Sógorom, a zugügyvéd

...and justice for all.

Ön is tud egy érdekes esetet? Írja meg a zugügyvédnek!

Hirdetés

Utolsó kommentek

  • Ványi Józsefné: Nyári szünidőben dolgoztam egy azóta jogutód nélkül megszűnt cégnél. A nyugdíjhoz jó lenne az a hó... (2017.07.18. 11:23) Eltüntetett munkaviszony igazolás
  • edebedenéni: Elolvastam a hozzászólásokat. Én is kíváncsi lennék, mi lett "lemezlovassal" A problémái ma is akt... (2017.05.09. 05:30) Sikkasztás és házipénztár
  • ▓▓▓▓▓☻ ©╞╕ چ ذ җ € η ☻ ▓▓▓▓▓: @Papuska54: ha megírod, hol van, lehet, hogy növeli fél százalékkal az érdeklődés esélyét valakinél. (2017.04.24. 16:07) Nem kell a telkem
  • Papuska54: Sajnos én még rosszabbul jártam. Én örököltem egy földterületet, ami hasonlóan osztatlan közös tul... (2017.04.24. 15:27) Nem kell a telkem
  • ladycc: Én is voltam hasonló helyzetben, rajtam másik fogást talált a volt férjem, igenis, ha a nőnek ninc... (2017.02.27. 07:00) Kizsarolt gyermekelhelyezés
  • Utolsó 20

Linkblog

Friss topikok

  • Ványi Józsefné: Nyári szünidőben dolgoztam egy azóta jogutód nélkül megszűnt cégnél. A nyugdíjhoz jó lenne az a hó... (2017.07.18. 11:23) Eltüntetett munkaviszony igazolás
  • edebedenéni: Elolvastam a hozzászólásokat. Én is kíváncsi lennék, mi lett "lemezlovassal" A problémái ma is akt... (2017.05.09. 05:30) Sikkasztás és házipénztár
  • ▓▓▓▓▓☻ ©╞╕ چ ذ җ € η ☻ ▓▓▓▓▓: @Papuska54: ha megírod, hol van, lehet, hogy növeli fél százalékkal az érdeklődés esélyét valakinél. (2017.04.24. 16:07) Nem kell a telkem
  • ladycc: Én is voltam hasonló helyzetben, rajtam másik fogást talált a volt férjem, igenis, ha a nőnek ninc... (2017.02.27. 07:00) Kizsarolt gyermekelhelyezés
  • Partizán Freak: @Partizán Freak: jajjj de miért az én profilomról??? :-( (2016.08.29. 10:15) Útikalauz börtönbe vonulóknak

Utazási ajánlatok

Kommenteljünk AB. határozatot

2014.06.16. 16:54 - zugügyvéd

A Zugügyvéd közzéteszi az Élet és Irodalomban megjelent cikkének kéziratát, a kommentelést befagyasztó Ab. határozatról, amit szintén   belinkel a blogba. 

 

 

 

 

Kommentekkel a szerb határ felé

 


Az Alkotmánybíróság minap hozott döntése az internetes hozzászólások ügyében egy több mint tíz éves,  negatív ítélkezési irányba tartó evolúció betetőződése. Mint ahogy jelen laphasábjain „Olvasói levelezés” címmel már írtam korábban egy cikket a témáról, csak az azóta bekövetkezett fejleményeket venném számba. Először is, mivel az Alkotmánybíróság is keveri a fogalmakat, az alapügy kiindulópontja nem egy blogbejegyzés,  hanem egy egyesület (Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete)  honlapján megjelent közleményhez fűzött hozzászólás. Tehát nem sajtótermékről és nem klasszikus értelembe vett felhasználói tartalomról – ilyen a blog, és a különböző fórumok -  alkotott ítéletet az AB, hanem egy igencsak vitatott eszközökkel élő ingatlanhirdetésekkel foglalkozó portál gyakorlatát bíráló közleményhez fűzött erőteljes vélemény miatt mondta ki a honlap közvetlen felelősségét. Ez nagyjából olyan, mintha az Ügyvédi Kamara hivatalos honlapján, egy kamarai közleményhez fűzött erőteljesebb megjegyzésért a kamara lenne a felelős.

