kevesebben és kevéssé rogynak meg lelkileg akár egy válástól is,"

Lehet, hogy ezt mutatják, de ez nem igaz. Ezt mutatjuk. Aztán a férfiak szépen felőrlődnek a ki nem mutatott lelki fájdalmakba. Nem véletlen, hogy a nők sokkal tovább élnek kisírják a bánatukat és kész. Márpedig a férfiak is sírnak, csak akkor, ha senki nem látja.

"Míg Ti leültök, és néhány pofa sör mellett öntitek egymásba a lelket,"

Persze a léleköntögetés... Hogy ki hány nőt vágott gerincre... Se szeri se száma a Casanováknak, a nagy hódítóknak, minden férfi végigkefélte már a világot. Aztán a nők meg mást mondanak. No, most akkor valaki itt is hazudik. Mert akkor a nők sem különbek nálunk, vagy a férfiak többsége ugyanazt a nőt dugta. (oppardon) De érted, ugye?

Teljesen felesleges mantrázni a világ által elfogadott képet, én is ismerem. De ez a világ változnak és észre sem vesszük, de szerepek közelítenek egymáshoz. Ettől még a nemi identitás megmarad, de én semmi kivetnivalót nem látok abban, ha belátjuk: a férfiak gyengébbek lelkileg, mint a nők. Vagy legalábbis egyre gyengébbek.
Éppen ezért teljesen egyértelmű és természetes számomra, ha egy apa legalább olyan mértékben ragaszkodik a gyermekéhez, mint az anya. (Nem önzésről, kivagyiságról, hanem az őszinte jó értelemben vett szeretetről)
Na ez az a kérdés, ami még nem tudatosodott a hatóságokban, mindent a régi idők elvtársi rutinjából oldanak meg.

@Seherezad: Először is: El kell döntenünk, hogy a nők egyenlő partnerek, akik nem gyengébbek, ugyanúgy joguk van karriert építeni, lehetnek akár katonák is, stb. vagy azt állítjuk, hogy ők eleve gyengébbek.

Ez utóbbi sok munkára megkérőjelezi az alkalmasságukat, de a gyerek hozzútávú ellátására is kevésbé alkalmasnak tűnnek fel miatta.

Olyan tényekkel nincs köszönőviszonyban amit írsz: mint a férfiak és a nők várható "élettartama", ki meddig él. valamint a stressz, érzelmi hatások miatt is jelentkező betegségek gyakorisága nemenként és ezek szerepe halálokként.

Igen, a nő sír, mert könnyebb arra adni, hogy a nőkről ilyen kép él. A férfi megpróbál az elvárásnak megfelelni és kap egy infarktust, beledöglik. Ki is volt akkor kiszolgáltatott helyzetben?

Igenis léteznek olyan nők akik katonák, ökölvívók, rendőrök, stb. és léteznek testi erőben náluk jóval gyengébb férfiak is.

A gyengeség, testi erő mint sztereotípia egyik jellegzetessége, hogy önmagát erősítő folyamat, amíg a nő a saját vélt gyengesége miatt nem kerül olyan helyzetbe ahol ildomos edzenie, addig nem feltétlenül lesz erős.

Ergo maradjunk meg az egyenlősdinél, és maradjunk meg annál, hogy közismert adatokkal ellentétes ddolgot tényállításként közöltél ismét.

De alaposan mellétrafáltál azon is, miért nincsenek "férfijogi szervezetek". Egyszerűen azért, mert joggal kapnák meg a kritikát, hogy az ilyesmi diszkrimináció. Hogy az erőszak, a másik tönkretétele nem attól lesz rossz, hogy ki ellen irányul, hanem attól ami történik.

HOgy egy férfitól elvárjuk, hogy a segítő szándékát ne öntse nyakon szexista diszkriminációval. Ha a kiszolgáktatottak védelmét célozza meg nem különbözteti meg a másikat az alapján, hogy férfi vagy nő. Mert az ilyen megkülönböztetés elítélendő.

Javíts ki, ha tévedek: De erre egy nő is képes. Legalábbis azok akik ilyen semlegesebb civil szervezeteknél vannak. Bűn lenne őket ilyesmire, és józan döntésre képtelen, kiszolgáltatott ezért nem túl önálló lényeknek beállítani.

Szerencse, hogy női ökölvívóink is vannak, és ők is megmutatják, igenis egy nő is le tudja vezetni az indulatait, egy nő is megpróbálhatja megvédeni magát, stb.

Nagyon jó, hogy a legtöbb nő felfogja, egy vállásban ők is lehetnek hibásak, sok vagyon körüli vitának az az oka, hogy az érintett nő az önző.

Tudod a környezetemben akadt olyan válás, ahol a feleség sokkal többet kapott mint ami járt. Érdekes módon inkább a nők vették ezt figyelembe, de nem a "harcos feministák".

@TheElf: Majd nézd már vissza mit írtam én, mert valamit végzetesen benéztél:)

@vasala: A férjem üzeni: ha majd legközelebb, vélhetően széles néprétegben végzett kutatásaid eredményét publikálod nyilvánosan a férfiak és lelkük gyengeségéről, és nyilatkozol férfitársaid nevében, tedd hozzá légyszíves, hogy - kivéve Seherezad férje, és barátai!:) Nem azonosult az álláspontoddal, ő férfinak érzi magát, válás után is!
Továbbá nem csatlakozna segélyszolgálathoz, sem tagként, sem alapítóként, és nem venné igénybe a szolgáltatásait. Nagyfiúként kezeli a problémáit, jobbára megoldja egyedül.
A könyved sem érdekelné.

Bírósági ítélettel lehet menni gyámhatóságra. A ciklus következőképpen néz ki:

1. bejelentés
2. beidézik
3. nem jön el vagy sír
4. megint beidézik
5. nem jön el vagy sír
6. megbasszák 40kHUF-ra (ha nem, feljelented a hatóságot New York-i egyezmény megsértéséért, ezer ajróban mérik a jutalmat)
7. nem fizet, nem adja
8. goto 1

Ez kb. 2-3 év alatt annyira leamortizálja a drágát is, meg a hatóságokat is, hogy megadják amit akarsz. Működik.

(Egyéb amortizációs módokat nem javaslok, ez a legolcsóbb és támadhatatlan, ha nem fasz az ügyvéded.)

@vasala: Elolvasnám a kéziratod, ha megtisztelsz vele. Ha még a nyomdaköltség minimumát összekaparod, ki is adom úgy, hogy nem kérek előre (mint kidó) semmit! Egy nagy és egy kis terjesztővel állok - egyelőre - kapcsolatban. Meglátjuk!

(inmem-től külön bocsánatot kérek, mert nyilván hallucinálok, midőn azt látom, kiakadt a lemez)

Kurvára el lehet baszni egy gyerek életét azzal, ha megvonják tőle bármelyik szülőjének a kizárólagos együttlétét. Még akár házasságon belül is. A félrenevelés többnyire sajna sikerül, de úgy harmincévesen a gyerek rájön, hogy abba kell rúgni, aki elintézte, hogy ne legyen másik szülője. Segít? Nem. De így lesz.

Azért találták ki a kibaszott bíróságokat és a gyámhivatalt, hogy rávegyék a közösségellenesen cselekvő antiszoc pondró egyedeket, hogy tudomásul vegyék: a szabályok rájuk is vonatkoznak, MINDNYÁJUNK ÉRDEKÉBEN. Tetszik, nem tetszik.

Megajánlom a sztori alaphangja az, hogy anyucikedvence kislány nem mert felnőni, és most is a saját "énvagyokatörvény" anyukája vezetgeti pszeudo-húgyagyúsított magzatkáját - tévútra. Szar lehet, felnőttként ezt hagyni.

A statisztikák támogatására elmondom, hogy párezres szerény ismeretségi körömben 50% körüli a megoszlása a házastársat szülés után spontán, nagyobb ok nélkül elhagyó férfiaknak és nőknek. Ugyanez játszik a házasságon belüli erőszak elemzésekor kiderülő abuzálásoknál.

Egyik nem se jobb.

(No remélem megint nem szakad be a netem) ... szóval ennek a némbertelen zsenibölcsésztanoncnak a kedvéért még annyit: ismerek olyan csávót, aki abszolút főnyeremény, külsőre kábé Johnny Depp, lélekre egy kisportolt filozófus, három nyelven anyanyelvi szinten beszél, két diploma, gitározás, jó állás, respekt, stb... és kétszer (Gy.K. 2x) hagyták női gyerek születése után annyira faképnél, hogy még halálos fenyegetést sem sajnáltak a gyerektől elüldözésre. Szóval baszki, akkor ki az erősebb ilyenkor?

@min0rity r3port: "Megajánlom a sztori alaphangja az, hogy anyucikedvence kislány nem mert felnőni, és most is a saját "énvagyokatörvény" anyukája vezetgeti pszeudo-húgyagyúsított magzatkáját - tévútra. Szar lehet, felnőttként ezt hagyni."
Vagy, akár lehet az is, hogy a felelőtlenül ígérgető, nagydumás faszjankó megdöntötte a csajt, majd házasságot ígért, mert a csaj pl. vllási okokból megtartotta az újszülöttet, és fél év után otthagyta az asszonyt. Biztosan megviselte szegény férjet is dolog, de ügyvédi tanácsra a sima válás feltételéül aláíratott egy megállapodást a volt feleségével, hogy a gyereket 1 éves kora után "megkapja", amit az asszony gondolkodás nélkül aláírt, csakhogy szabaduljon. A határidő már itt van, meg a szülei is mmondogatják, hogy már az elején megmondták, hogy a fickó egy gazember, nehogy most már a gyereket is elvigye.
A sztoriban az az érdekes, hogy az elkeseredett férj egy csomó fontos dolgot nem tartott érdemesnek megírni, ami a segítség módját nagyban befolyásolhatja. Élek a gyanúperrel, hogy nem véletlenül.
El kellene dönteni, hogy a volt feleséggel van baja, vagy a nagyszülőkkel. " nem is a volt feleségemmel van a gond,hanem annak szüleivel ,nagyszüleivel. Telefonon beszéltünk az exemmel.
A telefonbeszélgetést rögzítettem:\"Nem kapom meg a gyereket\"
PR-nak tetszik az egész megfogalmazás, kissé mesterkélt.
A válás mindkét fél rszéről trauma, csak baráti, családi, ügyvédi segítséggel sikerül teljesen elmélyíteni a két fél közötti repedést, aminek rengeteg indoka lehet. Ügyvédi szempontból szerintem 120%-ban csak a megbízási jutalék összege számít. Ez a legelkeserítőbb.
Teljesen felesleges szélsőséges példákra mutogatva általnosítani, nem vezet sehova. Mindkét oldalon lehetnek szarháziak, és ebben lelke, "önzetlen" csapat is segíti őket.

@TheElf:

Figyu Elf!

Ezzel a csajjal szemben ne vedd fel a kesztyűt, nem fogja, nem akarja, de nem is tudná megérteni miről beszélsz.

@vasala: Te egy látens buzi vagy wazze, aki abban éli ki a fel nem ismert, vagy be nem vallott nyavajáját, hogy fórumokon öli a nőket.
Tartsd oda valakinek, meglátod megnyugszol.
És a nevembe se nyilatkozz!

@Seherezad:

Nahát, már a férjecskéd is bevontad a vitába?

"Nem azonosult az álláspontoddal, ő férfinak érzi magát, válás után is!"

Mert én nem, mi? Ezt gondoljátok ugye? Férfinak érzem magam a válás előtt és után is, de a menyasszonyom is annak tart. De mit is magyarázkodom én neked? Ezzel a provokatív beszólásoddal egészen mély szellemi szintre süllyedtél. Mielőtt eljátszanád az értetlent megmagyarázom: most már nem csak "Pubizol", hanem ebben a mondatodban egyértelműen "buzizol" is.
Te nem csak hazudsz -mint ahogy korábban már valaki jelezte -, de cinikus és buta is vagy.

