Sógorom, a zugügyvéd

...and justice for all.

Ön is tud egy érdekes esetet? Írja meg a zugügyvédnek!

Hirdetés

Utolsó kommentek

  • Hobelman: 2% -os alacsony kamatozású hiteleket kínálunk, hitelbizonytalanítás nélkül kínálunk személyi kölcs... (2018.08.04. 22:21) Sikkasztás és házipénztár
  • Josef Lewis: Jó napot, Josef Lewis vagyok. Egy elismert, törvényes és akkreditált hitelező. Nagyon gyorsan és e... (2018.06.14. 01:54) Mennyit kaphatok internetes csalásért?
  • Josef Lewis: Jó napot, Josef Lewis vagyok. Egy elismert, törvényes és akkreditált hitelező. Nagyon gyorsan és e... (2018.06.14. 01:52) Mennyit kaphatok internetes csalásért?
  • Josef Lewis: @Na mi újság, Wágner úr? (törölt): Jó napot, Josef Lewis vagyok. Egy elismert, törvényes és akkred... (2018.06.14. 01:52) Államosított vörös iszap
  • Josef Lewis: Jó napot, Josef Lewis vagyok. Egy elismert, törvényes és akkreditált hitelező. Nagyon gyorsan és e... (2018.06.14. 01:50) Államosított vörös iszap
  • Utolsó 20

Linkblog

Friss topikok

  • Hobelman: 2% -os alacsony kamatozású hiteleket kínálunk, hitelbizonytalanítás nélkül kínálunk személyi kölcs... (2018.08.04. 22:21) Sikkasztás és házipénztár
  • Josef Lewis: Jó napot, Josef Lewis vagyok. Egy elismert, törvényes és akkreditált hitelező. Nagyon gyorsan és e... (2018.06.14. 01:54) Mennyit kaphatok internetes csalásért?
  • Josef Lewis: @Na mi újság, Wágner úr? (törölt): Jó napot, Josef Lewis vagyok. Egy elismert, törvényes és akkred... (2018.06.14. 01:52) Államosított vörös iszap
  • Josef Lewis: Jó napot, Josef Lewis, egy magánhitelező, aki kölcsönöket ad az egyéneknek, a vállalatoknak és a k... (2018.04.25. 13:30) Eltüntetett munkaviszony igazolás
  • Josef Lewis: Jó napot, Josef Lewis, egy magánhitelező, aki kölcsönöket ad az egyéneknek, a vállalatoknak és a k... (2018.04.25. 13:29) Ki lehet a jövő ügyvédje?

Utazási ajánlatok

Kardlapozás, mint közigazgatási döntés

2006. október 24. - zugügyvéd

A Zugügyvéd talált egy érdekes jogesetet (EBH2004. 1162) a tüntetések feloszlatásával kapcsolatban. A jogeset szerint a rendőrség és a szétzavart tüntetők közötti jogviszony közigazgatási jogviszony.  A feloszlatásról a rendőrség az ügy természeténél fogva nem hozhat az államigazgatási eljárás általános szabályairól foglaltaknak megfelelő formális közigazgatási határozatot, azonban az írásba foglalt határozathozatal hiánya a rendőrség hatósági jogkörében hozott közigazgatási döntés jellegén nem változtat.  Akinek nem tetszik, mehet pereskedni.

 

K. Z. 2002. július 1-jétől július 7-ig tartott folyamatosan demonstrációt, tiltakozásul az országgyűlési képviselők választásán leadott szavazócédulák megsemmisítése ellen a Kossuth téren a bejelentésben írt és a rendőrhatósággal egyeztetett módon. A rendezvény helyszíne a Rákóczi-szobor melletti 150 m2, kordonráccsal elkerített terület volt.


2002. július 4-én az Erzsébet hídon a reggeli órákban az előre be nem jelentett tüntetést a rendőrség feloszlatta. A feloszlatott tüntetés résztvevőinek egy része ezt követően a Kossuth térre ment, s ezenkívül egyre nagyobb számban gyűltek össze emberek a Kossuth tér Vértanúk tere felőli részén, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium árkádjai alatt, valamint az épülettel szemben lévő területen. Így 13 órakor a tüntetők nagy száma miatt a gépkocsiforgalom, a trolibusz- és a villamosközlekedés is megszűnt. A készenléti rendőrség rendőreinek kivonulása és többszöri felszólítása után 20 óra 45 perckor befejeződött a Kossuth téren összegyűlt tömeg feloszlatása, amely közben a rendőrség a felperesekkel szemben is intézkedett.


