A bíróságok hasonló trükkjeiről sok városi legenda kering. De ha egy volt bíró is ezt mondja, elképzelhető, hogy meg is esik néha. A Zugügyvédnek ez a kitétel tetszik leginkább:

Az alperest képviselő OITH álláspontja szerint a bírósági ügyvitel szabályainak megsértése súlytalan, a bírósághoz való fordulás megtagadása nem sért személyhez fűződő jogot akkor sem, ha emiatt 3 évig a fegyelmi elmarasztalás hatálya alatt voltam.

2003. április 3-án egy fegyelmi ügy kapcsán hozott határozattal szemben perújítási kérelmet nyújtottam be az … Megyei Bíróságnál.

Kérelmemet többször megismételtem, de az ügy nem lett iktatva, azt a hamis tájékoztatást kaptam, hogy a perújítást a Legfelsőbb Bíróságnál kell benyújtani.

 

Ezt követően 2003. december 19-én megyei bíróság elnökéhez fordultam, aki ugyanezt a választ adta

Ezt követően szó szerint idéztem a jogszabályt, miszerint a perújítást az első fokon eljárt bíróságnál kell kezdeményezni.

 

A megyei bíróság elnöke 2005. február 1-jén azt a választ adta, hogy "a megyei bíróság elnöke sem az Ön személyével sem ügyével nem kíván foglalkozni."

 

Ezután keresetet terjesztettem elő azon a címen, hogy a megyei bíróság megsértette a bírósághoz fordulás alkotmányos jogát, kértem a törvénysértés megállapítását.

Az ügy hosszadalmas kijelölési eljárás után a szomszéd megyében kötött ki.

 

Az alperest képviselő OITH álláspontja szerint a bírósági ügyvitel szabályainak megsértése súlytalan, a bírósághoz való fordulás megtagadása nem sért személyhez fűződő jogot akkor sem, ha emiatt 3 évig a fegyelmi elmarasztalás hatálya alatt voltam.

 

Kiváncsi lennék arra, hogy véleményed szerint van-e értelme az ügy folytatásának, ha igen, milyen jogcímen ?

 

Exbíró