Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.
Sógorom, a zugügyvéd

...and justice for all.

Ön is tud egy érdekes esetet? Írja meg a zugügyvédnek!

Hirdetés

Utolsó kommentek

Linkblog

Friss topikok

Utazási ajánlatok

Az APEH és a hamis feljelentgető

2009.06.10. 11:51 - zugügyvéd

A Zugügyvéd új műfajjal találkozott,  a más nevében elkövetett  álbejelentés műfajával. Ezzel az a probléma, hogy adott esetben a hamis vádat is ráhúzhatják arra, akinek a nevében feljelentéseket tesznek.

 

Kedves Zugügyvéd!

Tanácsot szeretnék kérni tőled!
Nagyon közeli ismerősömet szivatja valaki.
Rendszeresen kap levelet az APEH-től, hogy köszönik szépen közérdekű
bejelentését, kivizsgálják az ügyet, de a vizsgálat ideje alatt
semminemű felvilágosítással nem szolgálnak.

Még azt sem hajlandóak elmondani az "állítólagos" bejelentőnek, hogy
ez a bizonyos bejelentés kire, mire vonatkozik - ami azért valljuk be,
eléggé vicces.

Ismerősöm tiszta ideg, hogy mi állhat a háttérben és senkiből nem tud
kiszedni semmit (azt hiszem, azt külön mondanom sem kell, hogy neki
köze nincs az egészhez).

Az APEH nem ellenőrzi a bejelentők személyét?
Elég egy név és egy lakcím (mert ezek az adatok eléggé nyilvánosak,
bárki megszerezheti)?
Ezek szerint akár én is küldözgethetnék feljelentéseket nekik más
nevében (pl. a tiedében :)) következmények nélkül?
Ez szélhámosság és csalás - szvsz.

Kérlek, adj tanácsot, mit lehetne tenni, kihez lehetne fordulni
segítségért, hogy mik ezek a bejelentések egyáltalán, mert akkor már
jó eséllyel kinyomozható, ki szórakozik vele.
(Gyanú szerint talán munkahelyi bosszú...)

Köszönettel,
ZZ

76 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://zugugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr871176494

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

tff 2009.06.10. 13:25:00

Csak parasztlogikával: APEH-et ajánlott levélben értesíteni róla, h nem tettél semmiféle bejelentést, a kapott értesítéssel r.kap-ra elballagni, ismeretlen tettes ellen feljelentést tenni, csatolva az APEH által küldött levelet. Vizsgálódjanak ők, h történt-e itt bűncselekmény, és ki követte el, ezzel Te le vagy fedve. Egyébként érdekes, h ha csak simán más adatait felhasználva ír valaki, megvalósul azzal vmilyen bűncselekmény? Ha már alá is írja az illető nevében, az már lehet hamisított okirattal való visszaélés.

szaGértő 2009.06.10. 14:38:58

Megjegyezném, hogy az MGM-en éppen a Sógorom, a zugügyvéd című film megy.. :)

ynd 2009.06.10. 15:07:52

A feljelentés nem árthat, bár vitatható, hogy történt-e bűncselekmény. Ami elsősorban szóbajöhet, az a személyes adattal való visszaélés (Btk. 177/A.§).

Egy másik lehetőség az adatvédelmi törvény (1992. évi LXIII. tv.) 12. §-a alapján írásban, tértivevényesen felszólítani az APEH-et, hogy 30 napon belül adja ki a neked a neved alatt tett bejelentések másolatát. Ezek a bejelentések ugyanis a személyeddel kapcsolatba hozható adatok, vagyis a te személyes adataid, és az említett jogszabály alapján jogod van arra, hogy megismerd, hogy az APEH milyen adataidat kezeli. (Abszurdum, hogy nem akarja kiadni neked az őszerinte te magad által tett bejelentéseket.) A levélben fel kell szólítani az APEH-et, hogy ha nem adja ki a másolatokat, akkor az adatvédelmi törvény 13. §-a (2) bekezdése alapján jelölje meg, hogy a 16. §-ban szereplő mely okra alapozza a megtagadó döntését, és meg kell fenyegetni, hogy megtagadás esetében bírósághoz fordulsz, illetve bejelentést teszel az adatvédelmi biztosnál.

ynd 2009.06.10. 15:09:28

Hozzátenném, nem lehet, hogy olyan valaki tette a bejelentéseket az APEH-nél, akit ugyanúgy hívnak, mint téged, és az APEH tévedésből a te címedre küldözgeti a neki szánt leveleit?

zsir 2009.06.10. 15:14:17

"Ez egy komoly névtelen feljelentés volt, géppel írva! " Tanu.

Ha név és cím van a feljelentésen, az csak hamisítvány lehet.

▓▓▓▓▓☻ ©╞╕ چ ذ җ € η ☻ ▓▓▓▓▓ · http://href.hu/x/95qj 2009.06.10. 17:10:24

@ynd:
Te egy rendes ember vagy!
Ilyenkor szeretem én nagyon ezt a blogot...

zsir 2009.06.10. 17:58:36

Nekem kb. 2 hónapja egy teljesen más névre szóló üzenetet küldtek, hogy valami adóbevallást nem jól csináltam. Valószínűleg az illető elírta az adószámot valahol, a nevet nem is nézték.

zugügyvéd 2009.06.10. 18:11:58

Az Ombudsman küldte a következő anyagot a Zugügyvédnek:

1091/2009
Ombudsman: az APEH nem válhat a magánérdek érvényesítésének eszközévé


Összeegyeztethetetlen volna a jogállamiság elvével és az abból fakadó tisztességes eljáráshoz való joggal, ha a megalapozatlan bejelentések nyomán tízezerszám elrendelt vizsgálatok miatt a közigazgatási szervek - törvényi rendeltetésükkel szemben - a magánérdek érvényesítésének egyfajta bevett eszközévé silányodnának. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az APEH elnökénél kezdeményezte a névtelen bejelentések kritikus kezelését.

Szabó Máté az APEH elnökétől kapott levél nyomán vizsgálta a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos adóhatósági gyakorlatot. A tájékoztatás szerint 2007-ben 16.983 ügyirat közül 10.702-t az APEH közérdekű bejelentésként kezelt, aminek 54 %-a névtelen beadvány volt. A későbbi vizsgálatok kiderítették, hogy a bejelentéseknek csak 30 %-a volt megalapozott, 10 %-a részben megalapozott. A bejelentések között számosat ismeretlen személy más nevének felhasználásával terjesztett elő.
A biztos rámutatott, hogy az adóhatóságnak minden esetben először arról kell meggyőződnie, hogy a bejelentés az abban megjelölt személytől származik és nem nyilvánvalóan rosszhiszemű, ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést elkövetető, mást zaklató, neki kárt vagy egyéb jogsérelmet okozó próbálkozásról van szó. A névtelen beadványok szerzőit azonban legtöbbször távolról sem a közérdek és közjó iránt érzett megalapozott aggodalom vezérli. Ezek a bejelentések sokszor valamiféle magánbosszú megnyilvánulásai, amihez jogállamban állami szerv nem nyújthat segítséget. A polgári demokratikus társadalmaktól idegen, poszt-totalitárius örökségnek tekinthető az évi tízezres nagyságrendben előterjesztett, döntő többségében megalapozatlan bejelentés. A jelenség nehezen teljesíthető munkaterhet eredményez, ami kihatással lehet az APEH tevékenységére.
Az ügyben nem érintettől érkező bejelentés alapján – és kellő körültekintés után – csak akkor kerülhet sor az eljárás megindítására, ha azt hivatalból is kezdeményezhetnék. Az eljárás megindításáról a hatáskörrel rendelkező szerv dönt és a bejelentőnek nincsenek ügyféli jogai.
A biztos arra is rámutatott, hogy a bejelentő - mivel az ügyre vonatkozó tényről tudomással bír - tanúként is meghallgatható. Ez esetenként számtalan, az eljárás gazdaságosságát és hatékonyságát is magában hordozó előnnyel járhat, a tényállás alaposabb és gyorsabb tisztázását segítheti. A meghallgatás során meg kell állapítani a tanú személyazonosságát, így pedig kizárható, hogy más nevében előterjesztett bejelentés alapján folytatódjon az eljárás, és minimalizálható az abból fakadó visszásságok esélye is. Mindezek mellett a tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire – írta Szabó Máté ombudsman, aki ajánlását megküldte az APEH elnökének.

zugügyvéd 2009.06.10. 18:13:02

és ezt is:
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának
Jelentése
az OBH 1091/2009 számú ügyben


Előadó: dr. Hajas Barnabás
dr. Halász Zsolt

Az eljárás megindulása
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnöke 4007612978 ügyszámú levelével hozzám fordult, és – az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvényre (a továbbiakban: Obtv.) hivatkozva – a közérdekű bejelentések kezelésével kapcsolatos gyakorlatukkal kapcsolatban vizsgálatomat és intézkedésemet kérte. Figyelemmel arra, hogy a levél alapján több alapvető joggal összefüggő visszásság veszélye sem volt kizárható, az ügyben hivatalból vizsgálatot indítottam.