A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a Kossuth téren tartott tüntetés feloszlatása jogellenes volt. Az I. és III. r. felperes, valamint a város különböző pontjairól - így az Erzsébet hídról is - érkező emberek a Kossuth téren korábban bejelentett rendezvényre érkeztek, és ahhoz csatlakozva tiltakoztak a szavazatok megsemmisítése ellen, követelve a szavazatok újraszámlálását.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.


Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Megállapította, hogy a tüntetés feloszlatása a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gyt.) 14. §-ának (1) bekezdése alapján jogszerű volt, mert az engedélyezett rendezvényhez való csatlakozás esetében is megvalósultak a feloszlatásnak a Gyt. 7. §-a a) és b) pontjának megsértésén alapuló feltételei.


A felperesek fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság az ítéletet helyes indokai alapján az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 254. §-ának (3) bekezdésére utalással helybenhagyta. Kifejtette, hogy abban az esetben is, ha elfogadható lett volna, hogy a felperesek és a tömeg K. Z. demonstrációjához csatlakozott, a rendezvény mérete, jellege és számaránya miatt a Gyt. 7. §-ának a) és b) pontjában foglaltaktól való lényeges eltérés alapot adott a tüntetés feloszlatására. Módosította azonban az elsőfokú bíróság megállapítását annyiban, hogy a bejelentés nélküli tüntetés konkrét célja és napirendje megállapítható volt, a demonstráció tiltakozás volt az országgyűlési választások eredménye és a szavazólapok megsemmisítése ellen. A másodfokú ítélet indokolása szerint a bejelentett tüntetéstől eltérő nagyobb létszám nem szükségszerűen vezet a tüntetés feloszlatására, azonban jelen esetben a résztvevők száma a bejelentett várható 500 főnek a sokszorosa volt, így az eltérés nem volt jelentéktelen.


A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezése mellett kérték a tüntetés feloszlatása jogellenességének megállapítását. Álláspontjuk az volt, hogy az ítélet megsértette a Gyt. 7. §-ának a) és b) pontjában foglaltakat, és 14. §-ának (1) bekezdését, mert az ott írtakat megszorítóan értelmezve a már folyamatban lévő tüntetéshez való csatlakozást nem kellett előzetesen bejelenteni. A helyes jogértelmezés alapján a bejelentett tüntetés helyszínétől való eltérés sem volt megállapítható. Sértette a jogerős ítélet, továbbá a Gyt. 1. és 2. §-át, valamint az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló Rómában 1950. november 4-én kelt Egyezmény 11. Cikkét.


A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A Pp. 275. §-ának (2) bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, kivéve, ha a pert a tárgyalás alapján megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy ha a határozatot törvény által kizárt bíró hozta meg.


A Gyt., amelyet az Országgyűlés 1989. január 24-én fogadott el, garanciákat nyújt a gyülekezési jog szabad gyakorlására, másrészt biztosítja e jog törvénysértő gyakorlásával szembeni jogszerű hatósági fellépést. Ennek megfelelően I. fejezetében az általános rendelkezések között 1. §-ában kimondja, hogy a gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer és biztosítja annak szabad gyakorlását. A 2. §-ának (3) bekezdése szerint pedig a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. A törvény a II. fejezetében a rendezvény szervezésének szabályait, míg a III. fejezetében - a 8-14. §-aiban - a rendezvény megtartásának szabályait állapítja meg.


Ha a rendőrség indokolatlanul vagy visszaélésszerűen tiltotta meg, illetve oszlatta fel a tüntetést, a Gyt. 9. §-ának (1) bekezdése és 14. §-ának (1) bekezdése biztosítja a rendőri intézkedés elleni megfelelő jogorvoslat lehetőségét. A rendőrség a Gyt. 8. §-ának (1) bekezdése alapján a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen vagy időben való megtartását megtilthatja, eljárására a (3) bekezdés szerint az államigazgatási eljárás általános szabályai irányadóak és a 9. § alapján lehet kérni az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát, amelyről a bíróság nemperes eljárásban, ülnökök közreműködésével, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz; ha a kérelemnek helyt ad, hatályon kívül helyezi a rendőrség határozatát, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja.