"Nagyfiúként kezeli a problémáit, jobbára megoldja egyedül."

Igen, persze...

"A könyved sem érdekelné."

Uramatyám! És most mi lesz? Menten kardomba dőlök! Seherezad férje nem olvasná el a könyvem!!! Te azt hiszed, hogy ez engem bármennyire is izgat? És ez érv lehet egy vitában? Dehogy, szellemi szinted megismerve, úgy gobndolom csak úgy odavágtad, hogy megalázz. Istenem, mennyire egyszerű lélek vagy... De hát "boldogok a lelki szegények". :O)

@Gábor mester:

Köszönöm a lehetőséget, de mint írtam: a könyv félkész állapotban van, több mint három éve hozzá sem nyúltam. Nem tudom, hogy van e értelme befejezni.

@Mazsola66:

1.:Ez az egyetlen fórum, ahol eddig megszólaltam.
2.:Nem ölöm a nőket
3.:Ritka nagy paraszt vagy.
4.: "nyavajáját" = nyavalyáját
5.: "nevembe" = nevemben

Best off VASALA:

"Na, figyelj jóember!..némi kioktató hangnem..."
"Te meg talán váljál el, ne lásd a gyereked csak az anyóséknál, közben fizesd a tartásdíjat és kerülj az őrület határára.
Szégyelld magad!"
"Igazi nősoviniszta duma."
"Inmem, hülyeségeket beszélsz és még cinikus is vagy."
"mégsincs igazad"
"Ezt a süket hablatyot meg hagyd az amúgy szintén részrehajló szakértőkre."
"Amúgy undorítóan nagyképű a dumád!
A továbbiakban üres locsifecsi amit írsz,.."
"És ugyanez a helyzet a gyámhivatalokban, ahol annyi baszatlan nő mászkál, hogy még. Ez az igazság. Boldogtalan, szerencsétlen, életunt nők"
"Vagy egyszerűen kötözködsz"
"Sok mindenben tévedsz."
"Hozzászólásaid alapján sokkal értelmesebbnek ismertelek meg."
"Egy túrót jártál te a Nyugati csöveseinél, mert amit leírtál az egyszerűen nem igaz."

...na, nem fokozom. Az eddigi alapján azt a konzekvenciát vontam le, Vasalán kívül ezen a fórumon minden hozzászóló hazudik, nem jól tudja, soviniszta, vagy feminista, buta, cinikus...aki ellenvéleményt mer alkotni, vagy másként tudja.
Így habozz tovább magadban Pubi!
Csak azért vagy csak ezen egy fórumon, mert talán még az egyetlen, amit nem moderálnak valamily formában:)
Adios!

@Seherezad:

Látom fáradtságos munkával jegyzetelgettél. Ügyes. Az ugyan nem tűnt fel, hogy az idézett mondatok nem primer állítások, hanem egytől-egyig reagálások voltak, valamilyen dehonesztáló, provokatív állításra.

"Az eddigi alapján azt a konzekvenciát vontam le, Vasalán kívül ezen a fórumon minden hozzászóló hazudik"

Nem, dehogy. Csak te. Meg az a paraszt, akin lebuzizott.

Nyugodj meg, ne csapkodj, vagdalkozz, de leglábbis keres meg a gyógyszered és közben tűnődj el, hogy rajtam kívül mért nevezett téged hazugnak. (pl. Elf kartács, akivel tökéletesen egyetértek.)

"aki ellenvéleményt mer alkotni, vagy másként tudja."

Toppantottál is a lábacskáddal? Hörr-hörr! :O)

Mit tudsz te másként, te szerencsétlen? Lebuzizni egy a férfit, mert másképpen gondolkodik bizonyos dolgokról a nők és a bíróságok. Soha nem harcoltál még a gyerekedést, akkor meg mire itt ez a fene nagy önbizalom?
"Csak azért vagy csak ezen egy fórumon, mert talán még az egyetlen, amit nem moderálnak valamily formában:)"

Én e? Hú, de jól megmondtad. Szánalmas vagy. Na részemről is: csá!

@ Lacibetyár 2009.07.02. 01:53:43

Az a helyzet, hogy ha valakinek nem kell a gyerek, akkor nem szarozik azon, hogy gondoskodhasson róla, és kipucolhassa a szarból. Egyszerűen nem logikus. És noha tudjuk, hogy ami nem logikus, az Magyarországon elfogadható, azért még ne induljunk ki ebből.

Különben nem izmozna a láthatásért. Ami egyébként tetszik-nem tetszik, egy sokszorosan lesittelt figurának is JÁR, mert A GYEREK ÉRDEKE, hogy megismerje mindkét szülőjét.

Az az fontoskodás, hogy hagyja békén, majd ők úgyis gondoskodnak róla, figyelmen kívül hagyja azt az apró tényt, hogy vannak törvények, amit be kellene tartani.

@vasala:


Javítás

gondolkodik bizonyos dolgokról MINT a nők és a bíróságok.

@min0rity r3port:

"akkor nem szarozik azon, hogy gondoskodhasson róla, és kipucolhassa a szarból."

Ez így van az esetek többségében, de előfordulhat, hogy valaki azért erőlködik a bíróságon a láthatásért, hogy külvilágnak megmutathassa, elmondhassa, hogy ő milyen jó szülő, vagy éppen magának akarja bizonyítani, hogy ha házastársként meg is bukott, de attól még ebben a szerepben nagyon jó lesz. Aztán ezeknél az embereknél szép lassan ellaposodik az a fene nagy buzgalom.

"figyelmen kívül hagyja azt az apró tényt, hogy vannak törvények, amit be kellene tartani."

Ez a lényeg. De a láthatásoknak szvsz. nem a törvények miatt kellene működni, hanem teljesen egyértelmű, emberi okokból. Rég rossz, ha a láthatást csak a törvény segítségével lehet és kell kicsikarni.

Mint egykori magyartanárt és mint jelenlegi kiadóvezetőt q-ra zavar, h. némely tisztelt kommentelő nem elég figyelmesen olvassa el a posztot, de annál vehemesebben "anyázik".
Ha a Kedves Apuka pontosan fogalmazott, akkor a "felek egyezségét jóváhagyó - jogerős v. előzetesen végrehajthatónak nyilvánított - bírósági végzésről" van szó. A felek egyezségét pedig a bíróság akkor hagyhatta jóvá, ha az megfelelt mindenekelőtt a törvénynek, a kiskorú és a felek érdekeinek. A váláshoz vezető okoról semmit nem tudunk - felelőtlenség lenne BÁRMELYIK FÉLRŐL látatlanban BÁRMIT feltételezni. Ha az "egyéves kora utáni odaadás" az anyuka (meg a kiskorú) érdeke ellen lett volna, akkor az anyuka nem köt ilyen egyezséget, és a bíróság azt nem hagyja jóvá. A gyereknek egyébként elvitathatatlan JOGA, h. mindkét szülőjét megismerje, velük kapcsolatot tartson. Ez a jog csak igen rendkívüli esetben, és csak az ő érdekében korlátozható!
Vasala írását pedig - kötelezettség nélkül - ugyanolyan szívesen és érdeklődéssel olvasnám, mint bárki másét.

VEHEMENSEBBEN - a franc ebbe a klaviatúrába! (Bocs!

@Gábor mester:

Szinte szó szerint azokat írtam korábban, amiket Te, de van, aki képtelen felfogni és nem is akarja megérteni.
Valóban az a lényeg, hogy a ebben az esetben nem a bíróság határozott így hanem a szülők, amely megállapodást a bíró később határozatba foglalt, így végrehajthatóvá vált. Pont.
Nincs erről mit beszélni. Ha a nagyszülők nem engedik el az unokát, abban az esetben is az anyukát terheli e felelősség, magyarán ellene lehet eljárást indítani a láthatás akadályozása okán.


"A váláshoz vezető okoról semmit nem tudunk - felelőtlenség lenne BÁRMELYIK FÉLRŐL látatlanban BÁRMIT feltételezni."

Tovább megyek: a bíróságot manapság egyáltalán nem érdekli, hogy a felek miért akarnak válni. Megkérdezhetik, de nem jelent semmit, nincs "valakinek a hibájából" válás.
Más kérdés, egy esetleges gyermekelhelyzési per, ahol bizony számíthat az ok. - pl. valamelyik szülő erőszakos. De ha valamelyik szülő mondjuk félrelépett és emiatt válnak, a gyermekelhelyezésnél ezt sem veszik számításba.

A gyereknek egyébként elvitathatatlan JOGA, h. mindkét szülőjét megismerje, velük kapcsolatot tartson."

Csakhogy az nagy feminista jogvédők a gyerekek jogait minimum a saját jogaik mellé teszik. Én bizony kimondom kereken: ez az ország egyértelműen család, azon belül apaellenes. És most nem sértettség beszél belőlem, hanem a személyes és a mások segítése által begyűjtött tapasztalat.
Természetesen tudom, hogy a férfiak tettek róla, hogy így alakuljon a helyzet, tudom, hogy a családon belüli erőszak kérdésében zömmel a férfiak a hunyók, mindezek ellenére gyám és egyéb hivatalok egyoldalúak, teszetoszák (gyakran szándékosan húzzák az időt) elképesztő módon nem ismerik a törvényeket.

Vannak persze üdítő kivételek, ahol valóban objektív módon próbálnak segíteni, de sajnos nagyon kevés. És mindenhol nők-nők-nők. Ami nem lenne baj, de attól még tény, hogy a zűrös estek túlnyomó többségében (98-99%) az anyák javára döntenek.


Más.
Hogyan tudlak elérni?

"Gyermekkorban nincs másra nagyobb szükség, mint apa védelmére"
Sigmund Freud

Sajnos csak egy vagyok a kivételek közül, de kislányom egy éves korában helyezte el nálam a bíróság. Most 16 éves kitűnő tanuló egy neves gimnáziumban. Senki szerint nincs baj vele, pedig én, az apja neveltem. Az anyját kéthetente látta, vagy sűrűbben az akaratuk szerint.

Marhaság, hogy az anyák jobb szülők. Minden kutatás azt mutatja, ha az apánál helyezik el, később sokkal kevesebb a láthatás, anyagi, stb. probléma.

Csak nálunk nehéz a statisztikát és felméréseket végezni, mert nálunk nincs hozzá elég gyermekével egyedül élő apa.

Hozzátéve, hogy az apák általában keresnek új asszonyt, így a gyermek CSALÁDBAN nő fel. Az anyák sokkal ritkábban. Inkább próbálkoznak egyedül.

@inmem:
A gyerek érdeke, hogy ismerje és szeresse mindkét szűlőjét. Az az anya és nagyszűlő aki nem arra tőrekszik, hogy jó kapcsolat alakuljon ki az elvált apával, az nem érdemli meg a szűlő nevet!
Ha arra jó volt valaki, hogy apja legyen a gyermekemnek, akkor rá is bizhatom.

Ne haragudj, de tele vagyok olyan problémás gyerekkel, ahol a kedves anyúka a gyerek érdekére hívatkozva teszi tönkre a saját gyerekét.

@guy: Igen oka van, 10 éven aluli gyereket csak nagyon ritkán itélnek az apának. 1 év alatt pedig csak az anyával egyőtt találkozhat az apa a gyerekkel. Sajnos ez az itélkezési gyakorlat.

@zotyikaa:

Minden mondatoddal egyetértek és örülök, hogy így alakult az életetek.

"Hozzátéve, hogy az apák általában keresnek új asszonyt, így a gyermek CSALÁDBAN nő fel."