 Gyakorló ügyvédként az ilyen jellegű bírósági eljárásokat nem elsősorban véleménynyilvánítás szemszögéből hanem elhatárolás szempontból próbáltam megközelíteni, és miután az elhatárolások alapjául szolgáló Elektronikus Kereskedelemről szóló Törvényt (Ektv.) elkezdték alkalmazni a bíróságok, működött is a dolog.

 Kezdetben mind a fórumokra, mind a blogokra, mind a cikkek alatti kommentekre lehetett alkalmazni a mentesítő jogszabályt, amelynek az „értesítés és eltávolítás” a lényege: amíg a szolgáltató nem tud a jogsértő tartalomról, nem felel a jogsértő hozzászólásokért, amennyiben értesítik  erről, és ennek ellenére nem távolítja el a tartalmat, beáll az egyetemleges polgári jogi, és akár büntetőjogi felelőssége a külső – gyakran azonosíthatatlan – felhasználó által feltöltött bejegyzésért. Ez egy viszonylag biztonságos, és kezelhető helyzetet jelentett mind a tárhely, mind az olyan tartalomszolgáltatók számára is, akik hozzászólási lehetőséget biztosítottak az általuk  gyártott, szerkesztett cikkekhez. Az ítélkezési gyakorlat a cikkekhez fűzött kommenteknél fordult meg először, minden előzmény nélkül, egyszer csak a Fővárosi Törvényszék tanácsvezető bírója a korábbi ítélkezési gyakorlattal ellentétes ítéletet hozott, amelyet megerősített minden fellebbviteli fórum, így gyakorlatilag precedenssé vált. Ezt a kitaposott utat járta be az AB határozat alapügye is, azzal a különbséggel, hogy mint említettem, itt nem egy időszaki napilapként, vagy internetes sajtótermékként bejegyzett tartalomszolgáltató állt. Az újságíró szakmát megkavarta egy kicsit az az egybeesés, hogy az egyik bulvár internetes portál az új médiaszabályozás hatálybalépésekor tiltotta le a kommentelés lehetőségét, sokan az új szabályoktól való félelemnek tudták be ezt, pedig ennél gyakorlatiasabb oka volt ennek: akkor kezdtek jogerőssé válni az előbb említett ügyekben hozott ítéletek. Nem tett jót a tisztánlátásnak a médiaszabályozás egyik felelősének a nyilatkozata sem: az új médiatörvény nem bünteti a kommenteket. Sokan erre hivatkoztak később, keverve a Ptk. és az Ektv. által behatárolt jogi eljárások gyakorlatával.

 A hozzászólások megítélésének következő szűkített értelmezése a hírportálok címlapjára kiszerkesztett, ajánlóval  ellátott blogok megítélése volt. Gyakorlattá vált, hogy néhány hírportál egyes érdekesebb  blogokat, mint felhasználói, nem szerkesztett tartalmakat ajánlóval ellátva  elkezd kihelyezni a címoldal egyik sávjába. A bírói értelmezés szerint ezzel már a szerkesztőség belenyúlt a külső tartalomba, tehát felelős a blogban leírtakért. Igaz, azt a technológia bukfencet nem tudta értelmezni, hogy ezek a blogok általában más platformon jelennek meg, más  szerkesztőségi rendszer biztosít hátteret, mi több, a hírportálok szerkesztősége bele sem tud nyúlni a tartalomba, előfordulhat, hogy egy címlapszerkesztő által leellenőrzött külsős írásba a szerző később megváltoztat valamit, és ad abszurdum a tartalom úgy válik jogsértővé, hogy arról a hírportál nem szerez tudomást. Abban a kérdésben nem született még egyértelmű  ítélet, hogy az így kiszerkesztett blogok kommentjeiért kit terhel a felelősség.