Ebben az esetben a bíróság nemperes eljárására, mivel az eltérő jogszabályi rendelkezésből más nem következik, a 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. §-ának (3) bekezdése alapján a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni. A nemperes eljárásra ezért a Pp. 324. §-ának (1) bekezdése értelmében a Pp. I-XIV. fejezetének rendelkezései alkalmazandók a XX. fejezetben foglalt eltérésekkel. A 324. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében a fejezet alkalmazásában közigazgatási határozat a rendőrhatósági határozat, melynek bírósági felülvizsgálata és a nemperes eljárás lefolytatása a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartoznak.

 

A rendezvény megtartásával kapcsolatos szabályokhoz szorosan kapcsolódik a rendezvény feloszlatásának elrendelése a Gyt. 14. §-ának (1) bekezdése alapján. Eszerint, ha a gyülekezési jog gyakorlása a 2. §-ának (3) bekezdésébe ütközik, vagy a rendezvényen részt vevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve jelennek meg, továbbá, ha a bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés nélkül a 7. § a) és b) pontjában foglaltaktól eltérően, vagy tiltó határozat ellenére tartanak, a rendőrség a rendezvényt feloszlatja. Ennek során a rendőrség hatósági jogkörében jár el, vizsgálnia és mérlegelnie kell a 7. § a) és b) pontjában foglaltakat, azt, hogy a rendezvényt a bejelentésben megjelölt időponttól, helyszíntől, útvonaltól, céltól, vagy napirendtől eltérően tartották-e meg. A paragrafushoz fűzött törvényi indokolás szerint a feloszlatás olyan hatósági intézkedés, amely korlátozza, illetőleg meg is akadályozhatja a gyülekezési jog gyakorlását. Ezért feltétlenül jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani a rendezvény valamennyi résztvevője számára annak érdekében, hogy a bíróság felülvizsgálhassa a feloszlatás elrendelésének jogszerűségét. Ezt tartalmazza a 14. §-ának (3) bekezdése, amely szerint a feloszlatástól számított 15 nap alatt lehet pert indítani a feloszlatás jogellenességének megállapítása iránt. Az indokolás a továbbiakban megállapítja „A bíróság eljárására a Pp. XX. fejezetében foglalt rendelkezések (az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perek) az irányadók.”


Mindebből következően a felek közötti jogviszony közigazgatási jogviszony, ezért a közigazgatási szervként eljáró rendőrhatóság intézkedése, a rendezvény feloszlatása jogellenességének megállapítása iránti per nem a Pp. 123. §-a alapján benyújtott, megállapítási keresetet elbíráló per. A Gyt. 14. §-ának (1) bekezdése a rendőrség olyan hatósági intézkedését szabályozza, amelyről a rendőrség az ügy természeténél fogva nem hozhat az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) és a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Rtv.) foglaltaknak megfelelő formális közigazgatási határozatot, azonban az írásba foglalt határozathozatal hiánya a rendőrség hatósági jogkörében hozott közigazgatási döntés jellegén nem változtat. A Gyt. az egyéb rendőri intézkedés ellen a felettes szervhez benyújtandó panasz helyett, melyet az Áe. szabályainak is megfelelő határozattal másodfokon bírálnak el, a közvetlen bírósághoz fordulás lehetőségét szabályozza.


Jogrendszerünkben nem ismeretlen a nem határozati formákban megjelenő szóbeli döntésen vagy más intézkedésen alapuló határozat.
A Legfelsőbb Bíróság 1/1999. számú közigazgatási jogegységi határozata szerint a felettes rendőri szerv vezetőjének a panasz elbírálása tárgyában az Rtv. 93. §-ának (3) bekezdése alapján másodfokon hozott határozata a Pp. 324. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint - a bíróság által felülvizsgálható - hatósági államigazgatási ügyben hozott határozat. A jogegységi határozat indokolása szerint az adott esetben a rendészeti feladatot ellátó rendőri szerv és az intézkedést sérelmező személy között közigazgatási jogviszony jön létre, az Rtv. 92. §-a panasz benyújtása útján a nem határozati formában megvalósuló rendőrhatósági intézkedés ellen biztosít jogorvoslatot.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a Gyt. 14. §-ának (3) bekezdése alapján indítható per nem a Pp. 123. §-ára alapított megállapítási per, hanem olyan közigazgatási megállapítási per, amelyre a közigazgatási perekre vonatkozó eljárási és hatásköri szabályok az irányadók.