Így van ez nálunk is így történt. Jóllehet én "csak" a láthatásokért küzdöttem de, mielőtt összeköltöztem a párommal, megbeszéltem a gyerekekkel is. Előtte hónapokig csak találkozgattunk négyesben (közös kirándulás, étterem, most nyáron viszont több mint egy hónapot leszünk együtt

@Mariannka51:
Így igaz. Ha jól tudom 12 év fölött már megkérdezheti a bíró is a gyereket, hogy kihez akar menni, 14 év fölött pedig oda megy, ahova akar.

"1 év alatt pedig csak az anyával egyőtt találkozhat az apa a gyerekkel."

Szerintem ebben nincs kifogolnivaló. Pláne a gyerek még szopik. Esetünkben a gyerek már elmúlt egyéves.

@Mariannka51:

"a kedves anyúka a gyerek érdekére hívatkozva teszi tönkre a saját gyerekét."

Ott a pont.

@vasala:
Igazad van, de nem tudom direkt írtad-e, hogy megkérdezheti. Mert megkérdezheti, de nem kötelező figyelembe vennie. Ha úgy beszél a gyerek, ahogy ő akarja, a döntését segít alátámasztani, akkor elfogadja, ha nem akkor kijelenti, hogy korlátozottan beszámítható csak a gyermek. Ezért nem foglalkozik vele. (Tisztelet a kivételnek)

@vasala: Nicknevemre kattintva előjön az adatlapom, ott az Üzenetküldés felhozza az emailomat - a még élő régit! -, de íme, a szintén nyilvános, könnyebben kezelhető új: goldenfalcon54@hotmail.com.
Gyerekelhelyezési ügyekben a bírónak KÖTELEZŐ a gyerek véleményét megismerni, ha kicsi, de már kommunikációképes, akkor szakértő révén, ha min. 12-14, akkor közvetlenül. Sajnos v. szerencsére ez sem "perdöntő", csupán egy a bizonyítékok láncolatában.
Mivel 3 év különélés kell a "megegyezéses" váláshoz, gondolom, itt "tényállásos" van, de a szülők term. köthetnek (rész)egyezséget a kicsi elhelyezéséről-tartásáról-"láthatásáról".
A fiam gerincproblémával táppénzre kényszerült, jogszabály ellenére egyből elbocsátották, albérletükből amúgy is menniük kellett - rábólintott, h. a kicsi az anyjával maradjon. A bíró "azonnal" áldását adta a részegyezségre, de a tartásról (ami így önkéntes) és a kapcsolattartásról évek múlva sincs (rész)ítéleti döntés! Az anyukának a NEVELŐSZŰLEI pedig uazt művelik, mint a posztoló esetében...

@zotyikaa:

Igen, direkt írtam így. Megkérdezheti személyesen is 12 év fölött. Ha a gyerek fiatalabb akkor kijelöli a független igazságügyi szakértőt, aki meghallgatja a gyereket, majd a bíró az ő véleménye alapján dönt. (mondjuk az ig. szakértők is megérnének egy misét, de ebbe nem megyek bele).
Fontos, hogy teljesen fölösleges nagy pénzeket kidobni maszek szakértőkre. Ellenem is volt ilyen próbálkozás, aztán úgy kizárattam mint a huzat, majd én kértem az igazságügyit. Szerencsére még időben megállapodtunk.
Szóval megkérdezheti, de általában meg is kérdezi, különösen ha ezt a szülők kérik. Hogy aztán figyelembe veszi e a gyerek álláspontját?
Hát tudod... Bírója válogatja. Sajnos ebben is igazad van.

Srácok nem akarok moralizálni de kérlek vegyétek figyelembe, hogy itt egy olyan családról van szó amelyik a születést követő 1. évre már úl van egy váláson és egy gyermekelhelyezési peren. Nem merném egyértelműen kijelenteni hogy a résztvevőkől a megértő viselkedés mindeen esetben elvárható.


A másik pedig, hogy nem az a dolgotok hogy újratárgyaljtáok a gyermekelyezésit, az még a könnyebbik vége a dolognak, hanem a kész helyzetet kell megoldani valahogy.

Én a szülők nevében (btw, a férfi miért szülő?) mediátort keresnék fel. Jó esetben annyiban tér el a telefonos beszéljükmegtől, hogy egy hivatalos környzetben mindkét fél kényszerítve érzi magát a hisztériás vádaskodás mellőzéséére valamint az ott született egyezségnek nagyobb kötelező erővel bír a szemükben.


Plusz a bíróságot sem terhelik olyasmivel ami nem oda való.

@Gábor mester:
Oké, megkereslek, nem tudom mikor. Tudod, meglehetősen óvatos vagyok... :O)

"Mivel 3 év különélés kell a "megegyezéses" váláshoz,"

Bocs, de ezt nem értem. Mi sem éltünk külön 3 évet a volt nejem 9 hónapig szórakozott velem. Aztán a második tárgyaláson a bírónő nagyon keményen sarokba szorította, kértek 10 perc szünetet és ott a folyosón előzetesen, szóban megállapodtunk a láthatás rendjében. A bírónő mindezt azonnal jegyzőkönyvbe vette. Három nap múlva már nálam voltak a srácok. :o)
Cirka két hét múlva az ügyvédeink jelenlétében részletesen megállapodtunk az anyagiakban és a láthatások rendjében, (sok-sok kiegészítéssel: pótlások, telefonos kapcs.tartás) szárazbélyegző, miegymás, majd egy rövid póttárgyaláson az egész miskulanciát a bírónő szentesítette, határozatban végrehajthatóvá tette.

Az én sztorim egy része hasonló mind a fiadé. Én kizárólag este dolgozom ezért tejesen egyértelmű volt, hogy a srácok az anyjuknál maradjanak: egy normális láthatásért harcoltam.

"de a tartásról (ami így önkéntes)"

Tartásdíjról beszélsz?

"és a kapcsolattartásról évek múlva sincs (rész)ítéleti döntés!"

Háááát... szvsz. ez a lehető legrosszabb. Ha kimondták a válást - gondolom közös szülői felügyelet sincs, vagy van? - de nincs bírói határozat a láthatásról, akkor nincs végrehajtási lehetőség a az apa kezében - vélem, bár nem tudom mennyit változtak a jogszabályok az elmúlt 3-4 évben. A gyámügy meg a családsegítők beszállhatnak ugyan, de nagyon a körmükre kell nézni.
Tényleg: miért is nincs bírósági döntés a kapcsolattartásról?

Amúgy az anyuka elengedné gyerekek az apjához?

@SevenDeadlySins:

"Nem merném egyértelműen kijelenteni hogy a résztvevőkől a megértő viselkedés mindeen esetben elvárható."

Igen ám, de megállapodtak, nem kényszerből, a maguk akaratából. Bár a posztból nem derül ki egyértelműen, de úgy gondolom, hogy a bírói végzést szülői megállapodás előzte meg, ami azért nem egy egyszerű firkálmány. Tehát ha ott egyetértettek, akkor éppen ezért elvárható, hogy betartsák amit megbeszéltek - végtére is felnőttekről van szó.

"(btw, a férfi miért szülő?)"
:ODDDD Ez jó! Ezen még nem gondolkodtam el.

Mediátor? Ez lehet ugyan megoldás, alapból az a helyzet, hogy nem az anyuka, hanem a nagyszülők akik ezt a helyzetet teremtették. Már írtam, hogy ennek ellenére az anyuka hunyó, mert a megállapodást ő kötötte a volt férjjel és nem nagymamáék. (Szép is lenne!)

"valamint az ott született egyezségnek nagyobb kötelező erővel bír a szemükben."

Ez így van, de mégis van benne egy csapda. Ugyanis hiába állapodnak meg, annak felrúgása nem végrehajtható. Sőt, valójában az ügyvéd jelenlétében kötött megállapodás sem jelent túl sokat, ugyanis a bíró előtt az utolsó pillanatban is visszavonható. Viszont ha végzés van róla, akkor nincs mese.

@vasala: A bírónak vizsgálnia kell, hogy a házasság végleg és vissavonhatatlanul tönkrement-é, ha már három éve külön élnek, és a közös ingatlan kivételével MINDENRŐL megállapodtak, akkor nem... Megegyezni persze a tárgyalás bármely szakaszában lehet(ne) bármiről...
Gyt-re gondoltam. De SEMMIRŐL nincs döntés. Amikor a fiam fölvetette az elhelyezést, 20 perc tiszta tárgyalási idő hátra volt, meg két tanú - de SEMMI!
Talán priviben részletezem, nem akarnék off lenni. A posztoló elég szűkszavú és egyértelmű - az indulatok ilyetén kavargása önmagában is arra utal, h. igen-igen érzékeny a téma... (Meg a témázók.)

@vasala:
"Igen ám, de megállapodtak, nem kényszerből, a maguk akaratából. Bár a posztból nem derül ki egyértelműen, de úgy gondolom, hogy a bírói végzést szülői megállapodás előzte meg, ami azért nem egy egyszerű firkálmány. Tehát ha ott egyetértettek, akkor éppen ezért elvárható, hogy betartsák amit megbeszéltek - végtére is felnőttekről van szó."
Olyan megható, hogy az ügyvédi segítséggel megkötött, zsarolásokkal megspékelt, különböző uzsora és lakásmaffiás szerződések ismeretében a fenti állítást még el is hiszi, vagy legalábbis úgy tesz, mintha igaz lenne.
Az egyik fél által idegi hadviselés eredményeképpen megszületett "megállapodás", amit a bíróságnak el KELL fogadnia, természetesen csak a vesztes, egyben "vétkes" fél indokolatlan rágalmazása lehet csak:-)))),
Egy válás, egy gyermekelhelyezési per eléggé bonyolult dolog, ezt csak az egyik fél olvasaában megismerve természetesen féloldalas. Ha neki ad igazat a bíróság, akkor győzőtt az igazság, ne nem a javára ítél a bíróság, akkor meg a k...a anyját a bíró/nőnek, meg az ügyvédnek, meg az egész magyar jogszolgáltatásnak. Még hogy igaza lenne a másiknak, ugyan már, ilyen nincsen, hiszen CSAKIS NEKEM van igazam, megmondta az a "drága", aranyos ügyvéd úr is, ő meg aztán miért is füllentene?? Hogy a fellebveiteli perben is ő képviseljen jó pénzért, ugyan már ez biztos ne is így van!!:-)))
Szóval egy jogi blogban a saját sérelmeid alapján általánosítani nagy hia, hiszen aki ide jár olvasgatni, elég jól ismeri a fenti dolgokat. A támadó hangvételű, erőszakos bizonygatásaid a várttal ellenkező hatást érnek le, de hát te tudod.
Az, hogy a szülő által elgondolt, perben kierőszakolt megoldás IGAZÁN a gyerek javára szolgált-e, majd az élet mondja meg, nem egy bíró, akit egy ravasz ügyvéd meggyőzött. Ezen mindenkinek a saját lelkiismeretével kell megvitatnia.
A poszban szereplő asszon szülei is meg vannak győződve, hogy a lányuknak és unokájuknak CSAKIS a legjobbat szeretnék. Ezt a szándékot a legnehezebb vélelmezni ilyen esetben a másik féltől, pedig igaz is lehet.
A poszban tényleg releváns adatok hiányoznak, ez csak elég, hoyg a fent látható módon elszabaduljanak az indulatok, ami egyáltalán nem használ az ilyen jellegű ügyek értelemzésében.
Röviden ennyi.

Ha együtt lennének anya és apa, akkor simán lehetne csak apával a gyerek, nem?

@Lacibetyár:
"szerződések ismeretében a fenti állítást még el is hiszi, vagy legalábbis úgy tesz, mintha igaz lenne."