A megállapított tényállás
Figyelemmel arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges információkat az APEH elnöke rendelkezésemre bocsátotta, ezért ismételt megkeresése nem volt indokolt, és a tényállást döntően fent említett levél alapján állapítottam meg.
Az APEH központi és területi egységeihez jelentős számban érkeznek postai, vagy elektronikus úton – állami adóhatóság által közérdekűnek tekintett – bejelentések, amelyekkel kapcsolatban az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvényben meghatározott eljárást folytatják le.
2007-ben a közérdekű bejelentések számában ugrásszerű növekedés volt tapasztalható (400 %). A 2008. esztendőre is a közérdekű bejelentések számának emelkedése a jellemző.
2007-ben 16.983 ügyirat közül 10.702 a közérdekű bejelentés kritériumainak felelt meg, ebből 54 % névtelen, 46 % névvel ellátott volt. A későbbi vizsgálatok szerint a közérdekű bejelentések 30 %-ban megalapozott, 10 %- ban részben megalapozott adatokat tartalmaztak.
A közérdekű bejelentések között számos olyan van, amelyet ismeretlen személy más nevének felhasználásával terjeszt elő. Erre akkor derül fény, amikor a bejelentőt az adóhatóság a törvényi kötelezettségét teljesítve értesíti a közérdekű bejelentés alapján tett intézkedésekről.
A 2004. évi XXIX. törvény 143. (4) bekezdése szerint amennyiben a bejelentő rosszhiszeműen járt el – és a más nevében tett közérdekű bejelentés nyilvánvalóan ebbe a kategóriába esik – csak az adatai adhatóak át a jogsérelmet szenvedett személynek abból a célból, hogy a jogérvényesítéséhez szükséges eljárást vele szemben le tudják folytatni. Az adóhatóság előtt azonban a valódi bejelentő személye ismeretlen marad, tehát az adatai átadásának lehetősége kizárt. A jogsérelmet szenvedett személy, akinek a nevében a bejelentést tették nyilvánvalóan a valódi bejelentőt csak a bejelentés ismeretében tudná beazonosítani és csak az esetleg azonosítás után tehetné meg a szükséges lépéseket a már idézett polgári jogi igények érvényesítése érdekében. Ezzel szemben az állami adóhatóság szerint – függetlenül attól, hogy valós, vagy valótlan adatokat tartalmaz – a más nevében tett bejelentésben megjelölt adózót érintő bejelentés adótitkot képez és ennek az iratnak a kiszolgáltatása sértené a titoktartási kötelezettséget.
Az állami adóhatóság szerint az a magánszemély, akinek a nevében az adóhatóság előtt ismeretlen más személy közérdekű bejelentést tesz, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott titoktartási kötelezettség miatt tájékoztatást a bejelentéssel kapcsolatban nem kaphat, ez azonban jelentősen sérti, sőt megakadályozza a névviselési jogukban sértetteket a polgári jogi jogérvényesítés esetleges gyakorlásában.
Az ilyen jellegű bejelentések adótitokként történő kezelését az APEH feltétlenül indokoltnak tarja, hiszen azok valóságtartalma nem zárható ki, sőt számos esetben alapját képezik eredményes adóhatósági eljárásnak és olyan tényeket rögzítenek, amelyek orvoslása az adóbevételek növelését eredményezi és valóban közösségi célokat szolgálnak. Ebből pedig az következik, hogy ha az a személy, akinek a nevében a bejelentést megtették automatikusan megismerhetné annak tartalmát, a bejelentéssel érintett magánszemély adózó magánszféráját, társas vállalkozás esetében üzleti körülményeit érintően jutna olyan információkhoz, amelyek megalapozottan tartoznának, mint adótitok a titoktartási kötelezettség körébe.


Érintett alapvető jogok
– a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelménye, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog (Alkotmány 2. § (1) bekezdés: „A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”)
– a panasz előterjesztéséhez való jog (Alkotmány 64. § „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.”)
– az emberi méltósághoz való jog, valamint az abból következő általános személyiségi jog (Alkotmány 54. § (1) bekezdés: „A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.”)

Megállapításaim

I.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladat- és hatáskörét, valamint ennek ellátásához szükséges vizsgálati jogosultságokat az Obtv. határozza meg. Az Obtv 16. § (1) bekezdése szerint az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv (a továbbiakban együtt: hatóság) tevékenysége során a beadványt benyújtó személy alapvető jogaival összefüggésben visszásságot okozott, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket – ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát – már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Obtv. 16. (2) bekezdése szerint az országgyűlési biztos az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság megszüntetése érdekében az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállása esetén hivatalból is eljárhat.
Rá kívánok mutatni, hogy az állam és az állami szervek alkotmányos alapjog alanyai nem lehetnek. Az alapjogi védelemnek ugyanis az állammal szemben van értelme, az alapjogok célja, hogy az egyén jogait garantálja az állammal szemben. Ennek megfelelően az Alkotmány 64. §-ában biztosított petíciós jog alanyai állami szervek nem lehetnek, így az APEH elnökének átiratát sem tekinthettem panasznak. Figyelemmel azonban, hogy az átiratban jelzett probléma az állampolgárok nagyobb csoportját érinti, az ügyben hivatalból indítottam vizsgálatot.
Tekintettel arra, hogy az ügyben eljáró Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal az Obtv. 29. § (1) a) pontja szerinti közigazgatási feladatot ellátó szerv, így eljárásának vizsgálata az Obtv. 16. §-a alapján egyértelműen ombudsmani hatáskörbe tartozik.


II.

Az Alkotmány 64. §-a biztosítja az ún. petíciós jogot. Ennek értelmében „a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.” Az Alkotmány rendelkezéseiből azonban nem vezethető le a „közérdekű bejelentéshez való jog”, az legfeljebb a „közérdekű kérelem” jogintézményével mutat némi rokonságot.
Máig tartó hatása miatt célszerű lehet a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. törvény ismertetése, amely – az Alkotmány 64. §-ának kvázi részletszabályaként – döntően meghatározta a panaszok, illetve a petíciós jog értelmezését.
Az 1977. évi I. törvény amellett, hogy a bejelentések, javaslatok és panaszok közül kizárólag a közérdekűeket szabályozta, nem tartalmazott a kérvényezésre – mint a petíciós jog hagyományos elemére – vonatkozó rendelkezést, vagyis nem volt a petíciós jogot teljes körűen szabályozó törvénynek tekinthető.
Az – egyebek mellett – ezt a törvényt is hatályon kívül helyező, az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141-143. §-a a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás szabályait gyakorlatilag a korábbival megegyezően állapította meg. Bár ez a törvény a panasz mellett már a közérdekű kérelem előterjesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaz, a megszorító szabályozás miatt (ti. a beadványnak közérdekűnek kell lennie) jelenleg sem rendezi teljes körűen a petíciós jog gyakorlásának eljárásjogi szabályait. Nem szólva arról, hogy a panasz és a kérelem fogalmát összemossa, így abban nem különül el egymástól a kérvényezés és a sérelememelés joga.
Bár a petíciós jog az egyik legkorábban kialakult alapjog, az alapjogi rendszerben elfoglalt helye pontosan nem meghatározott, több alapjoggal is mutat rokon vonásokat. Az 1989. évi XXXI. törvény indokolása – a népszavazás és a népi kezdeményezés, valamint a társadalmi vita mellett – a közvetlen hatalomgyakorlás egyik módjaként utal a kollektíven gyakorolt petíciós jogra. Más megközelítés szerint azonban e jog a közügyekben való részvétel jogával áll szoros kapcsolatban, annak tágabb foglalata, hiszen a közügyekben való részvétel magában rejti azt a jogot is, hogy ne csak a képviselőkön keresztül vegyen részt valaki a közügyek intézésében, hanem az állami közhatalmi szervekhez való közvetlen odafordulás révén is.
A petíciós jog jogosultja „mindenki”, akinek az Alkotmány jogokat biztosít, illetve, aki a közügyek intézésében részt vehet. Azaz bármely természetes személy, tekintet nélkül állampolgárságára vagy éppen tartózkodási helyére. A jog tehát – függetlenül konkrét tartózkodási helyüktől – magyar állampolgárokat, külföldieket és hontalanokat egyaránt megillet. Az Alkotmány nem korlátozza a cselekvőképtelen, és korlátozottan cselekvőképes személyek petíciós jogát, azonban valamennyi állami szervnek különös gonddal, esetről esetre kell a kérdést vizsgálnia. A gyermek által előterjesztett panaszok és kérelmek intézése során az illetékes állami szerveknek természetesen a gyermek mindenek felett álló érdekére figyelemmel kell eljárniuk. A petíciós jog – főszabályként – megilleti a jogi személyeket és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket is.
Az alapjog egyénileg és „másokkal együttesen” egyaránt gyakorolható. Mindez történhet más panaszához, kérelméhez történő csatlakozással éppúgy, mint csoportosan, többek által együttesen jegyzett beadvánnyal.
Az 1977. évi I. törvény megalkotása óta kizárólag a közérdekű kérelmekre, panaszokra és bejelentésekre vonatkozó szabályokat is tartalmazó 2004. évi XXIX. törvény szabályozza ezt a területet. A hatályos törvényi szabályozás – nem követve az Alkotmány fogalomrendszerét – panasz, bejelentés és javaslat között tesz különbséget, holott indokolt lehetne a hármas felosztás helyett két kategóriát (panasz és kérelem) felállítani.
Az Alkotmány adós marad annak pontos meghatározásával, hogy a kérelem valamely egyéni vagy közösségi célkitűzés elérésre (köz- és magánérdek előmozdítására) irányulhat. (E kérelem nem tévesztendő össze az ugyancsak kérelemnek nevezett olyan eljárásjogi jogintézményeket, amelyek az eljárás megindítására, egyes eljárási cselekmények lefolytatására, az eljárás befejezésre irányulnak, vagy éppen az eljárás eredményéhez képest a végrehajtási eljáráshoz kapcsolódnak.)
Meggyőződésem, hogy kérdés megoldása során a petíciós jog alkotmányos szerepéből kell kiindulni, vagyis abból, hogy annak rendeltetése elsősorban a közügyekben való részvétel biztosítása. E a megközelítés helyességét támasztja alá az is, hogy egy a jogállamban az állami (főleg a közigazgatási) szervek működése a jog által szabályozott, és nemcsak a jogi szabályozottság, hanem a közigazgatási működés kiszámíthatósága is alkotmányos alapkövetelmény. Ebből pedig az is következik, hogy a petíciós jogba foglalt kérelem-benyújtási jog nem terjedhet ki az egyedi hatósági vagy bírósági eljárást megindító, vagy az azok során elszenvedett sérelmet orvosolni kívánó „kérelmekre”, hiszen ezekre részben a jogorvoslathoz, részben a bírói úthoz való jog ad alapot. Ha egy törvény az egyéni jogszerzés feltételéül hatósági eljárás megindítására szolgáló kérelem benyújtását követeli meg, az nem a 64. §, hanem a jogállamiság/jogbiztonság érvényesülése miatt jár azzal, hogy a hatóság a kérelem alapján köteles is eljárni: az egyéni jogszerzéshez szükséges kérelmezési jog nem az Alkotmány 64. §-án alapul. Ezt az értelmezést támasztja alá az 1211/B/1996. AB határozat is.
Az Alkotmány a panasz fogalmát sem határozza meg. A 2004. évi XXIX. törvény fogalomhasználatával élve a panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, államigazgatási – eljárás hatálya alá. Nem szükséges tehát, hogy az Alkotmány rendelkezésének megsértése vagy kifejezetten alapjogi sérelem miatt terjesszék elő, vonatkozhat akár „egyszerű” érdeksérelemre is.
Egyes eljárásjogok „panasz” alatt egyfajta jogorvoslati kérelmet szabályoznak, így ezek előterjesztése nem a petíciós jog gyakorlását, hanem a jogorvoslathoz való jog érvényesülését jelentik. Kiemelendő azonban, hogy a petíciós jog nem a jogorvoslati jog mint alapjog törvényekben (eljárási jogokban) intézményesített formája, hanem az Alkotmány alapján közvetlenül hatályosuló, tehát alkotmányos intézmény.