A kifejtettek tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül a pert a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése, a Pp. 275/B. §-a szerint alkalmazandó 251. §-ának (1) bekezdése, 157. §-ának a) pontja, 130. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján megszüntette, a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a 129. §-ának (1) bekezdése alapján a keresetlevelet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Bírósághoz tette át. (Legf Bír. Kfv. II. 39.016/2004. sz.)

 

Megjelent: Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteménye 2004/2.


 

34 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zugugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr3216609

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

JP · http://hemar.freeblog.hu/ 2006.10.25. 09:26:52

Ezek szerint az 1952. évi, (népi) demokratikus törvények szerint lehet jogszerűen békés tüntetőket (is) kardlapoztatni. Aha, most már értem.

fghjk12345 2006.10.25. 10:37:49

Nyomozást rendelt el szerdán a Budapesti Nyomozó Ügyészség a Magyar Nemzet fotósának feljelentése nyomán. A lap fotósa a szombaton az Újpest-Fehérvár labdarúgó-mérkőzés után történtek miatt, rendőri túlkapás ügyében tett feljelentést, amit a Budapesti Rendőr-főkapitányság az ügyészségre továbbított. "A feljelentés alapján a Budapesti Nyomozó Ügyészség a mai nap folyamán bántalmazás hivatalos eljárásban vétség gyanúja miatt nyomozást rendelt el" - közölte Morvai Attila. A szóvivő elmondta, hogy a nyomozás törvényben biztosított ideje két hónap, ami szükség esetén meghosszabbítható.
Alapos vizsgálatot kért az országos rendőrfőkapitánytól az ügyvezető belügyminiszter, aki a Klubrádiónak adott szerdai nyilatkozatában nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a rendőrség bocsánatot fog kérni.
Az SZDSZ szerdán azonnali vizsgálat indítására kérte az ügyvezető belügyminisztert, és bocsánatkérésre szólította fel a fotós ellen fellépő rendőröket. Az SZDSZ közleményében leszögezi: elfogadhatatlan a hatáskörüket súlyosan túllépő rendőrök magatartása. "Egy demokráciában sem a belügyminiszter, sem a rendőrség nem hagyhatja szó nélkül az ilyen incidenseket" - áll a közleményben. A közlemény az állampolgári jogok biztosa állásfoglalásához kapcsolódóan leszögezi: olyan rendőri vélemény, amely szerint "semmi dolga egy fotósnak ott, ahol rendőrök próbálnak megfékezni dühös szurkolókat", utoljára a nyolcvanas évek államszocializmusában maradhatott következmény nélkül.
Az igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt egyelőre nem tervez változásokat a rendőrség személyi vezetésében, Petrétei József szerdai parlamenti meghallgatásán az alkotmányügyi bizottságban azt mondta, hogy ez csak alkalmatlanság esetén indokolt. A rendészet miniszteri vezetés alatt áll majd - közölte a jelenlegi igazságügyi, illetve a létrehozandó Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium élére jelölt politikus, hozzátéve, hogy a területen az emberi jogi megoldásokat részesíti majd előnyben, és ha szükséges ennek megfelelően kezdeményezi a joganyag átalakítását. A rendőrségi törvény meglehetősen elavult, módosításra szorul, csakúgy, mint a rendőrség belső normái. A gyülekezési jognál is rendkívül fontos az emberi jogi szempont erősítése - mondta a miniszterjelölt.


TASZ: Az ilyen akciókért a belügyminiszter politikai felelősséggel tartozik

Tiltakozását fejezi ki az esettel kapcsolatban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet is. A TASZ sajtóközleményében leszögezi: elfogadhatatlan a nyilvánosságot tájékoztató, munkájukat végző fotóriporterek elleni erőszak egy nyitott, demokratikus társadalomban. A közterületen folytatott rendőri akciók esetében a fényképezés bármilyen korlátozása a rendőri munka feletti kontroll ellehetetlenítése.

A szervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendőrség ismét a jogi fogalomként nem létező „műveleti terület” fogalommal magyarázza az akció brutalitását. Jogállamban jogalkalmazók nem ködös, és kizárólag általuk használt kifejezéseket használnak egy-egy intézkedés utólagos indokolására, hanem jogszabályokban meghatározott és ellenőrizhető kifejezéseket – olvasható a TASZ közleményében. Álláspontuk szerint azok a rendőrök, akik nem tudnak megkülönböztetni egy fotóriportert a randalírozó futballhuligánoktól, alkalmatlanok bármilyen rendőri munkára.

Az ilyen akciókért az elmúlt évek során a rendőrség irányítását és kontrollját kritikán aluli szinten megvalósító belügyminiszter másra nem hárítható politikai felelősséggel tartozik – fogalmaz közleményében a TASZ, amely követeli, hogy a szombati eseményeket a büntetőeljárások mellett haladéktalanul vizsgálják ki szakmai szempontból is.


Virág et. 2006.10.25. 10:59:40

A "műveleti terület" rendőrzsargon. Ettől még létezik az intézmény, csak a jogszabályban nincs így nevesítve.

Rtv. "37. § A rendőr az önveszélyes állapot vagy a személyeket, illetőleg az anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megszüntetése érdekében
...
e) területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti."

fghjk12345 2006.10.25. 11:05:49

Rtv. "37. § A rendőr az önveszélyes állapot vagy a személyeket, illetőleg az anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megszüntetése érdekében
...
e) területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti."

... illetőleg az ott tartózkodó békés embereket agyba-főbe verheti (egyébként anélkül, hogy 'távozásra kötelezné', hiszen több embert is egyszerűen csak összevertek és otthagytak, semmiféle műveleti területről nem távolították el őket).

Virág et. 2006.10.25. 11:07:23

Természetesen nem. Én nem konkrét esetet véleményeztem, hanem a "műveleti területet", mint fogalmat tisztáztam.

fghjk12345 2006.10.25. 11:13:13

Igazad van, csak sajnos a Gergényi úgy használja ezt a fogalmat, hogy műveleti terület: az a terület, ahol senkinek semmi joga nincs, és ahol a rendőr bárkivel bármit megtehet, hiszen az illető jogtalanul tartózkodik ott.

Virág et. 2006.10.25. 11:14:44

Most miről is beszélünk? A blog témájáról, az általad leírt esetről vagy a 23-i eseményekről?

fghjk12345 2006.10.25. 11:30:54

Tényleg eltértem a témától, aminek az az oka, hogy tök érdektelen, hogy a Pp. XX.fejezete vagy az általános szabályok szerint kell-e eljárnia a bíróságnak. Szerintem ez az égvilágon senkit nem érdekel. Az általam leírt eset meg ugyanaz, mint ami okt. 23-án sokakkal történt, bár valóban OFF.

Virág et. 2006.10.25. 11:36:54

Nem gond, hogy off (nekem legalábbis), csak nem tudtam, hogy miről beszélünk.

A téma amúgy tényleg száraz és elég érdektelen. Kellene Zugügyvédnek egy "jogszerű volt-e a rendőri intézkedés 23-án" témájú blogot kitennie. Fél nap alatt lenne vagy 200 hozzászólás, az biztos.

hamiska 2006.10.25. 21:02:03

Annyira talán nem is érdektelen, már ha azt nem tartjuk érdektelennek, hogy Révész Máriusz szerint megsértették a mentelmi jogát, amikor őt is oszlatták egy picit.
A mentelmi jog ugyanis – sok országgyűlési képviselő (mindegy melyik pártból) képzeteivel ellentétben – nem törvényen felettiséget jelent, hanem csak annyit, hogy a képviselő nem vonható felelősségre leadott szavazata miatt, büntető vagy szabálysértési eljárást csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet indítani ellene, őrizetbe venni csak tettenérés esetén lehet.
A jogszabályok ugyanúgy vonatkoznak a képviselőkre is és a fenti kivételekkel ugyanúgy kényszeríthetők betartásukra is, ahogy a mentelmi joggal nem rendelkezőkre.
Ha tehát a tömegoszlatás közigazgatási határozat, a rendőri felszólításnak az OGY képviselő is köteles engedelmeskedni, mentelmi jogra nem hivatkozhat. Ha nem engedelmeskedik, kényszerítőeszközt is lehet vele szemben használni a közigazgatási határozat teljesítése érdekében. Ugyanolyan ez, hogy a mentelmi jog az sem teszi lehetővé, hogy pl. házat építsen építési engedély nélkül.