De miért kellene kételkedni? Nem hiszem, hogy itt bárki bármit is kényszerből csinált - bár talán előfordulhat. De az esetek túlnyomó többségében a láthatási ügyekben az apa a zsarolható, hiszen a gyereket szinte mindig az anyánál helyezik el.
"természetesen csak a vesztes, egyben "vétkes" fél indokolatlan rágalmazása lehet csak:-)))),"

Hát nem is tudom... Ha a házasság az anya hibájából bomlik fel (pl. megcsalás) a gyereket akkor is az anya kapja. Tehát az anya a vétkes, de az apa a vesztes.
Azt meg végképp nem értem, hogy egy megállapodással hogy lehet valakit zsarolni? A láthatás beosztással, vagy az átadás-átvétel helyének meghatározásával?

Nekem pl. nagyon korrekt bírónőm volt - le a kalappal Előtte. Kénytelen volt bizonyos dolgokat meglépni, hiszen az exem bevádolt mindenféle marhasággal, aztán viszont ropogott a csont...És mondom, talán nem figyeltél: én egy normális láthatást akartam elérni. Az én konkrét ügyemben a bírósággal nem volt baj, de a gyám és családsegítők munkája egyszerűen csapnivaló volt. (Volt azért kivétel.)

"egy jogi blogban a saját sérelmeid alapján általánosítani nagy hia, hiszen aki ide jár olvasgatni, elég jól ismeri a fenti dolgokat."

Biztos? Azért kíváncsi lennék, hogy a korább hozzászólók közül - így Te is - hányan voltak hasonló helyzetben? Lehet, hogy hallottak valamit a rokontól, vagy a szomszédtól, de hidd el: az ilyen ügyekről csak az tud autentikusan nyilatkozni, aki átélte, hogy meg akarják fosztani a gyerekétől. Lehet, hogy elfogult vagyok, soha nem tagadtam, de tudomásul kéne már venni a világnak, hogy nem csak gyermekeikért harcoló anyák, hanem gyermekeikért harcoló apák is vannak ebben az országban, csak velünk a kutya sem foglalkozik, mert nem igazán illünk bele egy idejemúlt, megkövesedett (vagy talán túlzottan is liberális) képbe. Veled történt már ilyen? Ha nem, akkor kívánom, ne is történjen.

"A támadó hangvételű, erőszakos bizonygatásaid a várttal ellenkező hatást érnek le, de hát te tudod."

Nem akarok és nem is fogok mentegetőzni, de kérlek olvass vissza: primer hozzászólásaimban nem voltam durva, de ha valaki a "jó napot" helyett "lepupiz", vagy élből "buziz", pusztán azért mert nem osztom a nézetét, akkor fel kell vennem a kesztyűt. Senki nem sértegethet ok nélkül sem virtuálisan, sem fizikálisan. Eluntam már a mindent eltűrő udvarias vitapartner szerepét.

"A poszban szereplő asszon szülei is meg vannak győződve, hogy a lányuknak és unokájuknak CSAKIS a legjobbat szeretnék"

Biztos? Nem lehet, hogy ők sokkal jobban utálják a volt vejüket mint a lányuk és csupán bosszút akarnak állni rajta? Ilyen sztorit is ismerek...
Ez is csak egy ötlet,megannyi kérdés vetődhet fel, hiszen valóban keveset ismerünk az alapsztoriból. TÉNYLEG? HOL A SZENVEDŐ FÉL?

@SevenDeadlySins: Olyan kedvesen naív vagy. Te még szerencsére legfeljebb a házasságkötésen vagy túl. :) Reméljük így is marad, mert ellenkező esetben sok kellemetlen csalódás fog érni.

Szülő, szülő, biológiailag? Vagy bérszülő? Tényleg egy egyedülálló férfi tehet szert gyerekre, vagy muszáj eltartani hozzá egy nőt is? Mert nőként simán lehet csak egy gyermekem, sőt még pénzt is kérhetek majd. Bérelhetek fel anyát, hogy szüljön nekem? És biztosan legyen egy gyermekem? Esetleg a béranyától még pénzt is le tudok majd húzni?

@vasala:
"De miért kellene kételkedni? Nem hiszem, hogy itt bárki bármit is kényszerből csinált - bár talán előfordulhat. De az esetek túlnyomó többségében a láthatási ügyekben az apa a zsarolható, hiszen a gyereket szinte mindig az anyánál helyezik el."
El ne ismerd, hogy éppen a gyermekelhelyezési pereknél vannak a legundorítóbb ügyeskedések, "tiszta" megállapodásokkal alátámasztva. Persze ezzel az ocsmány dologgal mindig a MÁSIK fél ELŐSZÖR, aztán a "vétlen" fél, CSAK felveszi a kesztyűt.

"Hát nem is tudom... Ha a házasság az anya hibájából bomlik fel (pl. megcsalás) a gyereket akkor is az anya kapja. Tehát az anya a vétkes, de az apa a vesztes."
Mert egy kapcsolat CSAKIS az egyik fél hibájából szakadhat szét? Hiszen mindkét fél nagykorú, beszámítható, a házasság előtt még SZERETTÉK is egymást, egyszer csak a MÁSIK lesz a hibás, miden előzmény NÉLKÜL! Érdekes és egyben jellemző "kényszerképzet"!

"Nekem pl. nagyon korrekt bírónőm volt - le a kalappal Előtte. Kénytelen volt bizonyos dolgokat meglépni, hiszen az exem bevádolt mindenféle marhasággal, aztán viszont ropogott a csont...És mondom, talán nem figyeltél: én egy normális láthatást akartam elérni. Az én konkrét ügyemben a bírósággal nem volt baj, de a gyám és családsegítők munkája egyszerűen csapnivaló volt. (Volt azért kivétel.)"
Erről beszéltem! A bírónőt akkor is korrektnek tartottad volna, ha nem a javadra ítél??

"Nem akarok és nem is fogok mentegetőzni, de kérlek olvass vissza: primer hozzászólásaimban nem voltam durva, de ha valaki a "jó napot" helyett "lepupiz", vagy élből "buziz", pusztán azért mert nem osztom a nézetét, akkor fel kell vennem a kesztyűt. Senki nem sértegethet ok nélkül sem virtuálisan, sem fizikálisan. Eluntam már a mindent eltűrő udvarias vitapartner szerepét."
Figyelj öreg, ha újra és újra vitázol, mindig MÁSSAL, semkit sem érdekel, hogy neked már eleged van mindenből, Ha nem tudsz higgadtan érvelni, akkor maradj csendben, mert egy "vérgőzös" megnyilvánulásoddal csak a saját helyzetedet rontod. Téged sem érdekel, hoyg egy BKV ellenőr a nap végére durván szól vissza egy ártatlan beszólásra, mint tei tetted, elküldöd halál f...ra. Neked is sikerült ilyen helyzetbe kormányozni magadat.

"Biztos? Azért kíváncsi lennék, hogy a korább hozzászólók közül - így Te is - hányan voltak hasonló helyzetben? Lehet, hogy hallottak valamit a rokontól, vagy a szomszédtól, de hidd el: az ilyen ügyekről csak az tud autentikusan nyilatkozni, aki átélte, hogy meg akarják fosztani a gyerekétől."
Én a jodi csűrésre-csavarásra utaltam, az ügyvédek által előadott "színjátékokra" gondoltam, nem pedig a konkrét esettípusra. Te már annyira belelovaltad magad, hogy ez már a tisztánlátásodat is veszélyezteti.

"Biztos? Nem lehet, hogy ők sokkal jobban utálják a volt vejüket mint a lányuk és csupán bosszút akarnak állni rajta? Ilyen sztorit is ismerek..." Gondolom, te is a gyerekednek CSAKIS a legjobbat akarod. Milyen alapon vitatod el ezt egy másik szülőtől??
Most is csak a saját élményeidből általánosítasz.Mivel mindketten mást feltételezünk, és nem tudhatjuk a pontos indítékot, ez is homályban marad.
Tényleg kár ezen rágódni, erre mondják, hoyg te nem vagy képes objektíven látni az ügyet, mert agy hasonlóban érintett voltál, és az ottani élményeid hatására előítéleteid vannak, amiket mninden áron be akarsz bizonyítani.
Nyugtasdeg a leked, mert előbb-utóbb felemészt a harc, az pedig a gyereked számára is nagy baj lehet, hiszen biztosan te is az Ő javát akarod!

Szia Mindenkinek!
Döbbenten olvasom a helyenként ijesztően indulatos, olykor kifejezetten gyűlölködő kommenteket. Szerencse, hogy vannak olyan bírónők is, akiket rendszeresen jó alaposan megdöngetnek, így „rögtön (és minden tárgyaláson) átlátnak a szitán”, és objektívek tudnak lenni. Furcsa, hogy mindig az az objektív, aki a mi álláspontunkkal ért egyet. Igaz, én is jobban szeretem, ha az én véleményemmel értenek egyet, nekem adnak igazat, de nem állítom, hogy az okvetlenül a tévedhetetlen objektivitás bizonyítéka lenne.
Ki a „hibás”? Ajjaj, hányszor olvashattuk, hallhattuk, ha valakit megcsalnak, abban általában neki van a legnagyobb szerepe, gyakoroljon önkritikát… :) Úgy látszik, ez is csak arra az esetre igaz, amikor mi vagyunk a megcsalók. Ha minket csalnak meg, akkor a legkevesebb, hogy a másik ribanc, qrva, qrafi, szemétláda… Kár is erre hivatkozni egy gyermekelhelyezésnél. Ismerek olyan apát, aki megcsalta az asszonyt, tehát a Ti olvasatotokban HIBÁS, volt is érte minden, csak úriember nem. (megjegyzem, gyanítom, itt is vannak „hibások”, akik ugyanúgy jó szülőnek tartják magukat, és valószínűleg azok is) Elváltak. A gyerekei is megvetették, anyjukat ajnározták, a „ringyót” igyekeztek megfélemlíteni. És mégis az apjuk főz nekik jókat a mai napig, ő hordja őket az esetek 90 %-ában orvoshoz, ügyeket intézni, mindent összevetve ŐRÁ számíthatnak igazából, nem a „vétlen” anyjukra, pedig papíron ő "A Gondviselő". A házasság alatt sem volt ez másképp. Akkor itt most ki a hibás? Ne egyszerűsítsétek le ennyire a dolgokat. Még valami: ez az apa nem "harcolt" a láthatásokért. Mindenbe beleegyezett a válóper során, amivel meglehetősen zavarba hozta a felperest (vagyoni megosztás még nem volt), aki szeretett volna inkább egy vérbíróságra menni mindjárt, és ott helyben megköveztetni hűtlen urát, aztán karhatalmilag helyreállíttatni a házasságuk szentségét, amiben a férjnek a megalázkodó megtért bűnös szerepe jutott volna, neki pedig a megbocsátó nagyvonalú madonnáé. Amiből hülye módon nem kért a "hibás". A végzésben így az általános szöveg van, kéthetente hétvégén. És most többet vannak vele a gyerekek, mint az anyjukkal, mert egyszerűen jobban szeretnek vele lenni. De ő ezért sokat tett, és főleg nyelt! Sokszor a könnyeit. De nem vette fel a kesztyűt, pedig azt szerette volna az asszony, hogy háború legyen. Van egy mondás: ha zavarba akarsz hozni valakit, aki állandóan vitatkozik (veszekszik) veled, érts vele egyet. :) Nem fog tudni mit kezdeni vele.
Visszatérve a szűkszavú vitaindítóra: ő hol van? Lenne hozzá néhány kérdésem. Pl: milyen formában tartotta a kicsivel a kapcsolatot eddig? Tartotta egyáltalán? Remélem, azért nem úgy történt, hogy eddig a közelébe sem ment, mert akkor el kellett volna viselni anyóspajtás közelségét, de most, hogy már egy éves egyszerűen csak viszi. Mert nekem eléggé sanszos, hogy próbálkozott ő már korábban is az elhozatallal (mert odamenni nem akart), különben miért akarta volna felvenni a beszélgetést? Csak korábban mondták talán neki, ha látni akarja a gyereket, menjen oda. Sajnos, lehetséges, hogy abban meg nem volt sok köszönet. Gyakori dolog, hogy mindennek elmondják a gyereket nem látogató szülőt, miközben a látogatásokat ők maguk lehetetlenítik el veszekedésekkel. Kvázi elüldözik a különvált szülőt, hogy aztán lehessen azt mondani, sz@rik a gyerekre. (azokról most ne beszéljünk, akik tényleg ezt teszik, belőlük is van szép számmal) Persze, lehet, hogy szó sincs ilyesmiről. Ezért is értékelném, ha a vitaindító részt venne az eszmecserében. Nekem mindenesetre ez is egy jelzés, hogy részéről nincs visszajelzés. A hallgatás is válasz, csak nem jó válasz, mert találgatásokra ad okot, lehetőséget meg csak arra. Ha annyira volt következetes a gyerekkel való kapcsolattartás dolgában, mint vitaindítójának figyelemmel kísérésében...
De akkor sem tudom másképp a dolgot elképzelni, csak úgy, hogy előbb fokozatosan a gyerek otthonában (ha tetszik, ha nem, anyósék közelségében) látogassa a gyereket SŰRŰN, mondjuk hetente 3x-4x. Így hamar összemelegednek, és mondjuk egy hónap múltán néhány órára vigye csak el egy közeli játszótérre, sétálni, ilyesmi. És szép fokozatosan lehet emelni az anyától távol töltött időt. Az éjszakát én nem javaslom ebben a korban, de ha olyan jól sikerülnek a találkozások, azt sem tartom kizártnak egy idő után.