III.

Az Alkotmány szerint a panasz vagy kérelem előterjesztése formailag kötött, azt írásban lehet megtenni. Ez jellemzően teljes bizonyítóerejű magánokiratban (ideértve az elektronikus aláírással ellátott elektronikus okiratot is) vagy egyszerű magánokiratban (ideértve az elektronikus levelet vagy telefaxot is ) történhet.
Értelemszerűen a más nevében előterjesztett beadvány esetén szükséges lenne a megfelelő meghatalmazás, azonban nincs olyan szabály, amely az előterjesztő személy azonosítását lenne hivatott előírni. Elnök Úr megkeresése előtt sem az ombudsmani gyakorlatban, sem pedig az alkotmánybírósági gyakorlatban eddig nem vetődött fel érdemben a névtelenül vagy álnéven benyújtott panasz vagy kérelem kérdése. A hatályos szabályozás nem tartalmaz a névtelenül benyújtott panaszokra különös szabályt, ebből pedig akár arra is lehetne következtetni, hogy e körülmény nem érinti a panasz „érvényességét”. Ezzel szemben meggyőződésem, hogy az „írásban” fordulat minőségileg többet kell, jelentsen az „írottan” kategóriánál. Ez esetben pedig az aláírás, és a valós levelezési cím megléte lehet az elhatárolás ismérve, vagyis a petíciós jog névtelenül nem gyakorolható. Különös gondosságot kíván azonban az egyszerű e-mailen, telefaxon előterjesztett (mindkét eszköz alkalmas az előterjesztő személyének elfedésére), valamint a névtelenül benyújtott beadványok vizsgálata, ugyanis azok – a tapasztalatok szerint – személyes sérelmek orvoslása helyett nemritkán azok „megbosszulására” irányulnak.
A szóban forgó bejelentések kezelése során az állami adóhatóságnak tehát minden esetben először arról kell meggyőződnie, hogy a bejelentés az abban megjelölt, valós („létező”) személytől származik. A polgári demokratikus társadalmaktól meglehetősen idegen, poszt-totalitárius örökségnek tekinthető az évi tízezres nagyságrendben előterjesztett, döntő többségében megalapozatlan bejelentés. E jelenség negatív hatást gyakorol az állami adóhatóságra: nehezen megoldható munkaterhet eredményez, amely kihatással van az APEH tevékenységére, és végső soron az eljárások időtartamára negatív hatást gyakorolhat.
Mindezekre tekintettel megállapítottam, hogy az állami adóhatóság eljárása azzal, hogy az eljárás megindítását megelőzően nem győződik meg arról, hogy a bejelentés a valóban az abban megjelölt személytől származik a jogállamiság elvéből fakadó tisztességtelen eljárással összefüggő visszásság veszélyét okozza.
Megjegyzem, hogy másképp nem biztosítható, hogy a nyilvánvalóan rosszhiszeműen eljáró, és ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést elkövetető; más zaklatását célzó, neki kárt vagy egyéb jogsérelmet okozó bejelentő adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadhatóak legyenek. Úgy vélem, könnyen belátható, hogy egy megalapozatlan bejelentés nyomán elrendelt, adóellenőrzés ténye – az azzal járó, megtérítetlen többletköltségek, a személyes megjelenéssel járó kiesett munkabér stb. – kárt, az indokolatlan vizsgálat ténye pedig egyéb jogsérelmet okoz.
Mindezzel kapcsolatban pedig ki kell emelni, hogy a magyar alkotmánybírósági gyakorlatban – ld. 8/1990. (IV. 23.) AB határozat – az emberi méltósághoz való jog, az ún. általános személyiségi jog egyik megnyilvánulása. Az emberi méltósághoz való jog az általános személyiségvédelmi funkciójából eredően további külön nevesített jogokat – részjogosítványokat – is magában foglal, így például az önazonossághoz, az önrendelkezéshez való jogot, az általános cselekvési szabadságot, a magánszféra védelméhez való jogot. Az Alkotmánybíróság a külön nevesített jogokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az emberi méltósághoz való jog csak az emberi státus meghatározójaként, az élethez való joggal fennálló egységben korlátozhatatlan. Az anyajog mivoltából levezetett egyes részjogai azonban, bármely alapjoghoz hasonlóan, az Alkotmány 8. § (2) bekezdése szerint korlátozhatóak.
Az általános személyiségi jog jellegéből, anyajog mivoltából eredően az emberi méltósághoz való jog olyan szubszidiárius alapjog, amelyre mind az Alkotmánybíróság, mind más bíróságok minden esetben hivatkozhatnak az egyén autonómiájának védelmében, ha az adott tényállásra a konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható.
Mindezekre tekintettel megállapítottam, hogy amennyiben az állami adóhatóság a másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozó bejelentő adatait az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére nem adja át, a jogállamiság elvével, valamint az emberi méltósághoz való jogból levezethető önrendelkezési joggal összefüggő visszásságot okoz.


IV.

A petíciós jog azonban nem pusztán azt jelenti, hogy bárki panaszt terjeszthet elő az illetékes állami szervhez, hanem azt is, hogy panaszát a hatáskörrel rendelkező illetékes szervek érdemben bírálják el. Amint azt az AB a 72/1995. (XII. 15.) AB határozatában is kifejtette, „[a]z Alkotmány 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogállam fogalmának egyik feltétlen ismérve a jogbiztonság. A jogbiztonságnak viszont elengedhetetlen követelménye, hogy a jogalkalmazói magatartás – adott esetben: az államigazgatás […] feladat- és hatáskörébe tartozó ügy törvényi szabályozás szerinti elintézésének időtartama – előre kiszámítható legyen. […] A közigazgatásnak ugyanis alkotmányos kötelessége, hogy hatáskörét gyakorolja, azaz illetékességi területén a hatáskörébe utalt ügyben az erre megszabott idő alatt érdemi döntést hozzon” (ABH 1995, 351, 357.). Vagyis az érdemi elintézés azt is jelenti, hogy az illetékes szervek a panaszt, kérelmet kimerítik, vagyis a hatáskörükbe tartozó minden kérdést, sérelmet elbírálnak. A panaszjog ezzel ellentétes értelmezése alkalmas arra, hogy sértse a petíciós jog lényeges tartalmát.
Ki kell emelni azonban, hogy a petíciós jog gyakorlása nem szükségképpen vezet a közigazgatási hatósági eljárás megindításához. A panasz, kérelem vagy bejelentés csak akkor minősül a Ket. szerinti (eljárás megindítására alkalmas) kérelemnek, ha az ügyféltől származik. Az ügyben nem érintettől eredő panasz, kérelem, bejelentés alapján csak akkor kerülhet – kellő körültekintés után – sor az eljárás megindítására, ha az adott ügykategóriában helye van az eljárás hivatalbóli megindításának. Az eljárás megindításáról – a Ket. 29. § (2) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve – a hatáskörrel rendelkező szerv dönt, és a panasz, kérelem vagy bejelentés előterjesztőjének nincsenek ügyféli jogai. (Ez azonban nem jelenti azt, hogy beadványa elintézéséről vagy éppen az az alapján lefolytatott közigazgatási hatósági eljárás végeredményéről ne kellene az előterjesztőt tájékoztatni.)
Másrészt pedig – és ezt támasztja alá, hogy a bejelentések döntő többségükben megalapozatlanok, vagy nem kellően megalapozottak – legtöbbször távolról sem a „közérdek és közjó feletti megalapozott aggodalom” gyümölcsei, hanem valamiféle magánbosszú megnyilvánulásai, amihez jogállamban állami szerv – még a költségvetés rossz helyzetén való javítás egyébként üdvözlendő és dicséretes szándékától vezérelve sem! – nem nyújthat segítséget. Összeegyeztethetetlen lenne a jogállamiság elvével és az abból fakadó tisztességes eljáráshoz való joggal, ha a megalapozatlan bejelentések nyomán tízezerszám elrendelt vizsgálatok miatt– az eljáró köztisztviselő tisztességét és hivatástudatát egy pillanatra sem megkérdőjelezve – a közigazgatási szervek törvényi rendeltetésükkel szemben a magánérdek érvényesítésének egyfajta bevett eszközévé silányodnának.


V.

Rá kell mutatni, hogy a bejelentő – akinek bejelentése alapján a hatóság az eljárást hivatalból megindította – mivel az ügyre vonatkozó tényről tudomással bír, a Ket. 53-54. §-ai szerint tanúként is meghallgatható. Ez a – tudomásom szerint az állami adóhatóság által nem alkalmazott – megoldás esetenként számtalan, az eljárás gazdaságosságát és hatékonyságát is magában hordozó előnnyel járhat. Így – amellett, hogy a bejelentőhöz hasonlóan a tanú is kérheti természetes személyazonosító adatainak zárt kezelését, vagyis nem kerül rosszabb helyzetbe – nyilvánvalóan a tényállás alaposabb, és gyorsabb tisztázását segítheti, a meghallgatás során meg kell állapítani a tanú személyazonosságát, ezzel pedig kizárható a más nevében előterjesztett bejelentés alapján folytatott eljárás, és az abból fakadó visszásságok esélye is minimalizálható. Ugyancsak alkalmas a megalapozatlan eljárások lefolytatásának megelőzésére, ugyanis a tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy az adózóval milyen viszonyban van, nem elfogult-e. (A tanú esetleges elfogultságát megalapozó tényt a nyilatkozat alapján a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.) Mindezek mellett a tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire. (Egyúttal az is megállapítható, hogy van-e tanú meghallgatásának akadálya, vagy ő a vallomástételt megtagadhatja-e.)

VI.

A megalapozatlan beadványok magas száma miatt rá kell mutatni a következőkre is:
E beadványok jellemzően valamely költségvetési befizetési kötelezettség elmulasztásáról, vagy az adójogszabályok egyes eljárási, illetve anyagi jogi szabályinak megsértéséről szólnak, ezért számos esetben alapját képezik eredményes adóhatósági eljárásnak és olyan tényeket rögzítenek, amelyek orvoslása az adóbevételek növelését eredményezi. Azon beadványok azonban, amelyek megalapozatlanok, érdemüket tekintve egyúttal mást bűncselekmény elkövetésével (adócsalás, csalás, közokirat hamisítás, magánokirat hamisítás, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése stb.) hamisan vádolnak. Ezekben az esetekben pedig – legalábbis ezt feltételezi a közigazgatás jogállami működése – az állami adóhatóságnak tudomására jutott bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén helye lenne a büntetőeljárás kezdeményezésének.