Cpt. Flint 2006.10.25. 21:58:29

Ha jól tudom, már nincs Áe., hanem Ket. van. Bár gondolom ez a lényegen nem változtat.

fghjk12345 2006.10.26. 08:48:19

Na jó, mégis érdekel a téma :)

Szóval a mentelmi jog szerintem sem sérült. A tömegoszlatás elrendelése vagy annak elrendelése, hogy könnygázt alkalmaznak, tényleg közig. határozat. Közig határozat az is, ha a rendőr felszólít vkit, hogy hagyja el a "műveleti területet". De az, hogy összeverek valakit, az nem közig határozat, és nem a határozat kikényszerítése. Az sima bűncselekmény, lásd a fenti példát a fotósról.

hamiska 2006.10.26. 09:00:48

Persze, ez egyáltalán nem vitás. Erre csak azért nem tértem ki, mert szigorúan a blog témájához akartam ragaszkodni. Révész Máriuszt nem mint képviselőt, hanem mint mezei állampolgárt megilleti a jog, hogy ha sérelmére bűncselekményt követtek el, a bűnöst felkutassák és megbüntessék.

okostojás 2006.10.26. 09:42:26

Mi lehetett Révész Máriusz célja?

Regina 2006.10.26. 13:46:03

okostojás:
Révész Máriusz nem először hazudik nyílt színen. Természetesen a fején lőtt seb vicc volt. Már nincs rajta a kötés. A lapockacsont törés is kamu volt. Hepciáskodott a rendőrökkel és kapott kettőt tomfával. Egyet a fejére - horzsolás keletkezett - egyet a kulcscsontjára, ezért felkötötték a karját. Majd mentővel bevitette magát a Honvéd kórházba és előadta a meséjét a TV-nek. Neki korábban is voltak hasonló viccei. Hivatkozik mentelmi jogára, ami a mentelmi bizottságra tartozik hamis vád esetére. Én szeretném látni a rtg felvételt csontsérülésről. Mellesleg a rtg orvosnő ukrán nemzetiségi... Nem véletlenül nem interjuvolták meg a doktornőt :)

Opus Dei 2006.10.26. 13:50:28

ja aki rögtön leadta neked az infot, hogy ide tudjad irni:)

okostojás 2006.10.26. 18:26:32

Regina:
Azért tettem fel a kérdést, mert a riportokból számomra nem derült ki, hogy egyáltalán mit akart. A tévében először azt mondta, hogy semmire sem emlékszik, de közben úgy látszik, beszélt valakivel és már megjavult az emlékezete.

Regina 2006.10.26. 18:38:43

okostojás:
Természetesen a kérdésedre Révész Máriusz fogja megadni a választ. Biztos vagyok benne, hogy kiderül. Mi a célja? Én csak tippelek: "Gyurcsány takarodj!" Beperelni, beperelni!
Nagyon sajnálom, hogy bekapcsolódtam olyan beszélgetésekbe, vitákba, amelyekbe eredetileg nem volt szándékomban. Én az ügyemben keresek fogódzkodót, segítőt. "ZUGÜGYVÉDET". Számomra elment a téma politikai irányba, amit nem sajnálok. De én is itt élek, nem maradhatok ki!

Regina 2006.10.26. 18:46:11

Opus Dei:
Az orvosnő nem tudja, hogy én visszaéltem az információval. Mivel maga az érintett tette közzé a médiában a "vele történteket", úgy gondolom, hogy ráutalt arra, hogy nem tart igényt a titoktartásra. Egyébként az osztályos főorvos is nyilatkozott, csak azt a média elhallgatta... De ha megnézitek a "gyors egészségjavulást" magatokban is kétely merül fel Révész Máriusz igazmondásáról.