Sziasztok!

@Lacibetyár:

"El ne ismerd, hogy éppen a gyermekelhelyezési pereknél vannak a legundorítóbb ügyeskedések, "tiszta" megállapodásokkal alátámasztva."

Nem, nem ismerem el. Lehet, hogy van olyan ügy, ahol a felek "négyszemközt" zsarolják egymást, majd megállapodnak, de az igazi aljasságok éppen akkor kezdődnek, amikor elindul a gyermekelhelyzési per mert a felek nem tudnak megállapodni, eleve szóba sem állnak egymással.

"egyszer csak a MÁSIK lesz a hibás, miden előzmény NÉLKÜL! Érdekes és egyben jellemző "kényszerképzet"!

Én csak egy LEHETSÉGES példát hoztam fel állításod cáfolására. Nem tudom, hogy minek az alapján "diagnosztizálsz" engem, még akkor is ha idézőjelet használsz. És egyáltalán nem olyan nyilvánvaló, hogy a házasság tönkremenetelében minden esetben mind a két fél hibás.

"A bírónőt akkor is korrektnek tartottad volna, ha nem a javadra ítél??"

De bizony ám! Sőt mondok Neked valamit: ha egy apuka füle mögött vaj van, akkor nem is nagyon megy bele mindenféle perbe. Meghúzza magát és örül, hogy lyuk van a seggén. Az apák többsége pont azért mer vállalkozni a perre, mert talán nem is olyan nagy szemétláda, ahogy a drága felesége beállította a bíróságon.
Tudod mi a sláger mostanában? Persze nem menjünk bele, de azért mégis: ha már nagyon necces az egész történet, akkor anyukák rendre előveszik a tarsolyukból a "pedofil" nagylemezt...


"Figyelj öreg, ha újra és újra vitázol, mindig MÁSSAL,"

Aha... És most ki kezdett "öregezni"? Nem lényeges, de láthatod, hogy ugrom bizonyos dolgokra, nem szeretek vadidegenekkel bizalmaskodni. Én sem teszem Veled.

"mert egy "vérgőzös" megnyilvánulásoddal csak a saját helyzetedet rontod."

Mert tán a bíróságon vagyunk? Ne csináld már és ne oktass ki. Ha valaki "Pubiz" azt jogom van elküldeni. Pláne, ha buziz, ha Te hagyod, pláne úgy, hogy az illetőnek nincs is igaza...

"Te már annyira belelovaltad magad, hogy ez már a tisztánlátásodat is veszélyezteti."


Lovallja magát a nyavalya, nem az én ügyem. És mi van a tisztánlátásommal? Megint diagnosztizálsz, ráadásul meglehetősen aljas módon, mert nem válaszolsz a korábbi kérdésre, hanem gyorsan elbújsz valami piti provokáció mögé. Ugyan már...
A jogászok csűrés-csavarását nekem ne mutasd be - szerencsére ha kellőképpen felkészülsz sarokba lehet ŐKET szorítani.
Tehát megismétlem a kérdést:
KERÜLTÉL MÁR OLYAN HELYZETBE, HOGY BÍRÓSÁG ELŐTT KELLETT KÜZDENED A GYERMEKEDÉRT ÉS A SAJÁT BECSÜLETEDÉRT?

Hm?

"Gondolom, te is a gyerekednek CSAKIS a legjobbat akarod. Milyen alapon vitatod el ezt egy másik szülőtől??"

Ki vitatja el?
Figyelj, tisztelettel kérlek olvasd el figyelmesebben amiket írok. Megint a számba adod az általad kreált baromságokat. Ki mondott ilyet? A posztból EGYÉRTELMŰEN KIDERÜL, HOGY A NAGYSZÜLŐK AKADÁLYOZZÁK A LÁTHATÁST.

"Most is csak a saját élményeidből általánosítasz"

Ettől a ponttól kénytelen leszek hazugnak beállítani. Nekem ilyen személyes élményem nem volt. Az anyósomék nem ugattak bele a lányuk dolgaiba. Nem segítettek ugyan, de nem is lázítottak.
Én csak egy kérdést vetetem fel, egy variációt, egy fikciót amely úgy kezdődik, hogy "Nem lehet?..." Nem konkrétumot állítottam. Te viszont...
Tényleg kezdek fáradni...

" te nem vagy képes objektíven látni az ügyet, mert agy hasonlóban érintett voltál, és az ottani élményeid hatására előítéleteid vannak, amiket mninden áron be akarsz bizonyítani."

Peeersze, hogyne... Én nem vagyok képes, meg én nem vagyok objektív, meg a negatív élményeim...
Most bizony lyukra futottál - nem először.
1.: Kb 15-20 hasonló élményem van, amelyeket gyermekükért harcoló apák meséltek el, többeknek segítettem is.
2.: Igen, bizonyos mértékig elfogult vagyok és ezt soha nem tagadtam.
Ha az ügyben szereplő apáról kiderül, hogy bizonyítottan pedofil, vagy piás és verte a családját akkor magam is azt mondom, hogy semmi keresnivalója nincs a gyerek közelében sőt, börtönbe kell csukni.

"Nyugtasdeg a leked, mert előbb-utóbb felemészt a harc, az pedig a gyereked számára is nagy baj lehet"

Te kivel beszélgetsz? Tényleg olvasgass, szemezgess korábbról.
Lassan öt éve, hogy elváltam. Volt egy kilenchónapos pokol az életemben, de több mint négy éve harmonikus és kiegyensúlyozott a kapcsolatom a gyerekeimmel. Az én harcom már rég véget ért nyugi van, a kölykeim meg éppen nálam vakációznak másfél hónapot.

És ne feledd a lényegi kérdést: volt már hasonló ügyed?

@uglylittleduck:

Bár kommenteddel nem tudok 100%-ban egyetérteni, de van egy rendkívül fontos rész, amit idéznék is.

"Szerencse, hogy vannak olyan bírónők is, akiket rendszeresen jó alaposan megdöngetnek, így „rögtön (és minden tárgyaláson) átlátnak a szitán”, és objektívek tudnak lenni."

Hát kérem, nagyon fontos dolgot mertél kimondani. (Kíváncsi vagyok kapsz e érte? :O))
És ezt még kiegészíthetnénk az elhagyott, megcsalt, neurotikus gyámügyes előadónővel, aki történetesen éppen olyan ügyekben dönt, amelyben ő is nyakig benne van privátin, csak egy éppen egy másik gyámhivatalban dolgoznak rajta a kollégák.
Magam hallottam a családsegítőben az egyik mediátort telefonon üvölteni a férjével - teljesen magánügyben.
Na, most ezek a tényleg megviselt, vagy akár a férfiak által megalázott, elhagyott nők, - akiket nem bántok a problémájuk miatt - miként tudnak objektíven dönteni?

@vasala: Kezdesz fárasztani, ha ez neked jóé esik, te vagy a legjfaszább apuka a világon, aki az ilyen bonyolult ügyeket sokkal jobban átlátja, mint a bíróság. Biztos a családod is íígy látja, mert különben jaj nekik. Neked az a kényszerképzeted, hogy csakis annak lehet VÉLEMÉNYE, akinek volt már hasonló ügye, ez szánalmas (m)agyarázkodás. Te csak a saját megrögzött álláspontodat tudod ismételn!
"Gondolom, te is a gyerekednek CSAKIS a legjobbat akarod. Milyen alapon vitatod el ezt egy másik szülőtől??"

Ki vitatja el?
Figyelj, tisztelettel kérlek olvasd el figyelmesebben amiket írok. Megint a számba adod az általad kreált baromságokat. Ki mondott ilyet? A posztból EGYÉRTELMŰEN KIDERÜL, HOGY A NAGYSZÜLŐK AKADÁLYOZZÁK A LÁTHATÁST.
Baszdki ezt sen tudud értelmezni? A gyerek nagyszülei a feleség SZÜLEI! Olvasd már el kissé józanabbul, aztán próbáld értelmezni.
Ha te az életben is ilyen fafej vagy, sajnálom a gyerekeidet, de igazad van, megharcoltál értük, azt csinálsz velük , amit akarsz, mert te vagy a SZUPERAPU!
Na csá, most már nyugodj meg, vagy csinálj, ami neked tetszik, részemről lezárva.

Kedves Vasala!
Kérődztem magamban, válaszoljak-e a hozzám intézett kommentedre.
Azonban fontosnak tartom tisztázni, mit is írtam, amit voltál szíves idézni. Bár lehet, számodra a ténytől, hogy számomra nem egyértelmű, hogy Te hogy értetetted, amit írtam, én együgyünek nyilváníttatok általad, mégis öntsünk tiszta vizet a pohárba.
A bírónők (gyámügyesek, stb) megfelelő szexuális karbantartását, mint az ítélkezés objektivitásának zálogát irónikusan, ha úgy tetszik, cinikusan értettem. Kérdem én, akkor mi van a sok kielégítetlen hímnemű bíróval, gyámügyessel, hivatalnokkal, kőművessel, tanárral és egyebekkel? Nagy bajban lennénk, ha csak az végezné rendesen a munkáját, akinek tökéletes a nemi élete. Ne degradáld már az emberiséget erre a szintre. Mert akkor szerinted nagyon egyszerű a képlet: aki rendesen ki van elégítve, az jól dolgozik, aki nem, az csakis rosszul dolgozhat. Szerintem ez tipikusan a "nem minden rovar bogár, de minden bogár rovar" esete. (nem minden bírónő elfogult bírónő, de a "baszatlan" bírónő elfogult bírónő) Szerintem nagyon sokat engedsz meg Magadnak az ilyen következtetéseiddel és kinyilatkoztatásaiddal.
Ennyi erővel miért gondolod, hogy Te bármiben is objektíven gondolkodtál a válásod idején, (vagy akár mostanában is, mert nekem úgy tűnik, rengeteg indulat van Benned, ami nem kifejezetten az objektivitás jele) amikor nagy valószínűséggel nem lehetett rendben sem a nemi életed, pláne a lelkivilágod. Megalázottnak, kihasználtnak érezted Magad, dühös voltál, stb. Pont olyan, amilyennek leírtad valamelyik ügyintézőt. És kéretik nem felkapni a vizet, és (képletesen) rögvest a nyakamba zúdítani. Inkább gondolkodj el. Ja, és úgy csinálsz, mintha csak elhagyott nők lennének a világon. Ha pedig így van, akkor abból a rengeteg letaposott nőből nagyon sok mégis valahogy felülemelkedett a problémáin, különben össze kellett volna már omlania minden női munkaerővel dolgozó területnek. És akkor a férfiak problémáiról még nem is esett szó. De lehet, hogy ők teljesen függetlenítik magukat a szexuális és mentális életüktől a munkájukban...
Szép estét!