A nem kiajánlott blogok és a fórumok esetében maradt az ekertv. alkalmazása, legalábbis az elmúlt hónapban még találkoztam ilyen ítélettel. Amikor megkérdeztem az eljáró bírót, milyen logika alapján határolja el a bíróság, akkor azt újszerű megközelítést kaptam, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényben meghatározott sajtótermékekre vonatkozóan állapítják csak meg a felelősséget a hozzászólásokért. Ez is egyfajta tiszta helyzetet teremtett, egészen a minapi  AB határozatig amely valószínűleg alapjaiban kavarja meg az eddig nagy nehezen fenntartott gyakorlatot.  Ezekkel az elhatárolásokkal, billegő, de azért valamennyire kiszámítható bírói hozzáállással a blogok, fórumok még elketyeghettek volna egy darabig. Most lényegében azt történt, hogy az AB elé lett tolva  egy jogértelmezési kérdés     egy kialakult gyakorlat kis szegletével kapcsolatban, és az AB nem csak erre a kis szegletre vonatkozóan hozott egy szűkítő határozatot, hanem a teljes kérdéskörre.  Ez sajnos taktikai hiba volt, de mivel nem volt egyértelmű, hogy  Strasbourg előtt, szükséges-e az alkotmányossági panasz, vagy nem ez a lépés az adott időpontban logikusnak tűnt.  Egy ilyen AB döntést a legrosszabb eshetőségeket alapul véve sem modellezett le senki.

A jelenlegi jogértelmezés abszurditását az a lehetőség jellemzi legjobban, hogy névtelenül bárki elhelyezhet jogsértő hozzászólásokat egy portálon magára nézve, majd perelheti a portált a személyiségi jogainak megsértése miatt.  Egyébként mint ahogy az AB, hatérozat két különvéleménye is rámutatott, az AB nem modellezett le minden lehetőséget, és számos kérdésre nem adott jogi iránymutatást. Egy olyan dinamikusan fejlődő, változó  műfajban, mint az internet világa, nem lehet késletett, elavult jogi megoldásokkal reagálni. Még ha könnyebb is a jogalkalmazónak a legkisebb ellenállás felé haladni, és mindenért a szolgáltatókat felelőssé tenni, ez csak időleges választ ad megoldatlan  problémákra, jogi bizonytalanságban tartva az internetre épülő gazdasági  szektor egészét.

Persze lehetnek még menekülési útvonalak: arra az esetre még nem történt bírósági ítélet, hogy kérelemre történő eltávolítás eseten – még ha a jogsérelem megáll is – jár-e a sérelemdíj a sértett félnek. De a ha az eddig folyamatot elemezzük, a jövő nem sok reménnyel kecsegtet: az internetes szólásszabadságot körbezárta a jog. Lehet cipelni a szervereket Szerbiába.

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://zugugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr416306768

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

BigPi 2014.06.17. 07:55:06

Nem kirúgott újságírók miatt kellene tüntetgetni, hanem e döntés miatt.

barli 2014.06.17. 08:12:50

azt azért hozzátenném, hogy per pillanat kizárólag balos blogok korlátozzák így-úgy a kommentelést..

Trackers 2014.06.17. 09:12:11

@barli:
Azok korlátozták a törvény elött is.

2014.06.18. 22:15:02

Még jó hogy nincs az országnak ennél nagyobb problémája...

McZozo 2014.07.01. 16:22:08

@Turchi:
CSak az a baj hogy sok mar a "nincs ennel jobb problemaja"
a magannyugdij elvetele
a rokkantnyugdij elvetele
a fold mutyik
a trafik mutyik
az oktatas szetverese es allamositasa
a takarek penztarak atvetele
a birak elkergetese
az alkotmanybirosag jogainak megkurtitasa
a valasztasi rendszerek atalakitasa
a media bedaralasa
lasd klub radio es most retek klub
a szinhazak megszalasa
budapest tonkretetele

es meg tudnam sorolni igy csak par kis dolgot emeltem ki

2014.07.01. 16:34:04

@McZozo: Szerintem nem értetted vagy félreértetted a hozzászolasom. Hadd ne kelljen megmagyárazni...