Intézkedéseim
A jelentésemben feltárt, alapvető joggal összefüggő visszásságok orvoslása, jövőbeni megelőzése, valamint az országosan egységes jogalkalmazás érdekében az Obtv. 21. § (1) bekezdése alapján felkérem az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökét,
1. biztosítsa, hogy a jövőben kizárólag azon közérdekű bejelentések alapján kerüljön hatósági eljárás elrendelésre, amely valóban az abban előterjesztőként megjelölt személytől származik;
2. hogy az állami adóhatóság a névtelen beadványok alapján csak kivételesen, a rendelkezésre álló információk alapos mérlegelése után, indokolt esetben indítson eljárást;
3. hogy az állami adóhatóság minden esetben adja át a nyilvánvalóan rosszhiszeműen eljáró, és ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést elkövetető, másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozó bejelentő adatait az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére;
4. hogy az állami adóhatóság a bejelentőt
a. minden esetben tájékoztassa arról, hogy természetes személyazonosító adatainak zárt kezelését kérheti.
b. szükség esetén hallgassa meg tanúként, és ennek során
i. állapítsa meg személyazonosságát,
ii. tárja fel, hogy az adózóval milyen viszonyban van, nem elfogult-e, és az estleges elfogultságát megalapozó tényt nyilatkozata alapján a jegyzőkönyvben rögzítse.
iii. figyelmeztesse jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás, illetve a hamis vád jogkövetkezményeire.


Budapest, 2009. április 30.

Prof. Dr. Szabó Máté

Sics68 2009.06.10. 22:12:12

Üdv!

Szerintem Prof. Dr. Szabó Máté egyszerüen gügyeséget beszél.

Először nem mond semmit, majd pedig következtetést von le a semmiből...


> 2007-ben 10.702-t az APEH közérdekű bejelentésként kezelt,
> aminek 54 %-a névtelen beadvány volt. A későbbi vizsgálatok
> kiderítették, hogy a bejelentéseknek csak 30 %-a volt megalapozott,
> 10 %-a részben megalapozott.

Kérdések:

1.
A névtelen bejelentések hány százaléka volt megalapozott?

2.
Azaz az összes beadvány 30+10 százaléka volt megalapozott vagy részben megalapozott, vagy a névtelen bejelentésekre vonatkozik ez a 30+10 százalék?

3.
Az APEH által egyéb okból megindított eljárások mekkora százalékban bizonyultak megalapozottnak?

...

Ezek számadatok megismerése után lehetne csak bármiféle következtetést levonni...

Sics

büntetlen 2009.06.11. 08:25:45

A bölcs neve: Apapírra Sokatír :)))

füredi (törölt) 2009.06.11. 09:05:44

Zugikám, elveszett a linksablon?

Válasz:
1.) Mi lenne, ha a "nagyon közeli ismerősöd" (Kórház a város szélén: Dr. Sova: Egy távoli ismerősöm..., Dr. Strosmayer: Á, szóval megint a fia!") szarna az egészre? Baja nem lehet belőle. Akit vizsgál az Apeh, az nem tudja meg, hogy ki dobta fel.
2.) Valóban: ajánlott levél APehnek: nem én voltam!
3.) Talán halványan egy magánokirat-hamisítás vétsége fennáll, ha az ismerős szeretne háromszor-négyszer rendőrségre, majd ugyanennyiszer bíróságra menni, hogy aztán lássa, hogy a nevében feljelentő kap 60 000 forint pénzbüntetést, akkor tegyen feljelentést.

füredi (törölt) 2009.06.11. 09:21:23

@szaGértő:
Igen! Nem is tudtam, hogy ez egy filmcím!!!

ynd 2009.06.11. 11:16:51

A hamis vádra nem is gondoltam. Azért is 60000 forint pénzbüntetés jár az ítélkezési gyakorlat szerint?

Egyébként nekem nem világos, hogy az ombudsman szerint ki kell-e adni a hamis néven tett bejelentést annak, akinek a nevében tették (ha egyáltalán állást foglalt erről).

dshk 2009.06.11. 11:17:11

@Sics68: Szerintem nem Prof. Dr. Szabó Máté beszél az aki gügyeséget beszél... Értelemszerűen sem az ombudsman sem az APEH nem tudja mennyi a ténylegesen anoním feljelentések aránya, mivel az APEH meg sem próbálja ellenőrizni, hogy valós nevet használ-e a feljelentő.
Továbbá tökmindegy melyik hány százalék, ettől az ombudman által leírt probléma ugyanúgy fennáll.

Sics68 2009.06.11. 11:54:09

Üdv!

DSHK_: értelmetlen adatsorból bármit is következtetni gügyeség.

Abban igazad van, hogy a hamis névvel írt feljelentés is voltaképp anonim feljelentés - ha valaki utánanézne hogy ezek közül melyik a valós névvel feladott és mennyi a hamis néven írt, abból kiderülne, hogy egy részüket át kell sorolni az anonim feljelentések közé.

És akkor mi van, mi változik ..?

Legfeljebb annyi, hogy lehetséges csinálni egy valós statisztikát arról, hogy a feljelentések közül mekkora arányban állnak meg az anonim és mekkora arányban a névvel-címmel írt feljelentések, illetve összevethetővé válik, hogy mennyivel jobb (rosszabb?) az ezen feljelentések alapján megindított ellenőrzések során megbuktatott adócsalóknak az aránya a véletlenszerűen vagy más az APEH számára "látható" okból megindított ellenőrzések hozta aránynál.


Minden esetre a megadott adatokból jelen állapotukban semmiféle következtetést nem lehet levonni.

***


A névtelen feljelentés nem szép dolog.
Adót csalni ugyancsak nem szép dolog.

Kérdés, melyik a fontosabb érdek társadalmi szinten:
- az adócsalások minél nagyobb arányú feltárása,
- vagy az, hogy ne használhassák egyesek személyes kicseszés eszközéül az APEH-nél történő feljelentgetést.

Szerintem a jelen helyzetben az adócsalások feltárása a fontosabb.

És "jelen helyzet" alatt nem a gazdasági válságra gondolok, hanem a korrupció, a szürkegazdaság és a feketemunka hazai arányára...

***

Egyéb szempontok:

Az APEH adott időszak alatt meghatározott számú ellenőrzés lebonyolítására képes.

Nyilván az a jó, ha az ellenőrök oda mennek ahol van is megtalálni való.

Kérdés: milyen módon lehet célzottan indítani az ellenőrzéseket?

A: bizonyos az APEH rendelkezésére álló adatok elemzése alapján

B: feljelentések(akár névtelen feljelentések) alapján

C: véletlenszerűen

Na, én azt tippelném, hogy C hozza hozza a legrosszabb százalékos eredményt, A és B közül viszont nem tudom melyik teljesít jobban.

***

Aki nem csalt adót, annak is okoz némi kellemetlenséget egy APEH-vizsgálódás.

Ugyanakkor az is okkal vélelmezhető, hogy időnként mindenkinél sorra kerül (sorra kéne kerüljön) egy APEH-ellenőrzés.

Ha valakinél rég volt, annál úgy is időszerü... a bejelentés/névtelen feljelentés annyit csinál, hogy legfeljebb kicsit hamarabb kap új ellenőrzést.

Ha viszont olyan célpontra érkezik bejelentés, akinél nemrég volt ellenőrzés, ami ráadásul arra jutott hogy az illető háza tája és adómorálja táján minden rendben van, akkor nála csak akkor indokolt újabb vizsgálat ha a belejelentés névvel történt illetve ha bejelentés nagyon konkrét tényeket tartalmaz.

***

Minden esetre az ellenőrzés maga szerintem nem gond, és az sem hogy ha névtelen bejelentésre indult.

Ami viszont gond:

- az ellenőröknek az a hozzáállása, hogy "muszáj" találniuk valamit.
- a vonatkozó szabályok átláthatatlanága és ellentmondásos volta.

Szóval ezekről érdemes volna beszélni, akár a zállampógári jogok mocsokszemétgyűlési bozományosának is ...

Ezek ugyanis sokkal súlyosabb és valódibb problémák.

Sics


Itt két

xaraud 2009.06.11. 12:38:11

"Offtopic";
Ha valaki tudja a jelenlévők közül, a lehallgatásnak a technikáját (hogyan csinálják-honnan lehet észrevenni) megköszönném ha megosztaná velem az alábbi e-mail címre küldött levélben.

xaraud@freemail.hu

ps.: nem a Be. vonatkozó paragrafusai érdekelnek, azt ismerem, hanem a kivitelezése.

Tamaravera 2009.06.11. 13:51:15

Véleményem szerint, Prof. dr. Szabó Máténak ez egyszer igaza van. Semmi jóra nem vezet az, ha magánszemélyek szimplán rossz indulatból, bizonyíték nélkül, következmények nélkül bejelentést tehetnek, akár a szomszédjuk ellenében. Volt már ilyen, de azt a rendszert ma már nem illik elfogadottnak tekinteni.
Nagy számban akadnak olyan bejelentések amik kb. arról szólnak, hogy a szomszéd Sanyinak az udvarán 3 napja áll egy BMW, holott ő két éve munkanélküli. Jó lenne megtudni vajon az övé e... stb.

Ha az adórendszer nem lenne ennyire bonyolult és követhetetlen, ha nem akarnának 100 Ft-ból 120-at beszedni és ha Józsi, Mari és Pista is felfogná végre, hogy adót fizetni nem azért kell, hogy Gy. F. el tudja lopni, hanem egyéb okokból akkor sokkal könnyebb dolgunk lenne.
Kanadában pl. bevett gyakorlat, hogy 3 évenként mindenkinek vagyonvizsgálat van. Persze ott kissé átláthatóbbak a viszonyok. Magyarországon az adóhivatal gyakorlatilag szélmalomharcot vív, közérdekű bejelentések nélkül is, rendkívül rossz adózói megítélés mellett. De amíg a gazdasági elitnek jó a zavarosban halászni addig nem lesz semmilyen változás.

füredi (törölt) 2009.06.11. 14:23:02

@xaraud:
Már most mi a kérdés, hogy a hatóságok hogyan hallgathatnak le, vagy te hogyan hallgathatsz le?