@Lacibetyár:

Akkor ezt megbeszéltük.

Természetesen nem válaszoltál a kérdésemre egyértelműen. Miért nem lep lep? Viszont - megállapításod szerint - furtonfurt kényszerképzetem van.
Hm... Nem hagy nyugodni egy gondolat: lehetséges lenne, hogy te elvált nő vagy?
Téma lezárva.

@uglylittleduck:

"mint az ítélkezés objektivitásának zálogát irónikusan, ha úgy tetszik, cinikusan értettem."

Készséggel elhiszem, hogy így értetted, de attól én még nagyon is komolyan vettem és egyetértek. Akár ironikus, vagy cinikus akartál lenne a megállapítás telitalálat.

"Kérdem én, akkor mi van a sok kielégítetlen hímnemű bíróval, gyámügyessel, hivatalnokkal, kőművessel, tanárral és egyebekkel?"

Semmi. És ráadásul semmi köze sincs az előző megállapításhoz. Válóperes ügyekkel foglakozó FÉRFI bírók száma elenyésző, gyámügyes FÉRFI szintén. A hímnemű kőművest, meg nem hozd fel példaként ugyanis a ő nem dönt emberi sorsok fölött. Viszont az Általad "cinikusan" meghatározott "megdöngetlen" bírónők és gyámügyes nők igen.

De hagyjuk a szexualitás világműködtető szerepét. Ki így, ki úgy gondolkodik erről, szvsz. a egy kielégített ember (nő-férfi) jobban végzi a munkáját, de nem menjünk bele.

"Ennyi erővel miért gondolod, hogy Te bármiben is objektíven gondolkodtál a válásod idején,..."

Eddig a pontig az hittem, hogy értelmesen, valóban személyeskedés nélkül elbeszélgethetünk egy szokványos témáról. Viszont Te is felvetted az önjelölt pszichológus jelmezét, aki látatlanban, levélbeírások alapján diagnosztizál.

Megszoktam már, hogy agresszívnek, objektivitásra képtelennek, beteg lelkivilágú, megalázott, dühös, magának sokat megengedő, megalázott embernek tartanak egyesek - rohadtul nem érdekel.
(Ezekkel a jelzőkkel Te illettél alig néhány sorban)
Nem tagadom, indulatossá tud tenni a sok dilettáns hozzászólás, különösen ha észérvek helyett jön a "diagnosztizálás".
Most én kezdjek írni Rólad? És tudod rendre kiderül hogy a "nagy véleményalkotók" még SOHA nem kerültek hasonló helyzetbe, legfeljebb hallottak valamit az ismeretségi körben.
Az itt megismert, irányomban küldött kommentek jórésze - így a Tied is - az én általános szellemi állapotom taglalásával, kioktatással foglalkozik. Még egyszer mondom: nem érdekel. Egy apa, aki megharcolt a kölykeiért, az már semmitől nem fél.
Legalább ezt hidd el!

Ez még mindig egy jogi blog?
Néha ide tévednek, emberek, akiket így vagy úgy meghurcolt az igazságszolgáltatás/élet és ebből az indulatból táplákozva támadnak mindenre és mindenkire. De persze szépen lassan mind elfogy innen és végre foglalkozhatunk a posztok jogi oldalával is. Na ezt várom már.

Kedves Vasala!
Erra szokták mondani: bingó! :) Ugyanis biztosra vettem, ha a szexulaitást, mint a világot mozgató erő kizálólagos "felelősét" Rád is vonatkoztatom, egyből megvádolsz személyeskedéssel, netán a magánszférád ízléstelen megsértésével. Pedig Te, számodra teljesen ismeretlen emberekről nyilatkozol ilyen lealacsonyítóan. (miközben azon háborogsz, hogy nem is ismerlek, ne "diagnosztizáljalak", míg Neked lehet ugyanezt) A kőműves munkáját pedig nem bagatellizálnám el, az ő munkáján nagyon is múlhatnak emberi sorsok, még ha nem is olyan hamar jelentkezik a következménye.
Aztán az értelmes társalgás nem azt jelenti, hogy mindenki egyetért mindenkivel. Nem vagy fogékony a nézetek közti különbségekben való elmélyedésre, aki más véleményen van, az mind Veled kötekszik, Téged oktat ki. Kettős mérce, és a szálka meg a gerenda... Szóval a vitához (főleg az értelmeshez) legalább ketten kellenek. (Kérlek, ne írj vissza, hogy akkor várod az értelmes vitapartnereket) részemről befejeztem.
Javaslom, térjünk vissza a kiindulási ponthoz. Akkor most hol is van a mi kis szomorú apukánk, aki nem tudja mitévő legyen? Igazán bekapcsolódhatna az ő kérdése alapján indult topikba. Vagy nem is érdekli annyira a dolog? Egyáltalán létezik ő? Már kétségeim vannak efelől.
Sziasztok!

@Josephine B.: Igazad van. Csak az a baj, hogy a családjogi esetekben van legkevéssé jelen a jog (már a többi szakhoz képest) a tárgyalótermekben. Azért van a sok indulat, mert érthetetlen döntéseket hoznak a szubjektív megítélések alapján. A 17. irányelvben egyértelműen le van írva a gyermekelhelyezésnek a feltételei. Azon kellene csak végig menni és pipa apának vagy anyának és a végén összeszámolni kinek van több. Csak ez nem megy. Sajnos a szakértők pedig általában értékelhetetlen véleményeket adnak, amit a szegény bíró nem tud segítségül hívni, hisz mit lehet azzal tenni, ha azt írják apa és anya is alkalmas a nevelésre. Nem részletezik a felek tulajdonságait, hogy melyet tartanak rossznak vagy jónak ami alapján a bíró is akár dönthetne, illetve egy pipát innen is nyerne.

Kedves Vasala! (és elnézést a többiektől)
Csak a rend kedvéért olvasd el még az alábbi néhány sort, melyek ékes "bizonyítékai" objektivitásodnak: Állítod Te: "Megszoktam már, hogy agresszívnek, objektivitásra képtelennek, beteg lelkivilágú, megalázott, dühös, magának sokat megengedő, megalázott embernek tartanak egyesek - rohadtul nem érdekel.
(Ezekkel a jelzőkkel Te illettél alig néhány sorban)"
Ezzel szemben én ezt írtam: "Megalázottnak, kihasználtnak érezted Magad, dühös voltál, stb." "Szerintem nagyon sokat engedsz meg Magadnak"
A beteg lelki világút már Te tetted hozzá...

@uglylittleduck: Hát ha most arról vitáztok, hogy ki a jobb munkaerő, ki a kiegyensúlyozottabb, akkor ha állást kell foglaljak, feltétlenül az akinek jó a szexuális élete. Ezen kár vitázni.
Azon is, hogy ma már rengeteg megkeseredett nő van, akinek ez probléma. Egy férfi sokkal inkább vállalja az alkalmi kapcsolatokat mint egy nő. Ezért a nagy számok törvénye alapján biztosan több a kielégítetlen bírónő mint bíró :)

@uglylittleduck:

"rengeteg indulat van Benned, ami nem kifejezetten az objektivitás jele) amikor nagy valószínűséggel nem lehetett rendben sem a nemi életed, pláne a lelkivilágod."

No, most akkor mit is írtál? Kinek nem volt rendben a lelki világa? Legalább saját magad idézzed pontosan, ha kérhetlek - de ez már részletkérdés.

Már megbántam, hogy itt vadidegeneket engedtem be bizonyos mértékig a magánéletembe. Van egy alig tízsoros poszt és semmi mást nem akartam, mint elmondani azt ami a - leírtak alapján - az apának jár, amihez joga van. (Lehet, hogy ő a hibás, lehet, hogy nem) Mint várható volt, pillanatokon belül megindult az ellenroham, amelyekhez teljesen hozzászoktam az elmúlt négy-öt évben.
Látom próbálsz kifinomultam, cizelláltan fogalmazni, a megszólításoknál is nagybetűt használsz... De milyen alapon oktatsz ki engem az objektivitásról? Pláne egy olyan ügyben, amiről vajhmi keveset tudunk. Ha Te annyira objektív vagy, miért nem tűnt fel, hogy akkor leszek indulatos, ha engem fikáznak alaptalanul? Persze legyinthetnék, de engedtessék meg...
Ha akarod Neked is külön elmondom nyolc sorban mit tehet az apuka az ügyben (legalább háromszor elmondtam), de biztos, hogy megjelenik egy bősz nővédő és kezdődik a gyalázkodás.
Én a saját és apatársaim tapasztalatából építkezem és örülük, hogy néhányuknak már tudtam segíteni személyesen is.
Mert én nem csak itt tépem a szám, tudod?

Azt állítod, hogy sokat engedek meg magamnak? Gondolod?
Ha összehoználak néhány törvénytisztelő apával, akik megtapasztalva a hazai jogszolgáltatást keményen megharcoltak a gyerekükért és elbeszélgetnétek és ezzel a "kifinomult" stílussal jönnél elő, mi is azt mondanánk Neked, hogy sokat engedsz meg magadnak. Ott mi lennénk többen, de az a többség olyan emberekből adódik akik hallomásokra, elbeszélésekre alapozva védnek valamit (Mint itt szokás). Nem. Mi megismertünk egy világot, amit remélem te SOHA nem ismersz meg.
(Némi remény, hogy egyik édesapa-ismerősöm nemrég nyert meg egy pert Strassburgban a magyar állam ellen.)

("Kérlek, ne írj vissza, hogy akkor várod az értelmes vitapartnereket) részemről befejeztem."

Ezzel egyetértek, bár ezt muszáj volt elmondanom. Nem tudom volt e értelme.

@vasala:

Húúú, egy fontos szó kimaradt:

"de az a többség NEM olyan emberekből adódik akik hallomásokra,"

Így igaz. Tehát, NEM.

@vasala: Csak hogy nyugodtan tudjál aludni. Nem talált! Férfi vagyok, aki szereti gyereeit, és tiszteli a feleségét is, mint társát és mint nőt is, és viszont szeretik őt is. Szóval én próbálok objektív lenni, mivel nem vakít el a saját korábbi problémám miatt érzett düh. Elnézést, hogy ennek ellenére van VÉLEMÉNYEM a dolgoról. Mint G.B.Shaw mondta egyszer egy vendégségben, azért, mert nem tudok tojást tojni, meg tudom állapítani, hogy romlott-e.
Tényleg téma lezárva, aludj jól!

Most akkor tényleg vége? El sem hiszem. Én végigszenvedtem itt ezt az agresszív mocskolódást, és megálltam, hogy nem szóltam közbe. Akkor talán újra lehet jogi blog ebből a topicból is!

Egyébként a pubin megsértődni egy netes fórumban igen szegényes jellemre vall, mivel azért ez nem egy erős sértő formula. A mai szlengben a pubi jelentése: fiatalember, kisfiú. Ha ez valakinek fáj, egyem meg a lelkét! Mi lett volna, ha faszkupaknak hívják, vagy egyéb becses néven illetik (mnytud.arts.klte.hu/szleng/hallgato/ferfi.htm).

Atyavilág, de sok baromság hangzott el itt. Nem is tudom, melyik a kedvenc mondatom, talán az, hogy a "tartás elmulasztása nem bcs. hanem vétség", jézusmária, ez egy jogi blog, készüljön fel minimálisan, aki ide ír.

@Landenhoffer:

"Most akkor tényleg vége?"

Mikor lesz vége? Pl. ha nem vágnád kioktatón a képembe, hogy ejnye, de szegényes a jellemem.