Regina 2006.10.26. 18:50:34

Opus Dei:
Bűntetőperemben tapasztaltam, hogy vannak emberek, akik olyan plépofával hazudnak, hogy elképesztő. Vaszjához viszonyítva RM kiscserkész, de szavánfogható. Csak legyen, aki szaván akarja fogni! Tegye meg vallomását RM poligráffal! (30000 forint)

Regina 2006.10.26. 21:21:48

Opus Dei, okostojás:
Már látható fotók vannak az index.hu-n. Egy angol fotós képei. Látható, hogy RM feje véres, de eszméletvesztésről, törésről, lőtt sebről szó sincs. Ja, és nincs a kezében a képviselői igazolványa sem. Nem az Astoriánál történt, hanem a Libri bolt előtt. Az valamivel odébb van. A vérzés nyomokból nem lőtt sebre következtetek és nem lapockacsont törésre... Ha ezeket a fotókat az ügyész komolyan veszi, akkor nincs vád! Ugyanis egyedül RM állítja, hogy úgy történt, a fényképek szerint másképp történt. Innentől a bírótól függ, magánvádlóként elfogadja-e RM-et. Mondja el más is a véleményét!

Opus Dei 2006.10.26. 22:13:31

Regina: rendben van, de mondjuk arra mi az esély hogy a balos média elhallgatja? semmi:)

malacful 2006.10.26. 22:39:11

Szerintem a Revesz Mariusz ugy, ha igaz, hogy csusztatott, visszauthet. Pedig pont hazudott eleget a rendorseg, meg onceluan brutalis volt civilekkel. Elkene minden hiteles tortenet. Ha valoban a rendorok uteseitol borult verbe a feje, akkor engem nem erdekelne, hogy gumilovedek volt vagy samfa. Levertek es ez ellen jogosan tiltakozhat

okostojás 2006.10.28. 10:14:33

Regina: Örülök, hogy csatlakoztál. Igazi zugügyvéd szeret is mindenbe beleszólni:)
Megelőlegezném, ha Révész Máriuszról kiderül, hogy csak pár kisebb sérülés érte, akkor az lesz a válasz, hogy nem hazudott, de RM nem orvos így nem is tudhatta pontosan mi a baja. Standard megoldás. A dolognak a verés jogossága szempontjából amúgy sincs jelentősége, a hangulatkeltési szerepét meg már betöltötte. Jellemzően orbános megoldás. Először nagyot mondani, kihasználni a pillanatot, hiszen mire a tények kiderülnek addigra a legtöbben már azt is elfelejtik miről volt szó. A legfanatikusabbakat pedig a tények úgysem érdeklik. Ki figyelte meg pl. Deutsch anyját?

kovácske 2006.10.29. 12:32:39

továbbra is szörnyen zavar két jelenség: az első az, hogy egyes tüntetők, szervezők, tüntetések a jog határán túllépnek, illetve esetenként visszaélnek a törvényben megfogalmazott jogukkal. a második, hogy a hatóságok (elsősorban a rendőrség) a fenti jogsértések elleni fellépés során SZINTÉN egyes esetekben túllépi a jog adta kereteket, illetve visszaél a törvényben megfogalmazott lehetőségeivel. az elsőre nem hiszem, hogy külön példát kell hoznom, a másodikra emlékezhetünk némelyik rendőri intézkedésre, mint: a töntetés helyszinétől távolabb megvert, és-vagy letartóztatott emberek, rendőrjelvény viselésének elmulasztása és ez utóbbi fals magyarázata a rendőrég(i szóvivő?) részéről. alapvetően a rend és a törvények uralma teszi lehetővé, hogy békésen élhessük az életünket egymás szomszédságában. mindkét jelenség a törvények uralmába hitemet renditi meg, a második, a hatóság hibái annyival zavaróbbak, hogy a hatóságnak példa adó szerepe van, volna, ha betöltené megfelelően. nem lenne jobb, ha a törvényhozás együttműködést kezdeményezne a jogvédő szervezetekkel, mint a tasz, vagy helsinki bizottság, hogy a jövőben a hasonló helyzetek kezelése egyértelműbb, még kevesebb visszássággal járó legyen??

nahát 2006.10.29. 12:58:39

Regina:
te ilyen informacioval visszaelo alak vagy? Hat elsullyedhetnel szegyenedben.

nahát 2006.10.29. 12:59:33

"az elsőre nem hiszem, hogy külön példát kell hoznom, a másodikra emlékezhetünk némelyik rendőri intézkedésre, mint: a töntetés helyszinétől távolabb megvert, és-vagy letartóztatott emberek, rendőrjelvény viselésének elmulasztása és ez utóbbi fals magyarázata a rendőrég(i szóvivő?) részéről."