Ha a hatóságokra gondolsz, akkor azt nehéz Be. nélkül leírni, hogy hogyan csinálják. A megfelelő szervtől megkapják az engedélyt, akkor a megfelelő eszközt, a szolgáltató tudtával, elhelyezik a vonalon. Ha lakást hallgatnak le, azt úgy tudom kívülről csinálják, tehát nem poloskáznak.

Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet észrevenni, arra a vicces válaszom az, hogy lesz egy plusz szekrény a szobában, a nem vicces meg az, hogy, remélem sehogy.

Mackósajt66 2009.06.11. 18:49:00

Szerintem azért nem kellene összeesküvés elméleteket gyártani.

Nekünk volt egy szomszédunk, aki szeretett ide-oda írogatni, feljelentgetni, de de gyáva volt vállalni a saját nevét, viszont névtelenül sem akart írni, mert tudta, akkor xarnak a bejelentésére.

Elment két utcával arrébb, és leolvasott néhány nevet a postaládákról (ergó valós név és cím megszerezve), és ezen nevek alatt írt boldog-boldogtalannak (rendőrségtől kezdve adóhatóságon át, újságokig,, stb.)

Így a bejelentés nem volt névtelen, azaz a hatóság elkezdett foglalkozni vele.

A szomszéd pedig alapvetően a bejelentetteknek akart kellemetlenséget okozni, nem akiknek a nevét használta.

Ha pedig pl. az APEH gépezete beindul, és a bejelentés alapján elkapják pl. a lakását feketén bérbeadó delikvenst, akkor már nem fogja őket érdekelni, hogy a bejelentő nem is tud arról, hogy bejelentést tett.

xaraud 2009.06.11. 19:12:07

Füredi;

Nem, nem én akarok lehallgatni.
Azt szeretném tudni, hogy a hatóság hogy csinálja, ill., hogy hogyan veszem észre ha engem/bárki mást lehallgatnak.
Pld; telefonon "kvázos"-e a vonal, halatszik-e visszhang, vagy van-e valami apró jel.
Egy volt tanárom (bíró is) anno elmesélte még Be. előadáson az akkori technikát-eszközöket és azt is, hogy hogyan lehet kiszúrni, miből lehet következtetni, de az "rég" volt. Gondolom azóta változott némiképp a technika. Erre lennék kiváncsi igazán.

kovácske 2009.06.11. 19:36:43

@Sics68: kicsit hosszú lett az idézet, de mintha azt venném ki belőle, hogy:
1) sok a bejelentés (névvel, vagy név nélkül, vagy hamis névvel összességében)
2) a bejelentés nem hatékony, mert csak x % (30?) megalapozott
-itt felmerülhet az általad hiányolt összehasonlítás, mihez képest rossz arány a 30 %, elvégre további adatok ismerete nélkül azt is gondolhatjuk, hogy a hivatalból végzett vizsgálatoknak meg csak 20 %-ában találnak befizetetlen adót)
3) mivel a bejelentés alapján végzett vizsgálatok feleslegesen kötik le az apeh idejét, legalább a névtelen bejelentéseket le kéne húzni a wc-n
4) az előbbit támogató érvek, azzal kapcsolatban, hogy a névvel kért vizsgálat jogát érdekeltek esetében alapjogból levezethetőnek tartja, a névtelen (álneves) bejelentéshez fűződő jogot pedig az alapjogokból nem lehet levezetni.

ezek alapján akár igaza is lehet az ombudsmannak, még ha hiányzik is az érvelésből az összehasonlítás ami alátámasztaná azt a feltételezést, hogy a bejelentés nem hatékony (tehát kártékony) intézmény és csak akkor érdemes foglalkozni vele, ha valamely alapjogból levezethető a bejelentő joga a vizsgálat kéréséhez.

elfmage 2009.06.11. 19:40:52

@xaraud:

Mondok érdekes dolgokat mindenféle válaszadási szándék nélkül.

Ma ugye szinte mindenkinek van mobiltelefonja.
Ha bekapcsolva van akkor annak helyzete állandóan meghatározható (hiszen a hívás el kell hogy érjen).
Elméletben érkezik egy hívás amit "automatikusan" felvesz a telefonod, de kijelzőn nem látszik amint hozzányúlsz megszakad akkor az amit mondasz azt folyamatosan le tudják hallgatni.

Egy megbuherált telefon meg aztán pláne tudhat ilyet.
Igazából a régi poloskatelepítéses módszer is az volt hogy valahogy jusson be a lakásba és tegye bele. Ugyanígy lehet valami módszert találni rá hogy a telefont meghackeljék, de gyanítom a szolgáltatón keresztül egy "vírus vagy trójai" telepítése egyszerűbb gyorsabb.

A telefon kb folyamatosan aktív lehet ha a sim kártyát nem veszed le a tápról (azaz nem szeded szét a készüléked).

A puskamikrofonnal lazán le lehet hallgatni egy lakást vagy egy kocsit, csak ugye melós mobiltelefonra ráállított trójai és egyéb vevő programok egyszerűbbek.
Nem kell hozzá sem bázishely, sem személyzet. Beállított program teszi a dolgát.

Hogy ez mennyire urban legend azt mindenki döntse el maga.
Többet nem kívánok mondani kéemkaccsoljaki.

elfmage 2009.06.11. 20:11:41

Menjünk el másik irányba kicsit a névtelen bejelentés illetve neves bejelentés irányba.

Ugye ezek kivizsgálása erőforrásokat köt le (tökmindegy melyik hivatalban), ennek ugye forintosítható költsége is van.

Mi van abban az esetben ha a bejelentés névhez köthetőségét feltételként venné figyelembe a hivatal.
Azaz ha nincs név akkor az nem bejelentés, hiszen annak kivizsgálására fordítandó költségeket nem tudja majd kin leverni ha az teljesen felesleges volt.

Nem elvárható hogy a bejelentő minden jogszabályt és törvényt pontosan tudjon, de ha a bejelentése valótlan adatokat tartalmaz, akkor úgy gondolom én hogy a felesleges vizsgálat költségeit fizesse csak meg.

Ennek megfelelően a bejelentést először feldolgozva a bejelentőnek menne egy levél hogy mit is jelentett be az apeh szerint (rágalmazás, hamis vád és hamis tanúzás következményeinek részletezésével). Ha ezt fenntartja akkor eljárnak ezek szerint.

Egyébként ezzel egy újabb fokot bürokratizálunk a rendszeren, de lehet ebben az esetben nem kár.

KarbatettKezűZoltán 2009.06.11. 20:51:20

Még mindig kisvárosnyi feljelentő...
Pedig már 2009-et írunk.
SÜN!

elfmage 2009.06.11. 21:23:55

Másrészt maga a bejelentés intézménye válik értelmetlenné a nagymennyiségű bejelentés miatt.

Azt esetlegesen felmerülő jogos és társadalmilag hasznos bejelentések kerülnek egy nagytömegű masszába.

Maga a bejelentés indítéka mint olyan mellékes a társadalmi hasznát illetően.
Egyébként az indíték a szokásosnak gondolt irigységen és kommunista felejelentősdin túl azért más is lehet.
Nem egy esetben elszámolási vitás vagy átvert fél is szerepel a feljelentők között. Akik az együttműködés során azért sok mindent tudnak is a másik félről és annak stiklijeiről.

Ez egyébként egy jogszabályi háttér és jogi intézményekkel kapcsolatos kritika is.
Ugyanis sok esetben a jogi kiskapuk révén a pénzét bottal ütő próbál valamilyen elégtételhez jutni az őt megkárosítóval szemben.

Végezetül ennek kialakulásában nem kis szerepe van annak is hogy az apeh ellenőrzéseiről elterjedt az az információ hogy azok az "úgyis találunk valami hibát" mentalitás jegyében zajlanak.
S a végtelenül bonyolult és szerteágazó adótörvények betartását köztudottan hiába várja el a hivatal és a társadalom. Vagy megbírkózik az adminisztrációval és csődbemegy, vagy leszarja, adót csal, optimalizál legálisan és illegálisan.
Ennek a körnek a fenyegetései között már b+ kategória a felnyomlak az apehnél (mert úgyis találnak valamit)

Füstkarikagyáros 2009.06.11. 21:51:37

OFF, telefonos témához

Szakértelem nélkül is nyilvánvaló szvsz, hogy a különböző gyártók rengeteg modelljéhez nem lehet egységes "vírust" készíteni, de még egy-egy gyártó esetén sem. De ha lehetne is, nem a szervek készítenék ezeket először, hanem a geek-ek, és tele lennének az IT-s weboldalak a telefonos "vírusirtó" megoldásokkal.

Az automatikus hívásfogadásos megoldást - ha lehetséges lenne - pedig elég könnyen észre lehetne venni pl. abból, hogy nem 5 napig bírja az akksi egy töltéssel, hanem 5 óráig.

Paranoid ismerőseim körében viszont stabilan tartja magát az a legenda, hogy egy telefonszám felhívásával ellenőrizhető a lehallgatás, nevezetesen abból, hogy foglaltat jelez-e vagy azt mondja, hogy nincs előfizető a számon. Ez már csak azért sem valószínű szerintem, mert mindenki másik bűvös számot "tud" :)

elfmage 2009.06.11. 23:24:23

Off, telefon tovább

Maga a telefonlehallgatás egy idejétmúlt dolog, ugyanis magát az összes beszélgetést a szolgáltatók tárolják el, s bármelyik visszakereshető megfelelő hatósági papírokkal (5 vagy 10 évig őrzik).

A sok sok egyedi készülék mind azonos módon küldi a mikrofonról a hangot a szolgáltató felé. (legalábbis nem hiszem hogy készüléktípusonként külön protokoll lenne).
Ennek bekapcsolása kérdés mennyire bonyolult, mennyire lehet 2 utas küldést állandóra belőni, kérdés hogy az amúgy is meglévő kommunikáció torony és adóvevő között mennyivel nő ettől.
Az aksi merülésből esetleg rájöhet az user hogy nem klaffol valami, de ugye ez sok mindentől lehet egyébként is.

A vírus kérdésben igazad van, rosszul fogalmaztam. A szolgáltató felőli protokoll módosítással sok minden elintézhető, és ők tutira értenek is hozzá.

szaGértő 2009.06.12. 08:34:44

@elfmage: A beszélgetést nem tárolják, csak a hívás adatait, és ezt egy évig őrzik.

Gondolj bele, hogy 11 millió mobilkészüléken ha csak átlagosan napi egy óra beszélgetést kellene tárolni, az mekkora tárhelyet igényelne...