"Egyébként a pubin megsértődni egy netes fórumban igen szegényes jellemre vall"

Igaz, akkor is vége lehetne, ha nem venném fel a kesztyűt magadfajta intellektuális köntösbe bújt, kedélyeskedő provokátorral. Lehet, hogy számodra a pubi nem sértő, nekem viszont az.
Szvsz. az a jellemtelen, aki nagy, ártatlan szemekkel mond ilyeneket: "Most akkor tényleg vége? El sem hiszem."

Továbbá:
"Én megálltam, hogy nem szóltam közbe. Akkor talán újra lehet jogi blog ebből a topicból is!"

De azért csak odabasz egyet a vitapartner jellemhibáit taglalva... És még te beszélsz nekem? Kinek van probléma a jellemével?

Tudod kit oktass ki a szleng megfelelő használatából? Próbálj meg "pubizni" a Havannán, vagy IX.-ben, ott próbálj meg okoskodni!

Foglalkozunk az üggyel, vagy fikázzuk még egy kicsit egymást?

@Lacibetyár:

"Szóval én próbálok objektív lenni, mivel nem vakít el a saját korábbi problémám miatt érzett düh."

De hogyan tudsz objektív lenni olyan ügyben aminek kiegyensúlyozott, boldog házasságod okán, nem voltál részese?
ű
A mondás aranyos, csak éppenséggel elbagatellizálja a dolgot.

Véleményed természetesen lehet, de objektív csak akkor lehetsz, ha személyesen tapasztalod amit én és a társaim.

Tudod én voltam a világ kiegyensúlyozottabb embere tíz éven át, szerettem a nejem és ő is engem. És mindegyik friss házas ezt mondja évekig, aztán hogyhogy nem a házasságok több mint a fele (Lehet, hogy már 60%) válással végződik... Ez tény.

És egyre több a gyermek elhelyzési per is.


Szóval ha BELÜLRŐL megismerted a helyzetet, majd akkor leszel objektiv. Indulatos leszel, fogysz harminc kilót, de ismersz mindent.
Soha ne kerülj ilyen helyzetbe, ha mégis, csak szólj és segítünk! Mert nagyon, de nagyon, de nagyon egyedül leszel a gyámügyön, a bíróságon, de még a netes fórumokon is.
És mindenki hülyének, jellemtelennek, agresszívnek, ELLENSÉGNEK tart.

Viszlát!

@vasala:

Temészetesen nem "én és társaim".
Helyesen : társaim és én.
Mielőtt újabb jellembeli boncolgatásba kezdene valaki.

@vasala: Én vagyok a sátán, egy kedélyeskedő provokátor, földi helytartója az ál-intellektualizmusnak.

Csak egy dolgot nem vesz észre egynémely emberke a Havannáról: lehetek én cinikus, ha van kit cinkelni. Lehet némely ember olyan ostoba, hogy még ezt sem veszi észre. Hergeli magát, csapkodja a billentyűzetet, ontja magából a helyesírási hibákat, mert kapkod. És ostobaságokat, butaságokat, valótlanságokat ír. Én is azt mondom, elég volt belőled.

Egyébként pedig milyen jellembeli hibára is világít rá, hogy megemlítettem, lehetne újra jogi topic ebből is? Neked a jellemed a jogiatlanság? Azért oktatlak ki, mert kioktatásra szorulsz. Aki ostobaságokat beszél, azt ki kell javítani. Belőled pedig dől a sületlenség.

Biztos van olyan, hogy fikázós blog, menjél oda, oda való vagy. A normális, jogról beszélgető embereket pedig hagyd itt szépen. Olyan dolgokról beszélünk, amikről neked soha nem lesz tudomásod. Menőzhetsz a mínusz 30 kilóddal, meg a polgárjogi harcoddal, de kinevetteted magadat. Húzz vissza a kocka világodba, mert most már elég volt belőled! Folytasd a szuper könyved írását, ha kiadják, majd néhányan biztos megveszik a Metro-aluljáróban 100 forintért.

@Landenhoffer:

Lol. :O)

Ebből a kommentből nem érdemes idézni, mert minden sora minősíti intellektuális mivoltod. Élvezed? Fröcsögés közben toppantottál is a lábacskáddal? Tényleg, higgadj már le!

@Landenhoffer:

Újra elgondolkodtam azon amit írtál: ilyen mértékű, lealacsonyító gyalázkodást régen kaptam már - el is mentettem. Nem tudok mit mondani és még az is lehet, hogy valóban én nem érek fel az általad diktált szellemi magasságig. Lehet...
De kérlek, hagyjuk ezt abba, most lett elegem.

@füredi: Khmm. Nem (csak) az nem rendelkezik bizonyos jogi alapismeretekkel, aki ide ir, hanem esetleg az is, aki ide olvas. Szóval a "tartás elmulasztása" pontosan mit takar, mi a jogi kategóriája, és mennyiben számít, hogy az? Nem kell nagyon részletesen, csak néhány szóban. Marhára érdektelen az itteni diszkusszió, de ez speciel érdekelne, ha már megemlítetted.

BTK 196. § (1) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, VÉTSÉGET KÖVET EL!, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2)

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a tartás elmulasztása a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján az elkövető nem büntethető, a (3) bekezdés esetén pedig büntetése korlátlanul enyhíthető, ha kötelezettségének az első fokú ítélet meghozataláig eleget tesz.

BTK szerint: A bűncselekmény

10. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.

(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.

Bűntett és vétség

11. § (1) A bűncselekmény bűntett vagy vétség.

(2) Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség.

@Seherezad: Nagyon köszönöm! Nem pont erre gondoltam, de kis erőfeszítéssel sikerült nagy részét megértenem. Így már világos füredi kolléga megjegyzése.

A következő kérdések merültek fel bennem.

Ha nincs rendszeres keresete, akkor nem önhibájából nem teljesíti a tartási kötelezettségét? Mondjuk van egy lakása, arra fel tudna venni jelzálogos kölcsönt akkor is, ha munkanélküli.

Úgy tudom, a keresetének - ha van - csak egy adott részét köteles fizetni.

Még nem hallottam arról, hogy tartási kötelezettség nem teljesítés miatt valakit két évre bezártak volna. Ilyen puha az ítélkezés, vagy ilyen egyszerű túljárni az eszén? Feltételezem, a sértett volt házastárs már csak sportból is megpróbál kibújni a kötelezettség alól.

Van/lesz valami törvény, hogy két évre megelőlegezi az állam, és az APEH majd behajtja?

@Adblock_júzer: És olyat hallottál már, hogy valakit, aki megakadályozta a láthatást börtönbe zártak volna? Pedig az a gyermek veszélyeztetése bűncselekmény.

Ha rendet akarunk, mindkét oldalt rendbe kell rakni.

Ha utána a jelzálog kölcsönt nem tudja fizetni, hajléktalan lesz? És akkor majd a gyerek fizetheti a szülő tartást. Vagy lepusztulva előbb-utóbb börtönbe kerül. Jobb lesz a gyereknek?

Nyilván nem adhatja oda az egészet, mert akkor miből él. Érdemes lenne akkor dolgoznia? Nálunk is annyi az adó és teher, hogy néhány fiatal azt mondja inkább nem is keres (dolgozik). Otthon videózik, barátozik.

Vannak már börtönben ilyen okok miatt. Igaz, ebből is ugyanúgy lehet bujkálni mint minden más fizetési kötelezettség alól.

A mi államunk nem olyan, hogy újabb terhet a nyakába vegyen. Egyébként lehet kérni a gyámhivataltól és az állam megelőlegezi, de ha nem tudja az apán behajtani akkor a gyerek tartozik majd.

@Adblock_júzer: Az esetek többségében, a gyt nem fizetés azért nem behajtható, mert a tartásra kötelezettnek nincs vagyona, hivatalos jövedelme, vagy minimálbérrel van bejelentve.
Normális esetben életszerű, ha házasságban élő gyerek szülője munkanélküli, a gyereknek akkor is enni kell.
Ha már nem élnek együtt, munkanélküliségre hivatkozással évekig lehet bújócskázni a tartásdíjjal. Ha nem letiltható, nem foglalható, a végrehajtó sem tud mit kezdeni vele, ellenben a végrehajtás díját sikertelen behajtás esetén is ki kell fizetni, a végrehajtást kérőnek.
Ezek a behajtásra irányuló lépések kellenek ahhoz, hogy rendőrségre lehessen menni, különben nem is foglalkoznak vele. És még eztán is számos mentő körülmény van, de igazából, hogy az elzárás mennyire célravezető ezekben az esetekben...amíg bent van dolgozni tuti nem fog, ha igen az nagyjából saját szükségleteit fedezi, csak halmozódik a tartozás.
Ráadásul azokban az esetekben, ha a kapcsolattartás egyébként működik, csak pénz nincs, kevés szülő akarja börtönbe láthatásra vinni a gyerekét. Én se nagyon akarnám!
Nem sok remény van abban az esetben sem, ha az apa külföldre költözik, mert a végrehajtáshoz az adatokat a kérőnek kell szolgáltatni, azzal, hogy valahol Európában, szintén nem tudnak mit kezdeni, csak címmel, munkahellyel, letiltható jövedelemmel.

Van olyan, hogy állami megelőlegezés, amit később behajtanak a tartásra kötelezetten, de ha kiderül, hogy nem tudják behajtani, akkor meg is szüntetik, az addig folyósított összeg pedig "örökségként" ketyeg a gyereknek, amit a szülő halálakor kamataival együtt kap meg. :)

@Landenhoffer: Köszi:)

@zotyikaa:

"És olyat hallottál már, hogy valakit, aki megakadályozta a láthatást börtönbe zártak volna?"

A láthatás akadályoztatásának (gyermek veszélyeztetése) vétsége ebben a formában alig pár éve működik, tehát viszonylag újkeletű dolog. Két-három éve még egyszerű szabálysértés volt pitiáner pénzbüntetéssel. A gyámügyesek párezer forinttal sújtották a vétkest, aki röhögve kifizette az összeget, majd a következő láthatásra szintén nem engedte el a gyereket. Megtehette. Talán most, egy lehetséges börtönbüntetés súlya alatt majd változik a helyzet, csak itt is mindent nagyon keményen bizonyítani kell és az nem is olyan egyszerű...

"Nyilván nem adhatja oda az egészet, mert akkor miből él."

De a "miből élbe" nem tartozik bele pl. a részletre vett autó, miegymás... Vagyis a tartásdíj kifizetése mindennél előbbre való. A bíróságok nagyon is keményen odasóznak manapság az ilyen ügyekben.

@vasala:

Vagyis az apuka nem mondhatja az anyukának, hogy nem tud fizetni mert a részletek felemésztik a fizetését (külön izgalmas a sztori, ha az apuka minimálbérre van bejelentve).
Ilyenkor nagyon is következetesek a bírók, szívbaj nélkül lecsekkolják a papa pénzügyi dolgait. Nem nagy durranás, végtére is ha papíron minimálbéren tengődik is nem tud tartásdíjat fizetni, akkor mivégre a részletre vett új autó és családi ház?

A világért nem akarnám mások csontját tovább rágni, de ha már szóba került engem már régen érdekel valami, amire nem sikerült választ kapnom.

Azt mondja fentebb valaki, a családjogi vitákban nincs jelen a jog.
Kérdésem a következő:
Amikor felnőtt emberek, - feltételezve hogy valaha érzelmi alapon - hoztak egy döntést, lett egy gyerekük, a létrehozott sarj érdekében sem képesek önzetlen kompromisszumokra, és nem képesek megállapodni azok további sorsáról, egy vadidegen bíró, aki akkor látja a feleket, - kit vicsorogva, kit nem- először, milyen jogszabály és egyáltalán mi alapján ítéljen bármely félnek az utódját illetően bármit, hogy azt a másik fél ne sérelmezze?