A masodikra is felesleges volt peldat hoznod, foleg ugy, hogy nem kulon pelda volt. Erdemes lenne azt is vizsgalnod, oktober 23-an ki provokalt kit.

Engem egyebkent egy jelenseg zavar, de az nagyon. A rendorseg "nem vert meg senkit, nem hasznalt viperat.... stb."

nahát 2006.10.29. 14:34:35

Regina, ezt mondom en is: nahat...
Visszaelsz mas bizalmaval es erre meg buszke is vagy?

nahát 2006.10.29. 14:50:31

Regina 2006.10.26. 18:46:11
"Az orvosnő nem tudja, hogy én visszaéltem az információval."

Nekem az is fura, hogy pont teged keresett meg ilyen informacioval az orvos, es nem mast, nem a sajtot.

Regina 2006.10.26. 13:46:03
"Én szeretném látni a rtg felvételt csontsérülésről."
Regina 2006.10.26. 21:21:48
"Látható, hogy RM feje véres, de eszméletvesztésről, törésről, lőtt sebről szó sincs."
"A vérzés nyomokból nem lőtt sebre következtetek és nem lapockacsont törésre..."

Miutan onmagadnak mondtal ellent, miert kellene latnod a rontgenfelvetelt? Hiszen rontgenszemed van, mint irtad, termeszetesen latnoki kepesseged kiegeszul orvosi vegzettsegeddel is.

Vegezetul: ha neked olyan fix informacioid vannak a doktornotol, akkor miert kellene a verzes nyomokbol barmilyen kovetkeztetest levonnod?
Beleestel a sajat magad altal asott godorbe :)

Regina 2006.10.29. 17:28:04

nahát:
Félreértettél. Nem azt írtam, hogy az orvosnő megmutatja a rtg felvételt, hanem azt, hogy szeretném látni. Nekem (és nemcsak nekem, hanem hivatalosan is) dr. .... orvosnő szóban mondta, hogy nincs csontsérülése a betegnek. A te kételyed nem a tényekre vonatkoznak, hanem az én szavahihetőségemre. Szerintem te is tudod már, hogy RM "kamuzott", de velem kötözködsz. Ám tedd! De akkor miért itt a "zugügyvéd"-ben tamáskodsz? Ez nem az a szájt. Itt az "érdekes eseteket" írják, nem az esettel vagy a beíróval szembeni kételyeket. Részemről a részinformációval kapcsolatos rész lezárva. Amennyiben abban nem kételkedsz, hogy RM igazat mondott-e a TV-ben, úgy én kételkedek a te tisztánlátási igényedben. Nem azt vitattam, hogy megütötte-e a rendőr (esetleg több is), hanem azt állítottam, hogy nem úgy történt, ahogy elmondta. És csakis propaganda igénye van a hamisságnak.

nahát 2006.10.29. 17:39:02

Regina, nem ertettelek felre, ravilagitottam, hogy milyen "jol" kavarsz. Meg magadat is ossze tudod zavarni. Bar orulok neki, hogy ennyi idot kellett arra szannod, valami valaszt irj, amiben persze atsiklottal a lenyegen.

Regina 2006.10.29. 17:40:06

nahát:
Malacful 2006.10.26 22:39:11 bejegyzésére utalok. Ha igazat mond: tiltakozhat. Mi azt is láttuk, amikor a fekvő emberbe többen belerúgtak. AZÉRT felelniük kell!
nahát: Remélem, nem megy el a párbeszédünk személyeskedésbe, mert annak semmi értelme... Ez nem az a szájt!

nahát 2006.10.29. 17:56:52

Regina, ahogy az eddigi hozzaszolasaidat olvastam, neked azert szabad szemelyeskedni masokkal :), de nekem mindegy. Szamomra a lenyeg, hogy ugy erveltel, hogy onmagadnak mondtal ellent.