Nyilván a bírói engedély alapján a szolgáltató konkrétan a megadott számokról folytatott beszélgetéseket tudja rögzíteni, ha jól tudom, valamelyik titkosszolgálatnak be is van építve célhardver, a szolgáltató nem is tud róla, hogy kit hallgatnak le. Aki meg tud róla, az aláírta a titoktartási nyilatkozatot.

Sics68 2009.06.12. 09:06:13


Tamaravera 2009.06.11. 13:51:15
> Véleményem szerint, Prof. dr. Szabó Máténak ez egyszer igaza van.
>
> Semmi jóra nem vezet az, ha magánszemélyek szimplán rossz indulatból,
> bizonyíték nélkül, következmények nélkül bejelentést tehetnek
>
> Magyarországon az adóhivatal gyakorlatilag szélmalomharcot vív, közérdekű
> bejelentések nélkül is,

Átgondolt, logikus az álláspontod: van egy rossz adómorál, az adóhivatal szélmalomharcot vív - és ekkor még kivennéd a rendszerből a "közérdekű bejelentéseket" is... ezzel tovább rontanád az adóhivatal esélyeit. Okos.

***

kovácske 2009.06.11. 19:36:43
> ezek alapján akár igaza is lehet az ombudsmannak,
> még ha hiányzik is az érvelésből az összehasonlítás
> ami alátámasztaná azt a feltételezést,
> hogy a bejelentés nem hatékony

Az a gond az ombucman "érvelésével", hogy az általa idézett számadatok alapján igaza is lehet meg nem is - azokból az általa idézett adotokból semmilyen érdemi következtetés nem vonható le. Az adatok jelen állapotában.

Kellett volna "tisztítani" az adatokon, tisztázni, hogy milyen típusú bejelentésből ( típusok: igazi neves, álneves, névtelen) mennyi volt megalapozott.

Ezt mi nem tudjuk megtenni - az APEH tudná megtenni, vagy eleve rendelkezésére állnak ezek az adatok, vagy ha nem akkor meg kellene nézni 300 véletlenszerüen kiválasztott ügyet. ( Ennyiből már korrekt statisztika csinálható.)

Szóval releváns adatokból lehet csak megalopozott következtetést levonni .. az ombucman nem ezt tette, ezér beszél hülyeséget. ( Ezért is. )

Meg azért is, amit Tamaraverának írtam: a jelen helyzetben a jelen adómorál mellett szerintem szüksége van az APEH-nak minden eszközre, akár a névtelen bejelentésre is.

Amit újra kéne szabályozni az annyi, hogy el kéne különíteni a valós neves és a névtelen/hamis neves bejelentést: utóbbiaknál indítható legyen a vizsgálat, kötelezően megindítandó viszont csak akkor, ha a bejelentő azonosítható módon tesz bejelentést. ( pld. ügyfélkapus regisztráció után elektronikusan, vagy ha bemegy személyesen és bemutatja a személyi azonosító okmányát )

bye
Sics

elfmage 2009.06.12. 09:41:32

@szaGértő:

Én konkrétan a matáv adattermében jártam ahol szallagra (kb mint a datkazetta csak kissé nagyobb volt) mentették a beszélgetéseket és az egyéb adatokat. (van már vagy 10 éve)

Ott 5 év rémlik a tárolási időnek, de lehet hogy tévedtem és 10 volt.
Semmiképpen nem 1 év volt az időtartam amit mondtak meg is döbbentem rajta.

Akkor még mobilszolgáltatók sehol nem voltak meg alternatív telekomok sem.
Feltételezem ha egy titkosszolgálatnak vagy egy nyomozószervezetnek van egy eszköze akkor arról nem szivesen mond le.

Ha jól tudom akkor az internetszolgáltatók is kötelesek adatokat tárolni a különböző cselekmények visszakereshetőségének érdekében, akkor nem gondolnám hogy a mobilszolgáltatók kivételek lennének.
Konkrét információm nincs az ügyben csak kombinálok.

B. Capelluti · http://rallyedream.blog.hu 2009.06.12. 10:35:51

@Sics68:
0. Szögezzük le: nem normális dolog adót eltitkolni, de tízezres nagységrendben feljelentgetni sem!

1. Eddig sem volt (lett volna) kötelező az APEH-nek eljárást indítani egy bejelentés alapján. (Különösen nem a névtelenek alapján)

2. Sokszor nem derül ki, hogy nem valós a bejelentő, mert a bejelentő nem ügyfél.

3. Az egész problémát lényegesen le lehet egyszerűsítani akkor, ha az APEH a bejelentőt tanúként meghallgatja. Figyelmezeteti a hamis tanúzás, hamis vád következményeire stb. (Ja, hogy névvel senki nem vállalja, még akkor sem, ha zártan lehet kezelni az adatait?)

4. Költségek: egy bejelentés elintézése, ha abban az APEH bármit is csinál több óra. Ha pedig 6.000 ügyben csak feleslegesen belefeccölt 60.000 munkaóra van (ennél valószínűleg lényegesen több, mert iktat, szignál, végzéssel megindítja az eljárást, idéz, postáz, meghallgat /ehhez egyszerre 2 ügyintéző jelenléte is kell/, iratot ellenőriz, más szervet megkeres, alaposan megindokolt megszüntető határozatot hoz, irattároz, őriz, majd selejtez), kiszámolható, hogy nem éppen olcsó játékról van szó.

5. Az ombudsmani jelentés szerint nem egy feljelentett adócsaló, hanem az APEH elnök írt levelet, éppen azért mert nem tudják kezelni a bejelentéseket.

6. Hallottál, hogy valótlan bejelentés miatt feleősségre vontak volna?

7. Ki téríti meg annak a 6.000 adózónak az ugyancsak megjelenő, összességében több tízezer munkaórányi ráfordítást, és egyéb felmerülő költségeket egy kamu bejelentés alapján elrendelt, és eredmyénnyel nem járó ellenőrzés után?

8. Nem személyeskedni szeretnék, csak konkretizálni: Neked meg van az összes bizonylatos 5+1 évre visszamenőleg (bannkszámla kivonat, közüzemi számlák, hírlap előfizetés, stb?) Van olyan ismerősöm akitől ilyeneket kértek. Ne legyenek ábrándjaid, ezek beszerzése - ha egyáltalán lehetséges - akár százezres nagyságrendű költséggel is járhat. Hány nap erre szánt szabadságod van? Ha kiderül, hogy tiszta vagy, ki fogja a költségeidet, szabadságodat Neked megtéríteni? Névtelen, vagy kamu bejelentő esetén nincs kivel szemben érvényesíteni...

Biztos, hogy a névtelen, vagy más nevében előterjesztett bejelentések aprólékos kivizsgálása fogja a költségvetést megmenteni?

zsir 2009.06.12. 10:42:47

A szolgáltatók nem tárolnak tartalmat általánosságban csak a forgalom adatait. Abból sem mindent. Egyes esetekben lehet forgalmat is rögzíteni, ez a "lehallgatás", de ennek szigorú szabályai vannak. A lehallgatást nem lehet technikailag kiszúrni, már sehol sem használnak olyan régi analóg rendszereket mint a hatvanas években. A digitális forgalmat egy splitterrel megduplázzák, így az eredeti zavar, vagy késedelem nélkül megy tovább, a másolatot meg valamilyen spéci szerveren gyűjtik.

Sics68 2009.06.12. 11:56:52

B. Capelluti 2009.06.12. 10:35:51

> hogy névvel senki nem vállalja, még akkor sem, ha zártan lehet kezelni az adatait?)

Sokan nem bíznak abban, hogy tényleg nem derülnek ki az adataik. És szerintem joggal félnek. Mindenütt emberek dolgoznak - megvehetők, megfélelemlíthetők, átverhetők. Meg ha az utóbbi évek "hivatali visszaéléses" eseteit nézzük: volt zsebre bírságoló rendőt, zsebre dolgozó vámos, a megvesztegetést elváró és ezt a lehetőséget az ellenőrzött vállalkozónak felajánló apeh-ellenőr több is ...

Ilyen körülmények között az a hülye, aki megbízik abban, hogy a zártan kezelt adatai tényleg titokban maradnak.

> 4. Költségek: egy bejelentés elintézése, ha abban az APEH bármit is csinál több óra.

És ha nem lenne bejelentés, akkor mit csinálnának azok az APEH dolgozók, akik az adott bejelentéssel fogalalkoznak? Nem ugyanúgy a munkahelyükön lennének, nem ugyannyi órát dolgoznának ... ?!

Annyi változna, hogy más célpontot ellenőriznének.

A bejelentés kivizsgálása tehát pontosan zéró plusz költséget okoz.

***
> Az ombudsmani jelentés szerint nem egy feljelentett adócsaló,
> hanem az APEH elnök írt levelet, éppen azért mert nem tudják
> kezelni a bejelentéseket.
>
> Eddig sem volt (lett volna) kötelez az APEH-nek eljárást indítani egy bejelentés alapján.
> Különösen nem a névtelenek alapján)

Akkor most vajon melyik is az igaz?

Ha nem köteles eljárást indítani névtelen és/vagy nem ellenőrizhető forrásból származó bejelentés alapján, akkor nem kéne azért rinyálnia, hogy ne legyen neki muszáj ezekkel foglalkozni...

***

> Hallottál, hogy valótlan bejelentés miatt felelősségre vontak volna?

Nem, de nem is igazán tudom hogy milyen jogszabály alapján kellett volna felelősségre vonni bárkit is.

( Esetleg egy nótórius feljelentgető esetében elképzelhető egy, a rendőrségen ismeretlen tettes ellen zaklatásért tett feljelentés. )

***

> Ki téríti meg annak a 6.000 adózónak az ugyancsak megjelenő,
> összességében több tízezer munkaórányi ráfordítást, és egyéb
> felmerülő költségeket egy kamu bejelentés alapján elrendelt, és
> eredmyénnyel nem járó ellenőrzés után?

Az APEH mindenképp ellenőrzött volna 6 000 adózót - meglehet, másik hatazret ellenőriztek volna ... de összességében ugyanannyi lett volna az ellenőrzött személyek ráfordítása.

Megint csak fel kell tegyem a kérdést: milyen jogszabály alapján kellene egy jogszerü ellenőrzés költségeit megtéríteni az érintett adózónak???