Ugye el kell dönteni, anyu vagy apu.
Ha mindkettő akarja, legfeljebb kér egy pszichológus véleményt, aki meg tesztek alapján mond egy véleményt, nagyjából mindkét fél megfelel az átlag követelményeknek, de ebből még mindig nem ismeri őket annyira, hogy amikor mérlegre teszi, valahova billenjen.

És eztán mit vesz, vagy mit vegyen elő?

Annyira ismerem a jogot, ami a munkámhoz feltétlenül kell, így büntető ügyben például adva van, betörés, lopás x értékhatár, x év, mi enyhít,mi súlyosbít, meddig lehet lebbezni, és hol a határ, amikor a bíró is azt mondja: Itt a vége fuss el véle!

De amikor a család, akik együtt élnek x évig, aztán x évig a gyerekeiken vérengzenek a bíróságon, gyám hivatalban, ott kimondja a gyerek érdekében, hogy itt a vége, elég a szülőkből?

@vasala: Te meg mán megin olyan okos vagy.
Nézz már oda mit írtak, akkor van gond, ha se jövedelem, se vagyon...

jaj pubi, én komolyan kétlem, hogy neked gyereked van, vagy egyáltalán ezen a bolygón élsz biztosan.

Tudod te mennyiből és hogyan él egy nő egyedül, egy-két-három gyerekkel, és mennyire röhög a kiadásain, legyen az bármilyen???

@Mazsola66:

Zotyikaanak mondtam valamit...

@Seherezad:

Tudom. És egy szóval sem mondtam, hogy könnyű a helyzetük. Sőt, azt is tudom, hogy manapság ilyen-olyan okok miatt egyre több férfi sumákol a tartásdíjjal.
De az is tény, hogy egyre többször fordul elő, hogy az anya a gyerek mellett magát is megpróbálja eltartatni, vagy éppenséggel a tartásdíj egy részét magára költi.

Nem tudok hozzászólni a pókeres topichoz, mert letiltja a tűzfal :-(

@Mazsola66:
Ha a felek között a szakértő nem talál különbség, a gyermeknevelés szempontjából teljesen egyformáknak bizonyulnak (tegyük hozzá ilyen nagyon ritkán fordul elé, az apák rovására szinte mindig találnak valamit) sőt, ha a gyerek is egyformán ragaszkodik mindkét szülőjéhez, akkor a szokásjog (bírói gyakorlat) alapján a bíró az anyánál helyezi el a gyereket.

"És eztán mit vesz, vagy mit vegyen elő?"

Egy idő után - ilyen esetben - nem tud mást elővenni a bíró, csak a szokásjogot, ami arról szól, hogy "a gyereknek az anyja mellett a helye."

BH1995. 579.
A gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti per elbírálásánál jelentőséget kell tulajdonítani annak a körülménynek, hogy a szülő a kapcsolattartás akadályozásával a gyermeket a másik szülőtől elidegeníteni igyekezett [Csjt. 76. § (2) bek., 17. és 19. sz. Irányelv].

BH1996. 480.
A gyermek érdeke nem csupán az, hogy mindennapi ellátása, gondozása megfelelő legyen, hanem az is, hogy benne a mindkét szülőjével szembeni lelki és szellemi kapcsolat és a társadalmi beilleszkedéshez nélkülözhetetlen jogtisztelet kialakuljon. A gyermekelhelyezés megváltoztatására irányuló perben különös súllyal kell értékelni a korábbi jogerős ítélettel való szembehelyezkedést és a kapcsolattartás akadályozását. [Csjt. 76. § (2) bek., a gyermekjogairól szóló New York-i Egyezmény - 1991. évi LXIV. tv. - 12. Cikk 1. pont, a 19. sz. irányelvvel módosított 17. sz. irányelv III. pont]

BH2000. 204

Az elhelyezés elsődleges szempontja a gyermek érdeke, az az álláspont pedig téves, hogy a gyermeknek „az anya mellett van a helye”, ezt ma már a gyermek kora sem teszi indokolttá.


BH1995. 524.
A gyermekelhelyezés megváltoztatására irányuló perben különös súllyal kell értékelni a korábbi jogerős ítéletekkel való szembehelyezkedést és a kapcsolattartás akadályozását [Csjt. 76. § (2) bek., módosított 17. sz. Irányelv].

149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 33/A. § (1) A gyermek fejl dését veszélyezteti, ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra
kötelezett
a) a gyermeket a másik fél ellen neveli, vagy
b) a kapcsolattartásra vonatkozó joger s határozatnak szándékosan és ismételten nem tesz eleget.
(3) Amennyiben a kapcsolattartásra kötelezett a gyermeket bizonyíthatóan folyamatosan a
kapcsolattartásra jogosult ellen neveli és a kapcsolattartásra vonatkozó határozatnak a végrehajtási
intézkedések ellenére sem tesz eleget, a gyámhivatal
a) a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indíthat, ha az elhelyezés megváltoztatása a kiskorú
gyermek érdekében áll,
b) feljelentést tesz a Gyvt. 113. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a Büntet Törvénykönyvr l szóló
1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 195. §-ának (4) bekezdése szerinti kiskorú veszélyeztetése miatt.

17. irányelv III. A gyermeket annál a szülőnél kell elhelyezni, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosítva van. Vizsgálnia kell a szülők egyéniségét, életmódjukat, erkölcsi tulajdonságaikat, a gyermekhez való ragaszkodásukat, nevelési képességüket, az iskoláztatási lehetőségeiket, a felek anyagi és lakáshelyzetét.

Egy szó sincs arról, hogy vizsgálni kell ,ki szülte, ki szoptatta, mint ahogy némely bírósági indoklásokban olvasni lehet.

BH2004. 114
Gyermekelhelyezési jogvitában a gyermekek hosszabb távlatú érdekei nagyobb súllyal értékelendők, mint a kialakult helyzetből adódóan várható, átmeneti és leküzdhető nehézségek [Csjt. 72/A. § (1) bek., Pp. 206. § (1) bek.].


Remélem elég jogszerű voltam...

Az előző végéről lemaradt:

1978. évi IV. tv. Kiskorú veszélyeztetése
195. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki a bírósági vagy hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követően is akadályozza, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

@Mazsola66: Egyszóval a bírónak nem kell beleélnie magát a felnőtt emberek helyzetébe és szubjektív megítéléseit alátámasztania. Össze kell hasonlítania pár dolgot (objektívan). Lemondott pl a hobbijáról a gyermekért? Többször volt elítélve? Vádolta hamisan a párját, hogy a gyermeket megszerezze? Esetleg elzárta a másik szülőjétől? Saját lakása van? Mennyire biztos a jövedelme? Mi az iskolai végzettsége? Gyermeknek testvérei, féltestvérei vannak? Szülők megjelenése a bíróság előtt? Mindig késik? Illetlenül van felöltözve?

Ezek a kérdések eldöntendőek és eredményt adnak.

Elhangzott előzőleg, hogy a férfi miért "szülő"?
Szerintetek kit illet a gyerek, ha az apa spermáját és az anya petesejtjét összeengedik egy lombikban, majd egy harmadik személybe beültetik, aki kihordja.
No, itt ki a szülő...?

@zotyikaa:
"Össze kell hasonlítania pár dolgot (objektívan). Lemondott pl a hobbijáról a gyermekért? Többször volt elítélve? Vádolta hamisan a párját, hogy a gyermeket megszerezze? Esetleg elzárta a másik szülőjétől? Saját lakása van? Mennyire biztos a jövedelme? Mi az iskolai végzettsége? Gyermeknek testvérei, féltestvérei vannak? Szülők megjelenése a bíróság előtt? Mindig késik? Illetlenül van felöltözve?"
Szerinted ezek a jó szülő ismérvei? A gyermekelhelyezési perben érintett szülők, éppen ezeket vitatják. Persze az a szülő, akinek javára ítélt a bíróság, ezeker megfelelőnek tartja. Az általad flsorolt ismérvek megítélése éppenhogy szubjektív, éppen ezért nehéz "igazságot" tenni az ilyen esetekben.

@Lacibetyár:
Ki a jó szülő? Pl: az, aki mindentől óvja a gyermekét, vagy aki mindent enged kipróbálni neki? Ennek megítélése szubjektív.

Épp ezért a bíróságnak nem azt kell eldöntenie, hogy ki a jobb szülő. Nem írom le mégegyszer az előbb már leírtam, hogy a bíróságnak mi alapján kell döntenie.
Tehát az, hogy a bíró a 17. irányelv alapján összehasonlítja a számára nem ismert embereket, lehet objektív. Hisz az a dolga, hogy a törvények szerint járjon el.
Az egyik fél többször volt elítélve csalásért, rablásért, stb. Az neki biztosan rossz pont, hisz valószínűleg a gyermek is ennek hátrányát fogja szenvedni.
Az a szülő aki nem engedi találkozni gyermekét a másik szülővel az szintén kárára értékelendő, hisz a gyermeknek szüksége van szüleire. Ez a szülő nem a gyermek érdekében jár el. Ha a látogató szerinte árt a gyereknek, kérje meg a gyámhivatalt, hogy tiltsa el a másik szülőt. Megteheti és ha valóban veszélyes a gyerekre, meg is teszi.
Nem tiszteli a bíróságot, akkor valószínűleg a gyermek is (mert példákból tanul) ezt fogja eltanulni.
Saját tulajdonában van a háza? Ez is jobb a gyermeknek, hisz nem kell az albérletből költözgetni, ami a gyermek biztonság érzetét befolyásolja.
Az iskolai tanulmányokban biztosan jobban tud segíteni egy tanult szülő, mint tanulatlan párja.
Nagyon szép dolog ha a szülő három állást vállal azért, hogy eltartsa egyedül a gyermeket, de akkor mikor tanul vele?

No, ezek objektív tények, amik a gyermek jövőjét befolyásolják, az pedig, hogy ki a jobb szülő, valószínűleg szubjektív vélemény, hisz ha első kérdésemre válaszolsz, akkor biztosan azt gondolod, valahol középúton. De ennek a pontnak a meghatározása már minden embernél más és más. Ennek a pontnak a megtalálását várjuk el egy olyan bírótól, aki lehet sohasem látta a gyermeket?
Szerintem nem. Mérje fel, hol lesz jobb a gyermeknek és ne azt ki a jobb szülője annak a gyermeknek akit nem is látott.

@zotyikaa:

"Az elhelyezés elsődleges szempontja a gyermek érdeke, az az álláspont pedig téves, hogy a gyermeknek „az anya mellett van a helye”, ezt ma már a gyermek kora sem teszi indokolttá."

Egyetértek. A fenti gyakorlat elavultságát szajkózom én is. Természetesen kivétel ha gyerek még csecsemő és szopik, de ha már nagyobb el kéne felejteni, hogy "az anya eleve jobb szülő, mint az apa".

@zotyikaa:

Lényegében egyetértek a felsoroltakkal, talán egy kivétellel:

"Az egyik fél többször volt elítélve csalásért, rablásért, stb. Az neki biztosan rossz pont, hisz valószínűleg a gyermek is ennek hátrányát fogja szenvedni."

Pedig nem kéne. Nyilván rossz pont lehet mindez, de egy korrekt, körültekintő bírónak mindenben a gyerek érdekeit kéne néznie és a nem a konkrét esethez kapcsolható benyomásait (még ha tények is igazolják) körön kívülre kell helyeznie. Lehet, hogy valamelyik fél rabolt, vagy csalt esetleg prostituált, de attól még nagyon jó szülő lehet. Más kérdés, ha az erőszakos cselekedeteket a gyermek kárára követte el.
Még egy mondat. Ha valamelyik fél a válás alatt, vagy azt követően börtönbe kerül, akkor is megilleti a láthatás joga.

@inmem: Elvált apa vagyok, és nem is értem ezt a hsz-t. Csak az anyának lennének jogai?