***

bye
Sics

füredi (törölt) 2009.06.12. 11:57:49

@elfmage:
Nem! Nem tárolják, fel sem veszik a szolgáltatók a beszélgetést (és az sms-t sem rögzítik). Nálunk itt már többször felmerült, és mi, ha ügyhöz kell meg kapnánk mindent, de nincs ilyen tárolás.

kicsitomi 2009.06.12. 12:41:50

@elfmage: 10 éve azért már javában voltak mobilszolgáltatók.
Az aggódónak: ha nagyon f*sik a lehallgatástól, okostelefon-VOIP alkalmazások használata. Nem állítom, h nem lehet megoldani a feltörést-rögzítést, de sokkal bonyolultabb. Esetleg RSA titkosítás.

Seherezad (törölt) 2009.06.12. 13:07:49

@füredi: Ha lenne akkor felhasználható lenne egyáltalán?

Egyszer én közgyűlést akartam diktafonon rögzíteni, és egy ott lévő ügyvéd azt mondta, ha egy valaki nem egyezik bele, hogy alkalomadtán felhasználjam, akkor nem tehetem. Ő pedig nem egyezik, és kész...

füredi (törölt) 2009.06.12. 14:33:11

@Seherezad:
Itt most a hatóságok által végzett lehallgatásról van szó. A magánfelvétel felhasználását átengedem a polgárisoknak, soha nem volt egyszerű, de mostanában ahogy hallom bonyolódik.

@kicsitomi:
nem a telefonba lépnek be tudomásom szerint, hanem a hálózatba, mindegy milyen a telefon.

szgyula 2009.06.12. 15:45:57

Füredi: Hálozatba hiába lépnek be, ha ért hozzá a telefonáló. Pont erről szólnak a modern titkosítási technikák. Azaz hozzáértővel szemben csak a telefonba bejutás segít.

xaraud 2009.06.12. 16:08:33

Üdvözlet! Az egész tegnapi napom ráment a faggatózásra, hogy ki-mit-hogyan csinál és nem csinál... Hát néztem nagyokat, hogy milyen dolgok vannak. Amin meglepődtem, hogy gyakorlatilag műholddal belátnak az udvaromba és leolvassák a kocsim rendszámát is ha kell, sőt a szélvédőn hagyott parkolójegy lejárati idejét. Azt szűrtem le a beszélgetésekből és a neten talált infókból, hogy átlagember nem veszi észre sosem, max. egy olyan (de 1000-ből 1) aki csinálta/csinálja. Esélytelen megállapítani a módszert és időt.

xaraud 2009.06.12. 16:18:08

Amin a legjobban meglepődtem az az volt, hogy akár egy villanyoszlopra feltesznek egy gyufásdoboz méretű valamit és az egész utcát le lehet vele hallgatni.
A másik meglepetés az itt (is) említett "puskamikrofon", azon akadtam csak ki, mikor kiderült, hogy aminek 1000 méter a hatótávolsága lassan elavultnak számít.

bySys 2009.06.13. 00:12:31

@xaraud:

1. Ha lehallgatnak, biztos nem fogod észrevenni.
2. Biztos, hogy lehallgatnak.

Pár éve a tiviben volt egy fickó, aki a kamera előtt egy átalakított mobiltelefonnal símán belehallgatott a cellában folyó bármelyik beszélgetésbe.

bySys 2009.06.13. 00:49:51

@xaraud: Van egy 30 évvel ezelőtti történetem. Gondolom azóta elég sokat fejlődött a technika.

Egy barátom, akinek fiatal kora ellenére volt egy saját lakása (ez akkoriban ritka volt) élte a bohó fiatalok életét. Egyszer egy buli közepén a konyhában valaki azt tapasztalta, hogy a rádióban egy adott hullámhosszon lehet fogni, ami a nagyszobában történik. Nosza útrakeltek és kiderült, hogy egy közepesen jó minőségű rádióval a Budapesti XII kerületben tökéletesen lehetett venni, ami a nagyszobában történik, tulajdonképpen bárki által. Egyfajta Hegyvidék Rádió különkiadással. Le is izzadt az összes haver azonnal és mindenki próbált visszaemlékezni, hogy milyen, számukra kompromittáló dolgok történtek ott, de végül belátták, hogy ezt reménytelen összeszámolni.

Persze keresték a poloskát is, de sehol sem találták. Végül egy szisztematikus szobakiürítés után kiderült, hogy a 220V-os elosztóban volt elrejtve. Logikus, hiszen szükség volt tápra a kerületnyi sugárzáshoz.

Nem derült ki, kié volt a cucc, de talán a BigBrother első, kísérleti változata lehetett.

Kérdésem, van a szobádban 220-as elosztó? Megnézted már a belsejét? Ha 30 éve néhány centiméter méretű volt egy rádióadó, akkor ma kb mekkora lehet?

:-)

xaraud 2009.06.13. 06:51:28

@bySys: Elosztóm van, persze, több is :), azokat én vettem a Mm-ban.
Nem attól tartok, hogy az én életemre kiváncsi valaki, egy jóbarát mondta, hogy szerinte őt hallgatják, megbeszéltük, hogy Be. szerint mikor és meddig lehet, mi alapján, sőt még a Miranda-elv is beugrott. Gondoltam szétnézek itt-ott, hogy megnyugtató válaszokat tudjak neki adni, de -mint az kiderült számomra- egy ideig még ideges lesz az emberem. Aztán idővel elfelejti a kis történetet, vagy ha nem, akkor lesz ideje gondolkodni az élete nagy dolgain.

Sics68 2009.06.13. 12:01:53

Üdv!


Lehallgatósdi téma: ha a szakszolgálat hallgat le (vagy komolyabb külföldi titkosszolgálat), azt nincs reális esélyed észrevenni.

Egy adott épületben folyó beszélgetést messziről is fogni tudják,erre van több módszer is: puskamikrofon, lézermikrofon, villanyvezeték(!) a falban(az is mikrofonként viselkedik..) stb. Telefonbeszélgetést meg a szolgáltatónál csapolják meg, ők megtehetik.

Szóval ezeket nemigen van esély felfedezni.

Ha valami amatőrebb társulat hallgat le, mondjuk hazai magánnyomozó iroda (nem mintha jogosultsága lenne rá, viszont meg szokták csinálni, tipikusan üzleti szférában) akik telepített eszközökkel operálnak, akkor azokat egy másik általad megbízott iroda megfelelő kütyükkel felfedezheti .. legalábbis jó esély van rá.

Védekezés: ügyelni kell rá, hogy kivel hol mit beszélsz.

Telefonon soha semmit ami "nem telefontéma".

Elvileg megoldható, hogy egy épület (bizonyos helyiségei) "lehallgatás-biztosak" legyenek - a dolog azzal kezdődik, hogy jó kis védősáv vegye küröl, azaz egy jókora telek, aminek a határain belül elég macerás bejönni ... aztán meg a védett helyiségnek ne legyen külső ablaka, sőt ne is a külső fal mellett legyen a helyiség.... ezzel kezdődik. (Farrady-kalitka és fehérzajgenerátor az , amivel többek közt folytatódhat...)

Az épület védelménél egyszerübb és költséghatékonyabb megoldás, ha kiszámíthatatlan helyeken beszélsz csak érzékeny témákról - találkozol valakivel, olyan dolgokat csinálsz amivel lerázod az esetleges követőket és ezek után is röviden beszélsz csak vele és olyan helyen, aminek a lehallgatására aligha gondolhattak előre. ( Ismerőssel akivel beszélni szeretnél, kitaxizol Ferihegyre, felszálltok az első olyan járatra amire van jegy, megérkezés után mobiljaitokat berakjátok a csomagmegőrzőbe, aztán némi taxizás és buszozás valami parkba ... ha még mindíg a nyomotokban vannak, ők nyertek. )

Telefon: na azzal vigyázni kell!

Kezdjük ott, hogy cella-infó alapján követhetik a mozgásod, sőt hosszú idő múlva is rekonstruálhatják mikor merre jártál. Legallgatózás: vonalas telefon nagyon könnyű célpont, mobilnál... ott is van több módszer. Ugye a szolgáltatónál megcsapolhatják a beszélgetést, szakszolgálat biztosan, de valójában más is. A központ/szolgáltató is "támadható": az emberek lefizethetők, meg Mitnick maestrónak is kedves szórakozása volt hogy betört a telefonközpontok számítógépes rendszerébe. Amire telcsinél külön ügyelni kell: a vonalas és mobil készüléknél egyaránt elképzelhető, hogy a vonal végén valaki hallgatózik ... akkor is, amikor a telcsi látszólag üzemen kívül van!!

Szóval vonalast kihúzni, mobilról aksit lekapni, ez a minimum szükséges biztonsági intézkedés. ( Parlamentben frakcióülésre elvileg TILOS bevinni mobilt a képviselőuraknak... )

Számítógép: az is lehallhatható (látható pld. mi jelenik meg a képernyőjén...), akár elé távolról (több háztömb!) is ... Elvileg léteznek az ilyesfajta lehallgatás ellen védett számítógépek is - hát, ilyent nem a TESCO-ban árulnak és nem két forintért.

Számítógépes adatforgalom: elvileg az IP csomagok is elkaphatók, van is rá kütyü. Nem tudom hogy hazai szakszolgálatoknak van-e, EU-ban van. ( Valahonnét az rémlik, hogy loptak is el ilyent, ráadásul pont Magyarországon, és úgy tudom nem lett meg ... hogy az kihez került és az mire használja... isten tudja. )

A lényeg, hogy a számítógépes kommunikációval is vigyázni kell...

Ne feledjük el: amcsik eléggé lehallgatnak mindent - telefont és internetet is... Jó hír, hogy ha nem terror-bizniszben utazol, akkor evvel nemigen lesz dolgod.

Érdemes lehet megnézni, hogy mik a terroristák kommunikációs módszerei - azok ugyanis elég biztonságosak, lehet, hogy az amcsik a maguk erőforrásaival egy részét meg tudják fogni, de ... a hazai titokszolgák vagy egy téged lehallgató amatőr magánnyomozó bagázs aligha... ( Valami olyasmi volt a lényeg, hogy képfile-okba kódolnak üzeneteket - ami túl kicsi vagy túl halvány ahhoz, hogy azt ember szemmel megláthassa a képfile-ban... )

Mintázatelemzés: ez is olyasmi, amivel megfoghatnak, követhetnek, felismerhetnek ... és feltérképezhetik vele akár a kapcsolati hálódat is.

( Kapcsolati háló fontos: nézd meg: titkoszolgálat leszedette a politikusokat az IWIW-ről és más hasonló közösségi site-okról ... de még a magyar külügyminisztérium dolgozóit is "felkérték" erre... Vagy az LMP pártvezére is fent vont régebben, aztán egyszer csak megszüntette a profilját. ... Goldolj bele: kapcsolati háló feltérképezése után: mennyire jó az, ha ismerőseidet kihallgatják, ha ismerősöddel valami ügynök "összehaverkodik" hogy megtudjon rólad ezt-azt... ismerősödet ügynökként rádállítják ... mindenkinek megvan az "ára". )

Egyéb: megpróbálkozhatsz aktív ellenintézkedéssel: olyasmit mondasz el (telefonba vagy vélhetőleg lehallgatott helyen) amire a másik félnek reafálnia muszáj... olyan dolgot, amit Te is láthatsz.

Ez persze nem mindíg oldható meg, de némi kreativitással ... Ezzel legalább arról megbizonyosodhatsz, hogy tényleg lehallgatnak-e.

Röviden ennyi.

És ne feledd: még a paranoiásoknak is vannak ellenségeik!!!

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2009.06.13. 13:43:09

@füredi:
nem szívesen, de ellent kell mondjak. a szolgáltatók bizony rögzítik a beszélgetéseket. ezek hozzá is férhetők, csak nem igazán publikus az ügy. persze sok az urban legend az ügyben, de bizony ez van.

nekem már volt ilyen esetem, informatikus haver (magenta szolgáltatótól - úgy, hogy én nem ott voltam, csak a hívott) 2,5-3 évvel ezelőtti magánbeszélgetést véletlen megtalált, átküldött neten. ez volt kb. 2005 környékén.

kissé meglepődtem.

Füstkarikagyáros 2009.06.13. 16:00:26

@Sics68:
A képekbe vízjelezéssel rejtenek információkat. Ez nem a "halványan látszik" kategória általában, hanem pl. geometriai torzításokat hoznak létre vagy alacsony frekvenciájú komponenseket adnak a jelhez, amiket csak úgy van esély kinyerni, ha tudod, mit keresel.

ld. pl en.wikipedia.org/wiki/Digital_watermarking

szaGértő 2009.06.13. 16:10:10

@mcs: Minden beszélgetést tuti nem rögzítenek, fizikai képtelenség. Ha gondolod, kiszámolom neked, miért.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2009.06.13. 16:33:50

@szaGértő: én is tudom. én is kiszámoltam egyszer unalmas pillanataimban, hogy hány tera/hónap.

ennek ellenére: az ismertetett eset tény.

az infós kollega azt is mondta, hogy ha kell az előfizetésem óta elküldött összes sms-t el tudja küldeni, csak az kicsit melós neki, nemtommért. mivel ezt nem kértem, ezt az ügyet kezeljük urban legendként, de a beszélgetésem megvan mp3-ban.

(btw, nem gondolnám, hogy nemzetbiztonsági eset lennék, akit lehallgatnak, de ha mégis, aztán meg pláne nem hagyják szerte a cuccokat.)

bySys 2009.06.13. 21:20:51

@xaraud: Van egy megnyugtató válaszom a barátodnak:

Isten mindent lát és hall, minden cselekedete, sőt még a gondolatai is számítani fognak a végítéletnél.

sertésmájkrém 2009.06.14. 00:45:32

@szaGértő: :D No számold, és aztán kicsit gondold tovább a dolgot. De véleményem szerint is jobb az a tudat, hogy sztem ez nem lehetséges és ezért nincs is. :)

bySys 2009.06.14. 02:55:02

@Sics68: Valóban, látam egy dokumentumfilmet, ami arról szólt, hogy az amik a világon minden telefonbeszélgetést, de még az e-mail-eket is lehallgatják. Pl leírod, hogy bomba és máris átkerül az anyagod az elemzőkhöz.

bySys 2009.06.14. 02:56:42

Basszus, leírtam, hogy bomba!

bySys 2009.06.14. 02:58:20

Na tessék, még egyszer! Most már biztos, hogy az amik figyelnek minket!

bySys 2009.06.14. 03:01:37

Akar valaki üzenni nekik?

Sics68 2009.06.14. 05:51:37

bySys: nekem az rémlik, hogy megfigyelnek/scannelnek minden üzenetet (telefonbeszélgetést és emailt) és ha felbukkan bennük valami gyanús/előre megadott kritérium, akkor legalább elmentik..

szaGértő 2009.06.14. 06:34:21

@bySys: Istennek hány tera háttértára van? :)

tff 2009.06.14. 10:43:17

@mcs:
"az infós kollega azt is mondta, hogy ha kell az előfizetésem óta elküldött összes sms-t el tudja küldeni, csak az kicsit melós neki, nemtommért."

Na ja, nekem meg vannak olyan parafenomén ismerőseim, akik bulikon folyton mondják, h "ha akarnák", simán megcsinálnák a Randi-féle 1 millió dolláros tesztet, de azért másnap mégiscsak felkelnek reggel nyolckor, és bemennek gürizni a munkahelyre. :)

tff 2009.06.14. 10:49:04

@xaraud:

Egy egyszerű teszt: telefonon hívj fel egy beavatott ismerőst, és mondj neki valami félreérthető, de nem konkrét dolgot, pl. "megvan az anyag, nagyon ütős, szombaton viszem". Beszéljetek meg találkozót mondjuk egy tipikus bölcsészcsehóba, aztán ha amikor odamentek, a tarisznyás raszták helyett tele van a hely gyúrtkopasz, vasalt inges, agybadugós-mikrofonos emberkékkel, akkor valszeg tényleg lehallgattak. :)

xaraud 2009.06.14. 14:43:01

@tff: Kihagynám ezt a dolgot, nekem nem hiányzik, hogy (még ha poénból is) életem részévé váljon valaki, akit én nem akarok. Bár jó lenne felásni az otthoni 2 sor szőlő közti területet szóval..."amik" az elején és a végén is van egy-egy BOMBA. Meg a közepén is van VALAMI -ki ne maradjon-. Nézzük mi történik...
Félre a viccet; csupán a kíváncsiságból lehet megteszem egyszer amit írtál.

sertésmájkrém 2009.06.14. 15:44:39

Írogathatjátok napestig, hogy bomba, nekünk ez mindenképpen megmarad poén szinten, szerencsére.

Viszont az összes adatforgalom rögzítése és naplózása technikailag már elég régóta nem lehetetlen, költségek tekintetében pedig elenyésző a fontosságához képest.

Nem azért vagytok "biztonságban", mert nem létezik ilyesmi, hanem mert nincs jelentőségetek. :) Gyakorlatilag ugyanaz az eredménye.
Nem veszélyeztetitek pl a fennálló rendet. De sehol a világon nem mondanak le erről az előnyről (semmilyen másról sem, akár PC/etikus/stb a dolog, akár nem, ez pici józan ésszel belátható azért).

Érdemben a hozzátok kapcsolható megnyilvánulásaitok akkor lesznek előkeresve és átnézve ha fontos emberek lesztek. Ha ez nem valósul meg, akkor marad szépen minden archiváláva és elfeledve.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2009.06.14. 17:14:16

mondjuk nem a rögzítés a nagy meló, az csak vas kérdése, hanem az elemzés.

bySys 2009.06.14. 17:35:34

Legalább 250 fontos...

bySys 2009.06.14. 17:55:09

@szaGértő: Más módszert használ, nem kell hozzá háttértár.

Megpróbálnám leírni, de bajban vagyok. Pl Te hogyan magyaráznád el egy római katonának, mennyi háttértár kell az összes telefonbeszélgetés és email lementéséhez?

bySys 2009.06.14. 18:02:49

@xaraud: A barátodnak üzenem:

Akárhogy is van, meg kell tanulni azzal együttélni, hogy valaki mindig figyel minket.

sertésmájkrém 2009.06.14. 18:47:18

@bySys: és ide írogatsz? Akkor neked reszeltek :)

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2009.06.14. 19:45:05

@bySys: írd római számokkal, kedves maghashan khéphzett baráthom.

szaGértő 2009.06.15. 01:24:55

@sertésmájkrém: Néha jól jönne, ha valakinek a beszélgetései meglennének, de amikor szükség van rá (és engedély is), valahogy akkor sem lehet hozzájutni. Talán mégsincs?

sertésmájkrém 2009.06.15. 07:47:25

@szaGértő:
Ha szükség van rá nem néha jön jól, hanem mindig. Egyébként számodra ez nyilván nem létezik, mint számos más eszköz sem (tehát nincs is). Mit szólna az ombuccman, a többiekről nem is beszélve?

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2009.06.15. 09:44:53

@szaGértő:
azt azér ne feledd: attól, hogy paranoiás vagy, még nem biztos, hogy nem követnek.

szaGértő 2009.06.15. 21:02:46

@sertésmájkrém: Miből gondolod, hogy számomra nem létezik? :)

sertésmájkrém 2009.06.16. 19:56:45

@szaGértő: Csak feltételeztem, hogy te is átlagember vagy. :)

bySys 2009.06.17. 15:13:09

@szaGértő: Tényleg nagyképű válasz volt, elnézést kérek!

Látva, hogy komoly a kérdés, és mivel én nem tudok rá válaszolni, ezért segítséghez folyamodtam. Van itt a cégnél egy szuperszámítógép, az egyik legnagyobb teljesítményű. Jelenleg éppen a képviselők bizonylat nélküli költségelszámolását végzi. Na, ezt most leállítottam, és beadtam neki a kérdést:

"Istennek mennyi háttértára van?"

Hát dolgozott rajta vagy három napot, de végül meg lett az eredménye.

A válasz: 42.

FENTEtente 2009.06.28. 13:04:19

Akiket naponta mutogatnak,akikről naponta írnak,tehát sok-sok emberhez eljutnak;tetszik vagy nem tetszik...azok sztárok.Ma úgy működnek a dolgok,hogy kiemelkedő tehetség sem kell hozzá,csak sűrűn az emberek tudatába fészkelődni.Magyarországon is lehet nézelődni kik a sztárok.Legjobban negatív dolgokkal lehet maradandót alkotni,ezért keresik a médiák azokat a bolondokat kik még bolondabbá tudják fokozni hazudós,szándékos becsapós életüket.Hazánkban nyüzsögnek a celebek.persze nem sok mindenhez értenek.Megtévesztenek bennünket.Bűncselekményeket követnek el ellenünk.Nem tisztességesen,hanem szélhámossággal keresnek vagyonokat.Jó sokat,vagyonuk egy részét.Pl.Gesztesi-Liptai...stb.